Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

1979. február 15. Képújság 5 C—k —agblafllBittlIeB Várják a fehambrigádot Pakson Minősített hegesztők kerestetnek Két évvel étzeiSít valami új kezdődött Pakson. Az atomerőmű építése sídkor már lendületesen folyt, de mini minden nagyberuházáson, ott is égető volt a megfelelő számú és szakképzettségű műszaki szak­ember hiánya. A KISZ IX. kongresszusán KISZ- építkezessé nyilvánított beruházás építésének segít­ségére megmozdult az ifjükommunisták szövetsége. A KISZ KB titkárságának határozata után — 1977 decemberében — száz fiatal érkezett Paksra, hogy részt vegyen az erőmű építésében. Nyolcadikosok, figyelem! Új szakmák Palánkon FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK , EfFt»*; értékelés IGENCSAK megtanulta a KISZ a „felnőttektől”, ho­gyan kell áldemokráciát csi­nálni! Nem azt mondom, hogy minden alapszervezet­ben ez a helyzet, de ha csak egyben így igaz, már az is sok. Igaz a mai ifjúkommu­nisták már voltak úttörők. És az úttörőmozgalomban is két éle van a dolognak. Biztos, hogy a többség a felelős de­mokrácia alapiskoláját járja ki, mire KISZ-tag lesz, de bizony találkoztam már olyan hetedikessel, aki pontosan úgy szólalt fel az úttörőparla­menten, mintha főosztály- vezető lett volna a bürokra­tikus hivatalban. Elsorolta az összes határozatot, hivatko­zott az előadóra, egyetértett az előtte szólókkal, gondosan vigyázva, meg ne sértse a ta­nári kar egyetlen tagjának, egyetlen érzékeny pontját se. A járási, netalántán megyei szintű KISZ-tanácskozásokon mindig van egynéhány ilyen felszólaló. HA MÁR így van, legalább a saját alapszervezetben ne kövesse senki ezt a gyakor­latot. Benne vagyunk a be­számoló taggyűlések idősza­kában. Ezek a beszámolók többnyire tartalmasak, jók, elfogadhatók, kritikusak és önkritikusak egyben. A fia­talok általában tudják, mit kellene tenni, az már más kérdés aztán, hogy kimond- ják-e, megteszik-e, amit el­terveztek. Az egy évre érkezett fia­talok január 1-én vissza­mentek eredeti munkahe­lyeikre. Az eltelt egy év alatt azonban bebizonyítot­ták, mennyire hasznos az építkezésen egy ilyen lelkes rohambrigád, amely tagjai­tól az átlagmunkástól elvár­ható feladatok mellett, ha szükséges, többet is lehet kérni. A százból ötvenné­gyen további egy évre ma­radtak. Az atomerőmű KISZ-bizottsága, a KISZ KB ifjúmunkás osztályával kö­zösen pedig meghirdette az új KISZ-brigádba hívó pá­lyázatot. A feltételek az 1977. évihez hasonlóak. Csak az jöhet Paksra, akit a KISZ-alapszervezete javasol, viszont aki így, megbízóle­véllel 'érkezik, annak eredeti munkahelyén a munkaviszo­nya folyamatosnak számít. Az idén már kétszáz főre tervezett építőbrigád a ter­vek szerint márciusban kez­di meg a munkát. Erről be­szélgettünk Fonyó Lajossal, az atomerőmű-építkezés KISZ-bizottságának a titká­rával. — Nem csalódtunk a fia­talokban. Tavaly is több­szöröse volt a jelentkező a felvehetőknek, az idén pedig a különböző megyei, vagy járási KISZ-bizottságokon mintegy négyszáz fiatallal beszélgettek el szerte az or­szágban. Persze az építőbri­gádba kerüléshez nem elég az elhatározás. Az alkalmas­ság mellett az is fontos, hogy olyan szakképzettségű fiatalok jöjjenek, akikre szükségünk van. — Kiket vártok? — Elsősorban állványozó, ács és hegesztő, ha lehet, minősített hegesztő fiatalokat szeretnénk mind nagyobb számban látni a jelentkezők között. Természetesen szük­ség van más építőipari szak­mák képviselőire és