Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
2 NÉPÚJSÁG 1978. november 4. Moszkva készül az ünnepre A szovjet fővárosban már csaknem minden készen áll a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére. Elkészültek a feliratok, dekorációk. A Vörös téren ismét Lenin hatalmas méretű arcképe áll a központi helyen, a Kreml falát a Szovjetunió és a szövetA SZOT meghívására Gun- nar Nilsson elnök vezetésével október 29-e és november 3-a között hivatalos látogatást tett Magyarországon a Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttsége. A nyílt, szívélyes légkörben séges köztársaságok zászlóival, címereivel díszítették. 'A november hetediki katonai díszszemlére az utolsó előkészületek folynak. A dolgozóknak a díszszemlét követő színpompás menetében mintegy hatszáz moszkvai üzem, vállalat képviselői lesznek jelen. A szovjet főváros folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A svéd szakszervezeti szövetség küldöttsége pénteken elutazott Budapestről. dolgozói már meghozták ünnepi ajándékukat: októberi tervüket öt nappal határidő előtt teljesítették. Az idén a Szovjetunióban is áthelyezték a hétvégi pihenőnapot. Mivel november 7-e mellett 8-a is ünnep, háromnapos pihenő következik. ENSZ- közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka megkezdte a vitát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) beszámolójáról és ezzel összefüggésben az atomenergia békés felhasználásáról. Bohumil Suika lengyel képviselő felszólalásában nyugtalanítónak nevezte azt a tényt, hogy tíz évvel az atomfegyverek terjesztését betiltó szerződés aláírása után az ENSZ-tagországok egyharmada mind a mai napig nem csatlakozott a megállapodáshoz. Nigéria küldötte aláhúzta, hogy sok elmaradott ország gazdasági fejlődésének perspektíváit összekapcsolja a nukleáris energia felhasználásával. Sürgette az IAEA-t, hogy vesse latba tekintélyét a dél-afrikai nukleáris program szigorú ellenőrzésének megszervezésére. — A Szovjetunió, amely már gyümölcsözően használj^ az atomenergiát teremtő célok érdekében, kész megosztani tapasztalatait az érdeklődő országokkal — jelentette ki Jurin Florin szovjet delegátus. Emlékeztetett rá: az IAEA-nak rendkívül fontos szerepe van az atomenergia békés célú felhasználásának ellenőrzésében, és a tömeg- pusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában. Czinege Lajos és Csórni Károly előléptetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából — a szocialista honvédelem erősítésében, a Magyar Néphadsereg fejlesztésében hosszú időn át végzett tevékenységükért — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztert hadseregtábornokká, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkárt vezérezredessé nevezte ki. Súlyos kínai határsértés Hanoi megfigyelők véleménye szerint az eddigi legsúlyosabb kínai provokációra került sor november 1-én a vietnami határtérségben. Kínai fegyveresek az említett napon behatoltak Cao Lang tartomány Dinh Phong nevű falvába és lövészárkokat kezdtek ásni. Ezekből a lövészárkokból kiindulva mintegy száz kínai katona később támadást intézett a- vietnami milícia egyik közeli egysége ellen. A vietnami erők önmérsékletet tanúsítva visszavonultak, a behatolók azonban tüzet nyitva folytatták támadásaikat. Végül a vietnami milícia egysége arra kényszerült, hogy felvegye a harcot és távozásra kényszerítette a támadókat. Az ösz- szecsapásnak számos sebesültje és halálos áldozata van. A két kínai támadás tényének közzététele után a hanoi rádió éleshangú kommentárban ítélte el a provokációkat. Minden nap bővül a Viet- nam-ellenes kínai akciók mérete, s veszélyességük egyre fokozódik — állapította meg a Vietnam Hangja rádióállomás. Giscard-Schmidt találkozó Párizsban magas szintű francia—NSZK megbeszéléseket tartanak. Képünkön: Giscard francia elnök és vendége, Schmidt, az NSZK kancellárja. (Képtávírónkon érkezett) Befejeződtek a magyar-svéd szakszervezeti tárgyalások Veszélyes tendencia Egy kínai japánban Nem várta meg november elsejét Japánban Teng kínai miniszterelnök-helyettes. Két nappal korábban hazautazott, tarsolyában a kínai-japán „béke- és barátsági” szerződés ratifikációs okmányának egyik példányával. A dátum csupán azért figyelemre méltó, mert éppen negyedszázada ezen'a napon alakult meg a japán hadsereg, annak a hadseregnek az utódja, amely lángba borította Ázsiát, annyi szenvedést és halált hozva Kínának is. Szóval, Teng nem várta meg ezt a napot, de több mint egyhetes tokiói tartózkodása során eleget tett azért, hogy tiszteletbeli — képzeletbeli — vendégként ott legyen a katonai parádén. Egyetlen pillanatot, egyetlen hivatalos megnyilatkozást sem mulasztott el felhasználni arra, hogy érzékeltesse : Peking szándéka a japán—kínai kapcsolatok fejlesztésével az ázsiai erő- egyensúly megbontása, Tokió felhasználása szovjetellenes célokra. Az ellen aligha lehetne kifogást emelni, hogy a két ázsiai ország lezárta múltjának — császári fogalmazással élve — „szerencsétlen szakaszát”; a japán— kínai szerződés elvben ugyanis a második világháború ázsiai frontjának egy terhes örökségét volt hivatva felszámolni. Ám már maga a szerződés ellen is gyanúperrel lehet élni, tekintve, hogy az rögzíti a kínai külpolitika kedvenc tételét — „a hegemo- nizmus” elleni harcot. Ez — pekingi politikai nyelvezet szerint — egyenértékű a szovjetellenességgel. Igaz — érvelnek Tokióban —, a szerződés azt is kimondja, hogy mindez nem érinti a felek harmadik országhoz fűződő viszonyát. Vagyis Japán — hely; értelmezés szerint — változatlanul fejleszteni kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval. Csakhogy általában a nemzetközi szerződések nem légüres térben születnek, termékei bizonyos nemzetközi törekvéseknek, egyben formálói is azoknak, így van ez ebben az esetben is, s a szerződés veszélyeit igazából csak akkor ismerhetjük fel, ha e törekvésekkel együtt vizsgáljuk. Kínai részről Japánt több szempontból is igen nagyra értékelik: a szigetország kivételes szerepet játszhat a kínaj gazdaság és hadiipar, a hadsereg modernizálásában. Japán, mint a vezető tőkés hatalmak egyike, képes arra, hogy a legmodernebb berendezéseket, technológiát szállítsa a kínai tervek végrehajtásához. Nemcsak a földrajzi közelség könnyíti ezt meg, hanem az is, hogy lényegében a hetvenes évek elejétől Tokiónak kulcsszerepe volt a kínai nehézipar fejlesztésében. Jelenleg Japán Kína elsőszámú külkereskedelmi partnere. Továbbá hatalmas pénzügyi feleslegei miatt Japán az az ország, amely nagy összegű, kedvező feltételű hiteleket adhat. Kína fontos célja még, hogy Japánt bevonja saját globális szovjetellenes terveibe, megakadályozza a szovjet—japán kapcsolatok normális fejlődését, s egyfajta érdekközösség kialakításával erősítse befolyását a Távol- Keleten és Délkelet-Ázsiá- ban. Ebbe — a kínai felfogás szerint — belefér a japán sovinizmus és militarizmus feltámasztása is. Csak így érthető meg, hogy Kína, amely oly sokáig hevesen ostorozta az újjáéledő japán militarizmust, manapság pártfogójává lépett elő. Japán szemszögből kicsit bonyolultabb a kérdés. Igaz, a japán nagytőke régi álmának megvalósulását, a kínai piac meghódítását véli megvalósulni. A roham a kínai igények kielégítéséért, s természetesen a haszonért már megindult. Tokió igyekszik kihasználni a többi tőkés vetélytérssal szembeni előnyét. Ma már csak kevesen emlékeznek rá: sokáig úgy tűnt, hogy a japán vezetés el kívánja kerülni a Kína által Japánra kiosztott sze- — rep eljátszását, meg akarja őrizni nemzetközi mozgás- szabadságát. Pedig a realitások éppen azt követelték volna, hogy Japán roppant gazdasági súlya birtokában elkerülje a hirtelen világpolitikai és gazdasági szerep- vállalással járó veszélyeket. A jelekből ítélve azonban ez mind kevésbé sikerül. Jóllehet, Tokióban változatlanul „minden oldalú” diplomáciáról beszélnek, erősödik azoknak az erőknek a nyomása, amelyek Japán nemzetközi tekintélyét nem tudják elképzelni katonai szerepvállalás nélkül. Sok tényező összejátszásáról van szó. így a gyökeresen soha ki nem irtott militarizmus hatásáról. a hadiiparban érdekelt tőkés csoportok támadásáról. E tekintetben nagyon fontos tényező az amerikai magatartás is, amely egyértelműen a hadseregfejlesztésre ösztönzi Japánt. S ha igaz is, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a sajátos érdekei mind Japán, mind Kína irányában, egyáltalán nem ellenzője, hanem szorgalmazója volt a japán—kínai kapcsolatok fejlesztésének. „Amikor Tokióban kicserélték a japán— kínai szerződés okmányait, Washingtonban igen elégedettek lehettek. Három évvel azután, hogy összeomlott az Egyesült Államok hatalma Ázsia egyik szögletében, változatlanul erős az amerikai pozíció a legfontosabb küzdőtéren” — így írt a The Washington Post című napilap. összességében tehát ezek a körülmények határozzák meg a japán— kínai szerződés jellegét, s jelzik annak — elsősorban hosszú távú — veszélyeit Ázsia békéjére és stabilitására. ZALAI ISTVÁN Vancouver-/ kongresszus Péntek esti kommentárunk Vancouver-ben pénteken megnyílt a Szocialista Internacio- nálé kongresszusa. A Csendes-óceán partján fekvő kanadai városban a 38 szocialista és szociáldemokrata párt nemzetközi szervezete a leszerelésről, a világ gazdasági helyzetéről, a dél-afrikai, a latin-amerikai és az ázsiai fejleményekről indít vitát. Az Internacionálé történetében ez az első eset, hogy kongresszusát nem Európában rendezi. A napirend témái bizonyára ismét lehetőséget nyújtanak, hogy a szocialista és a szociáldemokrata pártoknak a kommunistákhoz fűződő kapcsolatait áttekintsék. Annál is inkább, mert például a leszerelés ügyében a nemzetközi munkásmozgalom két nagy irányzatának az álláspontja több biztatóan közös vonást is mutat. Hasonlóképpen nem lebecsülendő az a pozitív irányvonal, amelyet egyes nyugat-európai országok — például a Német Szövetségi Köztársaság — szociáldemokratái a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati alkalmazásában, az enyhülés irányzatának megerősítésében vallanak és követnék. Annál szembetűnőbb, hogy az Internacionálé tulajdonképpen máig is az 1951-ben kidolgozott programja alapján fejti ki tevékenységét. A hidegháború jegyében fogant működési elvek élesen kommunista ellenesek, s olyan szellemet árasztanak, amely semmiképpen nem helytálló napjainkra. Kétségtelen, hogy a szocialista és a szociáldemokrata pártok — igazodva a realitásokhoz, a tőkésországokban kialakult belső helyzethez — ma már többfelé együttműködnek a kommunistákkal, sőt, Olaszországban például — vitáik ellenére — mindkét párt közös platformon támogatja a kereszténydemokrata kormányt. Ésszerű és időszerű lépés lenne, ha a Vancouver-ben tanácskozó kongresszus felülvizsgálná elavult és a valóságtól enyhén szólva ma már igencsak távolálló működési elveit, s programját a világ mai jelenségeihez igazítaná. Jó példák sokasága bizonyítja, hogy szociáldemokrata és szocialista pártokkal nemcsak a tőkés gazdasági és társadalmi rend sajátos keretei között, hanem például a Kelet—Nyugat párbeszéd folytatásában, a békéért, a leszerelésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért tett kezdeményezésekben keresik az együttműködést a kommunista pártok, beleértve a szocialista országok kommunistáit is. A nemzetközi politika jelentős tényezője a Szocialista Inter- nacionálé. Vancouver-i kongresszusa akkor tölti be hivatását, ha a változott körülményekhez igazodva keres választ a tőkésországokban dolgozó milliók problémáira. A realitások jegyében megfogalmazott válaszok egyszersmind a keleteurópai kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcsolatok ■ alakulására is kedvezően hathatnak. GYAPAY DÉNES Bagdadi csúcstalálkozó A tét: egység Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Pénteken délelőtt — ünnep lévén — a Bagdadban összegyűlt arab államfők, illetve megbízottaik, értesülések szerint csak magánjellegű eszmecseréket folytattak. Az előző esti ünnepélyes megnyitót a nyilvánosság bevonásával tartották. A rádió és a tv egyenesben közvetítette Ahmed Hasszán al-Bakr iraki államfőnek, a csúcs egyhangúlag megválasztott elnökének beszédét. Az arab egységet illetően, Bakr beszéde a „most vagy soha” mottó jegyében fogant. Értésre adta, hogy ennek az egységnek egy közös „minimum” körül kell kibontakoznia, amelynek lényegi tártálvagy szakítás mát a Camp David-i megállapodásoktól való teljes elhatárolódás adná meg. Más szóval a csúcson jelenlévőknek kötelezniük kell magukat, hogy nem adják fel egyoldalúan a harcot Izraellel szemben, nem fordítanak hátat a palesztin jogoknak. — Ha e tekintetben nem lesz egyetértés — mondotta az iraki elnök —, tartóssá válik az arab világ megosztottsága, kialakul egy Szadat-barát és egy Szadat-ellenző tábor, minthogy előbb vagy utóbb mindenkinek „igen”-t vagy „nem”-et kell mondania a szadati politikára. Bakr szerint a bagdadi csúcs kudarca visszavonhatatlanná tenné a szakítást. LAPZÁRTA BUDAPEST Immár 17. alkalommal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a pártszervezetekkel közösen a politikai könyvnapokat: ünnepélyes megnyitóját pénteken a Magyar Munkásmozgalmi MúA Szaljut űrállomás rekorder párosa, Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsenko sajtókonferenciát tartott a bajkonuri űrközpontban, ahol alapos orvosi felügyelet alatt szoktatják vissza őket a földi körülményekhez. (Képtávírónkon érkezett.) zeumban rendezték meg. A megnyitó ünnepségen megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megnyitó beszédet Lakos Sándor, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének igazgatója mondott.
