Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1978. november 22. Képújság 3 Az 1978. évi beszámoló taggyűlések elé Az MSZMP Központi Bizottság Titkársága 1978. október 9-i határozata értelmében, az 1978. évi munkát értékelő beszámoló taggyűléseket általában 1979. január, február, az oktatási intézményekben pedig 1979. május, június hónap­ban kell megtartani. Paksi tanácstagok fi kutbírosagtol a színhőzuárásig A határozat értelmében a párttaggyűlés elé terjesztett — a vezetőség által megvita­tott és jóváhagyott — beszá­moló adjon számot a párt- szervezet 1978. évi munkájá­ról, az 1979. évi legfontosabb feladatokról. A Központi Bizottság Tit­kársága határozatának szelle­mében a megyei párt-végre­hajtó bizottság október 31-i ülésén állást foglalt a párt- alapszervezetek 1978. évi be­számoló taggyűlései előkészí­tésének és lebonyolításának szervezeti feladataiban. A- párt-végrehajtó bizottság ál­lásfoglalásában megállapítja, hogy az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően ebben az évben is jelentőségének meg­felelő hangsúlyt kell helyez­ni a párttagokkal való elbe­szélgetésre, annak megszerve­zésére és lebonyolítására. Az elbeszélgetés gyakorlati meg­valósítása során a politika alakítójára, a politikai mun­ka végzőjére, az egyénre, az egyes párttagok személyes gondjaira, életének alakulásá­ra is nagy gondot kell fordí­tani. A végrehajtó bizottság ajánlja, hogy a pártalapszer- vezetek foglalkozzanak a párttagok — különösen az idős, beteg elvtársak — egyé­ni, családi életével, gondjai­val is. Vizsgálják meg a fel­merülő gondok rendezésének lehetőségét. A pártalapszervezet tevé­kenységének, a politikai mun­ka jobbá, hatékonyabbá téte­lének érdekében javasoljuk, hogy minden kommunista — a taggyűlésekre készülve — nagy gonddal, alapos mérle­geléssel értékelje saját tevé­kenységét, ezzel is elősegítve a saját és a pártalapszerve­zet feladatainak helyes ki­alakítását. A párttagság saját munká­jának értékelése mellett érté­kelje és mondjon véleményt az alapszervezet vezetőségé­nek tevékenységéről is. A párttagokkal való elbe­szélgetés történhet egyénileg és csoportosan. Gyakorlatilag ez az egyik fórum, ahol — a párttagság jogos igényének megfelelően — a pártmegbí­zatások egy részének a sze­mélyre szóló értékelését is el kell végezni, párhuzamosan kialakítva — a párttag véle­ményét figyelembe véve — az új pártmegbízatást. A pártmegbízatások 1979. évre történő kialakításánál törekedjenek arra, hogy sze­mélyre szólóan határozzák meg a feladatokat, megfelelő konkrétsággal, hogy azok egy-egy központi határozat eredményes végrehajtását szolgálják, illetve segítsék elő a munkahelyi feladatok megvalósítását. Mindezt úgy, hogy a párttagság egész élet­vitelével, tenni akarásával, személyes példamutatásával vegye ki részét a párt politi­kájának helyi megvalósításá­ból. A jól megszervezett és ér­demben lefolytatott megbe­szélések lehetőséget biztosí­tanak arra is, hogy a párttag­ság fokozott aktivitása, meg­növekedett felelősségérzetére, őszinte véleménynyilvánításá­ra támaszkodva tudja a párt­alapszervezet kialakítani megoldandó feladatait. A KMP és a Komszomol ezelőtt hatvan évvel alakult meg. Tavasszal pedig a Ta­nácsköztársaság hatvanadik évfordulója lesz. Az ifjúsági szövetség felkészült mindhá­rom évforduló méltó meg­ünneplésére. A politikai ok­tatástól kezdve a versenye­kig a legkülönbözőbb módo­kon beszélnek az évfordu­lókhoz kapcsolódó történel­mi eseményekről és ezek máig érvényes tanulságairól. A beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártalapszer- vezetek vezetőségei fokozott figyelemmel segítsék a párt­csoportok tevékenységét, a pártcsoportüléseket. A vezetőség beszámolója egy-két — a Központi Bizott­ság által hozott, az adott te­rület feladatait leginkább meghatározó — határozathoz, annak végrehajtásához, illet­ve az abból adódó tenni­valók meghatározásához kap­csolódjon. A végrehajtó bizottság ajánlja a napirend közép­pontjában szerepeltetni a Központi Bizottság 1978. áp­rilis 19—20-i határozatát — melyben értékelte a XI. kongresszus óta végzett mun­kát, megfogalmazta a párt előtt álló feladatokat, a mun­ka irányát a XII. kongresz- szusig —, s az ebből adódó feladatokat az 1979-es évre. A Központi Bizottság hatá­rozatához kapcsolódóan az alapszervezeti vezetőségek, az alapszervezetek értékeljék az adott terület pártéletének fej­lődését, elemezzék a párttag­ság eszmei, politikai, szerve­zeti és cselekvési egységét, a pártépítő munkát. Határoz­zák meg azokat a feladatokat, amelyek biztosítják a párt­munka töretlenségét, tovább­fejlesztését. E napirend kere­tében a beszámolók tegyék elemzés tárgyává, hogy a ve­zetőség munkája során meny­nyire támaszkodott a párt­tagság véleményére, tapaszta­lataira, a taggyűlésre, a párt­csoportok közreműködésére. A végrehajtó bizottság ajánlja, hogy a pártalapszer- vezetek dolgozzák ki és vitas­sák meg az 1979. évi népgaz­dasági tervből adódó helyi feladatokat, s mindezt úgy tegyék, hogy a feladatok meg­jelölésével párhuzamosan mozgósítsanak azok végrehaj­tására. Az említett határozatokhoz kapcsolódóan kiemelt feladat, hogy a termelői szférában működő pártalapszervezetek taggyűlése elé kerülő beszá­molók, elemző értékelések keresztmetszetét adják cse­lekvési programjuk végrehaj­tásának. A sajátosságoknak megfe­lelően indokolt kiemelten fog­lalkozni az 1978. évi tervek teljesítésével, a termelékeny­ség, a hatékonyság növelésé­vel, a termeléssel kapcsolatos minőségi követelmények ha­tékonyabb megvalósításának feladataival. Jelentőségének megfelelő figyelmet kell for­dítani az üzemi demokrácia érvényesítését, a jó üzemi légkör megteremtését, to­vábbfejlesztését elősegítő tennivalók meghatározására. Mindennek megfelelően a pártalapszervezet, a gazdasá­gi egység 1978-ban végzett munkájának értékelésekor törekedni kell az eredmények objektív vizsgálatára, a ta­pasztalható fogyatékosságok feltárására, ezzel is elősegít­ve a jövő évi feladatok tisz­tázását, az eredményes mun­kavégzés feltételeinek meg­teremtését. A községi pártalapszerveze­tek a falugyűlések előkészí­tésében, megtartásában kifej­tett politikai tevékenységük végzése során törekedjenek olyan politikai hangulat ki­A Tanítóképző Főiskola és a szekszárdi Garay János Gimnázium KlSZ-szerve- zete, a városi KlSZ-bizott- ság megbízásából politikai vetélkedőt hirdetett a város fiatalsága számára. A ver­seny témája az előbb emlí­tett három évforduló. A fel­készüléshez a városi bizott­ság ajánló könyvjegyzéket is küldött az alapszerveze­teknek. összesen harminckét alakítására, mely az eddigiek­nél is hatékonyabban segíti az adott községben jelentke­ző községpolitikai feladatok megoldását, illetve a követke­ző év feladatainak megfogal­mazását. A hivatali, intézményi pártalapszervezetek segítsék elő a munkahely előtt álló feladatok sikeres teljesíté­sét, az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés megvalósítását és harcoljanak a fellelhető bü­rokratikus vonások megszün­tetéséért. A második napirend kere­tében a taggyűlések