Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
2 rtEPÜJSÄG 1978. december 22. Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 1. oldalról) hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-országokkal folytatott együttműködés progresz- szív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel! Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Faluvégi- Lajos hangsúlyozta: a terv és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen figyelemmel kíséri 1979-ben. Ugyanezt kérte a pénzügy- miniszter más irányító szervektől is, hozzátéve: a zárszámadásnál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól - is Az igazságügy-m Dr. Markója Imre az új Büntetőtörvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmigazdasági folyamatoknak. A bűnözésről szólva elmondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küzdelemben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben. hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség, és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: — E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz, hogy az új Büntetőtörvénykönyvvel összefüggésben 1979. első félévében még néhány jogszabály megalkotására sor.kerül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. — A Büntetőtörvénykönyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A javaslat a bűnözés elleni sikeres harc, a hatékony bűnmegelőzés érdekében mindenekelőtt a büntetendő magatartások körének helyes megvonására, illetve e társadalomra veszélyes magatartások reális, a mai társadalmi'igényeket, de a fejlődés várható irányait is kielégítő meghatározására törekedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást tartalmaz. így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a terror- cselekmények, a muzeális értékek fosztogatása, rongálása, illetve az ország területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az Az országgyűlés téli ülésszakán Kádár János, Biszku Béla és Fock Jenő (Képtávírónkon érkezett.) tájékoztatást adnak a képviselőknek. Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. iniszter expozéja emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igazságügy-miniszter elmondta, hogy a javaslat több bűncselekmény-csoportnál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezet a bűncselekmények körének szűkítésével számos olyan magatartás elbírálását utalja ezekbe a felelősségi formákba, ahol a törvény előkészítőinek megítélése szerint a büntetőjogénál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellépés, a felelősségre vonás. — így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlak- sértési ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű közlekedési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazdálkodás rendje elleni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentősen sértő, a társadalomra kiemelkedően veszélyes cselekményekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók, illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendőek. — A vagyon elleni bűncse-, lekmények között is több olyan jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egymástól. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesznek majd javaslatot. * A törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szólva a miniszter kiemelte: — A szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, illetve az eddigi egyhónapos alsó határ helyett három hónaptól 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségénél alkalmazható, számos új rendelkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre csak a valóban indokólt esetekben kerüljön sor. így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lehet, amellyel kapcsolatban a javaslat a pénzbüntetés kiszabásának új, az egyéniesítést jobban lehetővé tevő rendszerét vezeti be. Lényegesen bővül azoknak a magatartásoknak a köre is, ahol a szabadságvesztés mellett a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés szerepel választható büntetési nemként. A szabadságvesztés helyettesítését célozza a mellék-' büntetések, tehát például a járművezetéstől való eltiltás — önállóan, főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazásának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intézmény is, hogy hathónapi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés helyett munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezhető az elkövető, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze. A törvényjavaslat vitája Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéját mondja. Földvári József (Baranya m. 4. vk.) a törvényjavaslat bizottsági előadója hangoztatta, hogy a bűnözés csak közös erőfeszítéssel, a társadalmi és a jogi eszközök ösz- szehangolt alkalmazásával csökkenthető, s a Büntetőtörvénykönyv ennek csak az egyik, jelentőségét tekintve azonban igen fontos eszköze. A törvényjavaslat megfelet annak a követelménynek is, hogy büntetéskiszabási gyakorlatunk korszerű legyen. Antalffy György (Csongrád m. 8. vk.) a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: a büntetési rendszer javasolt átalakítása — az eddigi kutatások alapján is — feltételezi, hogy a szociálpszichológia, valamint a kriminálpedagó- gia további haladást ér el és képes lesz fokozni a bűn- megelőzés hatékonyságát. Nezvál Ferenc (Bp. 14. vk.) nyugalmazott miniszter nyomatékkai szólt arról, hogy fel kell lépni mindenfajta fegyelmezetlenséggel, lazasággal szemben, mert azok kedvező feltételeket teremtenek a bűn elkövetéséhez. Bodogán János (Veszprém m. 10. vk.) a Bakonytáji Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára helyeselte, hogy a törvényjavaslat lényeges különbséget tesz a bűnözők és azok között, akik járműveikkel gondatlanságból okoznak balesetet. Ha az utóbbiaknál a büntetés célja a járművezetői jogosítvány megvonásával, illetve a vezetéstől való végleges eltiltással is elérhető, ez a módszer bármilyen más felelősségre vonásnál is eredményesebb lehet. és jobban szolgálja a társadalom érdekeit is. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.) megyei főügyész kifeiezésre juttatta: humánus intézkedés a pártfogó felügyelet kiterjesztése. az. hogy a javaslat az eddiginél szélesebb körben kíván szervezettebb segítséget nyújtani — megja- vulásukhoz, nevelésükhöz, a börtönből szabadultaknak, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélteknek, vagy a próbára bocsátottaknak. Ruisz József (Vas m. 6. vk.) a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat gépészmérnöke hangsúlyozta: a javító-nevelő munka akkor éri el célját, ha a rendszeres munka és a nevelés együttesen hat.- Ebben elengedhetetlen a munkahely, a környezet és a társadalmi szervek segítsége. Juhász Tibor (Bács m. 20. vk.) a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedési bűncselekmények megelőzéséhez jelentős segítséget adhat a lelkiismeretes szervizszolgálat, az utak gondos, gyors és az időjárási viszonyoknak megfelelő, állandó karbantartása is. Ezután az igazságügyminiszter összefoglalta a vitát, majd az országgyűlés a Büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Jazbinsek Vilmos (Baranya m. 14. vk.) a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnöke Gergely István államtitkártól, az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől azt kérdezte: várható-e. hogy a komlóiak ivóvízgondjait legalább átmeneti jelleggel megoldják, s mikor számíthatnak arra, hogy a várost véglegesen bekötik a Pécs vízellátását biztosító Duna—II. vízvezetékrendszerbe? Az OVH elnöke elmondta, hogy a jelenlegi feszültségeket Komlón a már készülő Poroszló környéki kutak üzembe helyezése fogja átmenetileg enyhíteni. A végleges megoldást Komló számára is a Dunából kiinduló és a Pécs vízellátását biztosító vezetékrendszer átadása garantálja majd. Ennek első ütemét 1981-re fejezik be. a második ütem a következő tervidőszakban valósul meg, de már ennek tervezése megkezdődött. Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.) a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Pest megvei települések — Kistarcsa. Pécel. Mogyoród, Főt. Gyál, Pomáz, s számos más település — villanyhálózatának ügyében interpellált a nehézipari miniszterhez. hogy az elavult villanyhálózat felújításához, korszerűsítéséhez nem tudnának-e további segítséget nyújtani? Simon Pál miniszter leszögezte: ha a pénzügyi és a kivitelezési feltételeket megteremtik, a Nehézipari Minisztérium — a tanácsi megrendeléseknek megfelelően — elvégezteti a közvilágítás- . fejlesztési munkákat. Az interpellációra adott válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés téli ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Magyar-szovjet kereskedelmi egyezmény Moszkvában csütörtökön ünnepélyes Ikeretek között írta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter helyett, — az 1979. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1976—80-ra szóló magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények alapján szabja meg a jövő évi kölcsönös áruszállítási programot, amelynek előirányzata meghaladja a 4,8 milliárd transzferábilis rubelt, csaknem nyolc százalékkal haladja meg az ez évi programot, v Az egyezmény aláírásánál jelen volt a két fél tárgyaló küldöttsége. Ott volt dr. Szűrös Mátyás moszkvai magyar nagykövet és Féderer Adolf kereskedelmi főtanácsos, a külkereskedelmi kirendeltség vezetője. Mint dr. Bíró József a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, a tárgyalások során mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az élet által fevetett problémákat a kölcsönös érdekek figyelembe vételével oldja meg. Éppen ezért, a konstruktív együttműködés eredményeként kitűzött céljainkat egészükben elértük. Ez annál is fontosabb, mivel a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti, nem konjunkturális érdekek határozzák meg. Az 1979. évi rubel elszámolású árucsereforgalom volumene — 1978. évi árakon — csaknem nyolc százalékkal haladja meg az 1978. évi előirányzatot. A magyar import volumenének növekedése 11,2 százalék, s ebben jelentős szerep van a közös építésű orenburgi gázvezetéken meginduló földgázszállításnak. Földgázimportunk például jövőre az idei szinthez viszonyítva 2,6 szorosára nő. Fiatal építők, gyertek Paksra! A KISZ Központi Bizottságának felhívása Egy esztendeje már, hogy ifjúsági szövetségünk felhívására Pakson munkába állt az első 100 főnyi építőbrigád, hogy szaktudásával, lelkesedésével részese legyen a Duna partján épülő hatalmas létesítmény, az 1760 megawattos atomerőmű, s a mellette kibontakozó új szocialista város építésének. Az ifjú építők eredményeikkel, munkájukkal, közösségük és nem utolsó sorban önmaguk formálásával bizonyították: képesek és készek vállalásuk érett, felelős teljesítésére. Az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy már kezdenek kibontakozni a leendő atomerőmű körvonalai, s az épülő, alakuló Paks 1979. január 1-től hivatalosan is városi rangra emelkedik. A munka tovább folytatódik, s az első biztató tapasztalatok alapján tovább nő a paksi ifjúsági építőbrigád létszáma. Újabb nehéz, egész embert, felkészültséget, szaktudást követelő feladatok állnak előttünk. Fiatal építők! Ács-állványozók, vasbetonszerelők, hegesztők, szerkezeti lakatosok, kőművesek, kubikosok, villanyszerelők, gépkezelők, művezetők, építőipari üzemmérnökök, mérnökök! Titeket hívunk és várunk a nehéz, felelősségteljes, de gazdag szakmai tapasztalatokat és jó kereseti lehetőséget kínáló munkára. A KISZ-megbízatással — legalább egy esztendőre — Paksra érkező építők 1979- től a város új lakótelepén lévő ifjúsági munkásszálláson lakhatnak. A szabad idő kultúrált, hasznos eltöltésére is bő lehetőség nyílik. Részletes tájékoztatásért forduljatok a vállalati, szövetkezeti KISZ-bizottságokhoz, illetve a járási, városi, kerületi bizottságokhoz. Ifjú építők! KISZ-tagok! További munksikerekkel, az önkéntes ifjúsági építőbrigádba való jelentkezésetekkel is járuljatok hozzá a KISZ IX. kongresszusán tett vállalásunk határidőre, jó minőségben való teljesítéséhez. Építsük mi is a paksi atomerőművet! Célba ért a Vénusz-12 Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: 98 nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszúságú út megtétele után december 21-én, moszkvai idő szerint reggel 6 óra 30 perckor — kevesebb, mint négy perccel az előre meghatározott időpont előtt — leszállt a Vénusz bolygó felszínére a Vénusz—12 szov- je bolygóközi kutatóállomás leszálló egysége. A beépített műszerek csaknem két órán, összesen 110 percen át sugároztak adatokat Földünkre a testvérbolygó felszínéről. Mint ismeretes, a legutóbbi páros szovjet űrkísérlet során a Vénusz—9 és 10 jutott el az égitestre, ahonnan televíziós képéket is sugárzott. Jelenleg is leszálláshoz készülődik a második szovjet kutató- egység: a Vénusz—11, amely december 25-én jut el a bolygóhoz. Hatmillió forint társadalmi munka (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város tanácsának szerdán megtartott ülésén Vjdóczy László tanácselnök jelentést tett a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, továbbá tájékoztatta az ülést az előző tanácsülésen felvetett inter- pellációs kérdésekre adott válaszokról, valamint beszámolt a végrehajtó bizottság tevékenységéről, amelyet az év utolsó négy hónapjában végzett. Ezután került sor Brunner Vince tanácselnökhelyettes előterjesztésében a városi tanácsi szervek családpolitikai tevékenységének megtárgyalására. A város tanácsa jóváhagyta az 1979. évi tanácsi költségvetést és fejlesztési tervet, valamint a város 1979. évi társadalmi munikatervét, melynek ösz- szege 6 millió forint. Dombóvár város tanácsa határozatilag összevonta a városi művelődési központot és a városi könyvtárat, 1979. január 1-i hatállyal, valamint a városi tanuszodát, a 2. számú Gárdonyi Géza általános iskola irányítása alá helyezte. A városi tanács ülése in- terpellációs kérdésekre adott válaszokkal ért véget. MAGYARSZÉKI ENDRE
