Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
1978. december 12. NÉPÚJSÁG 3 Nemzetközi pénzügyeink Paksi Állami Gazdaság Évi kétmillió liter első osztályú tej Ha egy korszerű elekt- ronikus számítógépbe betáplálnánk azokat a tényeket, változásokat, spekulációs hullámokat, amelyek a legutóbbi néhány évben a nemzetközi pénzpiacon végbementek, azzal a programmal, hogy határozza meg az oksági összefüggéseket, a kialakult törvényszerűségeket, akkor valószínűleg a szegény gép több órás küzdelem után megoldhatatlannak minősítené a problémát. Dióhéjban összefoglalva mi is történt az említett időszakban: szétesett a Nemzetközi Valutaalap által kialakított tőkés pénzügyi rendszer, a dollár rohamos elértéktelenedése, a DM, a jen és svájci frank káprázatos árfolyamkarrierje, a különböző nemzetközi pénzkreációk megjelenése (SDR, EU A, ECU stb.) olyan árfolyam viszony okát alakítottak ki, amelyek jelentősen elszakadtak az országok gazdasági erejétől. A nemzetközi fizetési mérlegek kiegyensúlyozatlansága soha nem látott méreteket öltött, az olajjal nem rendelkező fejlődő országok hiánya és eladósodása katasztrofális mértékű lett, a másik oldalon pedig óriási olajjövedel- mek halmozódtak fel. Az országokban jelentkező különböző ütemű infláció, a nemzetközi áraikban jelentkező „átrendeződéseik” felborítják a korábbi cserearányokat. Érdemes megvizsgálni, hogy mindezek hogyan hatnák hazánkra és milyen lehetőségeink vannak ezen a téren. A világgazdaságban lezajló események, változások az ár- és valutáris problémák együttesen népgazdaságunkra kedvezőtlenül hatottak, külgazdasági egyensúlyunk jelentős mértékben megbomlott. A változásokra való reagálásunk, az új helyzethez való alkalmazkodásunk nem volt elég gyors és határozott, miinek következtében az egyensúly helyreállítási folyamata nem bontakozott elég gyorsan. A teljességre való törekvés igénye nélkül vizsgáljuk, meg azt, hogy miként hatnak hazánkra a valutáris változások, tehát ezúttal tekintsünk el az export-import árak és a piaci lehetőségek okozta problémák tárgyalásától. A dollár nagyfokú elértéktelenedése és erőteljes árfolyam-ingadozás több irányból is hat népgazdaságunkra. Elsősorban a dollárban szerzett követeléseink származzanak bármilyen forrásból, (export, hitelfelvétel, stb.) is egyre kisebb vásárlóerőt képviselnek, ami külkereskedelmünk fő beszerzési irányait tekintve jelentős veszteségek forrása lehet, ha nem elég gyors a dollár piaci elértéktelenedésének bankszerű módszerek- kel való kivédése. Nemrégen egy görög kereskedő azt mondta nekem, hogy a dollár gondjai miatt ma már inkább bankárnak érzi magát miint kereskedőnek, mert a devizális tényezők ma legalább olyan fontosak, mint az ár, a szállítási feltételek és az áruk minősége. A mi külkereskedőink jelentős részét is jellemzi a dollárban való gondolkodás. E szemléleti módot erősíti az is, hogy Magyar Nemzeti Bank is a hivatalos árfolyamjegyzésnél a dollárt tekinti kiindulópontnak és több-kevesebb késéssel ahhoz igazítja a többi valuta árfolyamát is. Nem lehet elhanyagolni a dollár válságos alakulását abból a szempontból sem, hogy az elértéktelenedés a dollárban kifejezett nemzetközi árakban is jelentkezik, aminek következtében a KGST szerződéses árak is emelkedő irányzatúak, mert azokat a dollárban kifejezett világpiaci árak ötéves mozgó átlaga alapján határozzák meg. A dollár elértéktelenedése mellett egyes nyugat-európai valuták állandóan felértékelődnek. Ilyen elsősorban a DM és a svájci frank. E felértékelődés a magyar gazdaság számára azt jelenti, hogy megdrágul ezekből az országokból a behozatalunk, különösen akkor, ha annak ellenértékét dollárbevételt eredményező exportból értük el. A valutáris zűrzavarok nem kímélték a tőkés nemzetközi hitelforgalmat sem. A kamatlábakban is megfigyelhető az az ingadozás, amely az árfolyamokkal járnak és így a várható inflációs ütemet, valuta fel-, illetve leértékelődést előre beszámítják a kamatokba. A 'kamatköltségek növekedési irányzat erős ingadozása számunkra, — mert külföldi hiteleket igénybe vevő ország vagyunk — a kamatszínt- változás veszteségek forrása lehet, ha exportáraink növelésével ezt nem tudjuk ellensúlyozni. Mi a teendő a veszteségek mérséklése, illetve csökkentése érdékében? A gondok, mint bemutattuk, összetett módon jelentkeztek és így azok enyhítése, illetve megszüntetése is komplex feladat. Ebből a következőket lehet megemlíteni: — határozott lépéseket kell tenni az export és az import viszonylati szerkezetének, rugalmasságánák növelésére, ami azt jelenti, hogy a valutáris változásokra az eddiginél gyorsabb legyen a reagálásunk; — a külkereskedelmi cserearányok javítása érdekében gyorsabban kellene előrehaladni az export termék- szerkezeténék korszerűsítésében; — növelni kell a külkereskedelmet folytató vállalatok nemzetközi pénzügyi ismereteit és nagyobb érdekeltséget kell teremteni számukra a devizális előnyök kihasználásában, illetve az ilyen jellegű veszteségék elkerülésében ; — a gazdálkodás minden szintjén növelni kell a devizapiacok mindenkori helyzetéről való informáltságot; — tovább kell erősíteni az aktív árfolyampolitikát, s az eddiginél is gyorsabban kell reagálni a valutapiaci változásokra; — a lehetőséghez mérten csalk a leghatékonyabb vállalkozásoknál indokolt a külföldi hitelfelvétel bővítése. WIESEL IVÁN Továbbképzés A Tolna megyei Pedagógus Továbbképzési Intézetben öt év óta orosz vendégtanárok vezetik az orosz nyelvet tanító tanárok képzését. Klavdija Mihajlovna Novoszelceva, a jelenlegi vendég tanár már a harmadik tanévet kezdte meg megyénkben. Az általános és középiskolákban társalgási köröket vezet az orosztanárok részére, az intézetben pedig tanfolyamok, foglalkozások tartásával segíti a képzést. A nyelvi-metodikai tanfolyamon az orosz nyelv tanításának tantárgy-pedagógiai kérdéseit beszélik meg. Az országismereti foglalkozásokon a Puskin Intézettől kapott filmeket vetítik le, s beszélgetnek a látottakról. Ezeken kívül irodalmi szeminárium is működik. (Folytatás az 1. oldalról) munkahelyi légkör, a munka- fegyelem, a telep munkaerőellátottsága és színvonala. A brucellamentesítés után a termelési eredmények ugrásszerűen megnövekedtek. Amíg 1976-ban 3011 liter volt egy tehén éves tejtermelése, 1977-ben 3808 liter, 1978-ban pedig már 4250 liter a várható tehenenkénti tejhozam. A fejlődést még szemléletesebben mutatja az a tény, hogy amíg a mentesítés előtt 1 079 000 liter volt a telep évi tejtermelése, addig 1978 végére 2150 000 liter a várható tejtermelés. Ez a rohamos fejlődés a keresztezés hatására várhatóan tovább javul. A cél az, hogy 1985-re elérjék az 5000 literes tehenenkénti tejhozamot. A termelési eredmények további emelésére a garanciát a biztonságos, kiegyenlített, jó minőségű takarmánybázis megteremtésében, a tartási rendszerben bekövetkezett helyes szemléletváltozásban, a keresztezésben megmutatkozó genetikai előnyben, s a megszilárdult munkafegyelemben látják. 1979-ben a tartási rendszert az istállózott állomány karámos elhelyezésével tovább javítják, így növelni tudják a tehenek hasznos élettartamát, és még kedvezőbb lesz az állategészségügyi helyzet. Jelenleg az 500-as tehénállomány 50 százaléka magyartarka, 26 százaléka európai vöröslapály, 24 százaléka pedig Holstein-Friz keresztezé- sű Fi állomány. Jövőre várható a Holstein keresztezésű Fi üszők nagyobb arányú ellése. A nöjó munkahelyi légkör biztosítása — ennek érdekében a telep „Április 4.” szocialista brigádja a telep vezetésével karöltve hatékony munkát fejt ki. 1980-ig öt szolgálati lakás átadásával kívánja a gazdaság a tehenészeti dolgozók lakáskörülményeit javítani. Mind az eddigi eredmények, mind pedig további célkitűzéseik azt példázzák, hogy a kormányprogram, amely a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését tűzte ki célul a Paksi Állami Gazdaság gerjeni szarvasmarhaágazatában eredménnyel megvalósult. vekvő tejtermelés fokozottabb követelményeket támaszt a gondozók szakképesítése iránt. Éppen ezért idén a gazdaság szakmunkásképző tanfolyamot indított, így 1979- ben 22-en tehetnek szakmunkásvizsgát. A gerjeni tehenészeti telep a szekszárdi tejipari vállalatnak évente 2 000 000 liter első osztályú tejet ad. A cél, olyan minőségű tej előállítása, ami alacsony csíraszámánál fogva, tartósított tej előállítására is alkalmas. A legfontosabb feladat: a Munkában a silómaró A karámban szabadon mozoghatnak az állatok Pár napos borjak — ketrecben Nőpolitika Kommunista aktívaülés Tegnap délelőtt, a megye; pártbizottság szervezésében kommunista aktívaülésre került sor Szekszárdon, az oktatási igazgatóság nagytermében. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága nemrégiben értékelte a párt nőpolitikái határozatának megyei végrehajtását. Az 1970- es határozat óta lényeges gazdasági, társadalmi változások menteik végbe a megyében is, ezért a végrehajtó bizottság a korábbi feladat- tervet az új helyzetnek megfelelően javasolta módosítani. A pártbizottság szeptember; ülésén hozott döntést az új, módosított feladattervről, és arról is, hogy az aktuális nőpolitikái kérdésekről megyei aktívaülést kell összehívni. A pártbizottságok, a népfront és más szervek, szervezetek nőfelelőseit már különböző módokon, illetve fórumokon tájékoztatták a tennivalókról, ezért a tegnapi aktívaülésre a megye gazdasági egységeinek, intézményeinek első számú állami vezetőit és párttitkárait, valamint a nagyközségi és városi tanácsok elnökeit hívták meg. Hogy ilyen módon a megyei nőpolitikái aktíván többségükben férfiak ültek, annak az az oka, hogy az első számú vezetésben — Tolna megyében is — ilyen az arányuk. Az ülésen Horváth József, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, és az aktuális nőpolitikái kérdésekről Jakab Sándor, az MSZMP Központ; Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tartott előadást. Jakab Sándor előadása bevezető részében a munkás, majd a kommunista mozgalom nőpolitikái hagyományairól szólt. Már igen korán felismerte a mozgalom, hogy az emberiség fele — a nők — nélkül a munkásosztály nem törheti szét bilincseit. Aztán áttekintette, hogy hazánkban, a szocializmus építése során miként teremtették meg a nők egyenjogúságának gazdasági, társadalmi feltételeit. Nem elég azonban kimondani, hogy a nők a törvény előtt, a munkában, a tanulásban egyenjogúak, meg is kell teremteni az egyenjogúság gyakorlásának tudati feltételeit is, mind a nők, mind a férfiak körében. A továbbiakban Jakab Sándor egész társadalmunk aktuális tennivalóiról szólt részletesen, Az előadást követő hozzászólások a helyi eredményekről és gondokról szóltak. A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyárában átadták a szovjet megrendelésre készült új, 1240 lóerős uszályvontatót. A teljesen automatizált, egy ember irányításával működő típusból a tervek szerint még tizenöt darabot szállítanak a Szovjetunióba.
