Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
a^Uépüjsäg 1979. január 19.» Főzőcskézzünk Brazil ételek Rostélyos brazil módra (3 személyre) Hozzávalók: 1/2 kg rostélyos, kis kockákra vágva, egy púpozott evőkanál liszt, íél csésze száraz fehér bors, 1 kávéskanál só, csipetnyi bors, csipetnyi majoránna, 1 dupla fekete, negyed csésze vaj, fél gerezd törött fokhagyma, fél fej hagyma, vékonyan szeletelve. Elkészítése: egy mély lábasban felolvasztjuk a vajat, beletesszük a húst és pirosra sütjük. Közben időnkint kevés vizet öntünk rá, lefedjük és puhára főzzük. Hozzáadjuk a fokhagymát, a hagymát, sót és borsot. Ha a hagyma megfőtt, de még nem pirult meg, kivesszük a lábasból a hússal együtt. A lábasban lévő szószban habarjuk el a lisztet, adjuk hozzá a bort, majoránnát és a kávét és keverjük jól össze, hogy nem túl sűrű mártást kapjunk. Most visszatesszük a lábasba a húst és a hagymát és egy percig fedő alatt forraljuk. Sonka kávémártással: (3 személyre). Hozzávalók: 40 dkg sonka, 2 cm-es kockákra vágva, 4 db keménytojás, felszeletelve, csipetnyi curry, 1 evőkanálnyi erős feketekávé, 2 dkg mustár, 1 kiskanálnyi cukor, csipetnyi só, 25 dkg liszt, 25 dkg vaj, 2 dl tej. Elkészítése: besamelmártást készítünk vajjal, liszttel, tejjel, kevés sót teszünk bele, továbbá cukrot, mustárt, kávét és curryt. Egy serpenyőbe tesszük a sonkakockákat, tojásszeleteket, bevonjuk a mártással és forró víz felett tartjuk tálalásig (melegen fogyasztjuk). Asszony- vagy lánypolilika ? Lassan egy évtizede már, hogy az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a nők politikai, gazdasági; szociális helyzetét. Határozatot hozott és irányelveket adott ki a munkahelyi feltételek, a szociális helyzet, az életkörülmények javítására. Azóta változott a szemlélet is. A vállalatok és intézmények számtalan fórumon értékelték a nőpolitikái határozat végrehajtását és sokféle feladatot oldottak meg. A vállalatoknál és intézményeknél a pártbizottságok és pártalapszervezetek kiemelten foglalkoztak a nőpolitikával, a nők helyzetét politikai kérdésnek tekintették. A határozat végrehajtásából adódó feladatok a személyzeti osztályok munkatervében is szerepelnek. Egyre több nő tanúi tovább, ami feltétele annak, hogy vezető beosztásba kerüljenek. Persze a határozat végrehajtása során több hibát is elkövettünk. Előfordult, hogy addig „bántották” a majdan férjhez menő nőt, míg otthagyta a munkahelyét. így nem veszi igénybe a szülési szabadságot, nem kell gondoskodni az ideiglenes helyettesítéséről, nem megy táppénzre, ha beteg a gyerek. De „ezt csendben kell csinálni, hogy ne derüljön ki” — mondta az egyik vállalat művezetője. Előfordulnak konfliktusok is, amikor szülési szabadság után újra munkába állnak a nők. Nem elég körültekintéssel oldják meg a helyettesítését, nem szerződéssel vesznek fel valakit, hanem véglegesen — ilyenkor főhet a feje az ügyintézőnek. A régi dolgozót tudniillik ugyanoda kell visszavenni, és ugyanolyan munkakört kell biztosítani a helyettesítőnek is, hiszen előre nem rögzítették, hogy miről van szó. Furcsa elszólást hallottam a múltkor. Egyik intézmény személyzetise a gazdasági vezetővel beszélgetett. A téma egy lány volt, aki levelező tagozaton végzi az egyetemet. Kifejtette, hogy „addig nem kaphat vezető beosztást a lány, míg asszony nem lesz”, azaz férjhez kell mennie. Jelenleg nem elégedett magánéletével, gyakran szórakozik is. A munkáját egyébként rendesen végzi. Soha nem értettem meg, hogy az úgynevezett „panel” szavakkal, a hivatalos és bürokratikus nyelvjárással hogyan lehet embereket jellemezni. Ehhez a személyzetisek értenek. Apró árnyalati különbségekkel fogalmazzák meg az embert, munkáját, de ha az ilyen mondatrészeket összegyűjtenénk, nem lennének túl változatosak. A nőpolitikánál maradva, a fenti példában ketté vált: külön asszony- és lánypolitika lett belőle. Ez a személyzetis akkor nyugodt, ha a nő vezetők „családi életet” élnek. Hogy milyen ez a családi élet, az már valószínűleg nem is olyan lényeges. A vezető magánélete legyen rendezett — ez követelmény. Csak az a kérdés, mit nevezhetünk rendezettnek? A társadalomban sokféle erkölcsi hatás érvényesül. A hivatalos szemlélet legtöbbször a magánélet rendezettségén, a problémanélküliséget, a konfliktusmentességet érti. Az adott példában a gazdasági vezető ellenérve a következő volt: a lány rendezett magánélet nélkül nem tudná jól ellátni munkáját és emellett egyetemre is jár. A többszörös megterhelés mellett nem sokat lazíthat. Igazsága van. Csakhogy a nőpolitikái határozat nem rögzíti azt, hogy a hajadon lányokat férjhez kell adni ahhoz, hogy vezetők lehessenek. Annál inkább követelmény a nőkkel szemben is a politikai, szakmai képzéttség, vezetői rátermettség. Erről viszont egy szó sem esett. A nők vezető beosztásban való alkalmazása a nőpolitikái határozat része. Valószínű, hogy az utóbbi nyolc évben többször beszámoltak erről a vállalatok személyzeti osztályai. Ilyen esetben a tényekről, adatokról, számokról, tervekről beszéltek. Bebizonyították, hogy a határozatot rendben végrehajtották. Ami igaz is, kis szépséghibával. Ha a történetben szereplő lány tudomást szerez a róla alkotott véleményről, valószínű, egy ideig elmegy a kedve a munkától, amit eddig szívesen végzett. Az a kérdés, hogy a beszámolókban mennyi ilyen valós konfliktust hallgatnak el a számok és a tényeket rögzítő mondatok? A hétköznapokban bizony sokszor csak egy dolog marad el, amire nem lehet határozatot hozni, amiről soha nem szabadna megfeledkezni. Úgy hívják: emberség. V. J. Ruhabörze A Magyar Divatintézet rendezésében a közelmúltban a BNV területén tartották meg az V. ruhabörzét. A bemutatón tizenkilenc hazai, állami és szövetkezeti vállalat mutatta be mintegy kétszáz felsőruházati modelljét, amelyet a hazai kereskedelem számára kínált eladásra. A gyermekdivatra is az öves, sportos viselet jellemző. Mennyit sózzunk? A nátriumsók legfontosabb képviselője a konyhasó. Ha kísérleti állatokat konyhasómentes diétán tartanak, rövidesen étvágytalanná válnak, leromlanak majd elpusztulnak. Igaz, nem könnyű a teljesen konyhasómentes étrend előállítása, mert mind az állati eredetű, mind a növényi eredetű táplálék alapanyagai konyhasót is tartalmaznak. Ez alól kevés kivétel van, ilyen pl. a bab, a borsó, a lencse, a hagyma és a gyümölcsök. Ezzel szemben igen kevés konyhasó van a rizsben is. Az ember napi konyhasószükséglete 10 g körül van, de a szervezet átmenetileg saját tartalékának felhasználásával napi I—2 grammal is beéri. Ebből következik, hogy a nátriumsóhiány természetes körülmények között ritka, inkább akkor következik be, amikor a szervezet sok folyadékot veszít. E veszteség viszont visszapótolható. Fontos centiméterek Ne hagyjuk, hogy az iskolás gyerek görbe háttal ülve, egészségtelen, rossz testtartással, orrával majdnem a füzetet érintve végezze el feladott leckéit. Az ilyen ülésmód nemcsak a hátgerincet ferdíti el, de összenyomja a tüdőt és nagymértékben rontja a látását is. Vizsgáljuk meg, hogy a szék, az asztal eléri-e a szükséges magasságot. Ehhez nyújt segítséget az alábbi ma- gasságnorma-táblázat, amelynek felhasználásával az iskolás helyes testtartással, megfelelő látószögben tanulhat, végezheti feladatát. 130 om testmagasságig: a szék 34, az asztal 58 cm magas, 131—145 cm testmagasságig: a szék 38, az asztal 64 cm magas, 146—160 cm test- magasságig: a szék 42, az asztal 70 cm magas, 160 cm-en felül: a szék 46, az asztal 76 cm magas. BK. Bűnözők nem születnek Bizonyára sokan ismerik ezt a kifejezést: lombrozó... A köznapi szóhasználatban azokat a bűnözőket szokták ezzel a jelzővel illetni, akik megrögzött, javíthatatlan bűnözők, akik szinte annak születtek, s miként mondani szokták: csupán ránézésből is adnának nekik tíz évet... A 'kifejezésnek kriminológiai- történeti alapja van: Cesare Lombrozo, a múlt század végén élt olasz börtönorvos elmélete szerint léteznek született bűnözők. Véleménye szerint a hajlam és minden rossz öröklődik ... Született bűnözők — ma már egyértelmű tény — nincsenek! Az azonban nem lehet közömbös a társadalom számára, hogy egészen fiatalon hány gyermekből, ifjúból lesz bűnelkövető, hányán kerülnek a lejtőre. Vagy éppen hányán emelkednek fel a züllesztő fertőből és váltnak becsületesen élő és dolgozó állampolgárokká... Sokan a pesszimistább emberek közül az utóbbi időben vészharangot kongattak és már-mér a jövő generációba vetett hitük rendült meg. mert az elmúlt hónapokban, években történt néhány kirívóbb bűncselekmény, melyeket fiatalkorúak (vagy a 18. életévüket éppen betöltötték) követtek'el. A kirívó, egyedi esetékből azonban általánosítani nem szabad. A szakemberek és a statisztika adatai szerint a fiatalkorúak bűnözését illetően nincs „vész”, ám a veszély létezik és állandó gondot jelent. Az országos statisztikai adatok szerint 1977-ben több mint 5500 fiatalkorút ítéltek el jogerősen, s ennek mintegy 20 százaléka a visszaeső. Kiugró és jellemző is egyben a vagyon elleni bűncselekmények (a társadalmi tulajdon mellett ideértve a személyi javakat is) rendkívül magas aránya. A tiltott határátlépés kísérlete is viszonylag gyakori (melyből nem lényegtelen következtetéseket lehet levonni a fiatalok erkölcsi szintjére vonatkozóan), s a garázdaságok és testi sértések száma sem elhanyagolható. Különösen szembetűnő, hogy a fiatalkorú bűnözők többségének — Veszprém megyében például 80 százalékának — rossz, rendezetlen a családi élete, s nagy részük már gyermekkorában is züllött, erkölcstelen környezetben élt. Tulajdonképpen innét kiindulva kell keresni a fiatalkorúak bűnözésének okait és hathatós megelőző intézkedéseket tenni. Mert hiszen: bűnözőnék senki sem születik — esetleg azzá vá-- tik. Ilyen szempontból rendkívül jelentős már gyermekkorban a család, a közvetlen környezet. A szülők által elhanyagolt, tehernek számító gyermek értelmi fejlettségben is elmarad a normális és rendezett körülmények közt élő társaitól, s természetesen az iskolában sem tud lépést tartani velük. Különböző kriminológiai vizsgálatok igazolják, hogy a fiatalkorú bűnözők többsége az iskolában megbukott, vagy éppen csak hogy „vette” az akadályokat, s nagyon sokukat irányították gyógypedagógiai iskolába. A munkasiker hiánya, a nem ritka megszégyenítés negatív ézelméket vált ki a tanulással szemben (sőt a másképpen tanuló és viselkedő társakkal szemben is), s úgy érzi: ez nem az ő világa! A hasonló sorsú és viselkedésű gyerekek, ifjak társaságát keresi, s ott, köztük akar elismerést és érvényesülést szerezni. Aztán már ki is alakul a galeri, vagy csak egy reni- tenskedő csoport, mely csupán feltűnési, vagy kitűnési vágyból belesodródik különböző bűncselekményekbe. Széles a skála: utcai kötöz- ködés, lejmolás, erőszak, lopás, betörés, garázdaság ... Munka helyett a könnyelmű életmódot választják, s a pillanatnyi szükségletek és ösztönök által behatárolt életszemlélet határozza meg egyéniségüket. A megtévedt fiatalkorúaknak is — mint minden embernek — megvan az a tulajdonsága, hogy szereti a sikerélményt, tehát produkálni akar, tenni, mutatni valamit. Igen ám, csakhogy ezek a sérült lelkivilágé fiatalok a maguk bandaszellemének megfelelően értelmezik már a sikert. Nem a munkában és tanulásban való kitűnés a „menő” dolog. Más jelent náluk elismerést... ! Többször beszéltem olyan 15—16 éves fiatal bűnelkövetőkkel, akik a — miért tetted? — kérdésre ilyen válaszokat adtak: „Csak” — „Fogadásból” — „Meg akartam mutatni, hogy köztük én vagyok a fej” ... Miként a válaszok közt is szerepel: gyakran kötnék fogadást nőkre, egy-egy betörésre, autólopásra, verekedésre ... Mert ez arra az időre célt, elfoglaltságot ad, s ha Sikerül a „balhé”, akkor ez a bandában, galeriben roppant nagy tekintélyt jelent. A legalapvetőbb indítékok, okok ismeretében joggal vetődik fel a kérdés: mit lehet tenni... ? Mi lehet a fiatalkorúak bűnözésének, a megelőzésnek leghathatósabb módszere? Mit tehet a társadalom ... ? Gyakran hallani a pedagógusoktól és társadalmi pártfogóktól, hogy ezeknél a gyermekeknél minden szó, nevelési kísérlet falra hányt borsó. Az értelmi ráhatás önmagában nem is elégséges: többségük eleve bizalmatlanul fogadja a jószándékú, meggyőzést, mert úgy érzik, hogy a felnőttek ezt is kötelességből H ' io '' • teszik. A bűin útjára tévedt fiataloknak elsősorban az érzelmeiket kell áthangolni ahhoz, hogy később majd értelmükkel befogadják a társadalmi normákat, s megvessék korábbi életmódjukat. Ha ez az „áthangolás” megtörténik, akkor mindegyikük vágyik a normális emberi kapcsolatok után. Ezzel lehet elszakítani őket az öreg, addig példaképnek tartott bűnözőktől is. Mert nagyon fontos, hogy ne feledjük: a torz személyiségjegyek mellett — kisebb-nagyobb mértékben— mindegyikük jellemében találhatók pozitív, kedvező tulajdonságok is. A példák sorát lehetne említeni, amikor a jó környezet, a segítő emberi közösség hozott vissza fiatalkorúakat a bűn útjáról. (Korántsem állítjuk persze, hogy a megvetés, elfordulás és lenézés nem vezethet eredményre.) Nagy kárt okoz az, aki a munkahelyén „kinézi” a 'kollektívából a börtönből szabadult fiatalt. Ezzel azt az érzést erősíti benne ugyanis, hogy no lám, hiába próbálkozik, itt mégsem tud gyökeret ereszteni, s csak a bűn útján tévelygők közt hívják valakinek. Nincs szándékomban „védelmi hadjáratot” indítani a bűnözők érdekében. Az viszont tény, — egy-két kivételtől eltekintve —, hogy a 16—17 éves, egyszer megtévedt fiatalban még van hajlam a jóra, a tiszta életre. A társadalomnak nem közömbös, hogy ezek közül a fiatalok közül hányán válnak megrögzött bűnözőkké, vagy hányán térnék vissza a tisz, 79 tesseges életmódra és keresik , munkában, tanulásban a sötöl kert, az elismerést. sm JÖZSA BENŐ 9d
