Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
2 Képújság 1979. január 19. Huszár István megbeszélése Schmidt kancellárral Huszár István NSZK-beli tartózkodása során találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Képünkön: a két politikus. (Képtáv írónkon érkezett.) Helmut Schmidt kancellár csütörtökön Bonnban, fogadta Huszár Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A Minisztertanács elnök- helyettese az NSZK-ban tett látogatásának ideje alatt részt vett a müncheni magyar napok megnyitóján, s megbeszélést folytatott Otto Lambsdorff gazdasági miniszterrel a két ország gazdasági együttműködéséről. Találkozott Franz-Josef Strauss bajor és Johannes Rau Észak-Rajna Vesztfá- iia-i tartományi miniszterelnökkel, valamint az NSZK ipari és pénzügyi életének több vezető személyiségével. Huszár István csütörtökön este visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI) PANORÁMA Az elnök gépe visszafordult Hóvihar miatt nem szállhatott le a francia köztársasági elnök különgépe délben a Bukarest melletti Otopeni repülőtéren. A leszálló- pályát állandóan takarították, de a bukaresti repülőtér a gépet nem tudta fogadni. A küilöngép — amelyen Valéry Giscard D,Estaing elnök és felesége, valamint kíséretének tagjai tartózkodtak — elérte Bukarest légterét, át is haladt a fővárosán, dte a fenti okok miatt nem kapott leszállási engedélyt, s visszarepült Párizsba. A párizsi Elysée-palota a nap folyamán bejelentette, az időjárási helyzettől függően, Giscard 'D’Estaing pénteken kezdi meg romániai látogatását, tartózkodását azonban megrövidíti. (MTI) BUDAPEST Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Csongrád megyébe látogatott. Szegeden a megyei pártbizottság épületében a terület párt- és állami vezetői fogadták. Borbély Sándor délután részt vett és felszólalt a makói pártbizottság kibővített ülésén. MOSZKVA Csütörtökön Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a szovjet kormány meghívására január végén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere BELGRAD Mirko Kalezics, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Titó köz- társasági elnök a jövő hónap elején hivatalos látogatást tesz Irakban, Kuvaitban és Szíriában. MADRID Közzétették a Spanyol Kommunista Párt választási programját, amelyet a Központi Bizottság szombat—vasárnapi ülése hagyott jóvá. A 33 gépelt oldal terjedelmű választási programot ezen a héten folytatásökban közli a Mundo Obrero, a párt napilapja. BONN Szonoda Szunao japán külügyminiszter csütörtökön Bonnba érkezett és megkezdte tárgyalásait nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Elutazott Milos Jakes A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 15—18. között látogatást tett hazánkban Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára. Kíséretében volt Zbynek Sojak, a KB osztályvezető-helyettese. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a látogatás során fogadta Milos Jakest. Milos Jakes megbeszéléseket folytatott Borbély Sándorral, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, Kovács Antallal, a KB osztályvezetőjével, Romány Pállal, a KB tagjával, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Látogatást tett több mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemben, s ismerkedett tapasztalataikkal. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a Magyar Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka időszerű feladatairól, a két testvérpárt agrárpolitikájának megvalósításáról. A megbeszélések tükrözték, hogy eredményesen fejlődik az MSZMP és a CSKP, a két ország népeinek sokoldalú együttműködése és testvéri barátsága. Milos Jakes és kísérete csütörtökön elutazott Budapestről. • • Összetűzések Nicaraguában Az elmúlt negyvennyolc órában újabb összetűzések zajlottak le Nicaraguában a Sandinista Front harcosai és a kormány fegyveres alakulatai között. A Somoza rezsim hivatalos közleményében azt állította, hogy a harcokban tizenegy gerilla esett el, ugyanakkor viszont tagadta, hogy a nemzeti gárdának veszteségei lettek volna. A közlemény az elmúlt hét hétben lezajlott összecsapások összveszteségét 130 főben határozta meg. A különalku - kudarca Pravda-cttik a Köztft-Koletrö/ „Amikor kirajzolódtak az arab népek háta mögött, akaratuk és érdekeik ellenére megkötött egyiptomi—izraeli összeesküvés körvonalai, világossá vált, hogy a Camp David-i tanácskozások résztvevői nem tudják megtéveszteni sem az arab sem a nemzetközi közvéleményt — írja a Pravda csütörtöki számában Jurij Gluhov. A bagdadi arab csúcsértekezlet a Camp David-i megállapodás elítélésével bizonyságot szolgáltatott arról, hogy az arab népek nem hajlandók megbékélni a különalkuk politikájával. Az ENSZ-köz- gyűlés ülésszaka pedig azt mutatta meg, milyen mértékű a megállapodás kezdeményezőinek elszigeteltsége a nemzetközi színtéren. A közel-keleti probléma közgyűlési vitájában — emlékeztet rá Gluhov — ezúttal is nagy nyomatékkai erősítették meg, hogy a világnak ebben a robbanásveszélyes térségében csakis az átfogó rendezés révén, a konflikRóma Ventura Az Olasz Kommunista Párt szerdán késő este dokumentum jóváhagyásával befejezte egynapos tanácskozását, amelynek napirendjén a politikai helyzet értékelése és a párt követendő vonalának kialakítása szerepelt. A L’Unita, az OKP lapja szerint a dokumentumot csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Szerdán este leváltották tisztségéről Giovanni Parlato rendőrfőnököt. A kormány ezzel a lépéssel igyekezett elhárítani magáról a felelősséget a catanzarói per egyik fővádlottjának, Giovanni Venturának a szökése miatt. Ventura „szigorú” házi őrizetéből szökött meg és őrzői erre csak három nap múlva jöjtek rá. Venturát a milánói mezőgazdasági bankban 1969-ben elkövetett véres tusban részt vevő összes felek érdekeinek figyelembevételével lehet megteremteni békét. Az amerikai diplomácia ellenlépései dacára az ENSZ tagállamok többsége az ennek az értékelésnek a szellemében született határozat mellett szállt síkra. Ez volt a Camp David-i megállapodásokra mért legjelentősebb csapás. Jurij Gluhov a továbbiakban megállapítja: „Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának határozatai sok vonatkozásban az 1977. október 1-i szovjet—amerikai közös nyilatkozatban rögzített alapelveket tükrözik.” „önmagában is sokatmondó az a tény, hogy a külön- alkudozás már második éve tart. Arról tanúskodik, hogy a szocialista országok támogatását élvező arab államok egységes fellépése, a világ népeinek véleménye és akarata képes útját állni e tervek megvalósításának” — hangoztatja Jurij Gluhov. szökése pokolgépes merénylettel kapcsolatban állították bíróság elé. Néhány hónappal ezelőtt már kereket oldott a per másik fővádlottja: Franco Freda is. Újságírói körökben „politikai húzásnak” tartják minkét szökést. Úgy vélik, hogy kettős cél áll a háttérben: egyrészt meg akarják akadályozni az igazság kiderítését, hiszen az igen magas rangú személyeket is kompromittálná. Utalnak arra, hogy a catanzarói per egyik vádlottja, Giannettini, az olasz titkos- szolgálat embere. Másrészt újabb ellentétet akartak előidézni a parlamenti többségben együttműködő öt párt, mindenekelőtt a keresztény- demokraták és a kommunisták között ü siro harmadik Tajvani dilemmák A világpolitika színpadán sűrűn előfordul, hogy két ország között történt eseményekből, változásokból valaki más, egy nevető harmadik húz hasznot. De előfordul ennek ellenkezője is — amint ezt Tajvan példája bizonyítja. Hiszen a szigetnek az 1979. január 1-i kínai—amerikai diplomáciai kapcsolat- felvétel nem egyszerűen diplomáciai presztízsveszteséget jelent, hanem politikai jövőjének alkonyát is. IRREÁLIS SZEREP Tajvan szigete (amelyet a portugál hajósok először For- mosának kereszteltek) a század elejétől a második világháború végéig japán megszállás alatt állt. A kínai polgár- háborúban legyőzött reakciós Kuomintang-hadsereg 1949- ben szállta meg a Kínától 200 kilométerre sem levő, Belgium nagyságú szigetet. így lett Tajvan a maga mindössze 16 millió lakosával „Kínai Köztársaság”. Csang Kaj-sek diktátor a „kommunista lázadók kormányát” törvénytelennek ítélve Tajvannak követelte a jogot Kína egyedüli képviseletére, s politikájának alapjáévá tette a szárazföldi Kína „visszafoglalásának meghirdetését. Ez az irreális politika kizárólag erőteljes nyugati ..segítséggel volt elképzelhető: _§ tajpeji rendszer bőkezű gazdasági segítséget kapott a tőkésországoktól; az Egyesült Államok pedig az 1954-ben megkötött katonai szerződéssel a szigetek védelmére és fegyverszállításokra tett ígéretét. Tajvant ma is önkényuralmi rendszerben kormányozzák, a kezdettől fogva fennálló rendkívüli állapot törvényei alapján. A vezetésben — amelynek ideológiai alapja Apa és fiú: Csang Csing- kuo elnök Csang Kaj-sek képmása alatt változatlanul a vak antikom- munizmus — mindössze any- nyi változás történt, hogy az 1975-ben elhunyt Csang Kaj- sek posztjára fia, a most 68 éves Csang Csing-kuo lépett. Pillanatnyilag ő Tajvan elnöke, államfője, a Kuomintang vezetője és a hadsereg főparancsnoka egy személyben. KÉPVISELŐK TOLÓSZÉKBEN Sajátos feszültséget jelent a „szárazföldiek” és a helybeliek ellentéte: a Kínából érkezettek és utódaik változatlanul igyekeznek maguknak fenntartani a hatalom kulcs- pozícióit. Az utóbbi években több intézkedést kellett hozni az ellentétek korlátozására, mivel csak a hatalom fokozott megosztása bírhatja az ipart és a kereskedelmet kezében tartó helyi burzsoáziát arra, hogy ne okozzon belpolitikai katasztrófát a nemzetközi tekintélyétől már amúgy is megfosztott kormányzatnak. Problémát okoz a hatalmi szerkezet fenntartása más szempontból is: az eredetileg Kínából jött és névleg most is azt képviselő politikusok zöme kiöregedett: a „nemzet- gyűlésben” az átlagos életkor 70 év körül jár. Mivel az anyagország „lázadása” tartósnak bizonyult, országos választások helyett az akkori mandátumokat hosszabbították meg. Ennek következménye, hogy egy szavazásra vagy gyűlésre megjelenő képviselők aggok gyülekezetének hatnak, akik sokszor tolókocsival, vagy 'kísérőktől támogatva érkeznek. DIPLOMÁCIÁI VERESÉGEK A nemzetközi helyzet változásai Tajvan elszigetelődéséhez vezettek: 1971-ben kizárták az ENSZ-ből és napjainkban mindössze 21 állam áll vele diplomáciai kapcsolatban. Nixon 1972-es kínai látogatása már jelezte: Tajvan leghűségesebb szövetségese is a Kínai Népköztársasághoz való közeledésre hajlik. Az USA akkori elnöke ugyan még azt ígérte: „Kapcsolataink Kínával nem fognak barátaink rovására tisztázódni”, — s a közeledési folyamatot valóban lassította a tajvani kérdés megoldatlansága — mostanra a jelek szerint elegendőnek ítélték Washingtonban a Kína által nyújtott biztosítékokat. S teljes joggal: számos diplomáciai nyilatkozat alapján biztosra vehető, hogy Peking nem fog erőszakot alkalmazni Tajvannal szemben, sőt a közeledés módozatait keresi. Gazdasági és politikai gesztusok sorát teszi, hogy kifejezze: mindenképp békés úton akarjá a sziget integrálását elérni. (Peking megszüntette a partjai közelében lévő szigetek ágyúzását, s nyugati hírszerző jelentések szerint a Tajvanhoz közeli területekről a szovjet és vietnami határhoz vezényelte csapatait.) TÚLÉLÉSI ESÉLYEK Tajvan nem tekinthető védtelennek: félmilliós hadsereggel, s korszerű felszereléssel rendelkezik, Washington pedig az elkövetkező években is folytatni ígéri hadianyag- és fegyverszállításait. Gyors ütemben fejlődik Tajvan saját hadiipara és szakértők egybehangzó állítása szerint 1980-ra atombomba előállítására is képes lesz! A költség- vetés majd felét katonai célokra fordítják. A valódi támpontot mégsem a fegyverek jelentik; a gazdaság helyzete az az alap, amelyre támaszkodva a sziget reméli sajátos helyzetének megőrzését. A gazdasági segélyek, a munkaerő olcsósága, a következetes iparfejlesztés valóban gyors fejlődési ütemet eredményezett. A jelenlegi helyzetben a tajvani fő kérdés: meddig lehetséges a mostani státus quo megőrzése? Mit ért Peking békés rendezésen ? Hosszú távon nem képzelhető el olyan kompromisz- szum, amelynek feltételeit Tajvanról diktálhatnák. Rövid távon viszont úgy tűnik, hogy a jelenlegi törékeny egyensúly az, amelynek fennmaradása valószínű és ami belátható ideig az érintett feleknek leginkább érdekében áll. SZEGŐ GÁBOR (Fotó — KS) Katonai parádé Tajpejben
