Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

1979. február 18. NÉPÚJSÁG Mindennapos küzdelem a gépjavítás .aíffáfcfe. mé, Hiába vannak korszerű gé­pei a megye egyik legna­gyobb búza- és kukorica- termesztő gazdaságának, a paksi Duna menti Egyesülés Tsz-nek, nem boldogulna a munkákkal, ha nem volnának olyan emberei a gépjavítás­ban, akik szinte még a lehe­tetlent is vállalják, iiiiiill x Ä^MSIll. i 111 1 1 Két súlyos gond nehezíti a szövetkezetben a gépjavítást. Egyik az, hogy kicsi és kor­szerűtlen a javítóműhely, hallatlanul zsúfolt körülmé­nyek között dolgoznak a sze­relők. A másik dolog az ál­landósult alkatrészhiány. Te­gyük mindjárt hozzá, a be­szerzés jól meg van szervez­ve, 10 éve járja az országot Teli Henriik anyagbeszerző, mégpedig nagy szorgalom­mal. Amit lehet, előteremt. Az anyagbeszerzőről így be­szél Takács József mérnök, a szövetkezet műszaki vezető­je: — Bárhova kell menni, el­megy. Korán indul, későn érkezik. Nagyon nagy hely­ismerete van Budapesten. Jó a memóriája. Autót vezet, rakodik, bélyegzővel, csek­kel, pénzzel bánik. Az előrelátással sincs baj beszerzési ügyben és a gépek karbantartását illetően. Azt tnondja a műszaki vezető, vi­szonylag jól állnak, mert fél évre előre gondolkodnak mindig. A gépkiesésben a leghosszabb idő tavaly ősszel következett be, három hétig állt egy Zetor. Még azok a gépek sem „döglenek”, ame­lyekhez egyáltalán nem le­het kapni bizonyos alkatré­szeket. A gond, hogy mindezek el­lenére használni lehessen a gépeket, a szövetkezet gond­ja. Pontosabban: a hozzáértő szakembereké. Sokan dolgoznak a korsze­rűtlen műhelyben, a fizikai állomány létszáma 48. Ta­kács József műszaki vezető és Feil János műhelyvezető irányítja munkájukat. Gya­korlott, sok mindenhez értő ember a többségük, nem csu­pán gépjavítással foglalkoz­nak, bár az sem könnyű mesterség. Közülük kerülnek ki minden évben a kombájn- vezetők ők adják a kezelő- személyzetet a lucernaliszt- üzemhez, sőt még szántó traktorra is ülnek műhelybe­li dolgozók, amikor nagy a hajrá, kettős műszakban kell menni. A gépszerelők közül nyolcán végeztek szak- középiskolát, ötnek megvan a technikus minősítése, egy pedig most jelentkezett erre a vizsgára. A sokoldalú képzettség azonban még nem lenne elég a keserves, alkatrészhiányos gondok állandó leküzdésére, ötletgyártók, jó konstrukciós érzékkel megáldott emberek kitartó tevékenysége, szívós­sága és lelkesedése kell itt — és nyilvánvalóan más szövet­kezetekben is, ahol hasonló a helyzet. A paksi példa egyál­talán nem kirívó, inkább majdnem tipikus. Jantner Ádám — A egyik legnagyobb öt­letgyártó jantner Ádám gép­lakatos. Később hozzáteszi, hogy ez a fiatalember hihetetlenül erős, nagy munkabírású, há­rom emberinek való munkát elvégez, ha úgy adódik. Az atlétatermetű, 29 éves géplakatos csak a körülmé­nyekre panaszkodik: — Idegesíti az embereket a zsúfoltság. Nem tudunk bejönni Olas Dominátorral. A többi gépet előbb ki kel­lett vinni sorban, úgy állít­hattuk ide a nagy gépet. Az­tán kezdődik élőről az egész rendezkedés. Más probléma nincs. — Nincs? És az alkatrész- hiány? Takács József félerővel megy. Néha persze sikerül tökéletesen helyette­síteni a hiányzó alkatrészt, sőt sok ezer forintot meg is takarítunk. Mutat egy fogaskerekes kis alkatrészt, elmagyarázza, hogy bizonyos helyen gyor­san kopik, meg kellene ven­ni . újra meg újra az egész alkatrészt (ez általában kapható), de ők rendbe teszik, készítenek hozzávalót és így nem kell kiadni negyedéven­ként nyolcezer forintot, da­rabonként. A