értelem­szerűen foglalkozhatnak és dönthetnek tagfelvételi javas­latokról, fegyelmi ügyekről, a pártélet folyamatosságát biztosító munkaprogramok­ról. A Központi Bizottság Tit­kárságának — az évi beszá­moló taggyűlések megtartá­sáról szóló — határozata a korábbi gyakorlatot megvál­toztatva azt is kimondja, hogy: „Az összevont taggyű­léseket, illetve a küldöttérte­kezleteket a pártvezetőségek által irányított alapszerveze­tek beszámoló taggyűlései előtt tartsák meg.” Az eddigi gyakorlat az volt, hogy előbb az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket tar­tották meg, majd azt követte a küldöttértekezlet, vagy pe­dig az összevont taggyűlés. A KB Titkárság határozata nemcsak formájában változ­tatta meg az eddigi gyakorla­tot, hanem tartalmában is új vonásokkal gazdagította, se­gítette az alapszervezetek fel­adatmeghatározó tevékenysé­gét. Mivel az alapszervezetek beszámoló taggyűlését meg­előzően kerül megtartásra a küldöttértekezlet, 'illetve az összevont taggyűlés, így le­hetőség nyílik arra, hogy a pártalapszervezetek az ott el­hangzottak, a megfogalma­zott és elfogadott feladatok ismeretében alakítsák ki — a munkaterület sajátosságainak megfelelően — elképzelései­ket, feladataikat. Ezek kerül­jenek be munkaprogramjuk­ba, cselekvési programjukba, így elérhető az, hogy az adott gazdasági egység, intézmény előtt álló és megoldásra váró feladatok ismeretében tudják az alapszervezetek kialakíta­ni elképzeléseiket. Az irányító pártszervek differenciáltan nyújtsanak segítséget a beszámoló tag­gyűlések előkészítésével, le­bonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásához. Biz­tosítsanak képviseletet a be­számolót tárgyaló vezetőségi és taggyűlésekre. Az irányító pártszervek biz­tosítsák, hogy megtörténjen a pártalapszervezet tevékenysé­gének átfogó, a korábbi mi­nősítésekben felvetettekre is visszatérő értékelése, minősí­tése. Ezt a beszámoló taggyű­lésen ismertessék a párttag­sággal. Az alapszervezeti beszámo­ló taggyűlések tartalmi mun­kájának fokozásával erősíteni kell az alapszervezeti párt­munka pozitív vonásait, ez egyben mutasson irányt to­vábbfejlesztésének lehetősé­geire. Az alapszervezeti párt­munka tartalmi vonásainak erősítése, hatékonyságának növelése pedig szolgálja a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósulását. ZSÉDELY ISTVÁN a megyei pártbizottság munkatársa csapat jelentkezett a vetél­kedőre, fele-fele arányban a városból, illetve a járásból. Egy alapszervezet több csa­patot is indíthatott. A vetélkedőre november 26-án, 9 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon, az úttörő­házban. Ugyanitt lesz a po­litikai vetélkedővel azonos témájú plakátverseny érté­kelése is. A legjobb mun­kákból kiállítást rendeznek. Várhegyi József asztala mellett fél óra alatt rádöb­ben az ember, hogy Paks tör­ténelme, a paksi lakosok sor­sa legalább annyira érdekes és „nagy” volt a közelmúlt évtizedeiben, mint amilyen az atomerőmű építése óta. Természetesen más az akkori érdekesség, mások voltak a kellemességek — még a Du­nán is — és a mostanitól kü­lönböztek a fejlesztésért folytatott küzdelmek. Minden küzdelemről tud Várhegyi József, csaknem 30 év óta tanácstag. — Paks nagyon el volt ma­radva — mondja. — Az első igazán erős tanácstagi feladat a törpevízmű létrehozása volt, az ehhez való agitáció. A tanácsülések éjszakába nyúltak. Emlékszem olyan esetre, hogy éjfél után ket­tőig vitatkoztunk. Én magam az egész faluban jártam, agi­táltam, hogy kell a jó víz. Nehéz volt. A gazdag polgá­rok mind ellenezték. Persze, az ő udvarukban volt kút. A víz ugyan ott sem egészséges, de víz volt. Kivéve a maga­sabb helyeket, ahol eltűnt a kút vize, a Duna alacsony vízállásakor. Szóval kemény küzdelem folyt. Aztán, ami­kor elkészültek a vezetékek, már örült a nép, azon vitat­koztak, kinek a házához le­gyen közelebb az utcai csap, alig tudtuk megértetni néhol, hogy ez kötött távolság, nincs kivételezés. — A törpevízmű előtt kö­zös kutat használtak, akik­nek az udvarában nem volt? — Igen, nálunk például, itt a Rókus utcában egyetlen ku­tat használtunk. Minden év­ben választottunk kútbírót, il­letve sorban ment ez a tiszt­ség. Január első vasárnapján átvitte a kútkönyvet a szom­szédjának a kútbíró és akkor ő kezelte a bevételeket, ő gondoskodott a kiadások fi­zetéséről, ' a kút rendbehozá­sáról. A könyvet több mint 30 évig vezettük. Várhegyi József — Megvan még valahol? — Nálam maradt, talán előkerül. — Várhegyi József -- szól a feleségének, ő határo­zottan mondja, megvan, és néhány perc múlva hozza is. Kemény borítással kötött, 48 lapból álló, pirossal és kék­kel vonalazott füzet, kitűnő minőségű papír. Az első be­jegyzések 1928-iban íródtak, az utolsó év 1963. Tehát ad­dig kellett használni a közös kutat. (Persze a törpevízmű hálózatának és kútjainak el­készítése öt évig tartott, so­kat vártak rá a megszavazás után.) Az 1930-as kiadások között a vödörcsináltatás négy pengő, 1945-ben a „kút- vederjavítás” hatvanezer pengő. 1947-ben 15 forint, a kúttisztítás 60 forint. Milyen viták voltak még a tanácsban emlékezetesek? — A sportpálya építése. Azzal egyetértett mindenki, hogy kell, de nem volt rá pénz. Végül OTP-kölcsönnel elkezdődött és minden évben fizettünk, ha jól emlékszem, több mint 200 ezer forintot. Aztán nagy ügy volt a gim­názium építési helyének a ki­jelölése. Természetesen nem ide akartuk, ahova építették, ebbe a gödörbe, a lezúduló vizek útjába. El is öntötték a nyári nagy záporok, mint is­meretes, tavaly meg már iszapban fürdött az egész földszint. Na, szóval érvel­tünk, hogy nem lesz annak ott jó helye, a tanácstagok 90 százaléka ellenezte. Javasol­tunk is megfelelő telket; dombon, a Széchenyi tér fö­lött. A felsőbb hatóság embe­re kijelentette, vagy oda épül a gimnázium, ahova ők akarják, vagy sehova. így történt. — De legalább feltöltötték voina a területet. — Igen. Vagy tették volna följebb az épületet, a domb­oldalra. Volt helye ott is, és szebb lenne — mondja a ta­nácstag. — A mai fejlesztésben ek­kora baklövés aligha képzel­hető el. Egyetért velem? — Mások a körülmények. A tanácsban is jobb az ösz- szetétel, vannak műszaki kép­zettségű emberek. Én magam mindig harcos voltam az ilyen dolgokért, talán ezért va­gyok pertuban mindenkivel. A mostani fejlődéssel elége­dett vagyok. Nem számítot­tam rá, hogy ilyen erős fej­lődés lesz Pakson. Tetszik a változás, a sok új létesít­mény, de a Béke szálló meg­újítása is. Szégyenfoltja volt a központnak, most meg öröm ránézni. Csak kórház kellene még. Messze van Szekszárd is. Dunaújváros is. Egyszer már kijelöltük a helyét, a hatvanas évek végén, a Kis­hegyre szerettünk volna kór­házat, de nem lett belőle semmi. — Hogyan telnék nyugdíjas napjai? — Annyi a dolgom, hogy nem is vagyok nyugdíjas. Mint tanácstag, a szokásos munkákon túl még részt ve­szek ellenőrzéseken, a szám- vizsgáló bizottság tagjaként. Pénzügyi ellenőrzés a költség- vetési üzemnél, az iskolai, óvodai és egészségügyi gond­nokságoknál. Szőlőt munká­lok. Aztán bedolgozok az ÁFÉSZ-nek, mint tanácsi megbízott, az ÁFÉSZ kérésé­re ellenőrzőm a vasúton ér­kező áruk kirakását, elszállí­tását. Vasutas voltam 34 év­ig, számadó és árupénztáros. — Mindig Pakson? — Igen. Ebben a házban születtem, ahol vagyunk. Az én gyerekeim visítozásából pontosan lehetett tudni nyá­ron, hogy egy óra van. mert akkor mentek ki fürödni a Dunára, ötéves korban mind­egyiknek kellett úszni és amikor velem együtt át tud­ták úszni a folyót — persze egyesével — akkor már ma­gukban is fürödhették a part mellett. * Lacza Györgyné hét éve ta­nácstag és mint óvónő, hu­szonhárom éve dolgozik ugyanabban az épületben, a Kereszt utca elején. Legutób­bi „vívmányuk” az, hogy si­került megszüntetni az óvo­da előtti buszmegállót, amire egyébként sem volt szükség. Az ablak alatt gyakorta épü­letes kifejezések hangzottak el, nem kerülve el a gyerekek figyelmét. Gyerekből egyéb­ként örvendetesen sok van Pakson az utóbbi időben. — Óvodánkban most a telí­tettség 130 százalékos — mondja Lacza Györgyné, aki itt vezető óvónő. — Három csoportban 97 gyerekünk van, és emlékszem, hogy 23 évvel ezelőtt 75 gyerek volt, két csoportban. Az utóbbi két­f -1 V Lacza Györgyné három év óta erős a létszám­növekedés. Részben Paks gya­rapodása miatt, részben meg azért, mivel a pusztai gyere­kek is bejárnak. Gyapáról például csak egy-két gyerek járt öt évvel ezelőtt, most összesen 21 gyereket hoz a gazdaság autóbusza Gyapá­ról és Kapacsról. — Mint óvónő, mit szeret­ne, mit vár leginkább Paks fejlesztésében? — A zsúfoltság megszün­tetését az oktatási intézmé­nyekben. Tehát az iskolákban is. Enyhülés lesz a közeljövő­ben, de teljesen rendezni kel­lene a helyzetet. Hadd te­gyem hozzá: mint magánem­ber és mint pedagógus egy­aránt, szeretném, ha úgy ren­deznék a Duna-partot, hogy ismét lennének játszóterek, sétahelyek. Sőt az úszási le­hetőség megteremtése is na­gyon kellene, vagy a Duna szélén, a régi elkerített mó­don, vagy megfelelő úszóme­dence megépítésével. A gye­rekek testi fejlődéséhez sze­rintem ez alapvetően fontos. Soroljam még a kívánságo­kat? — Természetesen. — Bővítsék a helyi buszjá­ratot és legyenek pontosab­bak. Akarunk majd színház­ba járni a Kishegyre, nagyon örülök az új művelődési ház­nak, sokat várok tőle. De oda föl kell utazni a község, illetve a város másik végéből is. — Melyik a tanácstagi kör­zete? — Három utca: a Csedes, a Takács György és a Mária ut­ca. Közülük teljesen új a Csendes és a Takács. A Mária utcában betonút van, és mindháromban bővítették a világítást ezalatt a hét év alatt, és elintéződött a Takács György utca kinyitása, tehát már nem zsákutca. Járdáink vannak, de a Csendes utcá­ban még csak egyik oldalon. Nagy esemény lesz számunk­ra, de még több más utcában is, amikor megnyílik az áru­ház a Fehérvári úton. Állan­dó gondunk, hogy a régi kis bolt nem tud kinyitni reggel 7 óra előtt. Az ellátás is jobb lesz majd, remélhetőleg. — Vannak-e évről évre visszatérő kérések a tanácsi körzetében ? — Betonutat mindenhol szeretnének, ez állandó óhaj. A másik, ami nem is kérés, mert anélkül elintézem; né­hány idős ember számára az adó és a községfejlesztés ki­vetésének a mérséklése. Én töltöm ki mindig a kérvényt, s elviszem az illetékes hely­re. — A mindennapi munka mellett nem túl sok, amit közügyben kell tenni? — Megszoktam. Mindig vál­laltam társadalmi munkát, akkor is, amikor még a csa­lád több gondot adott, ami­kor még Pakson tanultak a gyerekeim. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Politikai vetélkedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom