Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-31 / 257. szám
1978. október 31. NÉPÚJSÁG 3 Tudósítóink írják Tamási Az Orion tamási gyáregységében is, mint más ipari üzemben, a minőségellenőrzés a termelési folyamat szerves része. Közismert mondás az Orionban, hogy a minőség biztosítása ma már nem egyedül a meó feladata, de a garantálása igen. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szakmai képzettség, technológiai jártasság és műszaki intelligencia. E felelősségteljes munkát az Orion tamási gyáregységében egy technikus képzettségű vezető irányítja és szervezi. A beosztottak aránya 80 százalékban szakmunkás és 20 százalékban betanított munkás. Meósnak lenni nem éppen könnyű és főleg nem népszerű feladat. Felelősséggel kell vállalni a rosszul végzett munka átvételének megtagadását. Kényes és exponált része ez a termelésnek. Megérte, hogy e feladatokra olyan dolgozókat jelöljenek, akik a termelő- munkában korábban már bizonyítottak. Az elvégzett munka minősítésének erkölcsi és anyagi hatása van a gazdasági vezetők döntésére, revenni, mert akkor sokkal olcsóbb a javítás, egyszerűbb a baj kiküszöbölése. A minőségi ellenőrzés már akkor elkezdődik, amikor az anyag beérkezik a gyárba. Az átvétel során pontos nyilvántartásba veszik a minőséget, és az anyaggal küldött „minőségi bizonyítványt.” A műszaki előírásokat az ellenőrök előre tanulmányozzák, és a munka megkezdése előtt megbeszélik a követelményeket; és az ellenőrzés fázisait a termelő brigádokkal. A gyártás során a méretek ellenőrzése a gyártási dokumentáció alapján történik, a hegesztéseket pedig röntgenvizsgálat alapján értékelik. Gyakran készülnek úgynevezett próbapálcák, különböző mechanikai vizsgálatokhoz. Végül a tartály- jellegű berendezéseket az előírásoknak megfelelően víznyomáspróbával ellenőrzik. E többszörös ellenőrzésnek köszönhető, hogy a se- lejtkár a termelési értékhez viszonyítva csupán 0,07 százalék volt ez évben. A selejt alacsony szinten tartásához az is hozzájárul, hogy aki selejtet gyárt — a körülményeket figyelembe véve — keresete 10 százalékáig, de maximum a kár nagyságáig, kártérítésre kömelyeket, szintén erősáramú használatra készítenek, jó minőségben hagyhatja el az üzemet. Mindez azért lehetséges, mert a munkafolyamatban dolgozók egymás munkáját is ellenőrizve, csak olyan munkadarabot adnak tovább, mely megfelelő minőségű. A meó szinte csak „szentesítésre” hivatott. Ez a többlépcsős ellenőrzés, és a fegyelmezett munka együttes eredménye az a tény, hogy az utóbbi három évben az üzemhez minőségi kifogás nem érkezett. LÖNHÁRD FERENC Bonyhád Mindenki szeretne lehetőleg jó minőségű árut vásárolni. A minőséggel kapcsolatban felkerestem a legilletékesebbet : Reményi Gyula elvtársat, a LAMPART ZIM bonyhádi gyára meó-osztálya vezetőjét. — Van-e többszörös minőségi ellenőrzés a gyárban? — Igen. Az ellenőrzés több fázisú. Ellenőrizzük a beérkezett anyagokat. Ellenőrzünk a nyersgyártás, az alkatrész készítése és a zománcozás során és után is. Az a célunk és feladatunk, hogy csak a megfelelő minőségű áru menjen tovább. — Említette, hogy ellenőrzik a beérkezett anyagokat. — Erre azért van szükség, mert beérkező anyag sokszor kifogásolható minőségileg. Ezt mi visszaszállítjuk. Ez előfordult már külföldi szállító esetében is. Később már nem vonhatjuk felelősségre belföldi és külföldi szállítóinkat, ezért olyan "fontos az ellenőrzés a kezdet kezdetén. — Ez mennyit tesz ki forintban? — Most a harmadik negyedévben 112 ezer 900 forint kártérítést kaptunk szállítóinktól. Lévai Attila elektroműszerész meós alkatrészegységet ellenőriz az Orion-ban az egyéni vagy termelő kollektíva eredményességére. Hatása van a jövedelmek alakulására, hiszen a rosszul elvégzett munka saját időből történő javítása mellett nemegyszer fegyelmi és anyagi felelősségre vonás is következett. Természetes, hogy a minőség őreivel szemben támasztott követelményeknek csak az a dolgozó felelhet meg, aiknek folyamatos képzése biztosított. Erre szolgál az állami intézményekben való továbbtanulás segítése és a már hagyománnyá váló munkástovábbképzés. A minőség biztosítását rideg törvények szabályozzák. A gyáregységben ezek végrehajtását nemcsak az előírások, hanem a már korábban megszerzett elismerés is megköveteli. A tamási gyáregység meójá- ban dolgozók ennek tudatában végzik felelősségteljes munkájukat. KÖNYE IVÁN Dombóvár A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében a gyártmányok műszaki színvonalához igazodva történik a minőségi ellenőrzés. Ezt a feladatot a meó végzi, de valamennyi dolgozónak érdeke a minőségi munka. A műszaki előkészítő és kiszolgáló szervek munkaköri kötelessége a minőségi munka feltételeinek biztosítása, a műhelyekben pedig a mennyiségi termelés mellett a legfontosabb a minőségi követelmények betartása. A meó feladata az ellenőrzésen túl a selejt megelőzése, a minőség védelme. A cél: a hibát minél előbb észtelezhető. Bár ritkán, de előfordult, hogy a selejtokozó dolgozó több száz forintos kártérítést fizetett. Gyártmányaink túlnyomó többségének különböző biztonságtechnikai előírásoknak, egy részének az exportkövetelményeknek kell megfelelnie, és termékeinkhez a minőségi bizonyítvány, a gépkönyv garantálja a „Láng” minőségét, Ez ma már elengedhetetlen, ez a jövőnk biztosítéka. OSZLÁNCZI JÁNOS Gyönk — A KIPSZER gyönki üzemében nemcsak a meó vállalja a minőségi ellenőrzés néha hálátlan feladatát, hanem maguk a dolgozók is — mondja Steitz János üzemvezető. A termelésben dolgozók és közvetlen termelésirányítók is vigyáznak arra, hogy használhatatlan, vagy csökkent értékű termék ne hagyhassa el üzemüket. A nagy sorozatban gyártott szeleptűknél elősz"ör az úgynevezett statisztikai ellenőrzést alkalmazzák, ez többnyire elegendő is, hiszen megfelelő általában a minőség. Ám ha nagyobb arányú hibás termék képződne, akkor az egyedi próba módszerével kellene minden egyes szeleptűt „vizsgáztatni”. Az üzemben nemrég lezajlott profilváltozás csak a termékszerkezetet változtatta meg, a minőségi munka elvei változatlanok maradtak, így aztán az itt készülő erősáramú sorozatkapocs-család, az erőátviteli berendezések, — A készárut hogyan minősítik? — Ugyanúgy, mint a gyártás többi területén, három osztályba soroljuk: I. osztályú áru, II. osztályú (csökkentett minőségű) áru, és végül III. osztályú áru (selejt.) Ez utóbbit kilós edény formájában hozzuk forgalomba. — Az elmúlt negyedévben hány százalék minőségileg kifogásolt árut „dobtak” vissza? — A kiszállított termékeknél régebben előfordult export-visszáru, ami utólagosan fellépő rejtett zománchibából adódott. Ez százalékban nem is fejezhető ki. A III. negyedévben beföldi vállalatoktól kaptunk visszárut. Például a vizesvödör, vagy a ceglédi kanna, ha szivárog, szemrevételezéskor nem vehető észre. Ez pár darabot tett ki. — Vontak már felelősségre valakit, aki kifogásolható munkája miatt kárt okozott? — Vannak munkahibák, amiért a dolgozók kártérítést fizetnek a gyárnak. Az idei évben a harmadik negyedévben negyvenegyen fizettek kártérítést, összesen 3 ezer 500 forint értékben. Mindent összevetve az elmúlt negyedévben az előzőekhez képest, észrevehetően javult termékeink minősége. RUMY ERNŐ A béke forradal ma 4L A társadalmi probléma A budapesti október után, november elején pár nap alatt lezajlottak a vidéki városok forradalmai. A fejlettebb és polgárosodottabb városi közigazgatás ezekben is meg tudta akadályozni, hogy a népharag elemi erővel a vagyon elleni megállíthatatlan rohamban zúduljon fel. Bár fosztogatások, dézsmálások — főleg a lumpenrétegek és a hazaözönlő éhes katonatömegek erőszakoskodásai révén — előfordultak, maguk az öntudatos, szervezett munkások járultak hozzá a rend helyreállításához, jól tudván, hogy a spontaneitásnak határai vannak. Más kérdés, hogy forradalmi párt hiányában a szociáldemokrata párt mérséklő, a szocializmus „bevezetését” időszerűtlennek tartó befolyására a kelleténél jobban csillapodtak le a kedélyek. A vidéken azonban gyökeresen eltérő volt a helyzet. Valóságos parasztforradalom zajlott le, általános lázadás a régi közigazgatás és az úri és földesúri vagyonok ellen. Szervezetlenül, helyi jelleggel, viharos lendülettel és nagy intenzitással. Leszámolás és bosszú volt ez a háborúért, az elesettekért, a rokkantakért, a nélkülözésekért — az elmúlt majd ezer évért. A nemzetiségi területeken a szociális feszültségek a nemzeti ellentétekkel is súlyosbodtak, még pusztítóbb igazságtevést eredményezve. A fegyverekkel hazaérkező volt frontkatonák mindenütt az élvonalban támadták a magtárakat, a földesúri kastélyokat, a jegyzői lakokat, a parókiákat, a vadaskerteket, csendőrőrsöket, kocsmárosok- kereskedők házait. Nem voltak ritkák az egyéni bosszú, sőt az antiszemitizmus megnyilvánulásai sem. Jó ideig eltartott, amíg az itt-ott fennmaradó régi és a szerveződő új karhatalom erői (ma már elfelejtett kegyetlenséggel és vérengzéssel) leverték — voltaképpen saját parasztforradalmukat. A földkérdés A falusi népharag kiváltó oka a» földkérdés majd százados megoldatlansága volt. Abban a helyzetben, amikor a szociáldemokrata vezetőség fel sem vetette még a gyárak és bányák államosításának ügyét (csak a polgári forradalom vége felé került a kérdés napirendre), a tulajdonviszonyok megváltoztatásának ígérete a földre korlátozódott. Ezt az igényt a forradalom kormányzata kielégíteni is igyekezett, ám éppen egyensúlyozó-lavírozó, mindenki óhaját figyelembe venni akaró politikája miatt maga a földreform már elkésett. Világosan látta ezt Károlyi: „Nem tudhatjuk, mennyi időt engedélyez a sors nekünk a kormányzásra. Nem szeretném, ha az én birtokom felosztatlanul maradna.” A történelmi név viselője azonban fehér holló volt mind szociális érzetével, mind ekkoron már szkeptikus előrelátásával. A Károlyi-birtok kápolnai felosztását, a hivatalos földosztás megkezdését viszont sokhelyütt megelőzték a földfoglalások, amelyek kész helyzetet igyekeztek teremteni a törvény előtt és a törvény ellenére. Maga a törvény az ötszáz holdon felüli nagybirtok és a kétszáz holdon felüli egyházi birtok kártérítéses kisajátítását rendelte el. öt-húsz holdas családi birtokok, egy-öt holdas családi kertek és kisebb számban kétszáz holdas középbirtokok létesítésének tervéből indult ki, de nemcsak parcellázásra, hanem különböző típusú szövetkezetek alakítására is lehetőséget nyújtott. Igényjogosultnak tekintette az uradalmi cselédeket és a földmunkásokat, ezeken belül is főleg a hadviselteket, illetve ezek hozzátartozóit. Végrehajtási utasítása azonban olyan bonyolult volt, hogy megvalósítása esetén is évekig elhúzódott volna végrehajtása. Megkésettsége és bonyolultsága pedig végső soron azt eredményezte, hogy a földreform nem öntött tiszta vizet a pohárba, nem tett lehetővé visszafordíthatatlan egyértelműségeket a föld tulajdonviszonyaiban; egyszóval nem döntötte le jogi-gazdasági alapjukról a földbirtokos osztályokat, nem segítette a polgári rend stabilitását — úgy, ahogy az az utódállamok radikális földreformjai esetében történt. A megoldatlan kérdések tehát halmozódtak. új forradalom felé „Közben megjelent a Vörös Újság... új érzések támadtak az emberben. Annyit meg lehetett állapítani, hogy egész eddigi gondolatvilágunkban és az egész munkásmozgalomban valami újszerű megnyilvánulásnak vagyunk tanúi, aminek jelentőségét és következményeit pontosan felmérni még nem tudjuk. Még teljesen hiányoztak a helyes fogalmak és elképzelések arról, hogy mi készül bennünk és körülöttünk. Az új mozgalmat nem is méltattuk kellően figyelemre, de ugyanakkor már féltünk is tőle. Nem tudtuk, hogy türelmesen kell-e szemlélődni, vagy vadul ellene kell-e törni?! Mai szemmel nézve az akkori helyzetet, a közöttünk alakuló viszonyt úgy tudnám meghatározni és jellemezni, hogy nekik velünk szemben már a startolásnál is hatalmas fölényük, bizonyos hatalmas erő tényezőjük volt, ami szerintem abból állt, hogy volt egy nagy titkuk: ők már ismerték az orosz forradalmat .. A fenti sorokat a hazai szociáldemokrácia jobboldalának egyik vezéralakja, Buchinger Manó írja emlékirataiban. Ö pedig csak tudta, miről volt szó. A politikai és szociális haladás ugyan kétségtelen volt a népkormány uralma idején, a valóságban és tervekben nagy reformprogramok készültek, a nehézségek, az antantblokád és a bizonytalanság átmeneti állandósulása miatt az élet mégis egyre nehezedett. Aligha volt véletlen, hogy ilyen körülmények között erősödött az osztályharc. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a határozatlan SZDP mindinkább elvesztette monopolhelyzetét a munkásmozgalomban — november végén megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. (Ám intő jelek is sokasodtak a hadak útján: az osztályharc fokozódását nemcsak a baloldal erősödése és térnyerése jelentette. Sorra ütötték fel a fejüket az ellenforradalmi szervezetek is, az Ébredő Magyarok, a MOVE, a Gömbös Gyula-féle tisztek nyíltan ellenséges mozgalmai.) Mindenesetre a forradalmi proletárpárt létrejötte azt jelentette, hogy Magyarországon volt már következetes szorgalmazója a távlatokba vezető szociális megoldásoknak Március második felére a megoldatlan szociális kérdések, az erősödő munkásmegmozdulások, a kettős hatalomban bekövetkezett eltolódások már egyértelműen a proletárforradalom lehetőségét ígérték. DERER MIKLÓS (Folytatjuk.) Következik: 6. A nemzeti kérdés Ember és gép fiz egyszerű gép A kezdetet kutatják, mikor, hogyan vált az ember munkavégzővé, hogyan készítette első szerszámát, mi adta az indítékot, hogy állati csontokat, majd követ, s később ... Kit tud ma jelelni arra a kérdésre, hogyan készítették az első kőkalapácsot? Próbálkozó nem egy akadt, vállalkozó szellemű, múltat kutató tudósok elmentek az ősember által lakott helyekre, kerestek követ és pattintották egyiket a másikhoz, s tudtak szerszámot készíteni, huszadik századi értelemmel. Mekkora fáradtságba kerülhetett évtizezredek előtti őseinknek egy állatnyúzó kőszerszám készítése ... Es hogyan fejlődött a szerszám? Ki, s miképpen találta fel a fémet, hogyan olvadt meg először a barlangban rakott tűz alatt a kőzet, s folyt a fém alaktalan valamivé, és majd a már gondolkodó ember abból a folyó, kemény valamiből fémszerszámot készített úgy, hogy a tűz alá formát kapart tíz körmével... És a gép mikor született, mi volt az ősgép, volt-e egyáltalán ősgép? Az ék? Miként emelték Babilon falait, rakták helyükre az irdatlan súlyú köveket a piramisoknál, és egyáltalán hogyan juttatták oda? Kérdések ezrei fonódnak egyik a másikából, és az ember a huszadik század mindennel felszerelt-ellátott embere, aki gombnyomó korban él, egyre keresi a választ a múltra. S amikor eljutunk egy régi-régi géphez, sőt: a speciális munkára_ szerkesztett valamihez örömünk határtalan, hiszen valami új kerül elénk, mégha régi is, mégha 1978- ban automatákhoz vagyunk szoktatva is. Itt van ez a kézzel hajtható prés: apró lemezekből formál alkatrészt, nem kézzel, végeredményben a lendkerék ereje-lendü- lete adja a csavarorsónak az erőt, amely a szerszámban a kívánt formára alakítja a vasszalagot... PALKOVÁCS JENŐ
