Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
1978. november 22. Képújság 3 Az 1978. évi beszámoló taggyűlések elé Az MSZMP Központi Bizottság Titkársága 1978. október 9-i határozata értelmében, az 1978. évi munkát értékelő beszámoló taggyűléseket általában 1979. január, február, az oktatási intézményekben pedig 1979. május, június hónapban kell megtartani. Paksi tanácstagok fi kutbírosagtol a színhőzuárásig A határozat értelmében a párttaggyűlés elé terjesztett — a vezetőség által megvitatott és jóváhagyott — beszámoló adjon számot a párt- szervezet 1978. évi munkájáról, az 1979. évi legfontosabb feladatokról. A Központi Bizottság Titkársága határozatának szellemében a megyei párt-végrehajtó bizottság október 31-i ülésén állást foglalt a párt- alapszervezetek 1978. évi beszámoló taggyűlései előkészítésének és lebonyolításának szervezeti feladataiban. A- párt-végrehajtó bizottság állásfoglalásában megállapítja, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ebben az évben is jelentőségének megfelelő hangsúlyt kell helyezni a párttagokkal való elbeszélgetésre, annak megszervezésére és lebonyolítására. Az elbeszélgetés gyakorlati megvalósítása során a politika alakítójára, a politikai munka végzőjére, az egyénre, az egyes párttagok személyes gondjaira, életének alakulására is nagy gondot kell fordítani. A végrehajtó bizottság ajánlja, hogy a pártalapszer- vezetek foglalkozzanak a párttagok — különösen az idős, beteg elvtársak — egyéni, családi életével, gondjaival is. Vizsgálják meg a felmerülő gondok rendezésének lehetőségét. A pártalapszervezet tevékenységének, a politikai munka jobbá, hatékonyabbá tételének érdekében javasoljuk, hogy minden kommunista — a taggyűlésekre készülve — nagy gonddal, alapos mérlegeléssel értékelje saját tevékenységét, ezzel is elősegítve a saját és a pártalapszervezet feladatainak helyes kialakítását. A párttagság saját munkájának értékelése mellett értékelje és mondjon véleményt az alapszervezet vezetőségének tevékenységéről is. A párttagokkal való elbeszélgetés történhet egyénileg és csoportosan. Gyakorlatilag ez az egyik fórum, ahol — a párttagság jogos igényének megfelelően — a pártmegbízatások egy részének a személyre szóló értékelését is el kell végezni, párhuzamosan kialakítva — a párttag véleményét figyelembe véve — az új pártmegbízatást. A pártmegbízatások 1979. évre történő kialakításánál törekedjenek arra, hogy személyre szólóan határozzák meg a feladatokat, megfelelő konkrétsággal, hogy azok egy-egy központi határozat eredményes végrehajtását szolgálják, illetve segítsék elő a munkahelyi feladatok megvalósítását. Mindezt úgy, hogy a párttagság egész életvitelével, tenni akarásával, személyes példamutatásával vegye ki részét a párt politikájának helyi megvalósításából. A jól megszervezett és érdemben lefolytatott megbeszélések lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a párttagság fokozott aktivitása, megnövekedett felelősségérzetére, őszinte véleménynyilvánítására támaszkodva tudja a pártalapszervezet kialakítani megoldandó feladatait. A KMP és a Komszomol ezelőtt hatvan évvel alakult meg. Tavasszal pedig a Tanácsköztársaság hatvanadik évfordulója lesz. Az ifjúsági szövetség felkészült mindhárom évforduló méltó megünneplésére. A politikai oktatástól kezdve a versenyekig a legkülönbözőbb módokon beszélnek az évfordulókhoz kapcsolódó történelmi eseményekről és ezek máig érvényes tanulságairól. A beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártalapszer- vezetek vezetőségei fokozott figyelemmel segítsék a pártcsoportok tevékenységét, a pártcsoportüléseket. A vezetőség beszámolója egy-két — a Központi Bizottság által hozott, az adott terület feladatait leginkább meghatározó — határozathoz, annak végrehajtásához, illetve az abból adódó tennivalók meghatározásához kapcsolódjon. A végrehajtó bizottság ajánlja a napirend középpontjában szerepeltetni a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i határozatát — melyben értékelte a XI. kongresszus óta végzett munkát, megfogalmazta a párt előtt álló feladatokat, a munka irányát a XII. kongresz- szusig —, s az ebből adódó feladatokat az 1979-es évre. A Központi Bizottság határozatához kapcsolódóan az alapszervezeti vezetőségek, az alapszervezetek értékeljék az adott terület pártéletének fejlődését, elemezzék a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét, a pártépítő munkát. Határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek biztosítják a pártmunka töretlenségét, továbbfejlesztését. E napirend keretében a beszámolók tegyék elemzés tárgyává, hogy a vezetőség munkája során menynyire támaszkodott a párttagság véleményére, tapasztalataira, a taggyűlésre, a pártcsoportok közreműködésére. A végrehajtó bizottság ajánlja, hogy a pártalapszer- vezetek dolgozzák ki és vitassák meg az 1979. évi népgazdasági tervből adódó helyi feladatokat, s mindezt úgy tegyék, hogy a feladatok megjelölésével párhuzamosan mozgósítsanak azok végrehajtására. Az említett határozatokhoz kapcsolódóan kiemelt feladat, hogy a termelői szférában működő pártalapszervezetek taggyűlése elé kerülő beszámolók, elemző értékelések keresztmetszetét adják cselekvési programjuk végrehajtásának. A sajátosságoknak megfelelően indokolt kiemelten foglalkozni az 1978. évi tervek teljesítésével, a termelékenység, a hatékonyság növelésével, a termeléssel kapcsolatos minőségi követelmények hatékonyabb megvalósításának feladataival. Jelentőségének megfelelő figyelmet kell fordítani az üzemi demokrácia érvényesítését, a jó üzemi légkör megteremtését, továbbfejlesztését elősegítő tennivalók meghatározására. Mindennek megfelelően a pártalapszervezet, a gazdasági egység 1978-ban végzett munkájának értékelésekor törekedni kell az eredmények objektív vizsgálatára, a tapasztalható fogyatékosságok feltárására, ezzel is elősegítve a jövő évi feladatok tisztázását, az eredményes munkavégzés feltételeinek megteremtését. A községi pártalapszervezetek a falugyűlések előkészítésében, megtartásában kifejtett politikai tevékenységük végzése során törekedjenek olyan politikai hangulat kiA Tanítóképző Főiskola és a szekszárdi Garay János Gimnázium KlSZ-szerve- zete, a városi KlSZ-bizott- ság megbízásából politikai vetélkedőt hirdetett a város fiatalsága számára. A verseny témája az előbb említett három évforduló. A felkészüléshez a városi bizottság ajánló könyvjegyzéket is küldött az alapszervezeteknek. összesen harminckét alakítására, mely az eddigieknél is hatékonyabban segíti az adott községben jelentkező községpolitikai feladatok megoldását, illetve a következő év feladatainak megfogalmazását. A hivatali, intézményi pártalapszervezetek segítsék elő a munkahely előtt álló feladatok sikeres teljesítését, az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés megvalósítását és harcoljanak a fellelhető bürokratikus vonások megszüntetéséért. A második napirend keretében a taggyűlések értelemszerűen foglalkozhatnak és dönthetnek tagfelvételi javaslatokról, fegyelmi ügyekről, a pártélet folyamatosságát biztosító munkaprogramokról. A Központi Bizottság Titkárságának — az évi beszámoló taggyűlések megtartásáról szóló — határozata a korábbi gyakorlatot megváltoztatva azt is kimondja, hogy: „Az összevont taggyűléseket, illetve a küldöttértekezleteket a pártvezetőségek által irányított alapszervezetek beszámoló taggyűlései előtt tartsák meg.” Az eddigi gyakorlat az volt, hogy előbb az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket tartották meg, majd azt követte a küldöttértekezlet, vagy pedig az összevont taggyűlés. A KB Titkárság határozata nemcsak formájában változtatta meg az eddigi gyakorlatot, hanem tartalmában is új vonásokkal gazdagította, segítette az alapszervezetek feladatmeghatározó tevékenységét. Mivel az alapszervezetek beszámoló taggyűlését megelőzően kerül megtartásra a küldöttértekezlet, 'illetve az összevont taggyűlés, így lehetőség nyílik arra, hogy a pártalapszervezetek az ott elhangzottak, a megfogalmazott és elfogadott feladatok ismeretében alakítsák ki — a munkaterület sajátosságainak megfelelően — elképzeléseiket, feladataikat. Ezek kerüljenek be munkaprogramjukba, cselekvési programjukba, így elérhető az, hogy az adott gazdasági egység, intézmény előtt álló és megoldásra váró feladatok ismeretében tudják az alapszervezetek kialakítani elképzeléseiket. Az irányító pártszervek differenciáltan nyújtsanak segítséget a beszámoló taggyűlések előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásához. Biztosítsanak képviseletet a beszámolót tárgyaló vezetőségi és taggyűlésekre. Az irányító pártszervek biztosítsák, hogy megtörténjen a pártalapszervezet tevékenységének átfogó, a korábbi minősítésekben felvetettekre is visszatérő értékelése, minősítése. Ezt a beszámoló taggyűlésen ismertessék a párttagsággal. Az alapszervezeti beszámoló taggyűlések tartalmi munkájának fokozásával erősíteni kell az alapszervezeti pártmunka pozitív vonásait, ez egyben mutasson irányt továbbfejlesztésének lehetőségeire. Az alapszervezeti pártmunka tartalmi vonásainak erősítése, hatékonyságának növelése pedig szolgálja a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósulását. ZSÉDELY ISTVÁN a megyei pártbizottság munkatársa csapat jelentkezett a vetélkedőre, fele-fele arányban a városból, illetve a járásból. Egy alapszervezet több csapatot is indíthatott. A vetélkedőre november 26-án, 9 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon, az úttörőházban. Ugyanitt lesz a politikai vetélkedővel azonos témájú plakátverseny értékelése is. A legjobb munkákból kiállítást rendeznek. Várhegyi József asztala mellett fél óra alatt rádöbben az ember, hogy Paks történelme, a paksi lakosok sorsa legalább annyira érdekes és „nagy” volt a közelmúlt évtizedeiben, mint amilyen az atomerőmű építése óta. Természetesen más az akkori érdekesség, mások voltak a kellemességek — még a Dunán is — és a mostanitól különböztek a fejlesztésért folytatott küzdelmek. Minden küzdelemről tud Várhegyi József, csaknem 30 év óta tanácstag. — Paks nagyon el volt maradva — mondja. — Az első igazán erős tanácstagi feladat a törpevízmű létrehozása volt, az ehhez való agitáció. A tanácsülések éjszakába nyúltak. Emlékszem olyan esetre, hogy éjfél után kettőig vitatkoztunk. Én magam az egész faluban jártam, agitáltam, hogy kell a jó víz. Nehéz volt. A gazdag polgárok mind ellenezték. Persze, az ő udvarukban volt kút. A víz ugyan ott sem egészséges, de víz volt. Kivéve a magasabb helyeket, ahol eltűnt a kút vize, a Duna alacsony vízállásakor. Szóval kemény küzdelem folyt. Aztán, amikor elkészültek a vezetékek, már örült a nép, azon vitatkoztak, kinek a házához legyen közelebb az utcai csap, alig tudtuk megértetni néhol, hogy ez kötött távolság, nincs kivételezés. — A törpevízmű előtt közös kutat használtak, akiknek az udvarában nem volt? — Igen, nálunk például, itt a Rókus utcában egyetlen kutat használtunk. Minden évben választottunk kútbírót, illetve sorban ment ez a tisztség. Január első vasárnapján átvitte a kútkönyvet a szomszédjának a kútbíró és akkor ő kezelte a bevételeket, ő gondoskodott a kiadások fizetéséről, ' a kút rendbehozásáról. A könyvet több mint 30 évig vezettük. Várhegyi József — Megvan még valahol? — Nálam maradt, talán előkerül. — Várhegyi József -- szól a feleségének, ő határozottan mondja, megvan, és néhány perc múlva hozza is. Kemény borítással kötött, 48 lapból álló, pirossal és kékkel vonalazott füzet, kitűnő minőségű papír. Az első bejegyzések 1928-iban íródtak, az utolsó év 1963. Tehát addig kellett használni a közös kutat. (Persze a törpevízmű hálózatának és kútjainak elkészítése öt évig tartott, sokat vártak rá a megszavazás után.) Az 1930-as kiadások között a vödörcsináltatás négy pengő, 1945-ben a „kút- vederjavítás” hatvanezer pengő. 1947-ben 15 forint, a kúttisztítás 60 forint. Milyen viták voltak még a tanácsban emlékezetesek? — A sportpálya építése. Azzal egyetértett mindenki, hogy kell, de nem volt rá pénz. Végül OTP-kölcsönnel elkezdődött és minden évben fizettünk, ha jól emlékszem, több mint 200 ezer forintot. Aztán nagy ügy volt a gimnázium építési helyének a kijelölése. Természetesen nem ide akartuk, ahova építették, ebbe a gödörbe, a lezúduló vizek útjába. El is öntötték a nyári nagy záporok, mint ismeretes, tavaly meg már iszapban fürdött az egész földszint. Na, szóval érveltünk, hogy nem lesz annak ott jó helye, a tanácstagok 90 százaléka ellenezte. Javasoltunk is megfelelő telket; dombon, a Széchenyi tér fölött. A felsőbb hatóság embere kijelentette, vagy oda épül a gimnázium, ahova ők akarják, vagy sehova. így történt. — De legalább feltöltötték voina a területet. — Igen. Vagy tették volna följebb az épületet, a domboldalra. Volt helye ott is, és szebb lenne — mondja a tanácstag. — A mai fejlesztésben ekkora baklövés aligha képzelhető el. Egyetért velem? — Mások a körülmények. A tanácsban is jobb az ösz- szetétel, vannak műszaki képzettségű emberek. Én magam mindig harcos voltam az ilyen dolgokért, talán ezért vagyok pertuban mindenkivel. A mostani fejlődéssel elégedett vagyok. Nem számítottam rá, hogy ilyen erős fejlődés lesz Pakson. Tetszik a változás, a sok új létesítmény, de a Béke szálló megújítása is. Szégyenfoltja volt a központnak, most meg öröm ránézni. Csak kórház kellene még. Messze van Szekszárd is. Dunaújváros is. Egyszer már kijelöltük a helyét, a hatvanas évek végén, a Kishegyre szerettünk volna kórházat, de nem lett belőle semmi. — Hogyan telnék nyugdíjas napjai? — Annyi a dolgom, hogy nem is vagyok nyugdíjas. Mint tanácstag, a szokásos munkákon túl még részt veszek ellenőrzéseken, a szám- vizsgáló bizottság tagjaként. Pénzügyi ellenőrzés a költség- vetési üzemnél, az iskolai, óvodai és egészségügyi gondnokságoknál. Szőlőt munkálok. Aztán bedolgozok az ÁFÉSZ-nek, mint tanácsi megbízott, az ÁFÉSZ kérésére ellenőrzőm a vasúton érkező áruk kirakását, elszállítását. Vasutas voltam 34 évig, számadó és árupénztáros. — Mindig Pakson? — Igen. Ebben a házban születtem, ahol vagyunk. Az én gyerekeim visítozásából pontosan lehetett tudni nyáron, hogy egy óra van. mert akkor mentek ki fürödni a Dunára, ötéves korban mindegyiknek kellett úszni és amikor velem együtt át tudták úszni a folyót — persze egyesével — akkor már magukban is fürödhették a part mellett. * Lacza Györgyné hét éve tanácstag és mint óvónő, huszonhárom éve dolgozik ugyanabban az épületben, a Kereszt utca elején. Legutóbbi „vívmányuk” az, hogy sikerült megszüntetni az óvoda előtti buszmegállót, amire egyébként sem volt szükség. Az ablak alatt gyakorta épületes kifejezések hangzottak el, nem kerülve el a gyerekek figyelmét. Gyerekből egyébként örvendetesen sok van Pakson az utóbbi időben. — Óvodánkban most a telítettség 130 százalékos — mondja Lacza Györgyné, aki itt vezető óvónő. — Három csoportban 97 gyerekünk van, és emlékszem, hogy 23 évvel ezelőtt 75 gyerek volt, két csoportban. Az utóbbi kétf -1 V Lacza Györgyné három év óta erős a létszámnövekedés. Részben Paks gyarapodása miatt, részben meg azért, mivel a pusztai gyerekek is bejárnak. Gyapáról például csak egy-két gyerek járt öt évvel ezelőtt, most összesen 21 gyereket hoz a gazdaság autóbusza Gyapáról és Kapacsról. — Mint óvónő, mit szeretne, mit vár leginkább Paks fejlesztésében? — A zsúfoltság megszüntetését az oktatási intézményekben. Tehát az iskolákban is. Enyhülés lesz a közeljövőben, de teljesen rendezni kellene a helyzetet. Hadd tegyem hozzá: mint magánember és mint pedagógus egyaránt, szeretném, ha úgy rendeznék a Duna-partot, hogy ismét lennének játszóterek, sétahelyek. Sőt az úszási lehetőség megteremtése is nagyon kellene, vagy a Duna szélén, a régi elkerített módon, vagy megfelelő úszómedence megépítésével. A gyerekek testi fejlődéséhez szerintem ez alapvetően fontos. Soroljam még a kívánságokat? — Természetesen. — Bővítsék a helyi buszjáratot és legyenek pontosabbak. Akarunk majd színházba járni a Kishegyre, nagyon örülök az új művelődési háznak, sokat várok tőle. De oda föl kell utazni a község, illetve a város másik végéből is. — Melyik a tanácstagi körzete? — Három utca: a Csedes, a Takács György és a Mária utca. Közülük teljesen új a Csendes és a Takács. A Mária utcában betonút van, és mindháromban bővítették a világítást ezalatt a hét év alatt, és elintéződött a Takács György utca kinyitása, tehát már nem zsákutca. Járdáink vannak, de a Csendes utcában még csak egyik oldalon. Nagy esemény lesz számunkra, de még több más utcában is, amikor megnyílik az áruház a Fehérvári úton. Állandó gondunk, hogy a régi kis bolt nem tud kinyitni reggel 7 óra előtt. Az ellátás is jobb lesz majd, remélhetőleg. — Vannak-e évről évre visszatérő kérések a tanácsi körzetében ? — Betonutat mindenhol szeretnének, ez állandó óhaj. A másik, ami nem is kérés, mert anélkül elintézem; néhány idős ember számára az adó és a községfejlesztés kivetésének a mérséklése. Én töltöm ki mindig a kérvényt, s elviszem az illetékes helyre. — A mindennapi munka mellett nem túl sok, amit közügyben kell tenni? — Megszoktam. Mindig vállaltam társadalmi munkát, akkor is, amikor még a család több gondot adott, amikor még Pakson tanultak a gyerekeim. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Politikai vetélkedő
