Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
1978. december 22. NÉPÚJSÁG 3 Kommunisták a szakszervezetben Pakson, az atomerőmű- építkezésen a szakszervezeti mozgalomban dolgozó aktívák és tisztségviselők tanácskoztak a szakszervezeti feladatokról a szocializmus építésének jelen időszakában, különös tekintettel a szakszervezeti feladatokra az atomerőműépítkezésen. Vitaindítót Deli Sándor, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára mondott, amelyet az építkezésen jelentkező konkrét feladatok ismertetésével Hegedűs György, az atomerőmű vállalat pártbizottságának titkára egészített ki. A tanácskozáson mintegy negyvenen vettek részt, a szakszervezetben pártmegbízatásként munkát végző kommunisták döntő többsége. A tanácskozást az tette jelentőssé és időszerűvé, hogy Pakson a szakszervezeti munkának különleges körülményei vannak. Eredményesen csak akkor tudnak dolgozni, ha a koordinációt az ott működő alapszervezetek és szervek között még élőbbé, még célirányosabbá teszik. A beruházás egészének népgazdasági jelentősége indokolja, hogy a szakszervezeti tevékenység mindhárom alapvető funkcióját — a termelés segítését, a nevelő tevékenységet és az érdekvédelmet — magasabb színvonalon gyakorolják. Az a véleményük a szak- szervezeti szerveknek — és ez a tanácskozáson hangot is kapott —, hogy a megtett állami intézkedések akkor válnak igazán hatékonnyá, ha a párt, a szak- szervezet, valamennyi társadalmi szerv, sajátos eszközeivel, azok végrehajtásához hatékonyan hozzájárul. Érintettek a tanácskozáson olyan időszerű kérdéseket is, mint az üzemi demokrácia érvényesülése, az azt befolyásoló tényezők, a szakszervezeti mozgalom pártirányításának elvei és gyakorlata. Behatóan foglalkoztak a Pakson jelenleg időszerű problémákkal és feladatokkal. A tanácskozás célja az volt, hogy a szakszervezeti szervekben dolgozó kommunistákat felkészítse a megnőtt feladatok következtében szükséges hatékonyabb mozgalmi tevékenységre. Ennek a célnak a tanácskozás jól megfelelt. A hozzászólások jelezték, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták ismerik, értik tennivalóikat, s hatékonyan tudják segíteni a nagy beruházás megvalósulását. Izzadó faiak Általában úgy tudjuk, hogy csak ember, s állat izzad, ha azt halljuk, hogy a fal is izzad — gondolkodóba esünk. Mi lehet ennek az oka? E sorok írója néhány évvel ezelőtt már látott izzadó falat, évszázados épületben. Ott Péri Jóska barátja — elektromérnök, már úgy hiszem befejezte az egyetemet — sajátos módon akarta a falizza- dást csökkenteni: áramot vezetett a vizes falba. A kísérlet sikeres, bár rövid életű volt. Most a hírt, az izzadó falakról, egy fiatalasszony hozta: a Szekszárd legszebb részén lévő lakótelepen, lakásukban izzad a fal. Miért izzadnak a falak? — A kérdést tanulmányozandó, fotós kollégámmal a helyszínre mentünk — a tényt állapíthattuk csak meg. Több északi oldalon lévő lakás betonfalai — házgyári elemek — izzadnak. A padlószintre különféle rongyokat kell rakni, hogy felfogják a falból csepegő vizet. Mert ezek a panelházi falak izzadnak. Ruip Lászlóéknál tartottunk szemlét, de mehettünk volna más, északi oldalra tartozó lakásba is, a helyzet ugyanaz: a falak izzadnak. A betonból készült falat északról éri a hegy felől kizúduló hideg levegő. A lakást belülről fűtik. A nagy hőmérséklet-különbséget nem tudja elviselni — feldolgozni — a betonfal, így a pára a lakásban csapódik le, a falon gyöngyözik. Vagy ki tudja miért könnyeznek ezeknek az északi oldalú lakásoknak a falai? Az építőipari vállalat igazgatója, vezető munkatársaival a napokban szemlét tartott. Megállapították a a tényt — a falak izzadnak. Az északi oldalon lévő fal hőmérséklete 16 Celsius fok, a közfalé 21, a levegő, tehát a lakás hőmérséklete 22. Arra lehet tehát következtetni, hogy a fal rossz szigetelése miatt van az izzadás. Különösen erre terelődik a gyanú, ha tudjuk, hogy a szekszárdi Alisca utcában több házat már úgy készítettek el, hogy a betonra kívülről szigetelő anyagot hordtak fel — ott nem izzadnak belülről a falak. Ezekben a lakásokban azonban tócsákban mérhető az izzadás. Mire a lakók — lakástulajdonosok, akik 420 ezer forint körüli összeget fizettek egy-egy lakásért — hazaérnek a munkából, hozhatják a vödröt, a rongyokat és összeszedhetik az izzadmányt. És ennek még olyan következménye is van, hogy a padlószőnyeg elrohad. A falakról a tapéta leválik, a bútorok penészednek. És menjünk tovább a következtetésekben — az ilyen lakás előbb-utóbb egészségtelenné válik. Ki a felelős a falak izzadá- sáért — tehetnénk fel a kérdést. Fölösleges azonban kérdezni, hogy ki a felelős, hiszen világosnak tűnik az ügy: az építő a terv szerint készítette a házat, a tervező pedig gondolta, hogy itt nincs ilyen rendkívüli időjárás, széljárás, ezért hagyhatta el — vagy nem rendelték meg — a szigetelést az északi külső falakról. A tulajdonos kifizette a lakást — és még az OTP sem szólalt fel á falak izzadása ellen, mert az OTP- re csak a pénzügyek tartoznak. Volna mód persze kártérítésre, valamiféle pénzügyi akcióra, hogy értékcsökkentnek vegyék a lakásokat, tehát, hogy az építők valamit visszafizessenek — ha ez így is megtörténhetne, akkor a falak még mindig izzadnak. Úgy gondoljuk, helyesebb volna a falak szigetelését sürgősen elvégezni — ez nemcsak energiát takarítana meg, hanem a lakások tulajdonosait is megnyugtatná. A plusz költségek viselésére pedig a bíróság mondjon majd ítéletet. Mert valahol, valaki valamit elfelejtett — és ez az Alisca utcai lakóházak északi oldalon lévő lakásainak izza- dásában jut kifejezésre. PÄLKOVÄCS JENŐ A fai aljához törülközőt, flanel ruhadarabokat tesznek — de a tapéta már rothad Brigádvetélkedő A Tolna megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás négy szocialista brigádja hétfőn rendezte meg szellemi vetélkedőjét. A vetélkedő szorosan kapcsolódott a Szocialista módon tanulni jelszó alatt vállalt szépirodalmi művek ismeretéhez, egyben politikai és munkavédelmi tájékozottság terén való jártasságukról adtak számot. A döntőben első helyen végzett a Jablonovszki József szocialista brigád csapata. MESZÖV-elnökségi ülés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az év utolsó ülését tartotta a MÉSZÖV elnöksége Somi Benjamin elnökletével. Első napirendként jóváhagyták a MÉSZÖV vezetőinek jelentését a lejárt határidejű elnökségi határozatok végrehajtásáról, majd a fogyasztási és takarékszövetkezetek ki- rendeltségei irányítására, ellenőrzésére választott bizottságok működésének tapasztalatait elemezték. Napirenden szerepelt még a testület ülésén az 1978. évi áruellátás tapasztalatairól és az 1979. évi feladatokról szóló előterjesztés is. Tárgyaltak még a lakásfenntartó szövetkezetek helyzetéről, az ÁFÉSZ-ek költségvetési kötelezettségeinek alakulásáról és a pénzügyi revíziók során szerzett tapasztalatokról. SZOBOSZLAIJENŐ — A várdombi Uj Tavasz Tsz alsónánai üzemegységében a nők téli foglalkoztatását úgy oldották meg, hogy a ZÖLDÉRT Vállalatnak készítenek csigásládákat — mondja Kakukk Lászlóné csoport- vezető. — Tizenheten vagyunk, öt hete csináljuk ezt a munkát. A „főnökséggel” úgy egyeztünk meg, hogy addig, amíg beletanulunk a ládakészítésbe, 10 forintos órabért kapunk. Most, hogy már teljesítménybérben dolgozunk, jó lenne, ha folyamatosan kapnánk anyagot, ugyanis az anyagellátás akadozik, s ilyenkor az asszonyok elégedetlenkednek. Képünkön: mire összeáll a láda, 123 szöget kell a lécekbe beleverni. Fotó: Czakó Másfél évtizedes gond Saját autóbusszal járnak színházba Szek- szárdra, kirándulni az ország -minden részébe. Van strandjuk, jól berendezett kollégiumuk, az ebédlő pillanatok alatt színházteremmé változhat, sportolási lehetőséget kapnalk a tornateremben, eljuthatnak külföldre: az NDK-beli Trebbinbe, As- cherrslebenbe, a csehszlovákiai Karvába tapasztalatcserére, dolgozni, üdülni. Az itt tanulók nyolcvanhét százaléka kap ösztöndíjat és mégis.... Igen, 1960-ban is gond volt, most is gond bizonyos szakokra a beiskolázás. A Lengye- li Mezőgazdasági Szakiskolába 1960-ban iskoláztak be először a termelőszövetkezetek tanulókat. Szám szerint tizet. Azóta évről évre nőtt ez a szám. 1972-ben már kétszáz fiatal sajátított el itt különböző mező- gazdasági szakmát. Idézet egy 1972-ben, lapunkban megjelent riportból: „Bár egyes ágazatokban javult a helyzet — például a növénytermesztő gépészeknél — az állat- tenyésztés és a kertészet szakember ellátása továbbra is gondot okoz. Annák ellenére, hogy biztosított a magas kereset, sokan idegenkednek ezektől a szakmáktól. Főleg ott tapasztalható ilyen tendencia, ahol még a régi, korszerűtlen módszerekkel dolgoznak. A szakosított állattenyésztő telepekre már könnyebb fiatalokat szerződtetni.” 1972-ben még úgy látszott, hogy az új, korszerű telepekre könnyebb fiatalokat szerződtetni. Ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Megyénkben elszaporodtak a korszerű szarvasmarha és sertéstelepek, állattenyésztő szakmunkásnak mégis kevés fiatal jelentkezik. Állattenyésztők — elsősorban sziarvasmarha-tenyésztők — összesen 31 -en vannak a három év folyamán. Most az . a magyarázat: nagy a lekötöttség, és hiába a jó kereseti lehetőség, a fiatalok szombaton, vasárnap szabadok akarnak lenni. Hogy ez-e az egyetlen dk, ki tudja? Egy tény: kevés az olyan fiatal, aki az állat- tenyésztésben keresi a jövőjét. Korábban baromfitenyésztő szakmunkásokat is képeztek Lengyelben. Ma már nem. A közös gazdaságok nem igénylik a baromfitenyésztő szakmunkásokat, igaz, hogy jelentkező sem igen akad. Idén ötven növénytermesztő gépész hagyja el az iskolát. E szám is mutatja: e szakma iránt nagyobb az érdeklődés. De már ez sem sláger szakma. Az új sláger szakma most a húsfeldolgozó. öt osztályban 160 tanuló ismerkedik a húsos szakmával. Ök húsfeldolgozó szakmunkások lesznek és döntő többségük a Szekszárdi Húskombinátban dolgozik majd. Egyébként a húsos szakma iránt azóta nőtt meg ennyire az érdeklődés, amióta megkezdődött a kombinát építése. Hogy ennyien jelentkeztek ide, az nemcsak annak tudható be, hogy a húsfeldolgozás már valóban ipar, hanem annak is, hogy jó volt és jelenleg is jó az e szakma érdekében kifejtett előkészítő munka, a pályairányítás, a propagandamunka. Idén 370-en tanulnak a Lengyeli Mező- gazdasági Szakiskolában. Lényegesen többen, mint 1972-ben. De még több mezőgazdasági szakmunkásra lenne szükség. Különösen több állattenyésztőre, mert az állat- tenyésztő szakmunkásakról még nem mondhatják el azt, amit a növénytermesztő gépészekről: „Mintegy 900 olyan növénytermesztő gépész dolgozik Tolna megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben, akik itt tanultak, Lengyelben.” (A Lengyeli Magazin lapunk holnapi számában jelenik meg.)
