Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

2 ^EPÜJSÄG 1978. december 2. Megkezdte munkáját a IX. magyar békekangresszus Üdvözlő táviratok Kaysone Phomvihane elvtánsnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság miniszterelnökének. Szufanuvong elvtársnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökének. Vientiane. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, országgyűlése és az egész magyar nép nevében a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának harmadik évforduló­ja alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi Demokatikus Köztársaság kor­mányának, a Legfelsőbb Népi Gyűlésnek és a testvéri laoszi népnek. Pártunk és népünk őszinte elismeréssel és tisztelettel te­kint a laoszi népnek marxista—leninista élcsapata, a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével, a társadalom forradalmi át­alakításában, a népi hatalom megsziládításában elért ered­ményeire. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság internacionalista tevékenységét, amely a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok fejleszté­sére, az indokínai térség békéjének és országai függetlensé­gének, szuverenitásának megvédésére, népei imperialistael­lenes összefogásának erősítésére irányul. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink, országaink és népe­ink együttműködése évről évre erősödik. Jól fejlődnek bará­ti kapcsolataink, melyek bővítését és további emélyítését szol­gálják megállapodásaink és azok végrehajtása. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus eszméin alapuló testvéri barátsága és együtt­működése a szocialista országok erejének növekedését, a béke és biztonság megszilárdítását szolgálja az egész világon. A magyar kommunisták és a magyar nép, mint mindig, a jövő­ben is szolidaritást vállal a laoszi nép igazságos harcával és támogatja ä békés országépítő munkáját. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri lao­szi népnek, hogy érjenek el újabb kiemelkedő sikereket a társadalom szocialista átalakításában, országuk békéjéért és biztonságáért folytatott áldozatos harcukban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt; Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Bé­ketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa az évforduló alkalmából táv­iratban köszöntötte laoszi testvérszervezetét. (MTI)___________ Kapcsolataink Etiópiával (Folytatás az 1. oldalról) elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, Bartha Tibor refor­mátus püspök, Lékai László esztergomi bíboros-érsek, va­lamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos ismert személyisége. Az el­nökségben foglalt helyet Ro- mesh Chandra, a Béke-világ- tanács elnöke. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a Béke-világtanács küldöttsége. A tanácskozást Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg. A kongresszus résztvevői — Pethő Tibor javaslatára — egyperces néma felállás­sal adóztak Sík Endre, az Országos Béketanács elhunyt elnöke emlékének, valamint az élők sorából eltávozott OBT-tagoknak, Darvas Jó­zsefnek, Debrőczy Tibornak, Kardos Tibornak, Kisfaludy Sebestyén Nándorné: Békemozgalmunk A hazai és nemzetközi békemozgalom három évti­zeddel ezelőtti zászlóbontá­sát, az azóta elért történelmi eredményeket méltatta beve­zetőjében Sebestyén Nándor­né, majd így folytatta: A mai világhelyzet isme­retében meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az ered­ményekben múlhatatlan ér­demeket mondhatnak magu­kénak azok a kimagasló sze­mélyiségek — köztük ma­gyarok is — akik felismer­ték az emberiség létérdekeit, a béke megóvásáért folyta­tott harc történelmi szükség- szerűségét, s a szocializ­musért, a haladásért küzdő erőkre támaszkodva a wroc- lawi értelmiségi világkong­resszuson elindították az em­beriség egyik legnemesebb, legszélesebb mozgalmát. A VIII. magyar békekong­resszus óta végzett munká­ról előterjesztett írásos je­lentés azt tükrözi, hogy sike­resen valósítottuk meg a leg­utóbbi kongresszus ajánlá­sait. Az eltelt öt év során a békemozgalom a párt és a kormány következetes béke­politikája alapján eredmé­nyesen tevékenykedett. Hoz­zájárult a szocialista nemze­ti egység erősítéséhez, amely­nek legfőbb összekötő ereje a szocialista építő munka, a hazafiság, a demokratizmus és a béke. Mozgalmunk a két kong­resszus közötti időszakban kedvező hazai, ugyanakkor bonyolult nemzetközi feltéte­lek között végezte munkáját. A Szovjetunió békepolitikája és a nemzetközi békeerők te­vékenysége során szélesedett és mélyült az enyhülési fo­lyamat. Történelmi jelentő­ségű győzelem született Indo­kínában, Vietnam véráztatta földjén, s a kettészakított ha­za egyesítésével megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocialista fejlődést válasz­totta Laosz is. Afrikában je­lentős eredményeket értek el a nemzeti felszabadító moz­galmak, nőttek az imperializ­mus ellen felsorakozó erők. Viszont nem tették le a fegyvert azok, akik le akar­ják rombolni a békés építés eddigi eredményeit. Sőt, to­vábbra is fékezni akarják az enyhülést, a hidegháború gyűlöletes korszakába kíván­ják visszavetni a világot, s egyidejűleg fokozzák a fegy­verkezési versenyt. Mozgalmunkat szoros szá­lak fűzik a Béke-világtanács- hoz: támogatjuk törekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében mind jobban be­tölthesse hivatását. Népünk a béke megőrzését nemzeti programjának tekinti. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánkra, mint béke­szerető, a békéért tettekre kész országra tekintenek vi­lágszerte. Stróbl Zsigmondnak, Markó Imrének és Ortutay Gyulá­nak. Ezt követően megválasztot­ták a szerkesztő, illetve a jelölő bizottságot, s elfogad­ták a kongresszus napirend­jét: 1. Az Országos Béketanács jelentése a békemozgalom VIII. kongresszusa óta vég­zett munkájáról, az OBT fő­titkárának szóbeli kiegészí­tője; 2. Felszólalások; 3. A kongresszus állásfog­lalásának jóváhagyása; 4. Az OBT működési sza­bályzatának módosítására vo­natkozó határozat meghoza­tala; 5. Az Országos Béketanács és tisztségviselőinek megvá­lasztása. Ezt követően Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára, a Béke­világtanács elnökségének tag­ja fűzött szóbeli kiegészítést az írásos jelentéshez. eredményes volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára szólal fel. (Képtáv­írónkon érkezett) Európa szívében élünk, kü­lönös érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kontinensünk békéje szilárd talajon nyu­godjék. Elsőrendűen fontos ezért az európai enyhülés fenntartása és elmélyítése, a helsinki záróokmány vala­mennyi pontjának maradék­talan tiszteletben tartása. Ezt a fontos dokumentumot tel­jes egészében magunkénak valljuk, támogatjuk a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyát annak végrehajtásában. Sebestyén Nándorné ezt kö­vetően többek között szólt a közel-keleti konfliktus igaz­ságos rendezésének szüksé­gességéről, majd kiemelte: — Munkánkban mindig ki­emelkedő helyet kapott és kap a haladó, a békéért és a függetlenségért harcoló erőkkel vállalt szolidaritás cselekvő kifejezése. Földünk számos pontján válságok ve­szélyeztetik a békét. Meg­tanultuk, hogy ma már nin­csen közel és távol; akárhol keletkezik feszültség, az az egyetemes békét fenyegeti. — Szolidaritásunk leggaz­dagabban a vietnami nép tá­mogatásában nyilvánult meg. A vietnami népnek sajnos nem adatott meg az a lehető­ség, hogy az óriási áldozatok árán kivívott szabadságot békében élvezhesse. Vietnam rendkívül súlyos helyzetben van. Ránehezedik a háborús pusztítás okozta iszonyú te­her. a sok évtizedes elmara­dottság nyomasztó öröksége, a két országrész, az észak és dél közötti különbségek okoz­ta problémák ezernyi gond­ja. Mindezt tetézi az utóbbi években a döbbenetes ter­mészeti katasztrófák sora — árvizek, tájfunok, Súlyosbít­ják mindezt az ismert politi­kai és katonai események, a kínai haladásellenes politika fájdalmas következményei, a voltaképpen már negyedik évtizedében járó szüntelen hadiállapot. A magyar társa­dalom Vietnam népe mellett volt az imperializmus elleni harcában, mellette van a szo­cialista építő munkában, és Vietnammal lesz szocialista hazája megvédésben is. A háborús veszély elhárí­tásáért vívott küzdelem a biztos és nyugődt jövőért fo­lyik. E jövő örököse a ma fel­növekvő ifjú nemzedék, amely már ma is e jövendő­re készül, életének, munká­jának alapvető tartalmát ez jelenti. A világbéke biztosí­tásában éppen ezért a társa­dalom valamennyi korosztá­lya közül az ifjúság, a legér- dekeltebb. Az ifjúság — so­raiban a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség több mint 800 ezer tagja — aktív részese országépítő felada­taink valóra váltásának. Az Országos Béketanács fő­titkára ismertette a VIII. kongresszus óta végzett pro­paganda- és tájékoztatási munka eredményeit, az OBT nemzetközi kapcsolatainak bővülését, majd a feladatok kapcsán aláhúzta; — Békekongresszsunkra az a feladat hárul, hogy kidol­gozza a mozgalom program­ját. Arra törekszünk, hogy a legkisebb településektől a nagyvárosokig, a termelő üzemektől az intézményekig, a dolgozók minél nagyobb számban kapcsolódjanak be cselekvőén a békemozgalom feladatainak megvalósításá­ba. Feladataink nem köny- nyűek és nem kevesek. Meg­valósításukhoz kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozgalom támogatását, mindazokét, akik tenni, cse­lekedni akarnak a békéért, mindannyiunk szebb holnap­jáért — mondotta befejezé­sül Sebestyén Nándorné. A vita Nagy tapssal fogadott sza­vai után megkezdődött a vi­ta, az első felszólaló Mar- gócsy József Szabolcs-Szat- már megyei küldött, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola főigazgatója volt. Javasolta, hogy az iskolai oktatásban, a tankönyvekben a békés épí­tőmunka eredményeinek be­mutatására nagyobb terje­delmet szenteljenek az eddi­gieknél. Knáll György Békés me­gyei küldött, a Békéscsabai Kner Nyomda gépmestere hangoztatta: Békés megye fiataljai tisztában vannak a béke jelentőségével, megőr­zésének fontosságával. A neutronbomba gyártása el­len, mintegy 30 ezeí tiltako­zó aláírást gyűjtöttek . Fischer Mihályné Bács megyei küldött, a Bajai Kis­motor és Gépgyár dolgozója elmondta, hogy csak közösen érhetjük el a kitűzött célo­kat, csak szoros egységben küzdhetünk eredményesen a békéért. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke szólt arról, hogy a korunkban kibontakozott tu­dományos-technikai forrada­lom óriási lehetőségeket tár fel a békeszerető emberiség számára. Ám a tudomány új távlatai egyben magukban hordozzák egy termonukleá­ris háború fenyegető veszé­lyét is. Éppen ebben, szelle­mi vívmányainknak az em­beriség javára való felhasz­nálásában rejlik a tudósok fe­lelőssége is. Polgár Sándorné Szolnok megyei küldött, Rákóczifalva termelőszövetkezetének nö­vénytermesztője elmondta: a nagyközségben és munkahe­lyi kollektívájában is vala­mennyien átérzik, hogy a béke nem ajándék, érte nap­ról napra tenni, harcolni kell. Szentes Tamás, az OBT a fejlődés kérdéseivel foglal­kozó tudományos munkacso­port elnöke, egyetemi tanár a béke és a fejlődés ügyének elválaszthatatlan egységét elemezte. P. Kovács Tibor Baranya megyei küldött, a Mecseki Szénbányák dolgozója el­mondta, hogy a Mecseki Szébányék 15 ezres kollektí­vája kiemelkedő munkasike­rekkel járul hozzá a népgaz­daság fejlődéséhez. Timkó Imre görögkatolikus megyéspüspök (Nyíregyháza) azt fejtegette, hogy a kato­likus keresztények ' kezdettől fogva és szívesen csatlakoz­tak az országos, az európai és a világ-békeszervezetek kez­deményezéseihez. Dudás Aurél mozdonyve­zető, Borsod megyei küldött munkahelye, a MÁV miskol­ci igazgatósága vontatási te­lepe dolgozóinak politikai de­monstrációiról, társadalmi munkaakcióiról szólt. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára el­mondta, hogy a VIII. magyar békekongresszus óta eltelt öt évben a társadalmi és tömeg­szervezetek, különböző intéz­mények, köztük a magyar- országi egyházak is felelős­séggel dolgoztak a kongresz- szusi célok valóra váltásáért, hozzájárultak a békemozga­lom sikereihez. Ezután a kongresszusi kül­döttek nagy tapsa közepette Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke lépett a mikrofonhoz. — Éppen 25 éve annak, hogy először Budapestre lá­togattam — mondotta. — Emlékezetes az akkori láto­gatás azért is, mert életem­ben először vehettem részt a BVT ülésén. Visszaemlékez­ve az elmúlt időszak kiemel­kedő eseményeire, ki kell je­lentenem: a magyar mozga­lom a béke-világmozgalom első soraiban harcol, s világ­szerte megbecsülést szerzett hazájának. Romesh Chandra nyomaté­kosan aláhúzta a fegyverke­zési hajsza, a neutronfegyver gyártása elleni küzdelem je­lentőségét. A BVT elnöke nagy jelen­tőségű eseményként emléke­zett meg a mozgalom képvi­selőinek idei washingtoni ta­nácskozásáról. Tóthné Fodor Judit Heves megyei küldött, a megyei út­törőtanács elnöke azt fejte­gette, hogy a népek közötti béke és barátság elmélyítésé­ben rendkívül hasznosak a világ fiataljainak személyes kapcsolatai. Szabó István, a TOT elnö­ke a magyar szövetkezetek békemozgalmi tevékenységé­ről szólt. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a BVT tagja a ma­gyarországi evangélikus egy­ház köszöntését tolmácsolta. Kovács Jenő, a KISZ KB titkára kiemelte: ifjúságunk túlnyomó többsége becsület­tel helyt áll, cselekvőén hoz­zájárul a magyar békemoz­galom céljainak megvalósítá­sához. Kürti László miskolci re­formátus püspök elmondta: századunk utolsó negyedében központi kérdéssé vált a béke ügye, amellyel mindazoknak foglalkozniok kell, akik fele­lősséget éreznek az emberiség jövőjéért. Az egyházak is csak akkor tölthetik be kül­detésüket — hangsúlyozta —, ha aktívan hozzájárulnak az igaz ügy sikerre viteléhez. Bartolf József budapesti üzemmérnök a Hazafias Nép­front Joliot Curie Békeklub­jának gazdag, vonzó prog­ramjairól szólt. Krauth János, a Magyar- országi Németek Demokra­tikus Szövetségének elnöke a hazánkban élő nemzetiségek, a délszlávok, a németek, a románok és a szlovákok szö­vetségeinek testvéri üdvözle­tét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek. Ezzel a IX. magyar béke­kongresszus — amelyhez a politikai és társadalmi szer­vezetektől, a termelőüzemek­től és számos munkáskollek­tívától több száz üdvözlő táv­irat érkezett — befejezte el­ső napi munkáját. A tanács­kozás nyitó napján az elnöki posztot Pethő Tibor, Kállai Gyula, Sztanyik B. László és Terényi István töltötte be. A kongresszus szombaton reggel hozzászólásokkal foly­tatódik. Az egymillió 222 ezer négyzetkilométeren elterülő, 27. millió lakosságú északke­let-afrikai Etiópiát Szudán, Kenya, Szomália, Dzsibuti és a Vörös-tenger határolja. A feudális egyházi monarchi­át, a császári uralmat 1974. szeptemberében döntötte meg a hadsereg haladó szel­lemű szárnya, az ideiglenes katonai kormányzó tanács. Azóta államosították a ban­kokat és a pénzintézeteket, az iskolákat, valamint a leg­fontosabb 76 termelővállala­tot, s állami irányítás alá vették a külkereskedelmet. Néptulajdonná nyilvánították a földet, szabályozzák a kül­földi tőiké működését. Az ország vezetése a tudomá­nyos szocializmus elvét kö­vető élcsapatpárt megszer­vezését, a népi demokrati­kus államforma létrehozását is célul tűzte ki. Etiópia hí­ve az enyhülésnek, ellenzi az újfajta tömegpusztító fegy-- verek bevezetését, s támogat­ja a szocialista országoknak a béke megszilárdítását szol­gáló törekvéseit. Támogatja az afrikai felszabadító moz­galmakat, valamint a függet­lenségüket elnyert államok­nak az önállóságért, a szu­verenitásért és a fejlődésért vívott harcát. A forradalom győzelme óta — imperialista ösztön­zésre — számos külső és bel­ső támadás érte az új rend­szert. A Szomáliái agresszió visszaverésében a szocialista országok — köztük hazánk is — politikai, diplomáciai és gazdasági segítséget is nyúj­tottak. Magyarország 1959-től kö­veti, majd 1964-től nagykö- 1 veti szinten létesített diplo­máciai kapcsolatot Etiópiá­val. Az ország fővárosában, Addisz Abebában 1962-ben nyílt kereskedelmi kiren­deltségünk.—1974-től kapcso­latainkban minőségi változás következett be és az együtt­működés számos területen kiugróan fejlődött. Az el­múlt években politikai, jó- szolgálati köldöttségek ér­keztek Etiópiából, és a két ország vezetői között állan­dó, rendszeres a tapasztalat- csere. Tavaly Etiópia nemzeti ünnepén igazságügy-minisz­terünk vezetésével járt kor­mányküldöttség Addisz Abe­bában. Az idén külügymi­niszterünk, majd — a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével — magyar párt- és kormányküldöttség láto­gatott az északkelet-afrikai államba. Az elmúlt hóna­pokban Magyarországon fo­gadták az etióp építésügyi államtitkárt, valamint a fő­város polgármesterét. Az elmúlt három évben Etiópiával megháromszoro­zódott a kereskedelmi for­galmunk, s a mgyar kivitel­ben nőtt a gépipari termékek aránya. A két ország 1978-ra 50 Ikarus autóbusz szállítá­sára kötött szerződést, s ex­portunkban megtalálhatók a fonodái gépek, a gyógysze­rek és a textiláruk is. Ta­valy két tábori kórházzal, or­vosi műszerekkel, gyógysze­rekkel, valamint a szakszer­vezetek és a Magyar Vörös- kereszt segélyszállítmányai­val igyekeztünk hozzájárul­ni a külső agressziókból és az ország gazdasági fejlet­lenségéből adódó gondok enyhítéséhez. A műszaki-tu­dományos együttműködés ke­retében 1978—79-ben 35 szakértőt küldünk Etiópiába, s vállaltuk 60 szakember —, köztük 50 szakmunkás ma­gyarországi képzését. Tavaly 87 etióp ösztöndíjas tanult a magyar felsőoktatási intéz­ményekben, számuk az idén ■tovább növekedett. 1977-ben a kulturális és tudományos együttműködésre is munka- program készült, és a tervek valóraváltása hozzájárul a dinamikusan fejlődő kapcso­latok további szélesítéséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom