Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-24 / 303. szám
1978. december 24. ^ÉPÜJSÁG 9 Iáinak, de egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyekben a jobb, a szebb élet megteremtése érdeké* ben használják fel az atomenergiát. Az atomenergia békés felhasználásában élen jár a Szovjetunió, a szocialista tábor. A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN Nukleáris orvostudomány Világszerte épülnek az atomerőművek, mert az egyre növekvő energiaszükséglet másként már nem elégíthető ki. Nagy gondot okoz azonban rendszerint az atomerőmű helyének a kiválasztása. A széntüzelésű erőműveket — ha van rá lehetőség —, a bánya, az olajtüzeléáűeket a finomítók mellé építik, a tü- j zelőanyag szállításának a költsége így a legkisebb. Arra is törekednek hogy a villamos energiát se kelljen nagy távolságra szállítani: lehetőleg ott történjék a termelése, ahol legnagyobb fogyasztói vannak. És mivel az erőműben nagyon sok vízre van szükség, a telepítést a vízkészletek is. befolyásolják. Atomerőművek esetében ezek a megkötések némiképp módosulnak. Egy atomerőmű évi tüzelőanyag-igénye mindössze néhány vagonnyi, így szállítási költsége elhanyagolhatóan kicsi. Ennek ellenére mégsem könnyebb egy atomerőmű helyének kijelölése, mint egy hagyományosénak: különböző biztonsági követelményeket kell ugyanis kielégíteni. Az atomerőmű vízigénye nagyobb mint a hagyományosé, közel másfélszerese a szén-, vagy olajtüzelésűek- nek. Legjobb megoldás az erőmű friss vízzel való hűtése, ez azonban csak ott oldható meg, ahol nagy vízhozamú folyó áll rendelkezésre, nehogy a visszavezetett hűtővíz „hőszennyezésével” elpusztítsa a víz élővilágát. Az atomerőmű építését megelőzően a telephely környezetében meteorológiai és hidrológiai megfigyeléseket végeznek. Ezeknek az adottságoknak az ismeretében kiszámítható, hogy az erőműből kibocsátott radioaktív szeny- nyeződés miként oszlik el a légkörben, a talajban és a vízfolyásokban. Kedvező, ha a telephelyen ritka a szélcsend, kevés a szélmentes napok száma. Vizsgálják a telephely tektonikai szerkezetét is. összegyűjtik a múltbeli földrengések adatait, hogy következtethessenek a jövőben várható földmozgások előfordulásának a valószínűségére. Az atomerőműben keletke- kező radioaktív anyagokat gondosan összegyűjtik, besűrítik, s általában az erőmű területén lévő radioaktív temetőbe teszik. Az orvos-radiológia fegyvertárában több-kevesebb súllyal megtaláljuk az ionizáló sugárzások mindegyikét, a röntgensugárzástól kezdve a radioaktív sugárzásokon keresztül egészen a neutronsugárzásig és a mezonokig. Ezek közül legrégebben a röntgensugarat kezdték alkalmazni, előbb diagnosztikai, majd gyógyítási célra. Újabban egyre nagyobb fontosságra tesz szert a radioaktív izotópok felhasználása. Az izotópdiagnosztika a közelmúltban elhunyt Nobel- díjas magyar kutató, Hevesy György által bevezetett ún. tracer-módszerből alakult ki. Lényege, hogy a radioaktív izotóppal megjelölt anyagot nyomon követik a szervezetben sugárzásméréssel. Ez a nyomon követés történhet az élő szervezeten belül, de a szervezeten kívül is amikor a vér vagy egyéb testnedvek vizsgálatát radioaktív izotópos módszerrel végzik. A funkcionális vizsgálatoknál a szervezetbe juttatott radioizotópoknál időben regisztrálják az aktivitásváltozásokat. Az ún. szcintigráfiás vizsgáló eljárások segítségével pedig a radioaktív izotópok térbeli eloszlását rögzítik az élő szervezeten belül. Az izotópdiagnosztika széles körű elterjedése a II. világháború után indult meg, amikor az orvosi gyakorlat számára elérhetővé váltak a nagy érzékenységű sugár- detektorok. Az izotópdiagnosztika hajnalán a Geiger— Müller számlálócsöves mérések voltak általánosak. Napjainkban már minden izotópdiagnosztikai vizsgáló eszköz legfontosabb eleme az ún. szcintillációs detektor. Ennek legfontosabb része egy talliummal szennyezett nátrium- jodid kristály, amely a kellő energiájú sugárzás hatására fényfelvillanással, szcintillá- cióval reagál. A keletkezett fényfelvillanásokat fotoelekt- ron-sokszorozó közbeiktatásával elektromos impulzusokká alakítják, majd megfelelő elektronikus berendezések segítségével megszámlálják. A radioizotópok térbeli eloszlásának vizsgálatára a szcintigráfiás berendezések szolgálnak. Ezek modernebb készüléke az állódetektoros berendezés vagy más néven szcintillációs kamera. Ebben egy mintegy 30 centiméter átmérőjű nátriumjodid kristály „figyeli” a vizsgálat során a vizsgálni kívánt szervet vagy testrészt. Bonyolult elektronikus rendszer segítségével az izotópok eloszlása megjelenik egy képernyőn. Ezt a képet az orvos közvetlenül szemlélheti vagy filmre rögzítheti. Mire használható a ciklotron? Még nem is olyan régen a ciklotron kizárólag a nagy atommag- és elemirészecske- kutató intézetek költséges berendezése volt, amelyet szinte kizárólag az atommag szerkezetének a vizsgálatára használtak. Éppen ezért a ciklotront nemcsak használ- ‘ ták az említett kutatóintézetek, de ugyanott tervezték és építették is fel őket. A ciklotront egyébként 1931-ben találták fel, megoldva azt a problémát, hogy miként lehet viszonylag kis gyorsítófeszültséggel nagy energiára gyorsítani töltött részecskéket. Az utóbbi években azonban a különböző ciklotronokat egyre kiterjedtebben alkalmazzák nemcsak a magfizikától távol eső tudományágakban — a biológiában, a kémiában —, hanem a gyógyászatban és a metallurgiában, sőt az ipari anyagvizsgálatban is. A modern ipar, főleg az elektronikus félvezető termékek (tranzisztorok, félvezető detektorok) előállítása és a metallurgia egyre nagyobb tisztaságú anyagokat igényel és a követelmények egyre nőnek. Kiderült, hogy bizonyos esetekben, főleg alacsony rendszámú elemek kimutatásánál (szén, oxigén, nitrogén, stb.) az ún. töltött részecske aktivációs analízis a legérzékenyebb módszer más kémiai-analitikai eljárásokkal összehasonlítva. Sok esetben szinte fantasztikus az az érzékenység, amelyet ezzel a módszerrel szennyezések kimutatásában elérhetünk. A félvezetőipar szempontjából annyira fontos szilíciumban pl. kimutatható, ha a minta vizsgált rétegében egymilliárd résznyi nitrogén vagy bőr van. Éppen a legdinamikusabban fejlődő iparágak igénylik tehát egyre inkább a töltött részecske aktivációs analízist, és különösen a fejlett ipari országokban sok nagyobb vállalat már nem elégedhet meg azzal, hogy esetenként kutatóintézetekhez forduljon. Inkább ar-' ra törekednek, hogy saját ciklotronokkal és szakemberekkel oldják meg az ilyen jellegű problémáikat. A ciklotron egyre fontosabb szerepet tölt be az orvosi és biológiai kutatásokban, sőt az orvosi terápiában is. Ezekben szerep jut a ciklotronokkal történő közvetlen besugárzásoknak és az olyan radioaktív izotópok előállításának, amelyek orvosi szempontból fontosak és csak, vagy főleg ciklotronnal termelhetők. Prágában a Csehszlovák Tudományos Akadémia Magfizikai Intézetében most helyeztek üzembe egy 4 120 M jelű szovjet ciklotront. A ciklotron ellenőrzése A ciklotron cirkulációs rendszere A nagy teljesitme nyű ciklotron Hol épülhet atomerőmű? Bulgáriában épül a „Kozloduj” atomerőmű Munka a szcintigráfiás kamerává] egy nukleáris orvosi osztályon
