Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 16. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 20., szombat XÜRELMETLEN VEZETŐK (2. old.) RENDEZETLEN DOLGOK RENDEZŐDNEK (3. old.) GAZDÁLKODÁS — KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT KAZÁNOK REKORDIDŐ ALATT (3. old.) Halárral ki uan talalua _ M A MÁR CSAK EMLÉK — de rossz emlék —, hogy amikor évekkel ezelőtt Zalaegerszegen, az ottani ruha­gyárban, külföldi (jelesül: svájci) szervezők jelentek meg, sokan mennyire értetlenkedve, milyen idegenke­déssel fogadták ezt. Ma sem tudni pontosan, hogy volta­képpen mi váltotta ki a nyugtalanságot: a profi szín­vonalon dolgozó külföldiek megjelenése egy hazai gyár­ban, vagy az a szervezési módszer, amit ezek a szakem­berek meghonosítottak, s ami eleddig jószerével' isme­retlen volt Magyarországon. Tény: megindult a rafinál^ tan felpörgetett támadógépezet, s előrángattak minden lehető és lehetetlen érvet, hogy miért kell drága pén­zen külföldieket felfogadni, amikor vannak hazai szak­emberek is? S akik így határoztak, vajon arra gondol­tak-e, hogy ezek a külföldiek a tőkés társadalmakra jel­lemző kizsákmányoló módszereket honosítják meg a szóban forgó gyárban, s módszerükkel a lehetetlenségig feszítik a munkaintenzitást? Hogy az MTM-módszer (mert erről volt szó), lényegében a sokat átkozott taylo- rizmus korszerűsített változata, s ugyan mi más lehetne idegenebb egy szocialista vállalattól?! A csatározásokban — szerencsére — nem vérzett el az MTM, mert viszonylag gyorsan kiderült, hogy 1. van­nak ugyan hazai szervező szakemberek, ám tevékenysé­güknek egyelőre kevés a gyakorlati haszna; 2. szó sincs — és nem is lehet — holmi kizsákmányoló módszerek adaptációjáról, már csak azért sem, mert ama bizonyos svájci szervezők nagyon körültekintően láttak munká­hoz. Mindenekelőtt megállapították, hogy ami az MTM- módszer alkalmazásával az úgynevezett fejlett ipari államokban elérhető, az aligha képzelhető el a magyar szervezési, kooperációs és munkafegyelmi viszonyok között. Ezért — s ezt talán kevesen tudják — jó har- mincszázaléknyi „magyar” tartalékot hagytak, más. képpen fogalmazva: korántsem aknázták ki a módszer­ben rejlő összes lehetőséget. AZ MTM, HA NEHEZEN IS, de megjelent és vala­melyest elterjedt az országban, mindenütt alkalmazzák, egyértelműen kedvező eredményekről számolnak be, ma már tanfolyamokon képezik a módszer bevezetésé­hez és irányításához értő szakembereket. Igaz: megvál­toztatták a nevét: 3M-re, s úgy tűnik, a mozdulatelem­zésen alapuló szervezési eljárás ezzel egycsapásra sza­lonképessé vált. (Mellesleg: a névcsere is mintha azt bizonyítaná, hogy a módszer heves ellenzői esetleg nem voltak teljesen tisztában az MTM lényegével...) Sorolhatnánk más példákat is. Világszerte alkalmaz­ták már a rugalmas munkaidőt, amikor merő véletlen- ségből Magyarországon is felbukkant, lassan de bizto­san elterjedt, annak ellenére, hogy az illetékeseknek jó ideig egyéb reakciójuk sem volt, mint a zavart rácso- dálkozás, s a minden szokatlannak járó óvatoskodás. Vagy: a csoportmunka, a csoportos technológia, amely felválthatja a rég idejét múlt futószalagos munkaszer­vezést, s amely nemcsak termelékenyebbé, de embe­ribbé is teszi a munkát. Külföldi példák nyomán egyet­len hazai gyár alkalmazza, minden különösebb vissz­hang nélkül. Vagy: a DH-mozgalom, amit már semmi­féle ideológiai fegyverrel nem torpedózhatnak meg, ehelyett „elmozgalmasították” ... Olyan sikerrel, hogy a DH ma már nem annyira élő, gyakorlati munkaszer­vezés, hanem inkább vég nélküli értekeztetek és kon­ferenciák témája. És sorolhatnánk a nagy létszámú apparátusok által lázasan kutatott műszaki, technikai eljárásokat, ame­lyeket másutt, mások már régen feltaláltak és haszon­nal alkalmaznak, említhetnénk az ügyvitel sokszor po­fonegyszerű racionalizálási megoldásait, amelyeket szintén kitaláltak már, de amelyektől makacsul idegen­kedünk, hivatkozhatnánk a szerte a világon jól bevált vezetési, irányítási módszerekre, amelyeket a furcsasá­goknak kijáró álmélkodással fogadunk. DE MIÉRT? Mert minden, ami idegen, minden, amit másutt fedeznek fel, az eleve gyanús? Aligha! Hisz olyan — már-már kritikátlan — lelkesedéssel, gyermeki i irigységgel tudjuk csodálni mások ötleteit... Büszkesé­günket sértené egy-egy jól bevált megoldás adaptáció­ja? Józan ésszel ez sem föltételezhető. Sokkal inkább valamiféle szemléletbeli problémáról van szó: arról, hogy hosszú időn át elszoktunk a gazdasági folyamatok szüntelen ésszerűsítésétől, illetve attól, hogy a döntése­ket a haszon vagy a haszontalanság szemszögéből is mérlegeljük. S mert ez számunkra idegen, furcsa és kockázatos, sok esetben inkább nagy ívben elkerüljük a kockázatot, mert ki tudja: nem veszíthetünk-e? Mind­ezek ellenére: azért időnként megpróbálkozunk a má­sutt már föltalált módszerek adaptációjával, de olyan nehézkesen, lassan és körülményesen, annyi energiát fölemésztve, annyit időt elpazarolva, ami már nincs I arányban az elért eredménnyel. VÉRTES CSABA kOzleiuieiiiy o KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről Közzétették Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága csütörtökön véget ért 88. ülése záróközlemé- nyét. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, minisz­terelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lu- kanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelorszá­got Franciszek Kaim, Ma- gyarorzságot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szov­jetuniót Kosztantyin Katu- sev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya között fenálló megállapodás értel­mében a végrehajtó bizott­ság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó taná­csának tagja. Részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, az elnöki tisztet Konsztantyin Katusev töltötte be. A Kölcsöns Gazdasági Se­gítség Tanácsa fennállásának 30. évfordulójával kapcsolat­ban a tagállamok képviselői a végrehajtó bizottság ülésén megállapították, hogy az év­forduló fontos esemény a KGST tagjai, a szocialista közösség életében. Nagyra értékelték, hogy a tagálla­mokban széles körben emlé­keznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 30. évfordulójáról. Meg­állapították, hogy a volgai személygépkocsi-gyártó egye' sülés kollektívájának kezde­ményezésére sok országban a dolgozók szocialista munka­versenyt indítottak a neve­zetes évforduló tiszteletére. A végrehajtó bizottság ülé­sén a fő figyelmet annak a szervező munkának szentel­ték, amellyel megvalósítják a hosszú távú együttműködési célprogramok előirányzata­it. A KGST XXXII. üléssza­kának szellemében megtár­gyalták, hogyan halad a meg­állapodások tervezetének előkészítése azoknak a leg­fontosabb, elsőrendű jelentő­ségű intézkedéseknek terén, amelyeket az energia-, a fű­tőanyag- és nyersanyag-gaz­dálkodási, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a gépipari, a közszükségleti cikkeket gyártó ipari és a közlekedés- fejlesztési hosszú távú együtt­működési célprogram irányoz elő. Ennek során megvitatták annak az általános megálla­podásnak tervezetét, amely­nek keretében az érdekelt tagállamok együttműködésé­vel, együttes erővel építik fel a Szovjetunió területén a Hmelnyickij-i atomerőművet, valamint azt a megállapo­dást, amely a Szovjetunió területén ilévő Hmelnyickij-i atomerőmű és a Lengyel Népköztársaságban lévő Rzeszóv közötti 750 kilo­voltos távvezeték és a rzeszó- .vi aláMomás építésében és üzemeltetésében megvaló­suló együttműködést hatá­rozza meg. A végrehajtó bizottság ülése során az érdekelt KGST-tagállamok általános megállapodást írtak alá ar­ról, hogy bővítik a Kubai Köztársaságban a geológiai feltáró munkát. Ugyancsak megállapodást írtak alá ar­ról, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnyica és a magyarorszá­gi A lbertirsa között létesült 750 kilovoltos távvezeték, valamint a vinnyicai és az albertirsai alállomás üzem­be helyezését követően úgy garantálják az elektromos energia szállítását, hogy ki­használják a rendszerközi hatékonyságot, amely az elektromos terhelés és az áramfejlesztő kapacitás gra­fikonjainak egyeztetéséből adódik. Ezek a megállapo­dások fontos hozzájárulást jelentenek a komplex prog­ram és a hosszú távú együtt­működési célprogramok megvalósításához. Az ülésen beszámolót hallgattak meg az Orenburg és a Szovjetunió nyugati ha­tára között létesült gáztáv­vezeték első szakasza építé­sének befejezéséről és az üzemeltetés megkezdéséről. Az ülés résztvevői nagy megelégedéssel fogadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének az építkezés valamennyi résztvevőjéhez intézett üd­vözletét, amely nagyra érté­keli a sokezres nemzetközi kollektíva együttes munká­jának eredményét. A végrehajtó bizottság megállapította: a világ leg­nagyobb gázszállító rendsze­rének létrehozása példát mutat arra, miként valósul meg a gyakorlatban az együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagálla­mok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztését célzó komplex program, megmutatja, milyen célsze­rűek és hatékonyak az új szervezeti formák a nagy­szabású építési programok együttes erővel történő megvalósításában. A végrehajtó bizottság ülésén eszmecserét folytat­tak a nemzetközi gyártás­szakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésének kérdéseiről. Megoldásukra gyakorlati intézkedéseket határoztak meg. Gyakorlati intézkedéseket szabtak meg a korszerű, numerikus ve­zérlésű szerszámgépek és az azokhoz szükséges rendsze­rek gyártásának koordiná­lására. Határozatot fogadtak el arról, hogy mindenekelőtt a gépgyártásban, valamint a rádiótechnikai és az elektro­nikai iparban meggyorsítják azt a munkát, amely a kész­termékek mellett az egyes részberendezések, alkatré­szek, részegységek gyártásá­nak szakosítására és koope- rálására irányul. Jóváhagyták „A KGST- tagállamok szervezetei kö­zötti gyártásszakosítás és termelési kooperáció általá­nos feltételei” című ok­mányt, amely egységesen rendezi az ilyen jellegű szer­ződések megkötésével kap­csolatos kérdéseket. Ugyan­csak jóváhagyták azt a ja­vaslatot, amelynek értelmé­ben megjavítják a KGST- tagállamok között a hosszú távú tervmegállapodások alapján kölcsönös kereske­delmi forgalomban szállított gépek és berendezések szer­vizellátását és alkatrészellá­tását. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-mb tárgyalta Ifjúsági parlamentek megyénkben Tegnap Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Péti Imre, a me­gyebizottság első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Krizsán Isván, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára terjesztette elő jelen­tését az 1978-as munkahelyi és intézményi ifjúsági parla­mentek rendezésének me­gyei tapasztalatairól. Mint jelentéséből kitűnt, az elmúlt év jelentős ifjú­ságpolitikai eseményei vol­tak az ifjúsági parlamentek, melyeket megyénk minden munkahelyén és intézményé­ben megrendeztek. Néhány helyen viszont a fiatalok a vártnál lényegesen kisebb létszámban vettek részt a parlamenten, így az ott lévő kevesek szóltak az egész kol­lektívát érintő kérdésekről. Az ifjúsági parlamentek légköre a munkahelyi parla­menteken volt a legpezs­gőbb, ott, ahol nem képvise­lőiken keresztül, hanem sze­mélyesen vettek részt a fia­talok. Az ülés második részében Kapási József, a KISZ me­gyebizottságának politikai munkatársa számolt be a szekszárdi húskombinát fe­lett vállalt KlSZ-védnökség- rőL Kistormás, Tolna megye egyik legkisebb községe. Ónálló tanácsa nincs, Kölesdhez társult. Öntudatos, tettrekész nép lakja. Keresztülfut rajta a szekszárd—gyönki út. Reggel 3-től este 7-ig 15 buszjáraton közelíthetik meg Szekszárdot Gyönköt, vagy a kötesd—tengelici vasútállomást. Alsó tagozatos iskolája és szép, korszerű óvodája van. Az orvos és a gyógyszertár a községgel egybeépült Kölesden van. (Magazin­összeállításunk lapunk 4. oldalán található.) Kistormási magazin

Next

/
Oldalképek
Tartalom