lakatosmunkák kivitele­zésében Jantner János cso­portja tesz legtöbbet. „Jant­ner Jánosnak jó konstruk­ciós érzéke van”. Tehát, ha valamilyen ötletet meg kell valósítani, ők azzal is meg­Fazekas Gyula is technikus akar lenni Két Jantnert említett a műszaki vezető a kulcsem­berek közül, velük ismer­kedtünk munka közben. Ta­kács József így mondja: — Megoldjuk, amit lehet. De a házilagos megoldások nem mindig teszik lehetővé a gép teljes kihasználását. Megy a gép, nem áll, de csak birkóznak. Nevelődik az utánpótlás. Az egyik legfiatalabb szere­lő, Fazekas Gyula, Jantner A mai vásárok, kiállí­tások már a fogyasztási javak, gépek, műszerek hatalmas seregszemlé­jévé váltak. Minden vállalat, kereskedelmi cég legújabb termékét, áruját a nagyközönség­nek, a szakembereknek igyekszik minél több­ször bemutatni, megis­mertetni vele az egész világot. A korszerű ter­méknek piacot keres­nek, vevőt, akinek meg­tetszik, használót, aki ezt várta. Nálunk Magyarországon a vásárok, kiállítások szervezé­sével a HUNGEXPO foglal­kozik. Hatalmas területei, kapcsolatai vannak, hogy elősegítsék a kereskedelem, a kooperáció kibontakozását. Megyénk ipara képviselteti majd minden ilyen fórumon magát. 1979 is számtalan vá­sárt, kiállítást hoz itthon és 'külföldön egyaránt. 1979-ben az élőre megha­tározott programnak megfe- ilelően 10 nemzetközi rendez­vényre kerül sor a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont­ban. Áprilisban párhuzamo­san négy szakkiállítás lesz. Az AGROMASEXPO nem­zetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítás. A szakosított árucsoportok a következők: 1. talaj művelés, növényápo­lás, öntözés, állattenyésztés, élelmiszeripar, 3. az erdőgaz- hal- és vadgazdálkodás, 2. az daság, fafeldolgozás gépei, be­rendezései, komplett techno­lógiái, 4. mezőgazdasági és élelmiszeripari műszerek, 5. mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok, felszerelé­Áz AUTOSERVICE nem­zetközi gépjárműfenntartó és -javítóipari kiállítást kétéven­ként rendezik, a legutóbbin mintegy 50 vállalat, több mint 2500 négyzetméter kiál­lítási területet vett igénybe. Az eddig beérkezett jelentke­zések alapján a kiállítási te­rület 1979-ben valószínűleg nagyobb lesz, hiszen a téma most is aktuális: Magyaror­szágon a gépjárművek száma továbbra is rohamosan emel­kedik és ezzel a fenntartás­hoz, javításhoz, felszerelés­hez szükséges műszaki bázis csak a külkereskedelem, a nemzetközi együttműködés segítségével tarthat lépést. A HUNGAROPLAST nem­zetközi műanyagipari kiállí­tást is kétévenként rendezik. Ez a kiállítás a vásárközpont legrégibb szakkiállítása, ez évben kilencedik alkalommal kerül sor rá. A magyar mű­anyagipar továbbra is dina­mikusan fejlődik, de nem tűzheti ki célul a műanyag­ipar valamennyi területének egyenlő arányú fejlesztését. Bizonyos műanyagokban be­hozatalra szorul, más terüle­teken az alapanyaggyártás és a feldolgozás fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezé­sek, technológiák beszerzésé­ben feltétlenül továbbra is a nemzetközi együttműködésre, a külkereskedelemre fog tá­maszkodni. A LIMEXPO nemzetközi könnyűipari gépkiállítást ne­gyedik alkalommal rendezik meg, célja a magyar könnyű­ipar jelenleg is folyamatban levő rekonstrukciójának ke­reskedelmi és műszaki előse­gítése. A kiállításon textil­és ruhaipari, bőr- és cipőipa­ri, valamint tisztítóipari és nagymosodai gépeket, beren­dezéseket mutatnak be, to­vábbá az ezekhez szükséges segédanyagokat, kellékeket gyártó gépeket, anyagokat, műszereket, szerszámokat. Az 