Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

1978. október 4. f ^PÚJSÁG 3 Atomerőmű-építkezés Fiatal párttagok aktíivaiíláse A személyes példamutatás hatása Az erőmű segédépületén fiatalok dolgoznak Fotó: GOTTVÁLD Párt- és tömegszervezeti oktatás Kedvezőek a tapasztalatok Harmincéven aluli párttag 90 dolgozik az atomerőműnél. Számukra tartott aktívaülést hétfőn délután az atomerő­mű-építkezés pártbizottsága. Mint várható volt, a fiatal kommunisták őszintén el­mondták véleményüket a ha­talmas beruházáson tapasz­talható gondokról, küzdel­mekről, saját helyzetükről és mindezzel összefüggésben az építkezés gyorsításáról. A vitaindító előadás is er­re ösztönzött. Kéri András, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője beszélt különböző sarkalatos kérdé­sekről. A pártaktíván azok a kommunista fiatalok vettek részt — több mint hatvanan —, akik tevékenykednek még a KISZ-szervezetekben is. összesen 1500 fiatal tarto­zik már a paksi beruházás­hoz, tehát nagy politikai je­lentősége van annak, hogy teljes erővel, tudással és kedvvel dolgozhassanak. Kéri András először a KISZ pártirányításáról be­szélt, annak értelmezéséről és gyakorlati megvalósításá­ról. Tájékoztatást adott a KISZ KB osztályvezetője a népgazdaság helyzetéről, kü­lönös tekintettel a beruházá­sokra és a külkereskedelem­re. Ezzel összefüggésben ta­nácskoztak a kommunista ak­tíva résztvevői. Elmondták, mi nem tetszik nekik az építkezésen, milyen tényezők nehezítik időnként a munkát és véleményük szerint ho­gyan kellene jobban dolgoz­ni, folyamatosan, sőt teljes lendülettel. Megemlítették többen is, hogy sokszor van anyaghiány. „Kiemelt beru­házás ez, de nem tapasztal­juk, hogy kiemelt lenne a kábelellátás”. „Tagja voltam egy küldöttségnek, amelyik hetenként járt Pestre lámpa­testekért ...” Az egyik fiatal párttag így vélekedik: „Más vállalatoknál is kellene aktí­vaülést tartani, ismerjék meg A megyei tanács cigány­ügyi koordinációs bizottsága a közelmúltban vitatta meg Decs és Báta községek ci­gány lakosságának helyzetét. Mit tettek eddig ennek javí­tásáért, s milyen feladatok­kal kell még szembenézni ezután? Mindkét község mintegy húszéves távlatban vizsgál­ta a cigány lakosság életkö­rülményeiben bekövetkezett változásokat. A kép alap­vetően pozitív. A cigány­telepek, putrik nagy részét sikerült felszámolni. Decsen öt, Bátán pedig hét putri ta­lálható még. Sok cigány csa­lád kapott lakást, vásárolt vagy épített saját házat OTP-kölcsönnel. A lakások berendezése, felszereltsége miatt nem kell szégyenkez­niük. A legtöbb helyen van­nak háztartási gépek, tv, rá­dió. Nincs különbség az öl­tözködésben sem cigány és nem cigány között. A munkaképes korúak nagyrésze dolgozik, állandó munkaviszonyban van. De­csen 170 munkaképes korú férfi közül 126 állandó mun­kaviszonyban áll, s mind­össze nyolc nem dolgozik. Bátán a munkaképes korú­ak 95 százalékának van ál­landó munkahelye, örvende­tes, hogy egyre több női is munkát vállal. Decsen pél­dául a 155 munkaképes ko­rú nő közül 78-nak van ál­landó munkaviszonya. A cigány lakossággal való a gondjainkat, döbbenjenek rá, hogy itt feltétlenül kell az anyag, a szerkezet, az al­katrész”. Válaszként elhang­zott arra a bejelentésre, hogy 1979-ben már 200 fős KISZ- brigádot akarnak szervezni áz országban az atomerőmű­höz: ne csak a létszámot nö­veljék, hanem az ipari hátte­ret is, vagy pedig úgy koor­dinálják az ipar tevékenysé­gét, hogy kiszolgálja Paksot. Az előadó a szervezés ja­vítását és a személyes példa- mutatást tartja legfontosabb­nak a fiatal kommunisták számára, és általánosan szük­ségesnek azt, hogy ismerje meg mindenki az építkezés célját, benne pedig a saját feladatát, A szervezési prob­lémák megoldásából vállal­janak többet a KISZ-tagok. A 22-es Állami Építőipari Vállalat egyik fiatal kommu­nista dolgozója elmondta: vállalatuknál minden eset­ben meghívják a KISZ-tit- kárt a pártvezetőségi ülésre, amikor olyan témákat tár­foglalkozásban nagy segítsé­get jelent a decsi tanácsnak, hogy 1978. március 16. óta szociális gondozót alkalmaz, akinek a tevékenysége a munkaügytől a kulturális ügyekig igen széles körű. Bá­tán egy tanácstag tart kap­csolatot a cigányokkal. Mindkét község társadal­mi munkájában a cigány la­kosság is részt vállal, de he­lyet kapnak a kulturális életben is. A mozilátogatók nagy részét ők adják, és a művelődési ház szakköreiben ugyancsak megtalálhatók. A pozitív képhez az is hozzátartozik, hogy több szülő jár a dolgozók esti is­kolájába, elvégezni a nyol­cadik osztályt. A középfokú oktatási intézményekben is vannak cigány tanulók, Bé­táról egy fiú katonai főisko­lán tanul. örülni kell ezeknek a vál­tozásoknak. Az érem másik oldalán azonban a továbbha­ladást nehezítő, hátráltató tényezők is vannak. A társadalmi együttélés szabályainak betartása még nem mindenki számára ter­mészetes a cigány lakosság körében. A mértéktelen ita­lozás, s az ezzel járó rend­bontások szórakozóhelyeken, vagy viszályok a családon belül, a családi jövedelmek nem megfelelő célokra köl­tése még sok gondot okoz­nak. Ugyanekkor a cigány­bevándorlás Decsen már ritkábban fordul elő, s Bá­tán is csökkenőben van. gyalnak, amelyeket ismerni­ük kell a fiataloknak is. Hegedűs György, az atom­erőmű-építkezés pártbizottsá­gának titkára nagyon hasz­nosnak tartotta a tanácsko­zást, főként mint információ­csere-lehetőséget. Minden kérdést megvizsgáltunk, ami itt elhangzott — mondotta. A KISZ-szervezetek tartsák kötelességüknek, hogy rend­szeresen informálják a párt­vezetőséget a gondjaikról és a véleményükről. Másrészt: a pártszervezeteknek segíte­niük kell a KISZ-eseket a központi párthatározatok fel­dolgozásában, pontos és tel­jes legyen a fiatalok tájéko­zottsága. Ehhez tartozik to­vábbá az is — mondta vita­zárójában az atomerőmű­építkezés pártbizottságának titkára —, hogy a KISZ-ben dolgozó párttagok tekintsék feladatuknak az agitációt a KISZ-taggyűlésen és a mun­kahelyükön egyaránt. A putrik felszámolásában a két község szép eredményt ért el. A putri azonban újra­termelődhet, ha nem figye­lünk oda. Ezt hangsúlyozta Szajkó László decsi cigány tanácstag. — Ha megnősül a gyerek, hová menjen? Marad a szü­lőkkel a kis lakásban. A százezer forintos cigányköl- csönből ma már nem lehet házat építeni. Szerény szá­mítás szerint is egy nyolc­van négyzetméter alapterü­letű lakás kétszáz négy ve,n- ezer forint. Lakást sem le­het venni már százezer fo­rintért még falun sem. A városi és a falusi cigá­nyok helyzetét összehason­lítva . az volt a véleménye Szajkó Lászlónak, hogy a falusi cigányok többet fej­lődtek, mint a városiak, ezek között pedig a szek­szárdiak. A cigányok- élet- és lakás- körülményeinek megoldása, javítása nem megy egyik napról a másikra — álla­pította meg a cigánykoordi- hációs bizottság. A társada-. lom jószándéka, megértése önmagában kevés. Magának a cigány lakosságnak is akarnia kell sorsának meg­változtatását. Ehhez arra is szükség van, hogy a cigány lakosság között legyenek mind többen olyan szemé­lyek, akik példát mutatnak életükkel, munkában való helytállásukkal. — majoros — Október közepén kezdődik a tömegoktatási év megyénk­ben is. Az iskolarendszerben már szeptemberben elkezdő­dött a tanítás a marxizmus —leninizmus esti egyetemé­nek minden tagozatán, bele­értve a már kétéves közép­iskolát is. A tömegoktatás és az isko­larendszerű szoros egységet alkot, mert az utóbbin képe­zik és továbbképezik az előb­binek az előadóit és propa­gandistáit. Az oktatási igazgatóságon napjainkig esti egyetemen 3235, szakosított tagozaton 386, speciális kollégiumokon 103, öthónapos pártiskolán 366, egyéves pártiskolán pe­dig 22 fő szerzett végzettsé­get. Az utóbbi időben már valóban gyakorlattá vált és tervszerűbben történt a pro­pagandisták képzése, illetve továbbképzése. Ezt megelő­zően inkább a már végzett hallgatók sorából választot­ták ki a propagandistákat az alapszervezetek. Ebben a tan­évben ismét indult propagan­distaosztály, A megyében a párt- és tö­megszervezeti oktatásban 2353-an látnak el propagan­dista feladatokat, ezen belül a pártoktatásban 840-en te­vékenykednek. A pártpropaganda megyei középtávú tervében megfogal­mazott irányelvek és a Köz­ponti Bizottság, a propagan­damunka továbbfejlesztésé­ről szóló határozata, vala­mint az azt követő megyei pártbizottsági ülésen jóváha­gyott feladatok megfelelő ala­pot biztosítanak a pártokta­tás tartalmi munkájának to­vábbi javítására. A Központi Bizottság hatá­rozata óta másfél év telt el, a feladatok végrehajtása megkezdődött és az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. A pártalapszervezetek áttekin­tették és értékelték a propa­gandamunka és ezen belül a pártoktatás eredményeit. A megyében folyó munka személyi feltételeinek kedve­ző változása növelte az okta­tás hatékonyságát, az elmélet és a gyakorlat összhangját. Az előadók többsége jól fel­készült, megfelelően ismeri a párt politikájának általános elveit, főbb összefüggéseit, és ezeket eredményesen továb­bítja a hallgatóknak. Nőtt a vitakészség, kisiskolás mód­szerekkel már csak elvétve lehet találkozni. Tovább erő­södött az egységes szemlélet, a kiemelt tartalmi kérdések oktatásában. Ezért egyértel­műbbé vált a hatalommal, a fejlett szocialista társadalom építésével, a szocialista haza- fisággal és az internaciona­lizmussal összefüggő kérdé­sek megismerése a hallgató­ság körében. Az oktató-neve­lő munkában erősödött a tör­téneti szemlélet, a mozgalmi jelleg, s politizálókészség, a párt gazdaságpolitikájának a végrehajtására való mozgósí­tás és világnézetünk mind szélesebb körű elfogadtatása — mint ahogy ezt a megyei pártbizottság végrehajtó bi­zottsága is megállapította a témával foglalkozó ülésén. Már az elmúlt oktatási évben is tervszerűbb volt a beisko­lázás. Az alapszervezetek az oktatási formák megválasztá­sánál jobban törekedtek a helyi igények kielégítésére. Általánossá vált a megyében a középiskola kétéves tagoza­ta. Üj oktatási formaként ke­rült bevezetésre a Magyar munkásmozgalom rövid tör­ténete és A marxista világ­nézet alapjai című tovább­képző tanfolyam. A szervezé­si bizonytalanságok után színvonalas tartalmi munkát végeztek előadók és tanárok egyaránt. Nem feledkezhe­tünk meg az önképzésről sem, ami oktatási formáktól függetlenül is mindenki jól felfogott érdeke. Ennek érde­kében új oktatási formaként vezették be az önálló tanu­lást. A tamási és a dombóvá­ri pártbizottság javaslatai alapján hárman kezdték meg ilyen módon tanulmányaikat. A Központi Bizottság hatá­rozatát követően a megyé­ben körülbelül négyezerrel nőtt az oktatásba bevontak száma, elsősorban a szak- szervezet és a KISZ politikai képzési formáiban. Csökkent viszont a népfront klubjait, előadásait és tanfolyamait lá­togatók száma, ezért a párt- szervezeteknek is nagyobb fi­gyelemmel kell kísérni és se­gíteni is a helyi népfront­bizottságok tömegpolitikai munkáját. Nem is kell külön hangsúlyozni ezek jelentősé­gét, hiszen nyilvánvaló meny­nyire fontos a párt politiká­jának minél szélesebb körű megismertetése a pártonkívü- liek között is. A népfront előadássorozataiban általá­ban meghívott előadók vesz­nek részt, gyakran á TIT közvetítésével, többnyire az adott témához értő mérnö­kök, orvosok, pedagógusok. Felkészítésük évente egy al­kalommal a megyei propa­gandista tanácskozásokon tör­ténik. a népfront és a TIT előadás- és vitaanyagok bizto­sításával segíti munkájukat. A szakszervezet eredmé­nyes oktatási formákkal ren­delkezik. Propagandistáinak évente még húsz százaléka sem cserélődik. Felkészítésük rendszere is alapos. Eredményesen segítik az oktatást a Propagandista cí­mű folyóiráí és a Kossuth Kiadó szemléltető anyagai, térképek, diafilmek és nem utolsósorban a politikai vita­körök kiskönyvtára sorozat. Az idei tömegoktatási év előkészítése már megkezdő­dött mind a KISZ-nél — még a nyári táborokban: vezető- képzésben — mind pedig a szakszervezetnél és a nép­frontnál. Az idén aktuális té­mák jegyzékét megkapták a propagandisták, illetve az alapszervezetek. A marxizmus—leninizmus esti középiskolája és a to­vábbképző tanfolyamokra va­ló felkészítés, és a kezdő pro­pagandisták egyhetes mód­szertani tanfolyama az okta­tási igazgatóságon volt, szep­temberben. Ez utóbbi téma­körei többek között a párt tömegoktatásnak célja, tar­talmi módszertani sajátossá­gai, a beszéd szerepe, a fel­nőtt személyiség sajátosságai és más érdekes témák voltak. A tömegtanfolyamok propa­gandistáinak felkészítései, já­rásonként október 2. és 7. között lesznek a járási-városi pártbizottságok szervezésé­ben. Ezek tematikája mind­járt azt is megmutatja, hogy mely kérdések szerepelnek az idén a pártoktatásban na­gyobb hangsúllyal. Ezek közé tartozik, változatlanul, az V. ötéves terv végrehajtásának helyzete és a további tenni­valók. A szocialista életmód és gondolkodás kérdései, a pártszervezetek feladatai az életmód szocialista vonásai­nak erősítésében. A nemzet­közi helyzet kérdései, az eny­hülési folyamat, a fejlődő or­szágok szerepe a nemzetközi osztályharcban, valamint az állam és az egyház kapcsola­ta, a vallásos ideológia elleni harc, napjainkban. Mindeze­ken kívül természetesen szó esik a tömegoktatásban, az aktuális hazai és nemzetközi évfordulókról és az azokhoz kapcsolódó történelmi tapasz­talatokról éppúgy, mint ahogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmat adott az előző évi párt- és tömeg­szervezeti oktatásban arra, hogy elemezzék annak törté­nelmi jelentőségét. IHÁROSI IBOLYA Építkezések Zömben Decs és Béta cigány lakossága Örülni kell a változásoknak A putri újratermelődhet! Új lakások a község központjában i Fotó: G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom