Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
2 Képújság 1978. november 22. tU Gondterhelt munkatársai várták hétfőn reggel Andreotti olasz kormányfőt a Chigi palotában. A négy arab országban tett kőrútról hazatérő miniszterelnök dolgozószobájában csupa aggasztó hírről, a „forró ősz” eseményeiről számoltak be. Forró ősz — jellegzetesen olasz kifejezés, amely néhány korábbi, munkabeszüntetésekkel terhes időszakot jelöl. Az idén egyesék derűlátással néztek az őszi hónapok elébe, miután a szakszervezeti szövetségesek — korábbi döntésüknek megfelelően — tartózkodtak a nagyobb arányú sztrájkok meghirdetésétől. Most azonban — mint Lama, a CGIL főtitkára egy nyilatkozatában kifejtette — a türelem órája lejárt, a kormánynak előlegezett bizalomnak vége. Vasárnap a vasutasok sztrájkja bénította meg Itália közlekedését, a múlt héten a déli országrészben szüntették be a munkát, ezen a héten pedig néhány más kategóriában — a többi között a vas- és vegyiparban — rendeznek hosszabb-rövidebb sztrájkot. Ezúttal nemcsak az új kollektív szerződések követeléseinek nyomatékos alátámasztására, hanem országosan nyomasztó gondok miatt is időszerűnek vélték a szervezett dolgozók a munka beszüntetését, ügy ítélik meg, hogy sem a Dél fejlesztésében, sem a munkanélküliség megfékezésében nem történt semmi lényeges változás, annak ellenére, hogy a kormány erre' elkötelezte magát. Római megfigyelők körében egyre több szó esik egy újabb kormányválságról is. Magában a kereszténydemokrata pártban is sokan szeretnék fölrúgni a jelenlegi politikai kereteket. Donat Cattin miniszter is ezt szorgalmazta Andreotti elleni kirohanásában, amelyen a többi 'között azzal vádolta a kormányfőt, hogy titkos megállapodást kötött a kommunistákkal. Erről persze szó sincs, annyi azonban bizonyos, hogy az OKP kezdettől fogva tartja magát a parlamenti többségből adódó kötelezettségekhez, s igyekezett együttműködni partnereivel. Tekintélyét, befolyását mi sem bizonyítja jobban — egyben csattanós választ is adva az OKP-n belüli nézeteltérésekről, s az iránta kifejezett bizalom megrendüléséről keringő híresztelésékre —, mint a Trentino Alto Adige-i választások eredménye. Az OKP növelte tartományi pozícióit, míg a kereszténydemokraták és a szocialisták visszaestek. Megerősödtek viszont a szélsőséges pártok mind a jobb-, mind a balszárnyon. Noha ez a tartomány soha nem jellemezte egész Itáliát — jelentős német kisebbség lakja, s erőteljes szeparatista törekvések küzdőtere —, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a voksok tanulságát. Ha nem is fontos epizódja, de kétségtelenül ez is beletartozik az olasz forró ősz eseményeinek sorába. GYAPAY DÉNES Irán Újabb A sah rendszere ellen tüntetők és a biztonsági erők újabb halálos áldozatokat követelő összecsapásairól érkeztek hírek Iránból. Az AFP francia hírügynökség ellenzéki forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy hétfőn Shiraz városában 28 halálos áldozata és 60 sebesültje volt az összetűzéseknek. A város jogászi testületé beszüntette tevékenységét, követelve, sortűz hogy indítsanak eljárást a véres kimenetelű lövöldözésért felelős, személyek ellen. Kedden katonák szállták meg a Teherán melletti S'hahriar városkában működő erőművet, mivel a dolgozók tiltakozó sztrájkba léptek. Itt egy tüntető életét oltották ki a biztonsági erők lövedékei, illetve húszán megsebesültek a brutális hatósági fellépés következtében. (MTI) Bemutatkozó látogatás Vlagyimir Szemjonov, a Szovjetunió új bonni nagykövete átadta megbízólevelét Walter Scheelnek, az NSZK elnökének. (Képtávírónkon érkezett.) PANORÁMA HAMBURG Husszein jordániai király a Der Spiegel című hírmagazin legfrissebb számában olvasható interjújában kijelentette: Jordánia csak akkor hajlandó bekapcsolódni a közel- keleti rendezésről szóló tárgyalásokba, ha azokban valamennyi érdekelt fél és a genfi értekezlet két társelnöke — az Egyesült Államok és a Szovjetunió is — részt vesz. LONDON Az angliai őszi bérmozgalom első nagy csatája, a Ford dolgozóinak nyolchetes sztrájkja átütő sikerrel végződött: a szakszervezeti bizottság elfogadta az igazgatóság immár harmadszor, „megemelt” ajánlatát, amely átlagosan 17 százalékos béremelést jelent a legjövedelmezőbb angol autógyár 57 ezer dolgozója számára. BONN Szívtáji fájdalmak miatt kórházba szállították Willy Brandtot, a nyugatnémet szociáldemokrata párt (SPD) elnökét. Mint a párt bonni szóvivője megerősítette, egy nem kellően kezelt súlyos influenza nyomán „szívtáji véredény- zavarok” léptek fel a béke Nobel-díjas politikusnál, akinek a hét végéig kórházban kell maradnia. MADRID Négy évtized után kedden ismét napilapként jelent meg a Mundo Obrero, a Spanyol Kommunista Párt központi lapja. A központi bizottság határozata értelmében a lap továbbra is megjelenik hetilapváltozatban is. ANKARA A török kormány állami monopóliummá nyilvánította a kőszén és a vasérc kitermelését és feldolgozását. A török lapok több iparmágnás nyilatkozatát közölték, akik az új törvényt a magánkezdeményezés halálának nevezték. Az Ecevit- kormány az új törvénnyel megkísérli korlátozni a helyi nagytőke hatalmas profitját és csökkenteni a külföldi tőke befolyását. BELGRAD Kedden Belgrádban megkezdődött a jugoszláv szak- szervezetek VIII. országos kongresszusa, amelynek 3 napos tanácskozásain 4,8 millió tag képviseletében 1200 küldött vesz részt. Külföldről vendégként csaknem 100 nemzeti szakszervezeti szövetség delegációja van jelen. A magyar szakszervezetek küldöttségét Vas János, a SZOT titkára vezeti. A küldöttek nagy ünneplésben részesítették a kongresszus megnyitó ülésén megjelent Tito köztársasági elnököt, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség díszelnökét, aki 58 esztendeje szakszervezeti tag. Az indokínai konfliktus háttere Hoang Bich Son nyilatkozata Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Szeptember végén megszakadtak a Vietnamban élő kínai származású állampolgárok, a hoák ügyéről folytatott hanoi tárgyalások. Hoang Bich Son külügyminiszter-helyettes, a vietnami tárgyalóküldöttség vezetője tájékoztatást adott az MTI hanoi tudósítójának a vietnami—kínai eszmecsere megszakadásának hátteréről, a Vietnamnak Kínával, illetve Kambodzsával kialakult konfliktusáról. Kérdés: Miniszterhelyettes elvtárs, mint a vietnami—kínai tárgyalások vietnami küldöttségvezetője, hogyan ítéli meg a tárgyalások kilátásait? Van-e remény arra, hogy a kínai fél ismét tárgyalóasztalhoz ül? Hoang Bich Son válasza: Mindenekelőtt a vietnami— kínai kapcsolatok néhány alapvető kérdését kell tisztázni, s ennek alapján meg tudjuk majd ítélni a tárgyalások kilátásait. Abból indulnék ki, hogy Kína valójában szocialista- és forradalomellenes politikát folytat, s ennek értelmében régóta ellenséges politikát folytat Vietnammal szemben is. A vietnami nép Amerika- ellenes honvédő háborúját annak idején Kína politikai kártyaként akarta felhasználni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásai során. Peking Vietnammal kapcsolatos politikája kettősséget mutatott: egyfelől ellenséges volt, másfelől azonban befolyásolni igyekezett minket. Dél-Vietnam teljes felszabadulása, s az Amerika-elle- nes honvédő háború sikeres befejeződése óta a kettős jelleg megszűnt. Ettől kezdve kizárólag ellenséges politikát követett velünk szemben. 1975 után nem tudták azonban közvetlenül, nyilvánosan kifejezni ellenséges álláspontjukat. Sőt, amikor már javában felhasználták a reakciós kambodzsai rendszert Vietnam ellen, ők maguk még mindig nem tudták a nyilvánosság elé tárni ellenséges magatartásukat. Azután viszont, saját bélés külpolitikai érdekeiktől hajtva, nyíltan is színre léptek ellenünk. Milyen érdekek késztették Pekinget az iránymódosításra? Külpolitikai, külgazdasági érdekük nyugati orientációt követelt, hogy hiteleket, technikát, know- how-t szerezhessenek a „négy modernizáláshoz”, Kína korszerűsítéséhez — terjeszkedő politikájuk szolgálatában. Másik, a fenti összefüggésben említhető belpolitikai törekvésük az volt, hogy mindenáron felszámolják a vietnami forradalom hatását a kínai nép körében. Ehhez a Vietnam-ellenes politika megindoklásához, a nyilvános fellépéshez ürügy kellett. Valamiképpen bizonyítaniuk kellett, hogy Vietnam Kína-ellenes politikát folytat, s ehhez nem találtak jobb ürügyet, mint a kínai származású vietnamiak kérdését. így agyalták ki a „kínai mártírokat”, az egész azonban nem más, mint komédia. Tény, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyek állítólag a hoák ügyét hivatottak megoldani, valójában a kínai fél egyoldalú engedményekre akarta kényszeríteni Vietnamot. Nos, milyen célok érdekében ült a kínai fél végül mégis a tárgyalóasztalhoz? Három céljukat emelném most ki: 1. A tárgyalássorozat nélkül nagyon nehezen tudták volna hajóikat hazavinni. (Mint ismeretes, június 16-án a kínai fél egy-egy hajót küldött Haiphong és Ho Si Minh-város kikötőjébe, hogy távozni kívánó kínai származású vietnami állampolgárokat vigyenek magukkal — a tudósító.) Szerfelett veszélyes lett volna számukra, ha a két hajó továbbra is ott vesztegelt volna a nyílt vizeken. 2. A tárgyalási manőver másik célja a közvélemény félrevezetése volt. Kénytelenek voltak elfogadni a megbeszéléseket, mert bizonyítaniuk kellett jószándékukat. 3. A tárgyalások harmadik célja az volt, hogy más felforgató tevékenységükkel összehangolva, a Vietnamban élő hoákat ellenünk uszítsák, az országban feszültséget, káoszt idézzenek elő. Az egyetlen konkrét eredmény, amelyet a tárgyalásokkal elértek: két hajójukat haza tudták vinni. Minthogy másik két céljukat nem sikerült valóra váltani, beszüntették a tárgyalásokat, s hazautaztak. Ami minket illet, törekvésünk az volt, hogy a konfliktus megoldása érdekében üljünk a tárgyalóasztalhoz. Ezért mi változatlanul készek vagyunk bármikor újrakezdeni a tárgyalásokat. A megbeszélések folytatása a kínai politikusoktól függ. Kérdés: A vietnami északi határ térségében zajló események nyugtalanságot keltenek. Mi jellemzi a vietnami—kínai határ helyzetét pillanatnyilag? Válasz: A kínai fél az utóbbi hónapokban komoly feszültséget teremtett a vietnami—kínai határon, s egyre jobban élezi a határtérség feszültségét. Állandóan fokozódik a határtérségben a kínaiak behatolása vietnami területre. Vietnamnak ilyen helyzetben nincs más lehetősége, mint felkészülni a határ megvédésére. Kérdés: Egyes sajtóorgánumok a november elsejei Cao Lang-i incidens óta háborús veszélyről beszélnek. Van-e alapjuk ezeknek a kijelentéseknek? Válasz: Nem zárható ki, hogy Kína terjeszkedő politikájának megvalósítása érdekében háborút indít Vietnam ellen. De hogy ezt meg is tudja-e tenni, az természetesen nemcsak saját akaratán, hanem sok más tényezőn is múlik. Mindenesetre mi fokozzuk éberségünket és szilárdítjuk védelmi erőinket. Minél jobban, eredményesebben szilárdítjuk védelmi erőinket, annál inkább csökkenteni tudjuk a háborús veszélyt. Kérdés: Nyugati hírügynökségek, s kínai lapok, vezetők az elmúlt hetekben olyan híreket terjesztenek, hogy Vietnam átfogó offenzívára készül Kambodzsa ellen a most kezdődött száraz évszakban. Mi az igazság ezekkel a híresztelésekkel kapcsolatban? Válasz: A vietnami—kambodzsai konfliktus lényege Vietnam és Kína konfliktusa. Egyes nézetek szerint Kína kész az utolsó kambodzsai katonáig harcolni Vietnam ellen. Szerintem ez az állítás nem alaptalan. így értelmezve a helyzetet, teljesen nyilvánvaló, hogy miért folytatja a kínai fél propagandahadjáratát, mely szerint Vietnam átfogó offenzívára készül Kambodzsa ellen. Ezzel a híreszteléssel Kina megpróbálja elleplezni azt a tényt, hogy szakadatlanul, egyre növekvő mennyiségben szállít fegyvereket és hadianyagot Kambodzsának. Kétségtelen, hogy a Pol Pót—leng Sary rezsim lázasan készülődik katonailag a jelenlegi száraz évszakban. Emellett fokozza a terrort saját lakosságával szemben. A Vietnam által indítandó állítólagos offenzíva nem más, mint kísérlet arra, hogy Kína és a reakciós kambodzsai rendszer igazi manővereit leplezze. Az offenzíva szólamát átvette néhány nyugati hír- ügynökség is, de úgy gondolom, hoev a világ jószándékú emberei helyesen értelmezik a tényeket, megértik a helyzetet. Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy Vietnam és Kambodzsa között tárgyalások útján rendeződjenek az ellentétek ? Válasz: A vietnami—kambodzsai konfliktust illetően kormányunk állásfoglalása teljesen világos, jószándékunk mindenki előtt ismert. Sajnos azonban a kínai vezetés egyre lázasabban, gyorsan növekvő mennyiségben szállítja a fegyvert és a hadianyagot a reakciós Pol Pot-Ieng Sary rezsimnek. így nyilvánvaló: egyelőre nincs esélye annak, hogy a vietnami—kambodzsai konfliktust meg lehessen oldani. Amennyiben a pekingi vezetés felhagy Vietnam-ellenes politikájával, ha nem használja fel többé a reakciós kambodzsai rendszert Vietnam ellen, akkor gyorsan és könnyen meg lehet oldani a vietnami—kambodzsai konfliktust. Kérdés: Hogyan jellemezhető a kambodzsai nép belső ellenállása? Válasz: Sokat magam sem tudok, de annyi biztos: ahol elnyomás uralkodik, ott harc rá a válasz. A Pol Pot-Ieng Sary rezsim barbár politikájának törvényszerű következménye, hogy a lakosság fellázadt. Az ellenállási mozgalom, amely csak néhány hónapja bontakozott ki, most egyre szélesebb, nagyobb méreteket ölt már a lakosság körében. Korunkban semmilyen reakciós erő nem képes legyőzni egy nép igazságos harcát. A győzelem mindig az igazság oldalán van. Meggyőződésünk, hogy a kambodzsai nép végül győzni fog. Kérdés: Hogyan hat az elmúlt időszak két fontos fejleménye — Vietnamnak a KGST-be való belépése, illetve a Szovjetunióval kötött barátsági és együttműködési szerződése — a Vietnami Szocialista Köztársaság belső és nemzetközi helyzetére? Válasz: Nem titok, hogy a háború lezárultával népünk igen nehéz feladatokkal került szembe. Le kellett küzdenie a harmincéves háború következményeit, fel kellett építenie szocialista országát. Az utóbbi időben népünk újabb megpróbáltatásokkal került szembe. Ezek, és a nemzetközi reakció teremtette nehézségek láttán népünknek nincs más választása: újabb erőfeszítéseket kell tennie. Vietnamnak a KGST-be való belépése, s a Szovjetunióval kötött barátsági és együttműködési szerződése hozzájárulnak szellemi és anyagi erőink gyarapításához, segítenek abban, hogy valóra tudjuk váltani nehéz, de dicső feladatainkat. Végül ezúton is szeretném kifejezni a magyar olvasóknak, a magyar népnek a vietnami nép őszinte köszönetét azért az értékes támogatásért és hatékony segítségért, amelyet a testvéri magyar nép nyújtott az Amerika-ellenes honvédő háború idején és nyújt országunk építéséhez és védelméhez a jelenlegi feladatok végrehajtásában. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, kormányaink és népeink testvéri barátsága napról napra erősödik és fejlődik — mondotta befejezésül < Hoang Bich Son külügyminiszter-helyettes.
