Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

a népújság A Duna közös „megszelídítése” A Duna a legtöbb országot összekötő vízi út a világon, Pozsony alatt azonban — mintegy 60 kilométeres sza­kaszon — nehezen hajózható, és árvízveszélyes. Ez utóbbi­ról az 1954-es és az 1965-ös árvizek tettek szomorú ta­núbizonyságot. Előnyeit ki­használandó, szeszélyeit megszelídítendő, hatalmas magyar—csehszlovák vállal­kozás színhelye lett a folyam a szlovákiai Gabcikovo és a magyarországi Nagymaros között. A vállalkozásra — amelyhez segítséget nyújt a Szovjetunió is — nagy szük­ség van, mert 1981-ben elő­reláthatólag elkészül a Du- na-csatoma összeköttetése a Majnán keresztül a Rajná­val, s így közvetlen vízi út nyílik a nagy hajók számá­ra az Atlanti-óceántól'a Fe­kete-tengerig. A csehszlovák—magyar egyezmény szerint a vízi- erőmű-komplexum fő léte­sítményei közös tulajdonba, más részük pedig annak az államnak a tulajdonába ke­rül, amelynek a területén lesz. A Gabcikovo—Nagyma­ros vízi erőmű első egysége 1986-ban, az utolsó 1989-ben kezdi meg működését. A vízierőmű-komplexum méreteit tekintve egyedül­álló. Pozsony alatt 52 négy­zetkilométeres víztározót lé­tesítenek. A gátak között 243 millió köbméter vizet tárolnak. Két vízi erőmű épül, melyek teljesítménye 878 megawatt lesz. Gabciiko- vónál 17 km hosszú mellék - csatomán vezetik el a vizet. Az új folyóágyban 18 méter magas gátak között négy és fél ezer köbméter víz folyik majd másodpercenként. Ilyen átfolyású csatorna nincs még a világon. Másik, 8 kilométer hosszú levezető­csatornát is építenek ezen a Duna-szakaszon. Nagymaros­nál hasonló víztározót létesí­tenek. A Dunára épülő vízi erő­mű csúcsidőben is kiegyen­lített áramellátást biztosít a két ország számára, az egész komplexum pedig lényege­sen megkönnyíti a hajózást. Emellett a környező földek sok ezer hektárját öntözhető- vé teszi, növelve a mezőgaz­daság terméshozamait. A Duna két partján az építkezések körzetében elte. rülő természetvédelmi terü­leteket nemcsak megóvják a károsodástól, hanem újabb üdülő- és sportkörzeteket alakítanak ki a festői szép­ségű folyóparton. Űj bélyegek A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban új bé­lyegeket hoztak forgalomba az elmúlt évben. Többek kö­zött 17 címletből álló bé­lyegsorozatot adtak ki, amelynek egyik példánya Kim ír Szent ábrázolja, aho­gyan meghirdeti a természet­átalakító programot, a töb- biék pedig e program külön­féle állomásait, eredményeit illusztrálják. Tovább folytatják a virág­sorozatok kiadását. Nagy formátumú bélyeg mutatja be az ország mező- gazdaságának fontos ágát, a rizstermesztést. 1979. február 18. A paksi atomerőmű „lelke” Amikor ismerőseimnek el­meséltem, hogy csehszlová­kiai utam legemlékezetesebb napját Plzenben töltöttem, sokan mosollyal kérdezték: „Ugye a sörgyárban?” Nem — mondtam többször is, és csak hosszas magyarázkodás után voltak hajlandók elhin­ni, hogy ebben a nagy hagyo­mányú iparvárosban a Cse­pel Művekhez sok tekintet­ben hasonló gyáróriásra lel­tem: a Skoda Trösztire. „Szó­val az autógyárra?” — néztek rám többen is sokat mondó- an a jól ismert márkanév hallatára. Megint magyaráz­kodnom kell étit: a Skodának legalább 20 üzeme és 45 ezer dolgozója van, akik úgyszól­ván minden gépipari termé­ket képesek magas színvona­lon elkészíteni, még a legbo­nyolultabb atomreaktorokat is. — Ugye, a paksi reaktort készítő üzemre kíváncsi? — fogadott a tröszt központjá­nak kapujában Vladislav Kratky sajtótitkár. Bólintottam. — A reaktorcsarnokban már várnak bennünket. Bi­zonyára Magyarországon is elsősorban a személygépko­csira gondolnak ha a Skoda nevét hallják — nézett rám kérdően, amikor elindultunk úticélunk felé. — Pedig ez a tröszt Csehszlovákia legré­gibb és legnagyobb gépipari vállalata, termékeit vala­mennyi kontinensen, nyolc­van országban ismerik, vá­sárolják szívesen. így példá­ul az energetikai berendezé­seket. villanymozdonyokat. különböző szerszámgépeket, trolibuszokat, stb. Az atom- energetikai ágazat kifejlődé­se az ország első ilyen erő­művéhez kapcsolódik szoro­san. Az erőművet 1972 végén avatták Jaslovské Bohunicé. ben. Még átadása után két- három évvel sem mertük vol­na remélni, hogy egyszer majd a világ tíz atomerőmű- vi berendezéseket gyártó üze_ me közé sorolnak bennünket.' Látja, ott az a hatalmas épü­let a reaktorcsarnok — még épül. Ha elkészül, Európa egyik legnagyobb ilyen jelle­gű létesítménye lesz. Aki in­teget, az üzem vezetője, Jiri Köllner mérnök, legjobb szakemberünk az atomener­getika területén---­K öllner mérnök nagy lép­tekkel, ellentmondást nem tűrő tempóban végigvezetett a csarnokon. A látvány — talán mondanom sem keli — számomra, egy hozzá nem értő számára is, lényűgöző volt. Abból ugyan, amit az őszülő hajú üzemvezető ma­gyarázott, csak keveset ér­tettem, de szakmaszeretete rám is átsugárzott. (Azt hi­szem, mással is előfordult már hasonló helyzet, amikor titkon szívesen szakmát cse­rélt volna...) Az üzemvezető először a reaktor köpenyről mesélt, amely négyféle, a legkiválóbb minőségű acélból készül. Mutatott is egy dara­bot a paksiból, amelyet ép: pen akkor kezdtek röntgenez­ni. Aztán a hatalmas próba­gödörnél álldogáltunk hosz- szasan, ahöl a turbinákat összeszerelik és kipróbálják. Majd a 'reaktorkészítésnél oly fontos hibátlan, pontos, kiváló minőségű munkáról beszélt... — Számomra éppen ezért a legfantasztikusabb itt — mondtam —, hogy miközben még épül ez az üzem, már reaktorokat gyártanak. Nem­csak Magyarországnak, más országoknak is. Ahogy hal­lottam, a reaktor az egész erőmű „lelke”. Nem fél, hogy valahol hiba csúszik a mun­kába? — Nem! — válaszolt na­gyon határozottan és kemé­nyen. — S hogy miért nem? Többször ellenőrzünk min­dent, ha kell, még többször — egészen addig, amíg nem vagyunk száz százalékig biz­tosak a dolgunkban. Mutat­tam a röntgenkamrákat, azokban a reaktor minden részét négyzetmilliméteren, ként átvizsgáljuk — .láthatta, nem is egyszer. A paksi lesz az első komoly reaktorunk, ezért, hogy még jobban higy- gyen nekem, itt én most meg­ígérem, hogy ami rajtunk múlik, minden a legnagyobb rendben lesz... A határidő­ket tartjuk, egyes részeit már elküldtük rendeltetési helyé­re, másokon most dolgozunk. Ez a reaktortípus teljes egé­rében szovjet tervek alapján készül. Korszerűbb, mint az első termékünk, amely 150 megawattos volt és nehézvíz, zel működik A paksinak egyrészt a teljesítménye na­gyobb, 440 megawattos, más­részt technológiai előnye, hogy könnyűvízzel dolgozik majd. A berendezések és az acél egy részét még impor­tálnunk kellett, de a tröszt kutatói hamarosan ezeket a feladatokat is megoldják, legalábbis remélem... Ebben maradtunk, búcsúz­ni kellett. Az üzemvezetőt sürgősen hívták a próbagö­dörhöz. Utón visszafelé a központba Kratky sajtótitkár elmondta, hogy a Skoda min­dig is gyártott különleges energetikai berendezéseket. A vállalatot reaktorkészítés- re (amely eddig csak a Szov­jetunióban volt) a KGST-or- szágok hosszas és alapos vizsgálódás után választották ki. És ma már legalább száz olyan dolgozóval büszkélked-- hetnek csak itt, aki komoly szakértőnek számít az atom- energetikában. További 3—4 ezerrel, aki munkájával egy­re inkább kötődik hozzá. A Skoda Tröszt azonban csak egy azoknak a vállalatoknak a sorában* amelyek részt vesznek a harmincéves fenn­állását ünneplő KGST Inter­atomenergo-programjának megvalósításában. A KGST tagállamai évti­zedünk elején kezdtek hozzá atomenergetikai elképzelé­seik valóra váltásához. Ter­vük, hogy 1980-ig megnégy­szerezik atomerőművi kapa­citásukat. Továbbra is a Szovjetunióban épül a leg­több atomerőmű, de dinami­kus fejlesztés valósul meg az NDK-ban, Bulgáriában és Csehszlovákiában, s már épí­tik* vagy tervezik az elsőt Lengyelországban, Kubában és Romániában is. Nálunk a páksi lesz az első, amely fo­kozatos üzembe helyezésével 1990-ben viillamosenergia- szükségletünk mintegy 15 százalékát fedezi majd. KOCSI MARGIT Űrhajósok becsük a termést i * ÍÍ::::ÍÍÍ::!:::ÍÍ::::ÍÍÍ:­Akadémikusok a mezőgazdaságért Robotgyártás Bulgáriában A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának köz­gyűlésére évente kétszer gyűlnek össze a szovjet tu­dományos élet képviselői, hogy megvitassák a legidő­szerűbb problémákat. A leg­utóbbi közgyűlésre a múlt év decemberében került sor, Moszkvában. A közgyűlés fi­gyelemre méltó témával fog­lalkozott; hogyan járul hoz­zá a tudomány a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­hez. HIBRIDKUTATÁS SZÁMÍTÓGÉPEKKEL A gyakorlatban a modern genetika került legközelebb a mezőgazdasághoz — mu­tatott rá beszámoló jelenté­sében Jurij Ovcsinnyikov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke. A Szovjetunióban a mezőgaz­dasági termőterületek a leg­különbözőbb éghajlati öve­zetben fekszenek és jellem­zőik a legváltozatosabb ta­lajviszonyok. Ezek nem min­dig kedvezőek. Éppen ezért a terméshozam növelése köz­vetlenül összefügg olyan új fajták és hibridek kineme­sítésével, valamint a közter­mesztésben való meghonosí­tásával, amelyeknek rövid a vegetációs ideje, s a hőmér­séklet erős ingadozása és a csapadékhiány ellenére is biztosítani tudják a jó ter­mést. Sokat segíthet a genetika az állattenyésztés hozamá­nak növelésében is. A ke­resztezés módszerével pél­dául olyan juhfajtát tenyész. tettek ki, amelyről 8 kilo­gramm gyapjút nyírnak le: CUKOR HELYETT OLAJ Georgij Szkrjabin, levele­ző tag a mikrobiológiának szentelte felszólalását. Húsz évvel ezelőtt szüle­tett meg az ötlet: mikrobák­ból kell előállítani a termé­szetes fehérjét helyettesíteni tudó fehérjét. Ma már ha­tározottan állíthatjuk, hogy ezt a feladatot megoldottuk, új iparágat hoztunk létre — a mikrobiológiai ipart. Ter­mékeit széleskörűen alkal­mazzák az állattenyésztés­ben. A mikrobákat korábban cukor táptalajon tenyésztet. ték. Ám a cukor elég drága. A rentábilis mikrobiológiai ipar fejlesztéséhez szükség volt egy bőséges mennyiség­ben található, olcsó nyers­anyagra. A Szovjetunióban létrehozták a világ legna­gyobb olyan üzemét, amely a mikrobafehérjét paraffin­olaj közegben állítja elő. A paraffinolaj a kőolaj finomí­tásánál nyert sűrű, olajos termék. Az ellenőrző próbák azt mutatták, hogy az olaj fehérjehatása teljesen ártal­matlan az állatokra. Ma már évenként sok százezer tonna ilyen fehérjét gyártanak. Most napirendre került a gázközegben — etil- és me- tilalkohol táptalajon te­nyésztett mikrobafehérjék ipanszerű termelése. A SZALJUT—6 FEDÉLZETÉRŐL Felsorolni sem könnyű az akadémia égisze alatt dol­gozó valamennyi szaktudo­mányt, amely hatékony se­gítséget nyújt a mezőgazda­ságnak. Azt hinné az ember, hogy semmi sem áll távo­labb a mezőgazdaságtól, mint az űrhajózás. Ám a Szál jut— 6 orbitális laboratórium fe­délzetén végzett repülések bebizonyították, hogy a vi­lágűrből figyelemmel lehet kísérni a vetésforgókkal kap­csolatos terv teljesítését, s javasolni lehet a szükséges korrekciókat. Az űrhajósok­nak sikerült meglehetősen jó eredménnyel előrejelezni a mezőgazdasági növények ter­méshozamát. Leonyid Sztaroszelszkij (APN—KS) Ez évtől kezdve Bulgáriá­ban is elkezdik az ipari ro­botgépek gyártását. A „Be- roe” Kombinátban gyártott berendezések, amelyek a raktározási, szállítási mun­kában nyújtanak leginkább segítséget, tökéletesen meg­felelnek a korszerű műszaki követelményeknek. A Bulgáriában előállított robotgépek 'két csoportra oszthatók: az egyik „Pirin” néven ismeretes, ezek arány­lag egyszerű, de sok munka­erőt és időt igénylő munka- folyamatokat végeznek. A másik csoport neve: „Beroe”, ezek elektronikus számoló, ill. számító „agyrendszere” már bonyolultabb, ami le­hetővé teszi programozásuk körének bővítését (például csővezetékek hegesztésére is alkalmasak lesznek). Mindkt típus sorozatgyár­tását 1980-ig meg akarják kezdeni, de a szakemberek már az ezt követő feladatok­ra gondolnak. A cél: a meg­lehetősen önálló, úgynevezett alkalmazkodásra képes ro­bot kifejlesztése, amely rö­vid idő alatt képes változtat­ni tevékenységét a munka optimális elvégzése érdeké­ben. B. MIHAJLOV Próbagödör, ahol a turbinákat összeszerelik A Skoda plzeni gyáregységei Robotgépszerelés a „Beroe” Kombinátban

Next

/
Oldalképek
Tartalom