1979. áprilisában meg­rendezendő négy nemzetközi kiállítással kapcsolatban az eddig beérkezett jelentkezé­sek áttekintésekor megfigyel­hető, hogy az igényelt terület nagysága általában már most eléri vagy meghaladja a ko­rábban rendezett, azonos ki­állításokét. A magyar vállala­tok hagyományos partnerei rendszeresen kiállítják ter­mékeiket a budapesti kiállí­tásokon, a szocialista orszá­gok vállalatai és a magyar ki­állítók még növelik részvéte­lüket. A tavaszi budapesti nem­zetközi vásárra, a beruházási javak vásárára, ugyancsak beérkezett már a jelentkezé­sek zöme. Ennek alapján megállapítható, hogy a tava­szi BNV-re változatlanul igen erős a túljelentkezés. A vá­sárközpont évenként május­ban visszatérő legjelentősebb rendezvénye. A szakosítás, az árucsoportok száma a múlt évhez képest nem változik. Az őszi budapesti nemzet­közi vásárt, a fogyasztási cikkek vásárát, szeptember második felében rendezik. A vásár szakosítása, vagyis a 12 árucsoport ugyanaz lesz, mint az előző évben, hiszen a szakosítás kibővítése jól be­vált. Az INTERPLAYEXPO nemzetközi játékkiállítást második alkalommal rende­zik meg, az őszi BNV-vel egy időben. Az 1977. évben rendezett első INTERPLAY­EXPO nagy sikert aratott a nagyközönség körében és je­lentős eredményeket hozott a műszaki és kereskedelmi szakemberek számára. Az idei INTERPLAYEXPO jelentő­ségét fokozza az a körülmény, hogy az 1979-es évet az ENSZ nemzetközi gyermekévnek nyilvánította. A vásárközpont 1979-es programja október végén, há­rom szakkiállítással fejeződik be: a MIPEL nemzetközi ipa­ri elektronikai kiállítást ne­gyedszer, a HUNGAROKORR nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást negyedszer, a PRO- TENVITA nemzetközi kör­nyezetvédelmi kiállítást má­sodszor rendezik meg. KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK Eddigi elemzések azt mu­tatják, hogy a hivatalos kül­földi kiállítások 1978-ban is, országunk külkereskedelmé­ben, külgazdasági kapcsola­taink alakításában — szocia­lista és tőkés, illetve fejlődő országokban egyaránt — vál­tozatlanul fontos szerepet töltöttek be: eredményesen szolgálták külkereskedelmünk piaci munkáját, az export­üzletek előkészítését és létre­hozását, az új típusú ipari- kereskedelmi együttműködési formák kialakítását, emellett megfelelően népszerűsítették országunkat. Harminchárom országban, -összesen 60 alkalommal volt hivatalos magyar árubemu­tató külföldön. A megjelené­sek összterülete közel 50 ezer négyzetméter, a kiállításokra küldött összes áru mennyisé­ge mintegy 600 vagon. A 60 megjelenésből 28 volt szak­vásári részvétel, illetve kife­jezetten szaktémájú önálló bemutató és 32 egyéb vásári bemutatkozás, hét pedig ön­Ádám mellett dolgozik. Zir- cen végzett 1976-ban, ide kérte magát a szövetkezetbe,' bár a szülei nem tsz-tagok. Közben elvégezte Palánkon a szakközépinkoláit. Tech­nikusminősítő vizsgára készül, a tsz-vezetők hozzá­járultak ehhez. Fazekas Gyu­la, a szövetkezet KISZ-tit- kára. A bére egyelőre ala­csony, a műszaki vezető be­szél erről és hozzáteszi: ren­dezzük a bérét. összegyűlnek körülöttünk néhányan, szóba kerül, hogy az újításokat nem díjazzák. Nincs rá rendelet, így aztán alap sincs. Éppen itt, ahol létkérdés újítani, és az újításokat azon­nal hasznosítják is, nem fektetik,, nem várnak az elfo­gadásra, mint ahogyan ez szokás, ipari körökben. A műszaki vezető a maga részéről megteszi, amit le­het. Elismeri a jó és kiváló munkát, az ötleteket, a gép­szerelők sokszor áldozatos munkáját. Másrészt: jó a kapcsolata á Paksi Állami Gazdasággal és a Volánnal. Alkaitrészügyben segítenek egymáson, amikor erre mód van. Egy olcsó, de megfelelő szerelőcsarnok feltétlenül kellene a meglévő műhely mellé, valamilyen könnyű- szerkezetes építmény. Minél előbb. Amíg £z emberek bír­ják idegekkel, és amíg a leg­jobbak képesek arra, hogy ötleteket adjanak, ingyen. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Kezdődik a Zetor Crystal gyógyítása álló magyar kiállítás, árube­mutató. Az összes kiállítások 25 százaléka fejlődő országok­ban, a fennmaradó 75 száza­léknak mintegy fele szocialis­ta országokban, másik fele pedig fejlett, nem szocialista országokban jött létre. 1978- ban először került sor hiva­talos magyar kiállításra Khartoumban, Dallasban, New Yorkban, Bakuban, Am- manban és Manilában. Az 1979-es hivatalos kül­földi kiállítási program az előző évekhez lényegében ha­sonló mennyiségű megjele­néssel, a kiállítások haté­konyságának további fokozá­sával igyekszik hozzájárulni a külgazdaság előtt álló igen komoly feladatok végrehajtá­sához. A kiállítási tevékeny­ségben rendszeresen és ki­emelten jelentkeznek a KGST-országok mellett azok, amelyeket külkereskedel­münk, mint kiemelt piacokat kezel. A tőkés piacon a kiál­lítási tevékenység — különös tekintettel gazdaságunk kül­ső egyensúlyának helyreállí­tására — közvetlen és közve­tett eszközökkel, módszerek­kel, megfelelő támogatóst kap. A következő év a ren­delkezésre álló erők és esz­közök fokozott koncentrálását kívánja meg a külgazdaság szempontjából fontos piaco­kon. A figyelem középpont­jába kerül a megjelenések hatékonyságának növelése. Az erők összpontosítása meg­kívánja, hogy az eddigieknél fokozottabban érvényesülje­nek a kereskedelempolitikai elgondolások és a vállalati érdekek egyszerre, egy-egy kiállításon. 1979-ben tehát még komolyabb formában szükséges a külkereskedelmi vállalatok feladatainak fi­gyelembevétele. Jellegüket tekintve fokozottan előtérbe kerülnek egy, már korábban megfigyelt törekvés folytatá­saként — a szakvásárok, szakkiállítások (számuk las­san megközelíti a teljes prog- 1 ram 50 százalékát). Fokozott kereskedelmi hatékonyságuk kétségtelen. Az eddigi gya­korlatban egyes piacokon az első lépés megtételéhez kiál­lítás vagy vásári megjelenés szolgált eszközül. E módszer fenntartása mellett 1979-ben több, már megkezdett akció­sorozat elmélyítésére, bővíté­sére kerül sor. így például folytatódnak a szakvásári megjelenések az USA-ban; a piac fontosságának megfele­lően a kisebb szakvásári rész­vételek mellett folytatódnak az NSZK-beli tartományi ma­gyar hetek melyek kiemelke­dő programja a müncheni magyar hét; ez évben is létre­jön a Csepel Művek tekinté­lyes önálló kiállítása (hason­lóan a korábbi NDK-beli ren­dezvényhez), ezúttal Moszk­vában stb. * A hagyományokhoz híven, Tolna megye üzemei már most, év elején készülnek a vásárokra, kiállításokra. Ott lesz ezeken a rendezvénye­ken a bonyhádi cipő, a szek­szárdi táska, a simontornyai bőr... és még lehetne sorol­ni tovább. Ipari szövetkezete­ink közül is a BONY korsze­rű és kényelmes cipői, a SI- MOVILL új típusú lámpa- testjei és még számtalan olyan termék, melyek most vannak tervezés alatt, a szak­emberek a nullszériákkal vannak elfoglalva... Vásár; ez a szó már régen mást jelent, mint 20—30 éve, az országos állat- és kirakodó vásá­rok. A mostaniak jel­zik népgazdaságunk he­lyét és szerepét a világ­ban. — h j—st — Jantner János csoportjának három tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom