Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-17 / 271. szám
A InÉPÜJSÁG 1978. november 17. A közoktatás kérdései Karlstejn vára A holnap iskolájáért <■' M ' i , , a a" ig3íggj|3S gfóg&ggg SggS&S .. Ms -s A könyvet összeállító és a kísérleteket végző kollektíva úgy őrzi meg az általános iskola értékeit, hogy tagadja annak gyenge pontjait. Eredményük alapján nyilvánvaló, hogy a holnap iskolája az anyanyelvi nevelésben a mainál jobb eredményekre képes: mind a tananyag, mind a nevelők és a tanulók vonatkozásában. (Szépe György: Előszó az Anyanyelv tanítási kísérlet a kommunikációkutatás eredményei alapján című könyvhöz.) Az előbb említett ‘könyv szerzője, s a tanulmányok jó részének szerzője dr. Zsolnai József főiskolai docens, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatá- tanára. Vele beszélgetünk kutatásairól, a kutatások gyakorlati alkalmazásáról. — Hogyan kezdte tudományos munkáját? — A Szegedi Tanárképző Főiskolán földrajznév-ku- tatással és felsőoktatási pedagógiával foglalkoztam. Ezeknek semmi közük mostani ‘kutatásaimhoz. Legfeljebb annyi, hogy kutatási módszertan .területén szereztem tapasztalatokat. Hogyan jutottam el a kommunikációkutatáshoz? Magyartanárokat. képeztem a főiskolán. Az oktatás során arra döbbentem rá, hogy a tanítók hatása rendkívül nagy kisiskolás korban. Az általuk beidegzett nyelvi hatásokat vettem észre hallgatóimnál is. Ha ez a beidegzés helytelen volt, igen nagy erőfeszítésbe került megváltoztatni. Ekkor alakult ki bennem az, hogy az anyanyelvi műveltség terültén akkor lehet jó eredményeket elérni, ha a gyermek már kisiskolás korban szilárd alapokat kap nyelvi műveltségből. A francia és a szovjet pszichológia hívta fel először a figyelmet arra, hogy a gyermekek sorsa tízéves kor körül többé-kevés- bé eldől, ami a nyelvi műveltségüket illeti. A hat-tízéves kor tehát perdöntő. A kutatásnak kell tisztáznia, hogy mi az az anyag, ami ebben a korban eredményesen elsajátítható. Ez ösztönzött kommunikációkutatásra. — Milyen nemzetközi és hazai előzményekre tudott támaszkodni? — A francia, angol és a szovjet pedagógiai, pszichológiai kutatások mutattak utat. Á Rousseau, Pestalozzi, Piaget, Vigotszkij által kijelölt pedagógiai úton haladok. Hazai előzmények alig vannak. — Milyen cél megválósí~ tására törekszik? — Az Anyanyelvtanítási kísérlet a kommunikációkutatás eredményei alapján című program 1971-ben indult a Kaposvári Tanítóképző Intézetben. Célja: tisztázni az optimális anyanyélv- elsajátítás lehetőségeit kisiskolás korában, majd a 10—14 éves korban. Optimális elsajátításon azt az any any elv- elsajátítási lehetőséget kell érteni, amely már tízéves korig felszámolja a nyelvi hátrányt, s ugyanakkor a .tehetségnek maximális kibontakozási lehetőséget biztosít. — Kikkel dolgozik együtt? — Egy tizenháromfős kutatócsoportot vezetek. Valamennyién a tanítványaim voltak, s valamennyien gyakorló tanítók. Munkájuk, eredményeik jól bizonyítják azt, hogy a kutatómunka nem feltétlenül magasabb félsőfokú végzettség függvénye. Észre, türelemre és kitartásra van szükség. A tani. tás során is arra törekszem, hogy megmutassam, bebizonyítsam a hallgatóimnak: a tudomány nem a kevesek kiváltsága. A tudomány .tanítható. Igyekszem önbizalmat adni, kedvet ébreszteni a hallgatókban ehhez a munkához. — Milyen kísérleteket végeztek a kutatáshoz, s milyen eredményeket értek el eddig? — A kísérletet 1971-ben a Kaposvári Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának 1. b. osztályában indítottuk. Azt vizsgáltuk: tanítható-e a helyes kiejtés a korai kisiskolás korban. Az első év eredményei igazolták ezt. 1972-itőt több irányú tevékenységbe kezdtünk. Kiszélesítettük a kísérletet: a gyakorló iskola mellett Sár- szentlőrincen, Siklóson, Zalaegerszegen működtek kísérleti osztályok. Hozzákezdünk a kísérleti tantervét megalapozó részletvizsgálatokhoz laboratóriumi keretek között. Ehhez olyan részletkísérleteket végeztünk, mint például a versmondás kisisköláskori taníthatóságának vizsgálata, vagy a gyors olvas ás taníthatóságának vizsgálata. A kísérleti tanterv 1973/74-re készült el, amit az OPI teljes terjedelemben átvett az 1978-as tantervhez, s ebbe egyes részei be is kerültek. Ezen kívül a kísérlet tudományos hátterének a kidolgozásához is hozzákezdtünk. Anyanyelvtanítási kísértetünk első szakaszának eredményeit 1976-ban tettük közzé , kutatási beszámoló formájában. Jelenleg a kísérletet kiterjesztettük egész Tolna megyére. Ez mutatja majd meg, milyen eredményt éntünk el eddigi kutatásainkkal. Anyanyelvtanítási kísérleteinket 1985-ben zárjuk. — Milyen következmé~ nyekkel jár a kisiskoláskori oktatás szerkezetének átalakítása? — Kísérleteink azt igazolják, hogy sok anyag már kisiskolás korban tanítható, amivel a jelenlegi oktatás során később találkoznak a tanulók. Például a stilisztika gimnáziumi anyag. Kisiskolás korban elemei már taníthatók. A színművészeti főiskolán oktatott beszédtechnika is tanítható ebben a korban. A jelenlegi tantervek kihasználatlanul hagyják az agyban rejlő képességeket. Ezért talán leginkább a mostani alsó tagozat a felelős, azzal, hogy nem kellő igénnyel foglalkoztatja a kisiskolást. Kísérleteink éppen az agy nagyobb hatásfokú kihasználásának igénybevételével készültek, s készülnek. — Munkája milyen más pedagógiai kutatással van összehangolva? — Az ezredfordulón esedékes iskolareform előkészítésén dolgozunk. Mi a kisiskoláskor problémáit igyekszünk megoldani. Ez egyébként az Akadémia 6. számú kutatási területének egy része. A jövőnek dolgozunk a jelen és a jövő feladatainak együttes figyelem- bevételével. — Köszönjük a beszélgetést! MAJOROS ISTVÁN Beszámít a nyugdíjamba Ki ne ismémé azt a vidám tekintetű," harcsabajszú, szőke sofőrt, aki a 77/0 autóbusz volánjánál ül, és zengő baritonján harsogja fülünkbe a megállókat... Tegnap este azonban alig ismertem meg a vendéglő kerthelyiségében. A tekintete ugyanis nem volt a megszokott vidám, a bajsza pedig nem csüngött lefelé, hanem felfelé szúrt. — Vagy fél órája ülök itt — válaszolta baráti érdeklődésemre —, egy korsó sörre várok. De hiába szólonga- tom a kedves felszolgáló kisasszonyt, csak legyint. Hol a kollégáival trafikál, hol telefonál, s az előbb, amikor merészeltem megjegyezni, nem azért van itt, hogy a privát ügyeivel foglalkozzon, tetszik tudni, mit válaszolt... He? Azt mondta: „Az is beszámít a nyugdíjamba!” Erre magam is méregbe jöttem, diszkréten félrehívtam a kisasszonyt és megkérdeztem tőle, hogy lehet így beszélni a kedves vendéggel? — Mit háborgat engem még maga is, van nekem elég bajom — fújt 'rám dühösen. — Képzelje, ma délután kettő és négy között vártam a szerelőket otthon. Kértem, könyörögtem, hogy pontosak legyenek, mert én ötkor kezdek itt. Tudja, mikor jöttek? Fél ötkor, amikor épp akartam indulni ide, a munkahelyemre, & ahelyett, hogy elnézésemet kérték volna, szemrehányásomra nagy flegmán duettben válaszoltak! „Nyugi, nagysága, beleszámít a nyugdíjba!” Nosza elkértem a szerelők címét. — A szerelő is ember,' uram — mondta a főszerelő —, s mint ilyennek, joga van az ebédeléshez. Igen ám, de nekünk, akik naphosszat az utcákat járjuk, csak jogunk van, de ebédlőnk, vagy kiszabott ebédidőnk nincs. Mi tehát ott eszünk, ahol épp megéhezünk. Rendszerint valamelyik önkiszolgálóban, állva kapjuk be az ételt, hogy az így megspórolt időnket is a kedves ügyfeleink rendelkezésért bocsáthassuk. Nos, ma alaposan megjártuk. Épp akkor értünk a pénztárhoz, amikor a délelőttös hölgy távozott, de a délutá- nos még nem érkezett meg. Jó fél óráig vártunk, az étel már rég kihűlt, mire végre betipegett, s akkor is... Bátorkodtam odaszólni neki, hogy szíveskedjék észrevenni minket. Tetszik tudni, mit válaszolt? „Ez is beszámít a nyugdíjamba!” Csak természetes, hogy ezután fölkerestem a pénztárosnőt, aki kijelentette, hogy ő a munkahelyére, meg hazafelé, továbbá szabad idejében járni szokott, mégpedig cipőben. A cipő meg kopik, kimegy a divatból, tehát aznap új cipőt akart vásárolni. Talált is az egyik cipőboltban megfelelőt, de nem találta az eladónőt, mert az épp hátul volt a raktárban. Majd egy óra hosszat várt rá. Panaszt akart tenni a főnöknél, de történetesen az is hátul volt a raktárban. Mint kiderült, valami családi ügyben vitatkoztak, ugyanis házastársak. És tetszik tudni, mit mondtak a pénztárosnő jogos kifakadására? Igen, azt. Hogy beleszámít. — Kérem — magyarázkodik a cipőbolt vezetője —, én azért szidtam meg a feleségemet, mert elkésett. Erre elsírta magát, hogy a postán, ahol a telefont akarta befizetni, a kisasszony kávézott, aztán telefonozott, mintha hivatalból csinálná, de ő rájött, hogy igazában privát beszélt, s végül, amikor a sorba állók zúgolódni kezdtek, pimaszul kiszólt az ablakon: „Nyugi, beleszámít a nyugdíjunkba!” — Kérem, én a munkámat akkor kezdtem — emlékszik vissza a reggeli incidensre a postáskisasszony —, s belátom, kissé ingerült voltam, de nem tehetek róla, ugyanis tizenöt percet vártam a buszra. Melyikre? A 77/0-ra? Miért? Mert ez a jópofa, szőke, harcsabaj- szu sofőr vicceket mesélt a kollégáinak, és amikor szóltunk neki, hogy már tíz perce ég az indulást jelző lámpa, csak legyintett: „Csigavér, kedves utaskáim! Beszámít a nyugdíjamba!” SÓLYOM LÁSZLÓ A császár vára Prágáiéi délnyugatra, a Berounka folyó völgyében áll Karlstejn büszke vára. 1348-at írunk. A tehetséges, és igen művelt politikus, anyja után cseh származású IV. Luxemburgi Károly már két éve .uralkodik német— római császárként és cseh királyként. Csehországot választja birodalma, a korabeli Közép- Európa legnagyobb államközössége kulturális és politikai központjává, melynek élén rövid idő múltán császári címmel állott. Jól átgondolt kultúrpolitikai programjának — amit IV. Károly Csehországban 1348-ban a prágai Újváros és az egyetem megalapításával kezdett meg — Karlstejn várának felépítése is egyik része volt. Ez a vár volt arra hivatva, hogy- birodalmi koronázási ékszerek őrzője legyen. EREKLYÉK, KORONÁZÁSI Ékszerek kincstára Megépíttette a párizsi Sainte Chapelle mintájára Karlstejn várában a Krisztus szenvedéseinek szentelt kápolnát, a vár legfontosabb és legnagyszerűbb helyiségét, amely egyúttal hozzáférhetetlen kincstár feladatát is ellátta. Az ereklyéket, a koronázási ékszerek tartozékait 1423- ig őrizték Karlstejn várában, ekkor Zsigmond király először Magyarországra, majd egy évvel később Nürnberg- be vitette át. A Szenvedések- kápolnája ezután (1619-ig) a cseh királyság levéltárának és a cseh koronázási ékszereknek nyújtott fedelet. Ezzel megváltozott ugyan Karlstejn eredeti jelentősége, de a vár továbbra is megőrizte államjogi 'fontosságát. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZETEK KINCSESTÁRA A vár jól átgondolt hivatása jól tervezett építészeti koncepciót igényelt, amelynek ki kellett magasodnia a korabeli átlagos építészeti megoldások közül. A vár négy részből állott, amelyek jelentőségük szerint fokozottan egyre magasabbra kerültek. Ezek: a vár előtti térség a bejárati kapuval, a várparancsnokság épülete, a kétemeletes császári palota a káptalani templommal és a Nagy-torony, az egész épület magva. A császárnak és kíséretének a vár megtekintésekor három részre osztott utat kellett megtennie a kápolnáig. s ezek mindegyike más-más szinten szólott a látogatókhoz, a falak freskói egyre pompásabbak lettek, s a Nagy-toronyban elhelyezett Szenvedések-kápolnájában (Szent Kereszt kápolnának is nevezik) ért tetőfokára. A freskók témakörei (bibliai mozzanatok, valamint a -császár pozícióját és hatalmát dicsőítő ciklusok) egymáshoz kapcsolódtak, s ugyanolyan felfelé ívelő gradációval következtek egymás után. mint a vár építészeti megoldásában. Ezek a freskók és táblaképek teszik ma Karlstejnt az Alpeseken túli XIV. századbeli festőművészet legjelentősebb kincstárává. Fennmaradásukat — £>ár néhol csupán torzókként — a festőművészeknek arra irányuló törekvése biztosította (akik kétségen kívül a korabeli európai festőiskolák élenjáró művészei voltak), hogy ne csupán szépséget biztosító technológiát alkalmazzanak, hanem olyat, ami biztosítja tartósságukat is. Egészen különleges művészi alkotás — az építőművészet és a belső dekoráció összhangjának kiváló példája — a Szt. Kereszt kápolna IV. Károly udvari festője, Theodorikus mester készítette. 130 darabból álló táblaképsorozata a XIV. századbeli festőművészetnek az egész világon egyedülálló galériáját képezi. A KARLSTEJNI VÁR MA NEMZETI MŰEMLÉK Csupán a császári palota restaurálási költsége 2,5 millió koronát igényelt, ahol 1978 novemberében IV. Károly halálának 600. évfordulója alkalmából állandó kiállítást rendeztek be. (Az évfordulóra már megnyílt az a kiállítás Prágában, a Hradzsin régi palotájában, amely a „IV. Károly kora a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek történetében” címet viseli.) Karlstejn várának látképe. Az 1348—67 között épült várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át. Másodszor az 1887—1899-es években épült újjá neogótikus stílusban. A Szenvedések (Szt. Kereszt) kápolnája Kilátás a császári palota árkádjairól a várudvarra A helyreállított kamracsempe gipszöntvénye a kályha (ütő- falának homlokzatából származik