Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. január 20. Szovjet-spanyol megállapodások Pénteken Moszkvában be­fejeződtek a szovjet—spanyol külügyminiszteri tárgyalások. Marcelino Oreja Aguirre spa­nyol külügyminisztert, aki szerda óta tartózkodik hiva­talos látogatáson a Szovjet­unióban, csütörtökön fogadta Alekszej Koszigin szovjet kormányfő. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken tárgyszerű, konstruktív lég­körben a kétoldalú kapcsola­tok kérdéseit és néhány, köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát vitatott meg spanyol kollégá­jával. A tárgyalások befejezése után a két külügyminiszter szovjet—spanyol dokumentu­mokat, kulturális együttmű­ködési és tudományos-mű­szaki együttműködési meg­állapodást írt alá. Megállapodást írtak alá a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottsága és a spanyol országos ipari in­tézet tudományos-műszaki együttműködéséről is. Tanácskozás az európai biztonságról Pénteken megkezdődött Brüsszelben az európai biz­tonság és együttműködés nemzetközi bizottságának há­romnapos ülésszaka. Az ülés­szakra, amelyen Raymond Goor belgiumi kanonok elnö­költ, 23 európai ország és tizenhét nemzetközi szerve­zet, köztük az ENSZ küldte el delegációját. A magyar nemzeti bizottságot Várnai Ferenc, a Népszabadság szer­kesztő bizottságának tagja, a nemzeti bizottság alánoké és Polgár Dénes, az MTI brüsz- szeli tudósítója képviseli. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a leszerelés prob­lémái és a madridi találkozó előkészítésében való részvé­tel kérdése. Két tűz között Callaghan Péntek esti kommentárunk. Irigylésre méltónak aligha nevezhető a brit kormányfő helyzete. Callaghan két tűz közé került. Az egyik oldaról a mozdonyvezetők és a teherautó-vezetők sztrájkja miatt egyre súlyosabb gondokkal küszködő gazdasági élet, a másikról az ellenzék nyomása nehezedik a kormányfőre. Thatcher asszony, a konzervatívok vezére nyíltan gyá­moltalannak és gyávának minősítette a kabinet eljárását, amikor az ismételt követelésre is elvetette a rendkívüli álla­pot kihirdetését. Ésszerűek a kormányfő ellenérvei: a kato­naság bevetése, a rendkívüli állapot egyéb erőszakos követ­kezményei kizárólag a konzervatívoknak kedveznének. Már­pedig az idén urnákhoz szólítják a brit választókat, akik aligha részesítik majd előnyben a magatehetetlen, a sztráj­kolok ellen túl keményen fellépő, a legnagyobb brit szak- szervezettel háborúskodó munkáspártot. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a vonatvezetők és a teherautó-sofőrök bérharca jelentőségében túlnő a • tőkés országokban gyakran ismétlődő hasonló jelenségeken. A szállítás teljesen megbénult csütörtökön, amikor a mozdony- vezetők leálltak. Jövő keddre újabb munkabeszüntetést he­lyezett kilátásba a szakszervezet, s a bérkövetelés nem-tel­jesítése esetén további sztrájkokra lehet számítani. A teher­gépkocsi-vezetők szakszervezetének „magatartási kódexe” sem sok jóval kecsegtet: igaz, hogy bizonyos esetekben — élelmiszer és takarmány szállítása, az iskolák és a kórházak fűtőanyag-ellátása képez kivételt — hajlandóak fuvart lebo­nyolítani, de mindez nem csökkenti alapvetően az ipar és a kereskedelem gondjait. Úgy tűnik, a konzervatívok szeretnék kihasználni az al­kalmat, s rábírni a kormányt a rendkívüli állapot kihirde­tésére, ami alaposan megtépázná a munkáspárt tekintélyét éppúgy, mint Callaghanék választási esélyeit. Közvetve amúgysem használ a kormánynak egy másik, nem kevésbé veszélyes jelenség: a terror fokozódása. Csütörtökön London Greenwich nevű külvárosában fel­robbantottak egy gáztartályt, az ország legnagyobb üzem­anyag-tárolójában, Canvey Islandon pedig ugyancsak pokol­gép robbant, szerencsére azonban a tartály üresen állt. Is­mét válságosra fordult a helyzet Észak-Irországban, ahol péntekre virradó éjjel az IRA Belfastban huszonöt autóbuszt robbantott fel. A két tűz között őrlődő Callaghan számára a következő napok sorsdöntőek lehetnek. A kormány eddigi tárgyalásai a szakszervezetekkel nem vezettek eredményre. A magasabb bér megadására vérszemet kapnának más szakmák is, ami a brit gazdasági élet számára pillanatnyilag áthidalhatatlan nehézséget okozna. A rendkívüli állapot viszont a kormány és a munkáspárt népszerűségét csökkentené tovább, s ez óhatatlanul kifejezésre jutna a választások eredményében. GYAPAY DÉNES A sztrájk következménye Angliában egyre nagyobb problémát okoz a szállítási dolgozók sztrájkja. Képünkön: üres polcokat találnak a vásárlók a legtöbb élelmiszerboltban is. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról). A végrehajtó bizottság beszámolót hallgatott meg a közlekedés terén 1976—80. között, valamint az azt kö­vető időszakban az együtt­működés fő irányainak fej­lesztésére vonatkozó intéz­kedések teljesítéséről. Meg­állapították, hogy a tervezett intézkedések megvalósítása elősegíti a KGST tagállamai közötti szállítási kapcsolatok megszilárdulását. Megvitatták annak az együttműködésnek és segít­ségnek a kérdéseit, amellyel elő kívánják mozdítani a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ságban a népgazdaság helyre- állítását, a szocializmus anya­gi-műszaki alapjának építé­sét. Meghatározták az érde­kelt KGST-tagállamok rész­vételét számos olyan objek­tum tervezésében és építésé­ben, amelyet a sokoldalú együttműködés keretei között hoznak létre. Az ülésen áttekintették a sokoldalú gazdasági együtt­működés néhány más kérdé­sét is. A végrehajtó bizottság az ülésen tájékoztatót hallgatott meg a KGST és a KGST tag­államai, illetve az EGK kül­döttsége között megtartott tárgyalások eredményeiről. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés légkörében zajlott le. ♦ Mint az MTI munkatársá­nak a KGST szakértői el­mondották, az Albertirsa— Vinnyica közötti távvezeték üzemeltetésével kapcsolatos megállapodás arra vonatko­zik, hogyan használják ki a lehető legjobban a Szovjet­unió európai területei egysé­ges elektromos rendszerének, valamint a KGST egységes energetikai rendszerének összekapcsolásából adódó elő­nyöket. Az időszámítási kü­lönbségek következtében a két rendszer területén a csúcsfogyasztási időszak nem ugyanakkor jelentkezik: mi­kor a Szovjetunió egyes te­rületein már csúcsigény je­lentkezik, akkor a szocialis­ta országok nagy részében az erőművek kapacitása még nincs mindig kihasználva, vi­szont amikor náluk van csúcsfogyasztás, a szovjet erő­művek áramfejlesztési kapa­citása már nincs teljes terhe­lés alatt. így az éppen ke­vésbé megterhelt rendszerből jelentős mennyiségű elektro­mos energiát lehet eljuttatni a másik rendszernél jelent­kező igények fedezésére. Ha­sonló jellegű együttműködés már megvalósult a KGST- rendszeren belül. Az össze­kapcsolás a szovjet rendszer­rel azonban rendkívül meg­növeli a jobb, hatékonyabb kihasználás lehetőségeit. Magyar-vietnami népfronttalálkozó Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Az Afro-ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezete elnök­ségének hetedik hanoi ülés­szakán részt vett küldöttsé­gek a tanácskozás befejezése után Ho Si Minh városba lá­togattak, ahol találkoztak a város párt-, állami és társa­dalmi vezetőivel, a lakosság képviselőivel, megtekintettek egy textilüzemet, valamint más létesítményeket. A kül­döttségek csütörtökön érkez­tek vissza Hanoiba. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a magyar szolidaritási bizottság kül­döttségét fogadta Hoang Quoc Viet, a Vietnami Kom­munista Párt KB tagja, a Vietnami Hazafias Front KB elnökségének elnöke. A ta­lálkozón a két mozgalom előtt álló feladatokról, a to­vábbi együttműködésről foly­tattak véleménycserét. Dr. Molnár Béla, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára, a magyar küldöttség vezetője átnyújtotta a vietnami test­vérszervezetnek a HNF jel­képes ajándékát, Búza Bar­na szobrászművész „Barát­ság” című domborművét. A beszélgetésen részt vett Kar­sai Lajos nagykövet is. Pokolgépes merényletek az NSZK-ban Újfasiszta merénylők csü­törtök este pokolgépes me­rényletet követtek el a nyu­gatnémet televízió koblenzi adótornya és az NSZK pos­tájának Nottuln közelében lévő mikrohullámú adóállo­mása ellen. A merényletek idején a nyugatnémet tele­vízió első csatornája éppen a náci haláltáborokban el­követett rémtettekről sugár­zott dokumentumműsort. A neonáci merényletek következtében a nyugatné­met televízió adása megsza­kadt és csak egy óra múlva sikerült csökkent teljesít­ménnyel folytatni a műsor sugárzását. A nottulni mik­rohullámú adóállomás veze­tékének megrongálódása miatt kilenc órán át szüne­telt a távolsági telefonössze­köttetés és csupán péntek reggelre állították helyre. A hatóságok megkezdték a nyomozást a merénylők fel­kutatására. A csütörtök esti dokumen­tumműsor előkészítése volt egy amerikai tévéfilmsoro­zatnak, amelyet a zsidók el­len elkövetett náci bűntet­tekről mutatnak be a közel­jövőben. Hírügynökségek utalnak arra, hogy a műsor bejelentése után a nyugat­német újfasiszták „akció­bizottságokat” hoztak létre, hogy megakadályózzák an­nak közvetítését, uszító fa­siszta röpiratokat terjesztet­tek és sajtójukban tagadni próbálták a náci rémtette­ket. A PPA nyugatnémet haladó hírügynökség a me­rénylettel összefüggésben idézi a Német Kommunista Párt rajna-pfalzi körzeti el­nökségének nyilatkozatát. Ez hangsúlyozza a csütör­tök esti merényletek és a korábban elkövetett neonáci bűntettek közötti összefüg­gést és az ország demokra­táihoz fordulva sürgeti: fo­kozzák a nyugatnémet neo- nácizmus elleni erőfeszíté­seiket. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Hackler Károlyt, hazánknak az Szu- dáni Demokratikus Köztársa­ságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közeljövőben uta­zik állomáshelyére. Hans-Dietrich Genscher Bonnban találkozott Szaud Al-Fejszal herceggel, Szaúd-Arábia külügymi­niszterével. (Képtávírónkon érkezett.) BUKAREST Bukarestben is hivatalosan bejelentették, hogy a kedve­zőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztják Valéry Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök romániai lá­togatását. Az elmaradt láto­gatásra március 8—10. között kerül sor. MONTGOMERY Tizenkilenc hónap után el­hagyta pénteken a Maxwell légitámaszpont börtönét a Watergate-botrány utolsó, még börtönben lévő tagja, John Mitchell egykori igaz­ságügy-miniszter. Mitchell további tervei nem ismerete­sek. AUCKLAND Több száz kishajó, motor­csónak vonult fel pénteken az új-zélandi Auckland tengeri kikötőjének bejáratához, til­takozásul a „Haddo” nevű amerikai atom-tengeralattjá­ró hat napra tervezett láto­gatása ellen. A 4300 tonnás atomhajó látogatására az Egyesült Államok, Ausztrália és Uj-Zéland között fennálló szerződés keretében kerül sor. Ausztria Türelmetlen vezetők Nyomják a plakátokat, szö- vegezik a röpcédulákat, bros- súrákat Ausztriában: gyakor­latilag már megkezdődött a választási kampány. Megsza­porodott a munka valameny- nyi párt székházában, hiszen az eredetileg őszre kiírt par­lamenti választásokat jóval előbb tartják. A kormányzó Osztrák Szocialista Párt ve­zetősége úgy döntött, hogy nem októberben, hanem már május 6-án legyen meg a szavazás. Türelmetlenek. Érdekes politikai-lélektani jelenséggel találjuk szemben magunkat. Mit tesz általában egy párt a nyugati világban, ha gyengén áll a szénája, ha úgy látszik, csökkent az ázsiója? Sürgeti a próbát? Gyors kenyértörésre viszi a dolgot? Papírforma szerint nem. Ellenkezőleg: a kezében lévén a hatalom, a törvény­hozási többség felhasználásá­val igyekszik előnyösebb kö­rülményeket teremteni, és amikor látja, hogy ismét ma­ga felé fordította a közvéle­mény kegyeit, akkor írja ki a választásokat. Az osztrák szocialisták azonban akkor hozták előre az időpontot, amikor nyolcesztendős kor­mányzásuk legmélyebb pont­ján állnak. Két alkalommal is abszo­lút többséget kaptak az előző parlamenti választásokon, nyolc éven át egyedül kor­mányozhattak — igaz, mind­össze háromfős többséggel. Néhány hónap óta azonban népszerűségi görbéjük lefelé kezdett konyulni. Mandátu­mot vesztettek a bécsi és a stájerországi tartományi vá­lasztásokon, s a többség szem­be fordult velük azon az őszi népszavazáson, amelyen egy atomerőmű üzembe állításá­ról kellett döteni. A közvéle­mény-kutatások szerint — olyan intézet fölmérése ez, amelyet „a szocialistákhoz kö­zelállónak” minősítenek — ma nem áll mögöttük a több­ség. Ha úgy karácsony táján bonyolítják le a választáso­kat, 44 százalékot kapnak; jobboldali ellenzékük, az Osztrák Néppárt 39-et, és a harmadik parlamenti csoport, az Osztrák Szabadságpárt 4 százalékot. A többiek még nem döntöttek, hova csatla­koznak. E néhány szám min­den változatot lehetővé tesz ugyan, szocialista abszolút többséget is, ellenzékit is, de a jóslat mégis úgy hangzott: ha most hívnák urnák elé a népet, a szocialisták nem nyernék el az abszolút több­séget. Ilyen helyzetben szüle­tett meg az előrehozási dön­tés. A lépésnek két oka lehet. Vagy úgy véli a pártelnök­ség, hogy a hátralévő négy hónapban olyan kormányzá­si sikereket mutat majd fel, amelyekkel magához csalo­gatja a hiányzó 6—7 százalé­kot — vagy arra a következ­tetésre jutott, hogy őszig a helyzet csak romolhat, min­denekelőtt gazdasági nehéz­ségek miatt. Következéskép­pen jobb mielőbb túllenni az ügyön, amíg még hatnak az elmúlt évtized sikerei. Nem mennek üres kézzel az osztrák szocialisták a vá­lasztási küzdelembe. Miköz­ben körülöttük (Nyugatra te­kintve) csapkodtak a gazda­sági-pénzügyi villámok, Ausztriában sikerült fenntar­tani a teljesnek nevezett fog­lalkoztatottságot, ami úgy két- százaléknyi munkanélkülit jelent. Elviselhetőnek tartják a pénzromlás mértékét (az ország előkelő, Svájc és az NSZK után a harmadik he­lyen áll); az eltelt években Ausztria gazdasága korszerű­södött, szociális intézkedése­ket hoztak. A mérleg másik serpenyőjében viszont súlyos gondok találhatók, egyebek között a fizetési mérleg nagy hiánya, növekvő államadós­ság, valamint a baloldal ál­tal megfogalmazott tétel: a kormány intézkedései első­sorban a vállalkozók érdekeit szolgálják. Két választási periódus ala­posan elhasználhatja egy kormányzó párt tekintélyét — erre számít a jobboldali ellenzék, amely új, fiatal ve­zetőkkel áll csatasorba, igyek­szik fölvenni a versenyt a nem új és nem fiatal szocia­lista pártelnökkel, dr. Bruno Kreiskyvel. ö pártjának fő erőssége, a még mindig nép­szerű vezető, ő lesz most is választási motorjuk, ő húz­hatja ki még egyszer szeke­rüket a kátyúból. Kreisky nagy nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugat-európai szociáldemokrácia egyik ne­ves személyisége, akinek az elmúlt évtizedben sikerült messze leköröznie — mind külpolitikai teljesítményei­vel. mind otthoni reformpoli­tikájával — hazai ellenfeleit. A több mint ötven százalék­ból. amely legutóbb a szo­cialisták mögött állt, hat szá­zalék csak őmiatta támogatta a pártot. Egyes kommentá­torok az utóbbi időben arról írtak, hogy a 68 éves kancel­lár fáradt, beteg, nem kíván sokáig tisztében maradni. Ezt a jóslatot annyiban lehet mó­dosítani, hogy (ezek az ő sza­vai), ha pártja ismét abszolút többséget kap, mégiscsak vállalja újabb négy esztendő­re a kancellári tisztet. Állás­pontja érthető, bár az, hogy miként végződnek majd a választások, tőle magától, ad­digi kormányfői ténykedésé­től is függ. TATÁR IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom