Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
"árd 71ol i. -roi líc’nyvtp XXVIII. évfolyam, 248. szám ARA: 0,80 Ft 1978. október 20., péntek Mai számunkból CSÚCSFORGALOM (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) A KÁR MEGTÉRÍTÉSE A BÜNTETŐ ELJÁRÁSBAN (5. old.) SOK TÁRSADALMI MUNKA - TORNATEREM (5. old.) A termelékenyebb munka forrásai | I A VITA vég nélkülinek látszik: vannak akik meggyőződéssel állítják — különböző módon bizonyítják is —, hogy Magyarországon szó sincs munkaerőhiányról, hogy a jelenlegi feszült helyzetet éppen a munkaerővel való felelőtlen pazarló gazdálkodás idézte elő. Mások abból indulnak ki, hogy ha tartósan több munkahelyet ajánlanak fel, mint amennyi a munkát keresők száma, akkor objektíve munkaerőhiányról kell beszélnünk, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. S való igaz: a munkahelyek hosszú évek óta szaporodnak, a foglalkoztatottak száma pedig stagnál, illetve csökken. Ismét mások kikerülik a jelenlegi helyzet körül kavargó vitát és — ugyancsak hosszú évek óta — arra figyelmeztetnek, hogy a mai helyzet elemzésével, s a szükséges gyakorlati konzekvenciák levonásával meg kell változtatni a foglalkozási szerkezetet, fel kell készülni arra a nem is I olyan távoli időszakra, amikor a jelenleginél is kevesebb munkaerővel, a mainál lényegesen nagyobb feladatokat kell megoldani. Másképpen fogalmazva: meddő viták helyett inkább azt kell vizsgálni, hogy miként foglalkoztatjuk ma az embereket, s hogy ebben a foglalkoztatási szerkezetben vajon milyen tartalékok fedezhetők fel? I Nemrégiben a KSH végzett ezzel kapcsolatban vizsgálatot, s az eredmény, alighanem még a szakembereket is meglepte. Kiderült például, hogy a minisztériumi iparban dolgozó majdnem 900 ezer fizikai munkás kö- I zül 447 ezren dolgoztak a vizsgálat időpontjában gépek, gépi berendezések mellett, 435 ezren pedig gyakorlatilag kézi munkát végeztek. Ez még nem is lenne túl rossz I arány, csakhogy a gépek mellett dolgozók majdnem felének mindennapi munkájában is a kézi munka domi- I nált, vagyis a valójában gépesített munkát végzők ará- I nya még a 30 százalékot sem éri el. Automatizált munkát az állami iparban dolgozó fizi- I kai munkások alig 4 százaléka végez csak. (összehason- I lításként: a munka automatizáltsági foka az NDK-ban I kétszer akkora, mint a magyar iparban.) AZ EDDIGIEKNÉL is nagyobb gondot jelent az úgy- I nevezett kisegítő tevékenységek rendkívül alacsonyfokú I gépesítettsége. Például: az anyagmozgatási, szállítási, I raktározási tevékenységgel foglalkozók 46 százaléka gé- I pi berendezések mellett dolgozik, a többiek kézi mun- I kát végeznek. Az idézett számok ellenére is vitathatatlan, hogy pél- I dául az elmúlt öt évben az ipari munka gépesítettségi színvonala jelentősen emelkedett. Ebből logikusan kö- I vetkezne, hogy mérséklődött a munkavégző ember fizikai erejének igénybevétele, vagyis, előnyösen változott a nehéz, illetve a könnyű fizikai munkát végzők aránya. A feltételezés logikus ugyan, ám a gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A KSH vizsgálata szerint, az iparágak nagy részében 10—50 százalékkal volt I magasabb a nehéz fizikai munkát végzők aránya 1977- ben, mint öt évvel korábban. Többek között azért, mert I a vállalatok — a kedvezőbb besorolás érdekében — egy- re t.?bb fi,zikai munkást sorolnak át a „rosszabb munkakörülmények” kategóriájába, mert így könnyebben túltehetik magukat a bérkategóriák sokszor túlságosan I merev korlátain. A jelenség az alkalmazott bérezési I gyakorlat problémáira figyelmeztet, pontosabban arra, I hogy bizonyos munkáskategóriák teljesítményét, munkavégzését nem tudjuk megfelelően honorálni a bérrel. Arról nem is beszélve, hogy a „nehéz” és „könnyű” munka, mint fogalmak, a gyakorlatban keverednek, illetve a két fogalmat elválasztó — s elvileg eléggé éles — határ egyre inkább elmosódik. Gondoljuk csak meg: a naponta több mázsányi árut megmozgató közért- pénztárosnő, vagy a futószalag mellett ülő, végtelenül monoton munkát végző munkásnő „könnyű” munkát I végez. És sorolhatnánk a hagyományosan „nehéz” fizi- I kai munkakörbe sorolt szakmákat, foglalkozásokat, amelyek esetében ugyancsak megkérdőjelezhető a besorolás ésszerűsége. Az ilyen visszásságok persze óhatatlanul is kedvezőtlenül befolyásolják a foglalkoztatottság hatékonyságát. Végül még egy példa: a munkavégzés és a szakképzettség összefüggése. Az elmúlt öt évben gyakorlatilag alig emelkedett a szakmunkások létszámaránya, az elvárhatónál lényegesen kisebb mértékben csökkent a segédmunkások száma, s változatlanul ismételhető a régi megállapítás: az ipari termelés munkaerőigénye és a kialakult szakképzési struktúra nincs összhangban. SZAKKÉPZETT munkások gyakran dolgoznak olyan munkakörökben, ahol a ténylegesen végzett tevékenység legfeljebb csak betanítást igényelne. Racionálisabb munkaszervezés esetén, s az igényekhez jobban igazodó oktatási szerkezettel,, tehát a kvalifikált munkaerő hatékonyabb, a képzettségnek megfelelőbb foglalkoztatása a munkatermelékenység emelkedésének jelentős forrása lehetne. VÉRTES CSABA Ülést tartott a Minisztertanács New York, ENSZ Magyar felszólalás a gyarmati kérdésről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Az igazságügyminiszter előterjesztésében a kormány megtárgyalta az új büntetőtörvénykönyv tervezetét és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést tett az ÉVM felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenyDr. Ingó Oeser nagykövetnek, az NDK küldöttsége vezetőjének elnökletével csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 182. plenáris ülését. A csütörtöki tanácskozáson felszólalt Ta- deusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője. A lengyel delegátus beszédében megállapította, hogy a ségéről, a további feladatokról. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, a megye helyzetéről, különös tekintettel az V. ötéves tervben előírt tanácsi beruházások időarányos megvalósítására. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. szocialista országok június 8-i, számos kompromisszumot tartalmazó javaslata jó alapot nyújtana a megegyezéshez. Annak ellenére azonban, hogy a javaslat közel négy és fél hónapja a nyugati tárgyalófél asztalán fekszik, a NATO-országok konkrét válasz vagy ellen- javaslat helyett további kérdéseket és kiegészítéseket követelnek. Szerdán az ENSZ-közgyű- lés 33. ülésszaka a főbizottságokban folytatta munkáját. A politikai bizottság, amely a rendkívüli leszerelési ülésszak eredményeit vitatja meg, a nukleáris leszerelés kérdésével foglalkozott. A különleges politikai bizottság szerdai ülésén a világűr békés felhasználásának kérdéseiről volt szó. Több felszólaló — köztük Japán és Nagy-Britannia képviselője — méltatta az Inter- kozmosz-program keretében eddig elért eredményeket. Oleg Hlesztov szovjet nagykövet kijelentette: a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország közös űrrepülései kiemelkedő jelentőségűek és világűr békés felhasználásának kutatását fokozottan elősegítő nemzetközi együttműködés szempontjából. A gyarmati rendszer maradványainak felszámolásával foglalkozó bizottságban jelentés hangzott el arról, milyen hátrányos politikai, katonai, gazdasági következményei vannak az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából az imperialista hatalmak és a dél-afrikai fajüldöző rezsim együttműködésének. Több képviselő követelte a pretoriai rezsim elleni katonai és gazdasági embergó következetes betartását. Az ENSZ-közgyűlés 4. számú (gyámsági) főbizottságában szerdán felszólalt Hadas László, a magyar küldöttség tagja. Megállapította, hogy a még meglévő gyarmatok függetlenné válásának fő akadálya az, hogy az imperialista hatalmak jelentős gazdasági érdekeltséggel és katonai támaszpontokkal rendelkezzenek ezeken a területeken. Követelte a gyarmati rendszer megszüntetését kimondó ENSZ-határozatok következetes végrehajtását szorgalmazta, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszaka az eddiginél célratörőbb módon járjon el ebben a kérdésben. Bécs Haderőcsökkentés Szamok es gepek az NIIIIIG-ben Az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárában nincsenek különösebb szenzációk. Az idei feladatuk 320 millió forint termelési érték előállítása. A gyártási program ütemterve szerint az első három negyedévben ebből 240 milliónyit kellett elkészíteniük, s ezt 4 millióval túlteljesítették. Termékeik jelentős része, 90 milliónyi közvetlenül a gyárból indul az országhatárokon túlra, ezenkívül sokat más üzemek, vállalatok, termékeikbe beépítve exportálnak. Az elmúlt háromnegyed év során a szocialista export közel kétszeresére nőtt, a tőkés országokba induló szállítmányok értéke pedig negyedével emelkedett. Az évek során a szekszárdi gyárban megváltozott a termékösszetétel. Csökkent, illetve az idén meg is szűnik többek között a motorkerékpár-kilométeróra gyártása, ezzel szemben jelentősen nő a hőmérséklet-szabályozók családjához tartozó termékek mennyisége. Így a folyadék- tágulásos hőmérséklet-szabályozókról — aminek részét Csehszlovákiába küldik — a tavalyi ötvenezerrel szemben 250 ezer darabot gyártanak. A fejlődés, a nagyobb pontosságot igénylő munkák szükségessé tették a géppark korszerűsítését. Ebben jelentős részt vállalt a gyár fejlesztőgárdája. Az évek során több olyan célgépet terveztek, készítettek, amelyek segítségével jelentősen emelkedett a termelékenység, s emellett a berendezések alkatrészeit sok gépen végzett részmunka helyett egyszerre megmunkálhatják. Ezenkívül a szerszámgépek számát is növelni kellett, s így a nyáron egy új helyzetfúrógépet vásároltak, amelyik ezred- milliméter pontossággal a kijelölt helyen készíti a furatot. Fokozta a termelékenységet két csehszlovák hatorsós esztergapad beállítása is, amelyeken a hőmérséklet-szabályozók alkatrészeit készítik. — szí — Ezredmilliméter pontossággal dolgozik az NDK gyártmá' nyú helyzetfúrógép A hatorsós esztergapadok sokszorosára növelték a termelékeny séget
