Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
1979. január 21. KÉPÚJSÁG 9 Gondok és remények Szovjet gazdaság, 1979 BÁRMENNYIRE is különbözzenek egymástól a népi, nemzeti szokások az újév megünneplésében, azért általában két dologban hasonlítanak egymásra. Az egyik, hogy a hozzátartozókat megajándékozzák és családi körben az eltelt évet értékelve megbeszélik, hogy mit hoz az elkövetkező 365 nap. A szovjet családok jóléte, miként bármely más országban, a nemzetgazdaság helyzetétől függ. A Szovjetunió gazdasága hatalmas méretű, a világ ipari termelésének egyötödét adja, rendkívül bonyolult rendszer, melyet emberek irányítanak, vagyis nem mentesek a tévedésektől. Hiszen egy egész bonyolult, szövevényes komplexumot kell irányítaniuk, melynek termelési alapjai 1979-ben csillagászati számokkal, kilenc nulla leírásával fejezhetők ki, vagyis billiós értékekkel számolunk. Miben szenved hiányt a Szovjetunió? Néhány kérdést felsorolnánk, melyeket 1979-ben kell megoldani. Miként korábban, a Szovjetunió maradt továbbra is a világ legnagyobb építkezési területe. De sajnos igen nagy az építkezések száma, amelyek közül mindegyik megkezdését alaposan lehet indokolni, ugyanakkor ösz- szességükben bizonyos fokig korlátozott az anyagi bázis és hiány van munkáskezekben is. A befejezetlen építkezésekből adódó negatív következmények a határidőre üzembe nem állított berendezések. Ezért 1979-ben a befejezetlen építkezések részarányát jelentős mértékben kell csökkenteni. MÁS ARÁNYTALANSÁGOKAT is ki kell küszöbölni a gazdasági életből. A legújabb iparágak fejlődését a rendelkezésre álló fémek és fűtőanyagok mennyisége szabja meg. A nyersanyagkészletek az országban óriásiak, de kiaknázásukhoz igen messzire, nehezen megközelíthető szibériai és távol-keleti vidékekre kell elmenni. Nagyon költséges a szállítás is. Az iparban ugyanakkor pazarlás tapasztalható a fűtő- és nyersanyagok felhasználásában. Éppen ezért a területek gyorsított kiaknázása mellett arra törekszünk, hogy egy év alatt például 33 millió tonna fűtőanyagot takarítsunk meg. A munkaerőhiány hamarosan megoldódik korszerű technológia alkalmazásával, amely jelentős munkamegtakarítást tesz lehetővé: mintegy 1 millió munkáskezet szabadít fel. Az 1978. év a szovjet mezőgazdaság számára nehéz év volt, de mégis sikeres. A gabonafélékből 235 millió tonnát takarítottak be, amelyre korábban nincs példa az ország történetében. Ez azonban még mindig nem elégséges. Ahhoz, hogy az ország szükségletét élelmiszerekből, különösen húsból teljesen kielégítsük, több szemes terményt, takarmányt kell betakarítani: legkevesebb 260 millió tonnát. Ezt egy olyan országban elérni, ahol a megművelt földek döntő többsége a kockázatos földművelés körzetébe tartozik, nem könnyű. Az állami vezetés ezeket a körülményeket reálisan mérlegeli. Nemcsak a társadalmi tulajdonban lévő állat- tenyésztési telepek fejlesztését, hanem a mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának kibontakoztatását is támogatja. 1979-ben jelentős szociális intézkedésekre kerül sor, közöttük például 18 millió, nem a termelési szférában dolgozó személynek felemelik a fizetését. Miként korábban, gyors ütemben növekszik az alacsony keresetű rétegek jövedelme. A szovjet (lakásépítés üteme ötször gyorsabb, mint a lakosság számának növekedése. Az idén 11 millió lakos fog új lakásba költözni. A NÖVEKEDÉS nem mindenáron elérni kívánt cél az ország gazdasági fejlődésében. A Szovjetunió — bár fejlett és a világon 'legolcsóbb közlekedési hálózattal rendelkezik — továbbra sem kerül a személygépkocsit gyártó országok között a vezető helyre. Célszerűbbnek látják például a színes televíziók gyártására fordítani a milliárd rubeleket. Ezek gyártása 1979-ben 34 százalékkal növekszik. L. KORENYEV APN—KS Külkereskedelem a KGST-országokkal Jugoszlávia az idén tovább bővítette gazdasági kapcsolatait a KGST-országokkal. A bjelovari „Tomo Vinko- vic” Traktorgyár ez évben kezdte meg kistraktorainak exportját Lengyelországba. Jövőre a lengyel rendeléseken kívül magyar és csehszlovák igényeket is 'kielégítenek. A nisi MIN Gépgyár emelődarukait szállít szovjet megrendelésre, 33 millió dinár értékben. A TEXTILKOMERZ Külkereskedelmi Vállalat szívesen kereskedik NDK-beli partnerével. A kölcsönös szállítások értéke jövőre már 74 millió dollár értéket képvisel. Főleg konfekcióárukat továbbítanak innen az NDK- ba. Nagy a keletjük a jugoszláv gyógyszereknek a világpiacon. A ljubljanai LEK Gyógyszergyár vevői között található a Szovjetunió és Lengyelország is. A bő választékban felkínált, jó minőségű jugoszláv kozmetikai cikkekből a szocialista országok közül a Szovjetunió és Magyarország vásárol a legtöbbet. Jugoszlávia egyik 'legjelentősebb exportpartnere Csehszlovákia. A két ország közötti külkereskedelmi völu- rnen ez évi értéke 900 millió dollár, amiből az export 430 millió. (BUDAPRESS— TANJUG) Lengyel érdekességek Távolból szemlélve szerény külsőt mutat, de ha felszállunk rá, mindjárt más lesz a benyomásunk... 1978. július 7-én vonták fel a lobogót a legújabb és legnagyobb utas- és áruszállító kompra, mely a „Pomeránia” nevet kapta. A kompot Lengyelországban építette a szczecini A. Warski hajógyár. A komp 1978. november 4-től kezdve menet- rendszerű járatot teljesít Swinoujscie, Koppenhága, Felixstown, (Nagy-Britannia) kikötők között. így a „Pomeránia” új közlekedési hidat jelent Lengyelország és a brit szigetek között. Egy út alkalmával a lengyel komphajó 436 utast szállít komfortos kabinjaiban, míg nyáron pedig még száz személyt a fedélzeten. Csomagterében 277 személyautó, vagy 26 kamion fér el. Az egyik legértékesebb lengyel könyvtári gyűjtemény a LTA könyvtára a Poznan melletti Koraikban, az ottani műemlék vármúzeum épületében most ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Sok ezer turista és tudós látogat el évente Koraikba, hogy az ottani kincseket a helyszínen is megnézzék. Képünkön: a lovagterem. Nemrégiben a sziléziai műszaki-optikai gyárban Katowicében megindult a lágy kontaktlencse-üvegek gyártása. A tervek szerint az üzem évi tízezer darabot gyárt majd belőlük. A képen — az ellenőrző részleg két dolgozója Gabriela Máj és Slawomir Za- kiewicz az első készítményeket vizsgálják. Hegyi autók A Szovjetunió természeti viszonyai annyira különbözőek, hogy az autóipar — a sorozatban gyártott gépkocsikkal párhuzamosan — kénytelen olyan autókat is előállítani, .amelyek egy konkrét éghajlati zónában alkalmazhatók. Eddig főképpen az északi területek igényeit elégítették ki. Most új igény jelentkezett, a magashegyi közlekedésben alkalmazható járművek gyántására. Ezek a területek mintegy 2,2 millió négyzet- kilométer kiterjedésűek. A hatalmas térségen hét középázsiai és Kaukázuson-túli szovjet köztársaság (Üzbegisztán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Türkménia,, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország) terül el, s itt található Kazahsztán öt nagy területi egysége is. A zónában a Szovjetunió lakosságának 16,2 százaléka, vagyis 42,3 millió ember él. Szinte mindenfajta szállítást tehergépkocsikkal bonyolítanak le. Az itt található utak különleges követelményeket támasztanak a gépjárműtechnikával szemben. Ezek az utak esetemként hol a forró égövi zónán haladnak keresztül, hol pedig 5 ezer méter magasságban futnak a tenger szintje felett (Ak- Bajtal a Pamíron), majd hirtelen ereszkednek le. A hegyvidéken a hosszan tahié kapaszkodók és lejtők, a meredek hágórészek, a hirtelen, éles kanyarok a jellemzőek. A forró égövi zónában a levegő hőmérséklete eléri a plusz 48 (jlelsius fokot, a talaj felülete pedig 70—80 Celsius fokra hévül fel. A nyári szárazság következménye a magy mennyiségű por, amely a motor hűtésével, a ventillátor teljesítményével, a porvédelemmel, az olaj- és kenőanyaghűtéssel szemben támaszt különleges követelményeket. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága mellett működő, a komplex szállítási problémákkal foglalkozó intézetben kialakították az ezekhez a körülményekhez alkalmazkodó gépjárművek jellegzetes műszaki ismertetőjegyeit. Az autógyárak ajánlásokat kaptak a tropikus és a hegyi változatok gyártására. A konstrukciós módosítások zömét a már nagy sorozatban gyártott típusokra alapozták. Nyugdíjas parasztok Lengyelországban hónapról hónapra nő azoknak a parasztoknak a száma akik — az ország egyik új törvénye alapján — nyugdíjat élveznek. Az öregségi nyugdíjak összege átlagosan 2200— 2400, a rokkantságiaké pedig 2400—2530 zloty. Az új törvény alapján ma már táppénz is jár a mezőgazdasági dolgozóknak. Ez év júliusáig a társadalombiztosító intézet 13 millió zloty táppénzt fizetett ki az arra rászorultaknak.
