Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

1978. december 12. / TOLNÁIN __ 2 “KÉPÚJSÁG Irán Hatalmas tömegtüntetések „Khomeini a mi vezé­rünk!”, „Le a zsarnoksággal!”, „Allah a leghatalmasabb!” — és hasonló jelszavakat vasár­nap délelőtt másfél millió em­ber árasztotta el a teheráni Pahlavi sugárutat, hogy részt vegyen a síita mohamedánok hatalmas vallási és politikai tüntetésén. Az iráni ellenzék tájékoz­tatása szerint az ország más városaiban, így Isfahanban, Tabrizban és Qumban is nagyszabású tömegtüntetések voltak. Hétfőre újabb békés tömegtüntetésre szólított fel Iránban a vallási és politikai ellenzék. Politikai megfigyelők sze­rint a vasárnapi vallási és politikai tüntetések békés jel­legének szavatolásával az el­lenzék szervezettségéről adott bizonyságot. A több kilométer hosszúságban höm­pölygő tömeg élén Karim Szandzsabi, a Nemzeti Front főtitkára haladt. Egyes felte­vések szerint a Nemzeti Front titkos egyezségre lépett a hadsereggel, mérsékletet ígér­ve a katonák távoltartása el­lenében. A több mint nyolc­órás megmozdulás után Szandzsabi a tüntetők fegyel­mezettségét méltatta. A poli­tikai ellenzék vezetője han­goztatta: a résztvevők bizo­nyították eltökéltségüket, hogy véget vetnek „a dikta­túra, a zsarnokság és a kor­rupció rendszerének”. Szand­zsabi azonban nem támadta magát a monarchiát. A teheráni hatóságok to­vábbra" is lezárva tartják a főváros repülőterét, s ezért szünetel az Iránban élő kül­földiek, elsősorban amerikai­ak tömeges evakuálása. Becslések szerint másfél millió teheráni vett részt a vasár­napi tüntetéseken. Képünkön: sahellenes felvonulók. (Kép­távírónkon érkezett) Béke és biztonság E N S Z-ny ilatkozat Zobák-bánya Elkezdődött a tanúk kihallgatása Javult a múlt hét csütör­töki- tragikus kimenetelű zo- báki gázkitörés két sérültjé­nek. állapota. A szénporból kimentett és a komlói kór­házban ápolt fúrómesterek közül Fülöp Árpádot hétfőn hazaengedték, társát, Nagy Imrét, pedig csak megfigye­lés céljából tartották visz- sza. Menyhárth László, az Or­szágos Bányaműszaki Fel­ügyelőség elnöke, a helyszíni vizsgálat vezetője az MTI munkatársának adott tájé­koztatójában elmondotta azt is, hogy a Nehézipari Mi­nisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete képviselőinek részvételével alakult bizottság még pénte­ken megtartotta a helyszíni szemlét. A megállapítás sze­rint Zobák-bánya I. szint 10-es telepi fejtésének légvá­gatában rendkívül heves le­folyású gázkitörés történt: hát bányász életét vesztette, ketten pedig könnyebben megsérültek. A szemle után a szakem­berek meghatározták mind­azon teendőket, amelyeket a gázkitörésveszéílyel sújtott munkahelyen azonnal végre kellett hajtani. A munkálatok tervszerűen és ^zavarmentesen folynak. A szellőztetés teljes egészében helyreállt. Megkezdték a tanúk meg­hallgatását is: körülbelül negyven személy tapaszta­latait összegzik, s ezek, il­letve a szakértői vélemény alapján döntenek majd vég­legesen arról, milyen véde­kezési módszerek mellett szabad a napi 350 tonna tel­jesítményű munkahelyen tovább dolgozni. Menyhárth László külön kiemelte az e munkában részt vevő csapat példás ma­gatartását. Mint hangoztat­ta. nagyon fegyelmezetten, öntudatosan, fokozott gon­dossággal és óvatossággal végzi feladatát. A természeti veszélyekkel viaskodó zobáki bányaüzem dolgozóinak tiszteletet ér­demlő helytállását bizonyít­ja az is, hogy az egyébként napi 180 vagon szenet ter­melő bánya nyomban a gáz­kitörést 'követő munkanapo­kon 155—156 vagonra való szenet adott. (MTI) Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága felhívást fogalmazott meg arról, hogy ki kell terjeszteni a nemzet­közi feszültség enyhülésének folyamatát a világ minden térségére, lehetővé téve ezzel a nemzetközi problémák igaz­ságos és tartós megoldását valamennyi állam részvételé­vel. Ez a felszólítás része a bizottság egy határozatának. A testület megvitatta, ho­gyan hajtották végre a nem­zetközi biztonság erősítéséről Í970-ben, szovjet kezdemé­nyezésre jóváhagyott ENSZ- nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat — han­goztatja a határozat — vál­tozatlanul fontos alap és ösz­tönző a nemzetközi közösség­nek a béke és a biztonság erősítésére irányuló további akcióihoz. A politikai bizott­ság ismételten leszögezte: az ENSZ ellenzi az érővel, inter­vencióval, agresszióval, kül­földi megszállással, katonai és gazdasági kényszerítő esz­közökkel való fenyegetés minden formáját, mivel ezek­nek célja az államok szuvere­nitásának, területi integritá­sának, függetlenségének és biztonságának megsértése, az államok ama jogának semmi­be vétele, hogy szabadon hasznosítsák erőforrásaikat. A határozat megerősíti a még gyarmati és külföldi uralom alatt álló népek sza­badságharcának törvényessé­gét és felszólít valamennyi államot, erősítse a szolidari­tást a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A bizottság a lengyel kül­döttség által előterjesztett ja­vaslat alapján nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint fajra, világnézetre, nyelvre és nemre való tekintet nélkül minden népnek és egyénnek elidegeníthetetlen joga, hogy békében éljen. A nyilatkozat minden álla­mot felhív arra, hogy vessen véget a faji gyűlöletnek, az erőszak és a háborús propa­ganda minden formájának. (MTI) Husszein Párizsban Husszein jordániai király Párizsba érkezett. A repülőtéren Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök fogadta. (Kép- távírónkon érkezett) A Magyar Népköztársaság és a fejlődő világ Garai Róbert külügyminiszter-helyettes nyilatkozata A napokban magas színtű küldöttség élén Ma­gyarországon járt a fejlődő világ két fontos orszá­gának, Szíriának és Etiópiának a vezetője. A nem­zetközi találkozók, valamint a naponta érkező hí­rek, kommentárok is a fejlődő országok növekvő világpolitikai szerepét bizonyítják. Garai Róbert külügyiniszter-helyettes Mélykúti Attilának, a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire vá­laszolva ismertette a magyar kormánynak a fejlődő országokkal kapcsolatos álláspontját. Garai Róbert egyebek közt a következőket mondotta: — Korunk forradalmi áramlatainak és fő erőinek egyike, a nemzeti felszaba­dító mozgalom nagy sikere­ket ért el az elmúlt évtize­dekben. Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika térségeiben 1945 elején 30, 1960-ban 67 független fejlődő ország volt, s számuk ma már 113. Hozzájuk tartozik a Föld te­rületének 50,1 százaléka, amelyen a Föld lakóinak csaknem fele, több mint kétmilliárd ember él. A nem kapitalista politikai, gazdasági, társadalmi átala­kulás szükségességét egyre több fejlődő ország ismeri fel: haladó reformokkal for­málják jövőjüket, s antiim- perialista külpolitikát foly­tatnak. Közülük megkülön­böztetett figyelmet érdemel­nek az új, szocialista irány­zatú országok. A Varsói Szerződés tagállamai a Poli­tikai Tanácskozó Testület 1978. november 22—23-i ülé­sén hangsúlyozták, hogy ezekkel az államokkal a jö­vőben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket. — A Magyar Népköztár­saság milyen kapcsolatot alakított ki a fejlődő vi­lággal és milyen szerepet vállal a haladás útjára lé­pett országok segítésében? — A Magyar Szocialista Munkáspárt hosszú távú el­vi politikájának, hazánk po­litikai és gazdasági érdekei­nek megfelelően sokoldalú és dinamikus együttműködés alakult ki a fejlődő világ és a Magyar Népköztársaság között. Nyolc évvel ezelőtt 50, jelenleg pedig 82 fejlődő országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, s 34 nagykö­vetség, 38 külkereskedelmi kirendeltség, valamint mint­egy 100 vállalati, képvisele­ti iroda, illetve szervizkiren­deltség működik e térségek­ben. Az együttműködés kü­lönböző területein — család­tagjaikkal együtt — több mint háromezren tevékeny­kednek tartós kiküldetésben. A kapcsolatainkat szabályo­zó műszaki-tudományos, ke­reskedelmi, kulturális, tájé­koztatási, konzuli, turiszti­kai, légügyi, közúti, hitel és más államközi szerződéseink száma meghaladja a kétszá­zat. — A politikai, gazdasági és más együttműködési lehe­tőségek feltárását és fejlesz­tését, szocialista építőmun- kánk tapasztalatainak, vala­mint a legfontosabb nemzet­közi kérdésékben kialakított álláspontunknak a megis­mertetését egyaránt haszno­san szolgálják a magas szin­tű tárgyalások. Az Elnöki Tanács elnöke 1970-től 17 fejlődő országban járt hiva­talos látogatásom és 13 állam­főt fogadtunk hazánkban a fejlődő világból. Az említett időszakban a Miniszterta­nács elnöke háromszor láto­gatott e térségbe és onnan ínyolc kormányfő járt Ma- ' gyarországon. Miniszterel­nök-helyettesek, illetve mi­niszterek vezetésével az el­múlt nyolc évben 86 magyar küldöttség járt a fejlődő or­szágokban és 142 ilyen szin- tő delegáció tárgyalt hazánk­ban. Nagyon jelentősek azok a kapcsolatok, amelye­ket az MSZMP a fejlődő or­szágokban működő testvér- pártokkal, a nemzeti demok­ratikus forradalmi pártok­kal és mozgalmlkakal kiala­kított. Ezek, valamint a tár­sadalmi és a tömegszerve­zetek közötti együttműködé­sek jótékony hatásúak az államközi kapcsolatok fej­lesztésében is. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nem­zetközi szervezetekben is szoros együttműködésre tö­rekszünk a fejlődő orszá­gokkal. Álláspontjaink sok fontos nemzetközi kérdés­ben találkoznak, s ez lehető­vé teszi közös fellépésünket. — A fejlődő országok sze­repe hazánk külgazdasági kapcsolataiban is növekszik. A magyar külkereskedelmi forgalomnak 1970-ben öt, je­lenleg pedig több mint nyolc százalékát adja az ezkkel az országokkal folytatott áru­csere. A kilátások is kedve­zőek, hiszen a fejlődő orszá­gok a magyar gépipari és élelmiszeripari termékek jó piaci, ugyanakkor a népgaz­daságunknak nagyon fontos nyersanyagok, mezőgazdasá­gi termékek és energiahor­dozók forrásai. Különösen Irak, Algéria, Szíria, Kuvait. Líbia, India, Irán, Nigéria, Brazília és Peru szerepe je­lentős gazdasági kapcsola­tainkban. A kereskedelmi forgalom mellett termelési kooperációk létrehozásával, vegyes vállalatok alapításá­val, általában a korszerűbb együttműködési formák ki­alakításával törekszünk kap­csolataink további gazdagí­tására. — A fejlődő országok se­gítésében, helyzetük javí­tásában mi azt a hatalmas erkölcsi-politikai támogatást tartjuk döntőnek, amelyet a szocialista világrendszer lé­te, a világeseményékre gya­korolt hatása, valamint a szocialista országok és a fej­lődő világ összefogásán ala­puló antiimperialista harc jelent., A kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális kapcso­latok minden területe sok segítő elemet tartalmaz. Je­lenleg — a műszaki-tudomá­nyos és kulturális együtt­működések alapján, vala­mint a szakosított nemzetkö­zi szervezeteken keresztül —* több mint 700 szakemberünk tartózkodik a fejlődő orszá­gokban. Segítenek a gazda­sági élet szervezésében, az iparosításban, az egészség­ügy, az oktatás, a mezőgaz­daság és a tudomány fejlesz­tésében. A fejlődő országok­ból jelenleg ezernél több fia­tal sajátítja el a különböző szakmákat hazánkban. A kulturális együttműködés 1970—1977 között a fejlődő országokból érkezett 1800 ösztöndíjasnak a magyar fő­iskolákon és egyetemeken szerzett diplomájában kama­tozott. Az idén a fejlődő vi­lág 64 államából 1400 ösz­töndíjas és 242 aspiráns ta­nul Magyarországon. i — A fejlődő országok — politikai és gazdasági cél­jaink szolgálatában — töb­bek között kialakították az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmát és az új nemzetközi gazdasági rend programját. Ezekkel kap­csolatban mi a Magyar Népköztársaság kormá­nyának álláspontja? — A Magyar Népköztársa­ság a nemzetközi élet fon­tos tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, amely szerepet játszik a világ ügyeinek ala­kításában. A Magyar Nép- köztársaság támogatja az el nem kötelezett országok im­perialistaellenes harcát. Fon­tosnak tartja az együttmű­ködés és a közös tevékeny­ség fejlesztését a mozgalom­mal. Bízunk abban, hogy az el nem kötelezett országok 1979-ben Havannában meg­rendezendő csúcsértekezlete tovább szilárdítja az el nem kötelezett országok antiim­perialista egységét és hozzá­járul a mozgalom haladó célkitűzéseinek megvalósulá­sához. — Közös gazdasági törek­véseiket a fejlődő országok az új nemzetközi gazdasági rend programjában foglal­ták össze. A Magyar Nép- köztársaság is támogatja az olyan jogos követeléseket, mint amilyen például az új típusú, a kölcsönös előnyö­kön és egyenlőségen alapuló nemzetközi gazdasági kap­csolatok kialakítása, a ter­mészeti kincsek feletti szu­verenitás biztosítása, vala­mint a fejlődő országok gaz­dasági függetlenségének megszilárdítása. Segítjük a termelők és fogyasztók ér­dekeit egyaránt szolgáló tö­rekvéseket, mindenekelőtt az új nemzetközi gazdasági rend antiimperialista jellegű elemeinek érvényesülését. Készek vagyunk — lehe­tőségeink szerint — a segít­ségnyújtásra a fejlődő orszá­gok legfontosabb gazdasági feladatainak megoldásához. Kedvezményes vámrendszert vezettünk be 1972-ben és az idén januártól 705 új ter­mékre terjesztettük ki a kedvezményt. Kormányunk 1978. januárjától a 26 legin­kább rászoruló fejlődő or­szág termékeinek teljes vámmentességet biztosított. Mindemellett meggyőződé­sünk. hogy a külső tényezők és segélyek önmagukban nem hozhatnak alapvető válto­zást. Ehhez elkerülhetetlenek a belső társadalmi, gazdasági reformok, valamint a tudo­mányosan megalapozott fej­lesztési politika, amely kor­látozza a multinacionális vállalatok manővereit. Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes befejezésül rámutatott: — Az imperialista hatal­mak a fejlődő országok po­litikai és gazdasági függet­lensége megerősödésének akadályozására — különö­sen a haladó, mindenekelőtt a szocialista irányú fejlődés visszaszorítására — a klasz- szikus és az újgyarmatosító módszereket egyaránt alkal­mazzák. A- szocialista közösség or­szágai sokoldalú politikai, diplomáciai, és katonai tá­mogatást adnak az agresszió­tól fenyegetett országoknak függetlenségük és haladó vívmányaik védelmére. Meggyőződésünk azonban, hogy a fegyveres összecsapá­sok ellentétesek az újonnan felszabadult országok népei­nek érdekeivel, valójában a visszahúzó erők, az imperia­lizmus célját szolgálják. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének legutóbbi, moszkvai üléséről kiadott nyilatkozata ezért állapítja meg: a béke és a biztonság megszilárdítá­sára irányuló elvi politiká­juktól vezérelve a tagorszá­gok következetesen fellép­nek azért, hogy az újonnan felszabadult államok közötti vitákat — akárcsak a többi ország konfliktusát — békés politikai úton, tárgyalások­kal rendezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom