Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
1979. január 19. NÉPÚJSÁG 3 Vb-Ulés Dombóváron Kötetlen beszélgetés a vb munkamódszeréről (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Két napirendi pont szerepelt a dombóvári Városi Tanács idei első végrehajtóbizottsági ülésén, amelyet kedden délután tartottak meg. Az első, egy jelentés volt, a lejárt határidejű vb-hatá- rozatok végrehajtásáról, A jelentést egyhangúan elfogadták. Második napirendi pontként, kötetlen beszélgetést folytattak a végrehajtó bizottság munkamódszeréről, a tapasztalatokról és feladatokról. Az ülésen többek között részt vette dr. Kutas Sándor, a Tolna megyei Tanács VB jogi és szervezési osztályvezetője, valamint Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára. Vidóczy László tanácselnök vitaindítójában szólt a vb elmúlt évi tevékenységéről. Úgy értékelte, hogy a tavaly megtartott 18 vb-ülés- re a magas szintű felelősség- érzet volt a jellemző. Különösen aktívak voltak a vb tagjai olyan döntések előkészítésében, amelyek a város lakóinak érdekében történtek. Köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyekkel segítették a városi tanács tisztségviselőit felelősségteljes munkájukban. A végrehajtó bizottság feladata ebben az évben tovább nő, s ezért csak a jól megalapozott testületi döntések segíthetik elő Dombóvár fejlődését. A beszélgetés folyamán szinte valamennyi résztvevő őszintén és kritikusan szólt a vb tevékenységéről, a tennivalókról. Többen hangsúlyozták, hogy tovább kell erősíteni a kapcsolatot a különböző politikai, társadalmi szervekkel, termelő egységekkel, mert csak közös ösz- szefogással érhetők el nagyobb eredmények. MAGYARSZÉKI ENDRE Miközben a mezőgazdaságban a tavaly életbe lépett új földvédelmi jogszabályok nyomán egyelőre még nem a kívánt mértékben csőikként a földek „elvándorlása” — például ipartelepítésre, útépítésre, lakótelep bővítésére, — addig örvendetes javulás mutatkozik a rendeltetésszerű hasznosításban. A gazdálkodók a korábbinál lényegesebben nagyobb arányban vonták művelésbe tavaly parlagterületeiket. Különösen a nagyüzemek „fogták meg” erőteljesen régen elhanyagolt földjeiket. A MÉM adatai szerint 1978-ban összesen 12 500 hektárt „hoztak vissza” a növénytermesztésbe, ami az elmúlt évek legjobb eredménye. Tovább javítják a mező- gazdasági, területek használatának gazdaságosságát a földrendezések is. Ezek keretében földcserékre kerül sor, azaz a termelők megállapodnak egymással, hogy „beékelődött’ területeiket átengedik egymásnak, lehetőséget nyitva ezzel a nagyobb, ösz- szefüggő táblák kialakítására Belkereskedelmi ellenőrzési program Tilos a vásárlót jogosulatlan előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vevőtől külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, elfogadni. Az üzletben levő árut visszatartani nem szabad. A belkereskedelmi törvény előírásai ezek a kötelezettségek, amelyek érvényesítését különböző intézkedésekkel segíti és figyelemmel kíséri a Belkereskedelmi Minisztérium. Az előnyökért megkülönböztetett kiszolgálás lehetőségének megszüntetésére törekednek a megfelelő árufedezet, az igények szerinti kínálat megteremtésével. Ezt szolgálják például a termék- szerkezet korszerűsítésekor kieső cikkek pótlására kiadott intézkedések, a kapacitások bővítését segítő anyagi ösztönzők, támogatások. A minisztérium rendelkezése az előjegyzéses áruértékesítésre is azért született, hogy a vásárlók igazságosabb sorrendben juthassanak hozzá a nem mindig folyamatosan kapható termékekhez. A minisztérium ellenőrzési programja alapján a kereskedelmi felügyelőségek a rendőri szervekkel együttműködve, valamint a vállalatok belső ellenőrzésükön keresztül rendszeresen vizsgálják a törvény érvényesülését és szigorúan fellépnek a törvénybe ütköző magatartás ellen. Az ellenőrzések tapasztalata szerint a különböző szabályozások ellenére is előfordul, hogy jogtalan előnyszerzés reményében mesterségesen teremtenek hiányhelyzetet, s nemegyszer a vásárlók maguk ajánlanak fel anyagi ellen- szoígáltatást azért, hogy hozzájussanak különféle termékekhez. Az ellenőrzések, a bejelentések nyomán a közelmúltban ítélték el a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat boltvezetőjét Módra Sándort 8 havi, helyettesét Palócz Imrét pedig 10 havi szabadságvesztésre és pénzbírságra azért, mert az előírtnál drágábban és jogtalan előny követelésével árusítottak műanyag fóliát. A Vas- és Edénybolt Vállalat ellenőrzési osztálya derítette ki, hogy a 65. számú kazánszakbolt vezetője, Un- gor László szabálytalanul magánnyilvántartást vezetett a hiánycikknek számító kazánokat kereső vevőkről, akiktől ellenszolgáltatásként 10—15 esetben szeszes italokat, máskor 400, 500 forintot fogadott el. A törvénysértő boltvezetőt elbocsátották és rendőrségi feljelentést tettek ellene. A példák is indokolják a belkereskedelmi törvényben megfogalmazott szigorú szabályozást, s azt, hogy kijátszói ellen harcot indítottak. (MTI) Negyven év egy munkahelyen Haász Márton az ünnepségen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A 11-es Volán központjában ünnepségre készülnek — rendhagyó ünnepségre. A kultúrterem díszbe öltözött, s mintha a virágok is éreznék e nem mindennapi eseményt, szebbnek látszanak, zöld levélruhájuk fényesebben ragyog. Az ünnepi asztalon szendvicsek, sütemények, üdítő italok sorakoznak. A : vállalat gazdasági és társadalmi vezetőinek kíséretében ‘Haász Márton, Marci bácsi tűnik fel, aki 40 évet dolgozott a 11-es Volánnál, illetve (annak jogelődeinél. Életútja regénybe illő fordulatokkal tűzdelt, a 40 év mögött a saját életén kívül egy vállalat kialakulása, fejlődése, egy ország küzdelme áll. A vendégek körülülik az asztalokat. A néhány másodpercig tartó csendet a vállalat igazgatójának hangja töri meg. Marci bácsit köszönti, aki ma dolgozott utoljára a vállalatnál, holnaptól megérdemelt nyugdíjévéit kezdi. Itt hagyja maga mögött a vállalatot, az embereket, akiket irányított, akik között megtalálta a munka örömét, értelmét és szépségét. Pápai József üzemmérnöknek adja át a stafétabotot, az összegyűjtött élettapasztalatokkal együtt. Az ünnepi szavak után Marci bácsi ujjára a nyugdíjba vonulóknak kijáró, Volánemblémával díszített pecsétgyűrű kerül. Marci bácsi 20 éves volt, amikor az autószerelő szakmát kitanulva Budapestről Szekszárdra helyezték. így emlékezik: — 1938-ban a Mercedes autójavító cégtől kerültem a MÁVAUT-hoz, ami akkor hozta létre a szekszárdi ki- rendeltséget. Ekkor kerültem Szekszárdra, örültem az új feladatnak és egyáltalán annak, hogy munkát kaptam. Kezdetben csak ketten voltunk szerelők, a munkafeltételek rendkívül mostohák voltak, mégsem ismertem lehetetlent. A jelszavam az volt, ha ezt emberek rakták össze, akkor mi miért ne tudnánk megjavítani? 1945 után bővült az akkori kirendeltség 3 autóbusszal, Pécs- váracj, Siófok és Dunaföldvár irányába megindultak az első buszok. A felszabadulás évei biztosították, hogy tovább tanulhassak, majd az egyre fejlődő telephely műszaki vezetője lettem. Marci bácsi a hosszú, becsületes munka jutalmaként megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. BOGNÁR CECIL Fotó: Orgoványi József Haász Sándor, Marci bácsi fia a Volánnál esztergályos. Folytatja, amit apja kez- ■ dett — javítja a gépeket. Paksi Konzervgyár Termelékenyebb feldolgozás Bőség a raktárban. A hatalmas raktár már sok helyen megüresedett: kelendő a paksi termék. A titkárságon együtt várakoztunk a főmérnökre Fischer Ferenc nyersanyagellátási osztályvezetővel. Megnyugtatásként közölte: két perc alatt végez. Mutatott egy listát. „Egyeztetjük Kródi elvtárssal a fogadókapacitást, tehát, hogy mikor, mennyi feldolgoznivaló anyagot tud fogadni a gyár. Ennek alapján aztán majd megbeszélem termelőinkkel, mennyit vessenek a különböző fajtákból, hogy a szakaszos, folyamatos érés megvalósuljon. Tehát körülbelül annyi borsó, zöldbab, paradicsom teremjen a gazdaságokban az egész feldolgozási szezonban, minden időben, amennyi kell a gyárnak.” Bevált módszer, évek óta nagy biztonsággal terveznek a gyáriak és a vállalatot kiszolgáló mezőgazdasági üzemek. De a tervezés itt kezdődik. Most például már azt is bekalkulálják a konzervgyárban, hogy az idén tovább lépnek a minőség javításában, illetve az igényesebb termékek választékát bővítik. Úgy bővítik, hogy ehhez házilag megteremtik a feltételeket. Újításokkal, közös módon. Szakmunkások, mérnökök tapasztalata, okossága „összegeződik”. Az osztályvezető valóban hamar végez a főmérnöknél: nyilvánvaló, hogy Kródi József főmérnök nem most látja először a tervezetet. Fejből sorolja az újításokat is, amikor arról kérdezem, mik az idei tervek, a változások. — Mennyiségben nem növeljük a termelést, annak szinten tartására törekszünk. A bázis, tehát a tavalyi eredmény igen nagy volt, nem is l^het cél a mennyiségi növekedés. Azt akarjuk megvalósítani, hogy termelékenyebb legyen a feldolgozás és a minőség javításában még többet produkáljunk. Egyébként a termelési érték jelentősen növekszik, mintegy hétmillió forinttal, s ezt minőségileg értékesebb áruk bővítésével érjük el. Két számot mondok: a termelési tervünk 5350 vagon konzerv előállítása, a termelési érték 570 millió forint. — Konkrétan milyen átalakítások, újítások történnek az idei szezon megkezdéséig? — Részben már meg is történtek az átszervezések, csoportosítások. Átrendeztük a borsófeldolgozó vonalakat, továbbá korszerűsítettük a gyümölcsüzem léellátását, rövi- debb vezeték kiépítésével. Megrövidül a termék útja a sterilizálásnál is, a. hőkezelő berendezések átalakításával. Újabb szállítópályát építünk ki a sterilizáló berendezések és a raktár között. Ezáltal minimálisra csökken a fizikai munka a ki- és berakodásnál. A zöldbab feldolgozásához beállítunk még egy nagy teljesítményű hegyezőgépet — a minőség javítását szolgálja, tisztább, értékesebb lesz a zöldbabunk. — A szerződéskötések alapján biztosítva van a gyár nyersanyaggal való ellátása? — Igen, megtörténtek a szerződéskötések, a vetőmagellátás is javult, most szállítják ki a termelő gazdaságoknak a vetőmagot. Készülnek a tervek a szakaszos vetéshez. így tehát minden előkészítés megtörtént ahhoz, hogy elegendő nyersanyagot kapjunk. Egyebek között zöldborsót 2700 hektáron termelnek a Paksi Konzervgyár részére, ez a legnagyobb tétel, zöldbabot 730 hektárról várhatunk, paradicsomot 480 hektárról — mondotta Kródi József főmérnök és visszament a feldolgozó üzembe, a helyszínen segíteni, ellenőrizni a nagy jelentőségű előkészületeket, az ésszerű változásokat. (gemenci) Fotó: G. K. A népek legújabb kori Aki ritkán jár ezen a vidéken, ma már nem tudja megállapítani hol végződik, Kölesd, hol kezdődik Kistormás. összeépült a két község, s Kistormás Kölesdhez társult. A közigazgatási csatlakozás csupán szentesítette a valóságos, gyakorlatban végbement összeolvadást. A Kistormás név ismerősen cseng a Tolna megyei fülekben. Jó és kevésbé jó halálosan komoly és mosolyt fakasztó derűs emlékek tolulnak fel a községnév hallatán. Ez volt megyénk első termelőszövetkezeti községe, magukat mindjárt ki is kiáltották „szocialista község”- nek. öntudatos, harcos, a szocializmushoz rendíthetetlenül hű emberek költöztek ide a kitelepített volks- bundisták helyére. Az itteni nép az ellenforradalom viharos napjaiban sem ingott meg. Bozsó János, Kistormás első és egyben utolsó — tehát egyetlen — tanácselnöke így emlékezett vissza azokra a napokra: talán a megyében egyedülálló Kistormás, ahol „pünkösdi királyság”-nak sem írható az ellenforradalmárok uralma. A nemzeti bizottságot volt csendőrök és Horthy-al- tisztek ugyan megalakították, de a párt-, tanács- és egyéb vezetőkkel nem mertek kikezdeni. Minden iratot, okmányt, a hivatalokban érintetlenül hagytak, a termelőszövetkezetet sem bolygatták meg. A munka nem állt meg sehol, az iskolákban is tanítottak. A kistormási termelőszövetkezetek sohasem voltak valami erősek, s most a kö- lesdivel való egyesülés után is vannak problémák, de végeredményben tisztes megélhetést nyújt tagjainak. Üzem a községben nincs, de sokan járnak dolgozni Szekszárdra, Gyönkre, sőt újabban Paksra is. Hitelt érdemlő visszaemlékezések szerint a községben a felszabadulástól az ötvenes évek végéig rengeteg ember fordult meg, lakott hosszabb- rövidebb, inkább rövidebb ideig. Ennek terhét tulajdonképpen még ma is nyögi az immáron meggyökeresedett lakosság. Most már fellendült a házépítési kedv, még inkább a régi házak tatarozása, bővítése jellemző a községre. Egy mára jellemző adat: Kistormáson a lakások hetven százalékában vízcsapból folyik a víz. A lakosság lélekszáma az 1966- os 603-ról mostanáig 540-re csökkent ugyan, de a csökkenés néhány éve megállt, stagnál a falu. Kölesdről sokkal többen költöznek el, mint Kistormásról. Megszerették az itteni emberek falujukat, nem akarnak megválni tőle. Négy utcából áll Kistormás, járda mindenütt van, vezetékes víz van, az idén sor kerül a közvilágítás bővítésére, korszerűsítésére is\ (Kistormási magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.)