hiány van fiatal műszaki értelmi­ségiekből is, de az említett két szakma nélkül szinte megbénul a munkánk. — Mikor dől el, hogy ki lesz az építőbrigád tagja? — A járási és megyei KISZ-bizottságokon jelent­kező fiatalokkal ott elbe­szélgetnek, március vége fe­lé pedig mi kiválasztjuk kö­zülük azokat, akik majd Paksra utaznak. Ennél a vá­lasztásnál ott lesznek az atomerőmű KlSZ-bizottsá- gának, a KISZ KB ifjúmun­kás osztályának, az itteni műszaki vezetés, és a válla­latok vezetésének a képvi­selői. — Mondj valamit az ide érkező fiatalok munka- és életkörülményeiről. — Természetesen folytat­ják a két éve megkezdett munkát, az egészségügyi la­bor építését, de vannak olyan elképzelések is, hogy ezután is rohamcsapatként fognak besegíteni olyan területeken, ahol lemaradás van, ahol szükséges a segítő kéz. Az atomerőmű lakótelepén az egyik házban két lépcsőház lakásait biztosítjuk számuk­ra. Lesz külön ifjúsági klubjuk, központi rádióstú­dió, egy-egy lakásban pedig annak nagyságától függően, tíz-tizenkét fiatal fog lakni. — Milyen problémáitok vannak a szervezésben? — Sokan félreértették a felhívást és munkakönyvvel a kézben idejönnek Paksra jelentkezni. Erről szó sem lehet. Aki a KISZ-brigádba jön, az otthon hagyja a munkakönyvét, és csak KISZ-javaslattal jöhet. Je­lentkezni tehát csak a mun­kahelyi KISZ-titkárnál, vagy a városi, járási, esetleg me­gyei KISZ-bizottságokon le­het. Sajnos sok, az építkezé­sen dolgozó vállalatnál úgy fogják fel a KlSZ-brigád szervezését, hogy a vállalat­tól jelentkező fiatalokat át­irányították a paksi építő­részlegükbe. Ezek a fiatalok számunkra elveszettek, nem a brigádot erősítik, hanem csak a saját vállalatuknál kerülnek más munkahelyre. — Ragaszkodtok a kétszá­zas létszámhoz? — Nem. Lehet, hogy több fiatalt is felveszünk. Ezután nem ragaszkodunk ahhoz sem, hogy a brigád egyszer­re álljon munkába. Hogy a régiekből több mint ötvenen maradtak, nagyon jól jött nekünk. így megvan máris az új brigád magja, akik otthonosan mozognak itt, tudják, hogy mit kell tenni. Azt tervezzük, hogy az új jelentkezőket harmincas csoportokban állítjuk mun­kába és így időeltolódással telik le az egy évük és nem okoz gondot a távozók pót­lása. — Ezek szerint most már mindig lesz rohambrigád? — Amíg építkezés lesz, addig azt hiszem, brigád is. A KISZ és a kormány együttműködési megállapo­dásának ez a legszembetű­nőbb formája. Amíg KISZ- védnökség van, addig szük­ség van erre a rohamcsa­patra, hogy mindig kéznél legyenek a védnökségi mun­ka gyakorlati megvalósítói, a fiatal, hozzáértő, lelkes szakemberek. TAMÁSI JANOS Uj tantervek alapján az 1978—79. tanévtől szakmun­kásképzést folytató szak- középiskola lett a szekszárd- palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskola. Az iskola a tanulóknak olyan szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt, amelyek képessé teszik őket a különböző szakterületek feladatainak ellátására és to­vábbtanulni szándékozó fia­talokat felkészíti a felsőfokú tanulmányok szakirányú foly­tatására is. ÁLLATTARTÓTELEPI GÉPÉSZ A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemekben a terme­lési folyamatok gépesítése fo­kozatosan fejlődik. A szako­sított állattartó telepeken az az állatok ellátását (etetés, itatás, kitrágyázás, szellőzte­tés, stb.) szintén gépek, be­rendezések segítségével vég­zik. A szakember feladata a telepek gépeinek, termelő­berendezéseinek, járulékos épületgépészeti berendezései­nek kezelése, folyamatos kar­bantartása, az üzem közben előforduló kisebb javítások önálló elvégzése. A gépészeti tevékenységet az állattartás technológiai ismeretei teszik tudatosabbá élettani, takar­mányozási és egyéb alkalma­zott biológiai ismeretekkel kiegészítve. A szakma fiúk és leányok számára egyaránt ajánlható. Uj szakma, ezért korlátlan elhelyezkedési lehetőséget kí­nálnak a végzősöknek a sza­kosított állattartó telepek. ÁLLATEGÉSZSÉGŐR A szakmai képzés a szak­középiskolai szakmunkás­képzés bevezetésével egyide­jűleg jött létre. Az állat- egészségőr munkáját az állatorvos irányításával vég­zi, amely a következő fő te­vékenységi területeket foglal­ja magában. A szakosított állattartó telepen vagy az adott gazdaság egész területé­re kiterjedően az állatállo­mány egészségi állapotának figyelemmel kísérése, a be­tegségek, járványok megelő­zése érdekében szükséges óv­intézkedések végrehajtása, a beteg állatok kezelésében, műtétek végrehajtásában köz­reműködés, egyszerűbb és tö­meges gyógyítási eljárások végzése. A végzettek elhe­lyezkedhetnek szakosított állattartó telepeken, állat­egészségügyi állomáson, labo­ratóriumban, állatkórházban, oltóanyag- és tápszerkészitő vállalatnál, mesterséges meg­termékenyítő állomáson. A szakma fiúk és leányok ré­szére ajánlható. Az állattenyésztő a harma­dik szakma, amelynek okta­tásában újszerű a szakmun­kás-bizonyítvány. A tanulók mind a három szakon tan­könyvjuttatást, kollégiumi el­helyezést és II. osztálytól kez­dődően ösztöndíjat kapnak. Úgy érezzük, hogy mind a három szakma képzése me­gyénkben a húsprogram tel­jesítését, az épülő húskombi­nát zavartalan működését fogja segíteni. TAKÄCS KALMANNÉ, a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet főelőadója Miről ír a Világ Ifjúsága? Mit ér a diploma, ha külföldi? — ezt vizsgálja a lap februári számának egyik riportja, amelyben többek között külföldön végzett magyar szakemberek mondják el vélemé-. ínyüket A hagyományos Forrás — Dokumentum — Háttér­rovat — mintegy kiegészítve a januári számban a Szadat egyiptomi elnök politikai pálfordulását elemző összeállítást — ezúttal Begin izraeli miniszterelnök politikai pályáját elemzi, rámutatva a közel-keleti helyzet és a rendezés zsák­utcáinak okaira. Milyenek a francia fiatalok, hogyan élnek, öltözködnek, hogyan vélekednek a szerelemről — erről szól a lap másik riportja. Színes képriport mutatja be Afganisztánt, illetve Veronát, azt a várost, ahol a halhatatlan szerelmesek, Rómeó és Júlia sírját turisták ezrei keresik fél. A poprovat három színes, egész oldalas fotóján ezúttal Joan Bez, Dee D. Jackson és a Belle Epoque együttes lát. ható. Folytatódik a John Travolta pályafutását ismertető sorozat is. Klubnyitó a Garay gimnáziumban Nem azon „öregek” néző­pontjából beszélek, akikről a fiatalok azt hiszik, ostobák és akik viszonzásul meg tudják, hogy a fiatalok az ostobák. A KISZ-TAGOK munkájá­nak kritikus, de felelős érté­kelésében, mint annyi más­ban, két véglet a fenyegető. Vagy elsiklanak fölötte és az alapszervezet szó nélkül el­fogadja a vezetőség értékelé­sét a tagság munkájáról, nem kerül sor a személy szerinti értékelésre, mindenki KISZ- tagságát automatikusan meg­hosszabbítják. Az érintettek egy része fellélegzik, hogy ezt is megúszta, vagy éppen meg­marad az eddigi közömbös­ség álláspontján, hiszen az „kifizetődő” volt eddig is. Nem csinálni semmit, az a KISZ-ben is gyakorta kocká­zatmentesebb, mint munka közben tévedni. A másik rész — akik csinálták szívvel- lélekkel, vagy legalább vala­mit megpróbáltak, csalódnak, hiszen senki sem becsülte, amit végeztek és biztatást, irányító szót sem kaptak a jövőre vonatkozóan, aminek még akkor is örültek volna, ha éppen bírálat formájában kapják. MINDEZ legalább olyan káros, mint az esetenkénti túlzott szigorúság, netalántán a személyeskedés vagy a bűnbakkeresés. IHÁROSI A Tolna megyei klubtanács újjászerveződése első jelen­tős életjelének tartjuk a feb­ruár 17—18-án Szekszárdon szervezett, klubvezetők talál­kozóját. Ahhoz, hogy klub­tanácsunk minél jobban be­töltse szerepét, szükséges, hogy a klubokkal, azok veze­tőségével minél szorosabb, közvetlenebb kapcsolatot ala­kítsunk ki, elmondhassuk kö­zös tennivalóinkat, javasla­tokat tehessünk azok meg­oldására. Az ifjúsági klubok munká­ja elválaszthatatlan a KÍSZ- szervezetek tevékenységétől, hiszen céljaink, feladataink azonosak, a gondok megosz­tása, közös megoldása jelen­tősen hozzájárulhat a klub­élet fejlesztéséhez. Ezért vár­juk a KISZ-szervezetek kul- túrfelelőseit is e közös gon­dolkodásra, amellyel minél vonzóbb klubélet kialakításá­hoz adunk módszereket. Módszereket arra, hogyan adhat otthont az ifjúsági klub a társadalmi, közéleti, politikai kérdéseknek, ho­gyan teremtheti meg a gaz­dag, színes szabad idős tevé­kenység szervezésével a kö­zösségi és egyéni művelődés, szórakozás, sportolás igényét. — Ti hogy gondoljátok... Beszélgetés a küldöttválasz­tás című filmről, versmondó­műhely, a beatzene hőskorá­ból, mulatság néptáncosokkal, irodalmi színpad műsora... Mindez csak töredéke, és száraz felsorolása annak — reméljük nemcsak általunk gazdag programnak, amely klubvezetőinket, KlSZ-veze- tőinket várja e kétnapos ta­lálkozón a Babits Mihály művelődési központban. KAMARÁS GYÖRGYNÉ, a Tolna megyei Ifjúsági Klubtanács elnöke (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A napokban új ifjúsági klubot vehettek birtokukba Szekszárdon, a Garay János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola tanulói. A vala­ha szenespinceként működő helyiség újjáalakításában nagy segítséget nyújtottak az 505. sz. Szakmunkáskép­ző Intézet festő- és burkoló­tanulói és a szekszárdi vá­rosgazdálkodási vállalat If­júsági és Ady szocialista bri­gádjának tagjai és sok tár­sadalmi munkát végeztek az iskola diákjai. A klub átadásával a „ga­raysok” régi vágya teljesült: régóta várták már, hogy új, korszerűen felszerelt klubjuk legyen. Az új pinceklub e téren minden igényt kielé­gít, van színes tv, lemezját­szó, magnetofon. A gimná­ziumban régóta szeretnék, hogy a délutánokat, estéket hasznosan, oldottan tölthes­sék el a fiatalok. Erre az új klub most minden lehetősé­get megteremt. Lehet itt ze­nés estéket rendezni, a te­rem elég nagy ahhoz, hogy amatőr színpadok is fellép­hessenek, a TIT-előadásokat, kulturális foglalkozásokat ezentúl barátságos, kulturált környezetben tarthatják a diákok. Többjükben felme­rült a gondolat, hogy olvasó­kör, önképzőkör is alakul­hatna a klubban. A klub szervezői már azon munkál­kodnak, hogy minél érdeke­sebb, minél sokoldalúbb rendezvényekkel fogadhas­sák a vendégeket. Az új létesítményt Zentai András, iskolánk igazgatója adta át. Az ünnepélyes meg­nyitó után Mittler József, a paksi gimnázium tanára, tartott érdekes, vetítéssel'' egybekötött élménybeszá­molót a XI. világifjúsági ta­lálkozóról. Az új klubban Klubvezetők találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom