Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
U íféPÜJSÁG 1979. február 15. Hagyományőrzők Gyöngyösön, a közelmúltban átadott új művelődési házban próbál a Vidróczky népi táncegyüttes. A számos díjjal kitüntetett kiváló tánccsoport a palóc vidék néptáncának és zenéjének megőrzését tartja egyik feladatának, de műsoraikban más tájegységek táncait, zenéit is bemutatják. A képen: székely táncot próbálnak a művelődési ház színpadán. Kis bfLita Az SZTK-ban dolgozott. Naponta látta, hogy a betegek pénzt csúsztatnak kolléganői zsebébe, ök gyakorlottan, félrenézve fogadták a hálás betegek „tizedként” lerótt adományait. Megrémült attól, hogy egyszer az ő zsebébe is belenyúl valaki. Elhatározta, hogy nővérköpenyéről lefejti mind a két zsebet. Szándékát nem titkolta el. Sőt! Dicsekedett ötletével. A kolléganők összesúgtak: — A kis buta! Lassan már mindent elhallgattak előtte, még a napi „kis szenzációkat” is... A betegek virágot hoztak neki, csokoládét, giccses térítőkét. Ezeket a kedves figyelmességeket úgy fogadta, olyan szívesen, enyhe zavarral, ahogy adták. Egyik nap sovány kis öregasszonyt hoztak. Az orvosnő megállapította: súlyos szervi szívbaja van. Kórházba kell vinni. A kisnővér hívta a mentőket, akik negyedórával később már az SZTK kapuja előtt álltak. A néni sírt. A kisnővér vigasztalta: — Két hét. Csak két. hét. Utána egészségesen hazamegy a kórházból. — Nem mehetek én kórházba ! Egyedül vagyok! Nincs senki, aki a papagájomat ellássa. Ki ad neki enni? — Szólok a szomszédnak. Nem lesz semmi baj! — Ugyan ki vállalná el? De magában bízom kislány. Elvinné magához? Megtenné? Akkor nyugodt lennék! A lány kapott két kulcsot. A nagyobb a kaput nyitotta. A kisebb a téglányi szobát. A parányi ablak kilincsén lógott a kalitka. Az ijedt papagájjal fél óra alatt hazaért. Gyalog ment. Attól félt, hogy a villamoson kinevetik. Útközben találkozott egy kolléganőjével és másnap már tele volt vele a rendelőintézet: a kis buta egy beteg papagáját ápolja. Otthon sem örültek a váratlan vendégnek, de lassan megbarátkoztak vele. Éjszakára a konyhába tették, letakarták, hogy aludni tudjon. Másnap reggel már az egész család a madarat kényeztette, etette, szólásra biztatta. A lány aznap meglátogatta a nénit a kórházban. A kis öregasszony boldogan újságolta szobatársainak: — Itt a kisnővérke! Ugye megmondtam, hogy meglátogat! Ha már ott volt, teljesítette az idős betegek apróbb kívánságait; friss vizet hozott a virágoknak. — Hálálkodva búcsúzott tőle a néni és egy kicsit a kórterem is. Másnap reggel a madár kihűlt testtel feküdt a kalitka aljában. Mi lesz most? Elhatározta, hogy nem mondja meg a néninek. Nehezen indult aznap a kórházba. Az ágy szélére ült és elsírta magát. A néni megsimogatta a kezét. — Ugye az éjjel meghalt a Pityuka? Tudtam én. Meg- éreztem. Ne sírjon. A néni látszólag nem vette a szívére. Mesélt magáról, hogy senkije sincs, a tanácstól kapott segélyből él. Amikor a munkatársai már hangosan nevettek rajta, dacból odavágta: a néni rám akarja hagyni a lakását! Mindezt csak azért mondta, mert szerette volna, ha befogadják és nem nézik bolondnak. Hadd higgyék azt, hogy ezért látogatta a nénit. De még ettől is megfosztották. — Te kis buta! — nevettek a többiek. Hát még azt sem tudod, hogy nem hagyhatja rád a lakását, mert az a tanácsé! — De azért szép tőle, hogy ő is adni akar valamit — vélte az egyik védőnő. Amikor hazavitték a nénit, elment meglátogatni. Segített neki. Szívéhez nőtt a kis öregasszony. A néni a viaszos vászonnal borított konyhaasztalnál ült, amit a vasárnap tiszteletére terítővei takart le. Eltette a cukrot, amit a lány hozott és sokáig szótlanul szorongatta barázdált kezével a lány kezét... bódi Agnes Film Marx és Engels életéről A Marx és Engels életét bemutató 12 részes filmsorozat, mely az NDK-ban most került műsorra, végigkíséri Marx Károly és Engels Frigyes egész életútját. A tv- nézők véleménye szerint is éppen azért sikerült, mert nemcsak politikai dokumentum, hanem egyben élményt adó és szórakozást nyújtó művészi játékfilm is. S1©M1S1É0©LÁS TnHEOBCKflfl npflBtifi Odaítélték a munkaversenyben legjobb eredményeket elért kolhozoknak és szovhozoknak az SZKP Tambov megyei Bizottsága, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Kom- szomol Tambov megyei Bizottsága vörös zászlaját. A hústermelésben elért eredményeiért kapta ia kitüntető zászlót a Lenini úton kolhoz, amelynek tagjai 1977-hez viszonyítva 152 százalékra teljesítették hústermelési tervüket. Rajtuk kívül 'több kolhoz és szovhoz érdemelte ki a vörös zászlót azzal, hogy kiváló eredményt ért el a tej-, és tojástermelésben. PETŐFI NÉPE Mint ismeretes, a kormány az V. ötéves terv időszakában exportfejlesztési célra 45 milliárd forint hitelkeretet létesített. Ebből azok az ipari és mezőgazdasági termelőüzemek igényelhettek, amelyek a tőkés piacon jól értékesíthető áruk termelésének növelését tűzték célul. A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója szerint a hitelek nagyobb részét a vállalatok a tervidőszak első felében vették igénybe, ami azért is kedvező, mert az új exportkapacitások nagy része még 1980. előtt üzembe helyezhető lesz, s növeli a tőkés piacra küldhető áruink mennyiségét. Bács-Kiskun megyében az ipari vállalatok, szövetkezetek, az állami gazdaságok és tsz-ek eddig csaknem 700 millió forint hitelt igényeltek és kaptak is exportfejlesztő beruházásokra. Ezek a gazdasági szervezetek zömmel befejezték beruházásaikat, amelyeknek kézzel fogható eredményei is vannak már. A mezőgazdasági üzemek elsősorban a különböző termelési rendszerekhez vásároltak korszerű gépeket, az ipari szervezetek pedig a termékszerkezet korszerűsítésére, a modern technológiák, berendezések beszerzésére fordították a hiteleket. Dunántúlt napló Tizedik ülését tartatta az a tárcaközi bizottság, amelyet 1974-ben hívtak életre Pécs és Eger terhes történelmi örökséget jelentő pinceproblémáinak megoldására. Az év eleji ülésen a két város adott számot elmúlt évi munkájáról, arról, hogyan gazdálkodott az állam által e célra juttatott milliókkal, s körvonalazta az idei terveket. Pécs 1978-as számadása 137 millió forint felhasználásáról szól, ennyit költött a város pincéi megerősítésére, illetve megszüntetésére, a velük kapcsolatos egyéb munkákra. 1978- ban Pécsett 258 pincénél történt beavatkozás, 17-et erősítettek meg, 241-et pedig .megszüntettek. 1979- ben az eddigi legnagyobb összeget — 162 millió forintot — használja fel Pécs a pincékkel kapcsolatos munkákra. Ebből a pincemegszüntetések és megerősítések 103 millió forint erejéig részesednek, az előkészítésekre 18, a fenntartási és felújítási munkákra pedig 41 millió forintot használnak fel. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Ülést tartott az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyárának párt- bizottsága. Az ülés napirendjén a gyár 1979. évi tervfeladatai és az idei komplex intézkedési terv szerepeltek. Az ötéves terv eddig eltelt három évében a fehérvári gyár minden évben komplex intézkedési tervet készített, amelyben részletesen leírtak a különböző munkaterületekre háruló feladatokat. A'három év tapasztalatai, valamint a változó gazdálkodási körülmények indokolták, hogy a munka homlokterébe állítsák a gyári pártbizottság cselekvési programjában foglaltakat, elsősorban a gazdálkodás hatékonyságát. Az idén is nagy gondot for. dítanak kötelezettségeik teljesítésére — 7200 autóbusz gyártását irányozták elő — a tőkés export fokozására, piacaik megtartására. Intézkedési tervet dolgoztak ki az értékelő, elemző munka rendszeressé tételére, a rendelkezésre álló eszközök, és munkaerőkapacitás jobb kihasználására, a korszerű, gazdaságos eljárások gyakorlati alkalmazására, a különböző belső és külső gazdasági egységek közötti együttműködés javítására; a normák rendszeres karbantartására. A munkaverseny-mozgalom legfőbb célkitűzései között a gazdálkodás hatékonyságának a növelése, a költségek, a selejt csökkentése,- a minőség javítása, az újítómozgalom további kibontakoztatása és a gyártás ütemességének biztosítása szerepel. Korszerűsítik a végszerelőé vonalsori technológiáját, a felszabadult létszámot elsősorban az alkatrészgyártásnál 'kívánják foglalkoztatni. Harmincéves az első mongol nperaház A Csojbalszani Állami Operaház most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A nagy múltú zenei színház repertoárján 200 opera-, illetve hangverseny-előadás szerepel. Az évfordulóra új, mozgalmas táncjátékkal készülnek, amely a Halhin Gol-i győzelemnek állít emléket. A XX. századi mongol történelem egyik fontos eseménye volt a Halhin Gol-i csata. A japánok a Szovjetunió elleni támadásra készülve, 1939. május 11-én behatoltak Mon. A magyar tudomány arcképcsarnokából CTit y-Tír rn_ri S8SS . lÉn^ , ■; _______________________________________________________________________________________________________________ ___ É lettörténetéről beszélgetve, rögtön az elején kiderül: a kutató életével, munkájával, az ezzel járó családi perpatvarokkal már egészen kiskorában megismerkedett. 1919- ben született Mosonmagyaróvárott, ahol édesapja a Tej- gazdasági Kísérleti Intézetet vezette. Mivel szolgálati lakásban laktak az intézet területén, sokszor előfordult, hogy késő éjszakáig is a laboratóriumban dolgozott, — amit a feleség és édesanya nem vett éppen a legjobb néven... Az ifjabb Vas Károly pályaválasztásában is komoly szerepe volt a kutató édesapának: a fiatalember eredetileg nyelvész szeretett volna lenni. Apja beszélte rá a vegyészpályára, talán azért, hogy saját tudását fia ismereteivel egészítse ki. 1941-ben végzett vegyészmérnökként a Műegyetemen, majd az élelmiszerkémiai tanszéken lett tanársegéd. Egyetemi doktorátusát is itt szerezte, a témában még mindig az édesapa munkássága hatott: az enzimes tejzsírbontásról írt. A felszabadulás után az egyetemmel párhuzamosan az Országos Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben is dolgozott. Segédvegyészként kezdte itt munkáját, majd 1949-ben, amikor az intézet neve és profilja változott (Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézet lett) a mikrobiológiai osztály vezetőjévé nevezték ki. 1959-ben, sorozatos változások után kapta az intézet mai nevét: Központi Élelmi- szeripari Kutatóintézet lett. Ekkor ideiglenesen megvált Vas Károly az intézettől, hét évre a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára „tért át”, ahol egyetemi tanárként az élelmiszertechnológiai és mikrobiológiai tanszéken dolgozott. 1966-ban tért vissza az intézet falai közé, akkor már mint a KÉKI igazgatója, ezt a tisztséget ma újra betölti. Időközben, 1972-ben kapta a megbízatást, amely Bécsbe, az IAEA-hoz szólította, és mostanában vette át ismét a KÉKI igazgatói feladatait. A kandidátusi címet addigi munkájáért 1952-ben ítélték oda, a tudományok doktora fokozatot 1956-ban szerezte meg. Értekezésében az élelmiszerek kémiai és fizikai tartósításával foglalkozott A Magyar Tudományos Akadémia 1964-ben fogadta levelező tagjainak sorába, székfoglalójában doktori értekezésének témáját fejlesztette tovább. Munkáját államunk a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetéssel ismerte el. Egy sor szakmai-társadalmi szervezetben tölt be komoly tisztségeket: a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület elnökségi tagja, mikrobiológiai szakosztályának elnöke, az Akadémián az Élelmiszertudományi Komplex Bizottság elnöke, az Acta Alimentaria, az élelmezéstudományi szaklap főszerkesztője, a Nemzetközi Élelmezéstudományi és Technológiai Unió 5 tagú végrehajtó bizottságának tagja. — És mivel foglalkozott Bécsben? — Az élelmiszerek sugárzással történő tartósításának világméretű kutatás-szervezése volt. az egyik feladatom — mondja. — Mi tűztük ki a témákat, és adtuk ki azoknak az országoknak, amelyek alkalmasnak látszottak azok megoldására. E témák között szerepelt például az ionizáló sugárzással történő kihajtásgátlás és a kártevők elleni védekezés elvileg már tisztázott feladatainak ipari, nagyüzemi méretekben történő alkalmazása. Egy sor vizsgálattal bizonyítottuk azt is, hogy a sugárkezelés a fogyasztó egészségére nézve veszélytelen. Gazdaságossági vizsgálatokat is folytattunk. Itt kell tisztázni: az élelmiszer tartósításánál alkalmazott radioaktív sugárzás egyetlen okból nem okozhat emberre, vagy élőlényre káros, másodlagos radioaktivitást: energiaszintje az ehhez szükségesnél jóval alacsonyabb, csak 10 megaelektronvolt alatt lehet. Mi több: ezt éppen azáltal sikerült tömegméretekben bizonyítani, hogy a tudományos célra kísérleti állatok százezreit tenyésztő intézetekben használják fel a legtöbb, sugárzással tartósított, fertőtlenített takarmányt, a kísérleti állat sterilitása, „tisztasága” érdekében, és a kis állatok sokaságán semmiféle tudományos vizsgálat eddig károsodást ki nem mutatott! — És itthon hol, milyen területen folytatja Vas akadémikus tudományos kutató munkáját? — Mihelyt a jelenlegi rengeteg tudományszervezési feladat megoldásán túljutottam, ismét foglalkozom majd a besugárzások mikrobiológiájával, az enzimek élelmiszer- ipari alkalmazásával. Hadd tegyem hozzá: örülnék, ha ehhez a saját intézetemben saját laboratóriumom lenne — de nincs... — Ha már beszélgetésünk elején szó esett arról, hogy az ifjú Vas Károly pályáját édesapja hatása nagymértékben meghatározta, folytatódik-e ez a „családi hagyomány”? — Fiam orvos lett, belgyógyász, kliniko-farmakológus. A kutatói hajlamot tehát „örökölte”, a szakmát nem... És ha már ennél a kérdéskörnél tartunk: feleségem szerencsére türelmesebben viszonyul a kutatómunkával járó életmódhoz, mint édesanyám annak idején édesapám hasonló ténykedéséhez.... — Ha tegyük fel — marad szabad ideje, — mivel tölti szívesebben? — Preklasszikus zene hallgatásával. Sétálva is szívesen eltölteném — de annyi időm valahogy nincs... SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN góliába és a Halhin Goi fo- lyónál jelentős területrészt elfoglaltak. A mongol csapatok és az 1936-ban aláírt kölcsönös segélynyújtási egyezmény értelmében segítségükre siető Vörös Hadsereg egységei — nehéz harcban 1939. augusztus végére bekerítették és megsemmisítették a japánokat A csatát felelevenítő táncjáték mellett bemutatják Lodoi operáját, A mennyeg- zőt, amely a mongol forradalom győzelmét dolgozza fel.
