Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 301. szám > ARA: 0,80 Ft 1978. december 22., péntek Mai számunkból KOMMUNISTÁK A SZAKSZERVEZETBEN (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) BEMUTATJUK A JÁTÉKOSOKAT (6. old.) A GYERMEK (5. old.) Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka A képviselők elfogadták a Jövő évi költségvetésről és a Büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön Apró Antal elnökletével, az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tanácskozása. Az üléssza­kon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A költségvetési törvényjavaslat vitája Trethon Ferenc munkaügyi miniszter hangsúlyozta: — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági fel­adataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoz­tatásban és a munkaerő­gazdálkodásban tapaszalható ellentmondások megszünte­tése, a rugalmas alkalmazko­dás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megválto­zott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitiká­nak is. Társadalmunknak to­vábbra is alapelv a teljes foglalkoztatottság. Népköz- társaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biz­tosítja a munkához való jo­got, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél job­ban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerőhelyzetből adódó követelményeket. — Gondjainkat nem első­sorban a létszámhiány okoz­za, hanem az, hogy a meg­lévő munkaerő-forrásokat nem hatékonyan használ­juk fel. Az okok rendkívül szerteágazóak, megtalálha­tók a fejlesztési politikában éppúgy, mint képzési rend­szerünkben. Ezért a gazda­ságirányítás valamennyi esz­közének összehangolt alkal­mazására, valamint az ed­digi szemléletre és magatar­tásra épülő gyakorlatunk kritikájára, módosítására van szükség ahhoz, hogy megteremthessük a szüksé­ges alapot a nélkülözhetetlen fordulathoz. — Mai helyzetünkben el­kerülhetetlen a teljes foglal­koztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irá­nyítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek köte­lessége a rendelkezésükre álló munkaerő ésszerű, haté­kony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biz­tosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti átirányítása. — Gazdaságunkban jelen­tős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lénye­ges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és munka- szervezés. A fegyelem a kö­zösség eredményes működé­sét biztosító szabályok meg­tartása, az e szabályokkal meghatározott rend, cselek­vésbeli, magatartásbeli, tuda­tos rendszeresség és mérték- tartás. A bérszabályozás módosí­tásáról szólva a miniszter rámutatott: miközben szigo­rítják a vállalati bérfejlesz­tés feltételeit, nem zárják ki, sőt, feltételezik, hogy mindenütt fokozódik a tö­rekvés a nagyobb jövedelem — s ennek feltételeként — a magasabb teljesítmény el­érésére. A vállalati és egyéni teljesítmények növekedését segíti elő a végzett munka mennyisége és minősége sze­rinti bér- és keresetdifferen­ciálás erősítése. Olyan szem­léletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes já­Fülöp László A bátai November 7. Tsz elnöke a mezei gazdálkodás helyzetéről szólva elmondta: a termelés növekedésének üteme azért felei meg, az idei rendkívül kedvezőtlen időjá­rás ellenére is a tervezettnek, mert az emberek ezúttal is becsülettel megtették a ma­gukét. A továbbiakban arról szólt, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében minden gazdál­kodó egység vezetőinek meg kell érteniük és , általában meg is értik, hogy szüksége­randóságnak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott-tartózkodás ellenértéké­nek. Lombos Ferenc (Győr- Sopron m. 5. vk.), a megyei tanács elnöke fölemlítette, hogy a megyéjére jellemző városnéző, fürdőhelyi és tranzit-turizmus mellett meg­jelent a környező országok határmenti településein élők bevásárló turizmusa. Roha­mosan nőtt körükben az olyan szolgáltatások igénybe­vétele, mint például a fod­rászat, a kozmetika és a fo­gászat. A vendégek hétvégi vásárlásai egész sor olyan termékre is kiterjednek, amelyek dotáltak, vagy nyu­gati importból származnak. A soproni vendéglátóegysé­gekben pedig szinte rendsze­ressé vált, hogy az Ausztriá­ból átjövök ott tartják az esküvői ebédet. hozzászólása sek a szigorítások, az új vál­lalkozások helyett 1979-ben is a félben lévőket kell tető alá h^zni, az építkezések, szere­lések ütemét meggyorsítva. Beszédében kitért a képvi­selő a sárközi táj vízrendezé­sének kérdésére. A megnöve­kedett állatállománynak — mondotta — több takarmány­ra, elsősorban kukoricára van szüksége. A népgazdaság érdeke is azt kívánja — az állami ösztönzők is ezt moz­dítják elő —, hogy több ten­gerit termeljünk. A Sárköz­ben, e növény igen jó termő­helyén, számos esztendőben a belvíz csappantja meg a ho­zamot. Kérte a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal illetékeseit: vizsgálják meg a Sárköz víz­rendezésének lehetőségeit, mert jó befektetésnek bizo­nyulna a beruházás. Szólt a képviselő az ered­ményes gazdálkodáshoz nél­külözhetetlen tájékoztatásról- tájékozódásról. Elmondta: a vállalatok, gazdaságok olykor hiába érzik át felelősségüket, akarnak alkalmazkodni a ■ piaci helyzethez, esetenként azért marad el a szükséges termékváltás, mert nem is­merik, nem tudják nyomon követni az exportárak alaku­lását, későn értesülnek egy- egy termékük gazdaságos kül­honi értékesítésének lehetősé­geiről. Tehát mielőbb meg kell teremteni az információk áramlásának jobb rendszerét, — javasolta. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi Nagy­községi Közös Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a következő tervidőszakban fo­kozott erőfeszítéseket kíván a tanácsok gondjaira bízott és a nemzeti vagyon jelentős hányadát képviselő állóeszkö­zök megóvása. Lehetőségei­ket bővítendő, talán módosí­tani kellene az ezzel kapcso­latos gazdasági szabályozó­kat. Radnai Éva (Fejér m. 8. vk.), a dunaújvárosi rendelő- intézet körzeti és üzemorvosa felhívta a figyelmet: az egész­ségügyre fordítható milliár­dokat csak a szakmai és köz- gazdasági szempontok egyez­tetésével és ésszerűen hasz­nálhatjuk fel. Javasolta: az egészségügyi létesítmények építésének - meggyorsítására országszerte szervezzenek tár­sadalmi munkát. A pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában a koráb­biaknál sokkal nagyobb han­got kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpoli­tikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több fel­szólaló, hogy nem újabb ösz- szegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita meg­mutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszá­nál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támasz­kodva kell a feladatokat kije­lölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazda­ságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egy­szerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem na­gyon mély átgondolása an­nak, hogy a nagyobb követel­mények, erőfeszítések a kö­vetkező tervidőszak munká­ját is megalapozzák. Az elő­adói beszéd is szólt arról, (Folytatás a 2. oldalon.) Gromiko és Vance tárgyalásai Szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Genfben. A képen szemben a szovjet küldöttség Gromiko külügyminiszter vezetésével, háttal Vance, az amerikai diplomácia vezetője. (Képtávírónkon érkezett) Eredményes újítási hónap a Bonyhádi Cipőgyárban * Csütörtökön Genfben meg­kezdődtek Andrej Gromiko és Cyrus Vance tárgyalásai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozását célzó megállapodás kidolgo­zásával kapcsolatos kérdése­ket tekinti át. Cyrus Vánce amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön reggel érkezett Genfbe. Gro­miko már szerda óta a genfi konferenciavárosban tartóz­kodik. A szovjet külügymi­niszter megérkezésekor hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió kész a két ország köl­csönös erőfeszítésével _ köze­lebb hozni a nagy horderejű megállapodás aláírásának napját. Rámutatott, hogy a megegyezésre csak akkor van lehetőség, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyenlő biztonságának szi­gorú elvét tartják szem előtt és figyelembe veszik egy­más és az egész világ béké­jének érdekeit. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Régi tapasztalat, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban a rendszeresen megrendezett újítási hónapok mindig ki­magasló sikerrel járnak. Eb­ben az évben is így történt. Az októberben megrendezett újítási hónap nemcsak meny- nyiségi téren, hanem minő­ségben is majdhogynem ki­magasló, még akkor is, ha ezt több év átlagában nézzük. A benyújtott újítási javas­latok száma 25, ebből 23-at fogadtak el, s valamennyi javaslatot megvitatják. Az előlkalkulált gazdasági ered­mény meghaladja a 200 ezer forintot. Az előlegként kifize­tett újítási díj közel 15 ezer forint. Erre a hónapra a vál­lalat értékes tárgyjutalmakat ad azok részére, akik a leg­jobb újítási javaslatokat nyújtják be. Az első helye­zést két újító nyerte el: Apa- czeller István főművezető és Havasi Ferenc osztályvezető­helyettes, akik olyan új technológiát dolgoztak ki, amivel ellensúlyozni lehet a rubel árszorzó csökkenését. (Az első díjat - megosztva kapták.) A 2. díjat Arndt Henrik kapta, aki olyan új terméket hozott létre, ami­nek már a nemzetközi vásá­ron is közönségsikere volt. A 3. díj Hartmann Antal és Hajnal József újítóké, akik import alkatrész hazai gyár­tását oldották meg. A tárgy- jutalmakon 'kívül többen kaptáik még pénzjutalmat is, mint például Lengyel Ferenc, Link János, Hajnal József és Pál István, akik sokat tettek az újítási mozgalom széles körű ismertetése, az újítási propaganda terén. Ebben az évben 58 javaslat érkezett be, ebből 23-at fo­gadtak el, aminék a gazdasá­gi eredménye 744 ezer forint. Az előlegként kifizetett újí­tási díj összege 23 ezer fo­rint. A Bonyhádi Cipőgyár újí­tási mozgalmának komoly múltja van. Éppen ebben az esztendőben 30 éves a moz­galom. Ez idő alatt több, mint 10 millió forintot hozott mint efektív hasznot — a mozgalom. Az eddig benyúj­tott javaslatok száma közel 3 ezer. Az újítási szellem, a hoz­záállás nagyon megváltozott a vállalatnál. A gazdasági ve­zetés és a mozgalmi szervek komoly — aktív gazdái — a mozgalomnak. A vállalat igazgatójának Tréber Tibor elvtársnak mindig van ide­je arra, hogy az újítókkal, az újítási javaslatokkal, azok tárgyalásával, elbírálásával foglalkozzon. A szakszerve­zet propagandatevékenysége szinte minden üzemrészben megtalálható és még valami: jó kezekben van a mozgalom szervezési és adminisztratív tevékenysége, s még nagyon fiatal, Baritz István kezé­ben. HORVÁTH JÓZSEF Erőművi berendezések külföldre A Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat budapesti gyárában erőművi berendezéseket, vezérlő és segédüzemi táblákat, relészekrényeket és hőfokszabályozókat gyárta­nak exportra. Az idén sok millió forint értékben szállí­tanak a Szovjetunióba, Peruba és Bangladesbe. A képen: Berta Jánosné a hőfokszabályozók kezelőlapjait köti be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom