Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

8 ^PÜJSÁG 1918. szeptember 3. Új tantárgy az NDK iskoáiban Uj tantárgyat vezetnek be az NDK 10 osztályos általá­nos iskoláiban. A 9. és 10. osztály tanulói a következő tanévtől kezdve honvédelmi ismereteket is tanulnak. Az érintett gyermekek szüleit az iskolákban értekezleteken tájékoztatták az új tantárgy óra- és tantervéről és céljai­ról. Kiemelték, hogy termé­szetesen nem az iskolai okta­tás militarizálásáról van szó, s a honvédelmi nevelés az egész nevelés része, amely­nek fel kell készítenie a szo­cialista haza és vívmányai­nak megvédelmezésére. Az új tantárgy célja, hogy a lányokat és fiúkat előké­szítse az alkotmányban rög­zített joguk és kötelességük, a béke, az ország és a szocia­lista országok közössége vé­delmére. Ezért — a hazafias­ság és a proletár internacio­nalizmus szellemében — megfelelő ismeretek oktatá­sával, készségek kialakításá­val előkészítik a gyermekeket a katonai szolgálatra, illetve a polgári védelemben rájuk háruló teendőkre. Az elmé­leti oktatás a 9. és a 10. osz­tályban egyaránt nyolc-nyolc tanóra. A kilencedikesek megismerkednek a szocialis­ta honvédelem jelentőségével és céljával, a nemzeti nép­hadsereggel, a szocialista vé­delmi közösség fegyverzeté­vel és egyenruháival. A tize­dikben a témák közé tarto­zik a fegyverbarátság, az ember és a technika kapcso­lata a nemzetvédelemben, a NATO céljainak megvilágítá­sa, valamint előkészítés a gyakorlati oktatásra. A gyakorlati oktatás a 9. osztályban 12 nyolcórás ki­képzési nap.ból áll, amelyen a fiúk vehetnek részt önkén­tes alapon. Ugyancsak önkén­tes jelentkezés alapján a nyári szünidőbeli táborozá­son is megszerezhetők az előkészítő katonai ismeretek. A lányok és azok a fiúk, akik nem jelentkeznek katonai elÓKépzésre 12 hatórás polgá­ri védelmi oktatáson, gya­korláson vesznek részt. A 10. osztályosok számára három­napos gyakorlat zárja le a honvédelmi ismeretek okta­tását. Az erők megsokszorozása A szocialista Integráció----- nemzetközi élet fontos S Éji? alkotó részének nevez- Í£%: te a baráti országok népeinek erősödő együttműködését minszki be­szédében L. I. Brezsnyev. A gazdaságban elért kiemelke­dő eredmények és az együtt­működés távlatai álltak a KGST Bukarestben megtar­tott XXXII. ülésszakának elő­terében. A KGST-tagországok gaz­daságának stabil, dinamikus növekedése, hatékony köl­csönös együttműködésük — hangsúlyozták az ülésszakon — évről évre megsokszoroz­za a szocialista közösség gazdasági potenciálját. Ered­ményesen megvalósul az in­tegráció Komplex Program­ja. A Komplex Program megvalósítása során mind teljesebben nyilvánul meg a testvérországok nemzeti' gaz­daságai közötti együttműkö­dés elmélyülésének, gazda­sági fejlettségi szintjeik fo­kozatos kiegyenlítésének a folyamata. A szocialista országok gaz­daságának tervszerű és ki­egyensúlyozott fejlődésével éles ellentétben állnak azok a súlyos gazdasági nehézsé­gek, amelyek a tőkés orszá­gokat sújtják: a növekvő infláció és a valutáris rend­szer válsága, a termelő ka­pacitások kihasználatlansága, a tömegméretű munkanélkü­liség. A szocialista integráció — a fejlődés hatalmas tényező­je. Ezt tanúsítják azok az adatok is, amelyeket a KGST titkársága által nemrégen kiadott szemle — „Áttekintés a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 1977-ben végzeu tevékenységéről” — tartalmaz. Az áttekintés a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy a KGST-tagországok gazdasága gyors és töretlen ütemben fejlődik. 1977-ben a megter­melt nemzeti jövedelem a KGST-tagországok összessé­gét tekintve 5 százalékkal nőtt 1976-hoz képest, 1975- höz képest pedig 12 száza­lékkal. A nemzeti jövedelem növekményének több mint 80 százaléka a társadalmi munka termelékenységének emelkedéséből származott. Az ipari termelés, az előző évek­hez hasonlóan, dinamikusan bővült. Az ipari termelés vo­lumene 1977-ben 1976-hoz képest — a KGST-tagorszá­gok összességét tekintve — 6,3 százalékkal, 1975-höz vi­szonyítva több mint 12 szá­zalékkal nőtt. Az áttekintés olyan adato­kat ismertet, amelyek meg­győzően bizonyítják vala­mennyi népgazdasági ágazat gyorsított ütemű fejlődését. A KGST-tagországok nagy figyelmet szentelnek a leg­fontosabb iparág — a gép­ipar — fejlesztésének. A gép­ipar éves növekedési üteme másfélszeresen múlja felül az ipar egészének növekedési ütemét a KGST-tagországok­ban. Ez módot ad arra, hogy meggyorsítsák a korszerű népagzdasági ágazatok fej­lesztését, új, korszerűbb, magas műszaki-gazdasági mutatókkal rendelkező gépe­ket és berendezéseket hozza­nak létre. A társadalmi termelés fo­kozódó méretei a baráti szo­cialista országokban kedvező feltételeket teremtenek a szo­ciális programok megvalósí­tásához a lakosság jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez. Állandóan nő a városi és falusi dolgozók re­áljövedelme. Az áttekintés hangsúlyozza, hogy az egy lakosra jutó reáljövedelem 1976-ban és 1977-ben Bulgá­riában 6 százalékkal, Ma­gyarországon 5,3 százalékkal, a Szovjetunióban 7,6 száza­lékkal növekedett. A lakos­ság pénzjövedelme az NDK- ban 11 százalékkal, Mongó­liában 11,4 százalékkal, Cseh­szlovákiában 9,4 százalékkal nőtt. A KGST-országokban nagy méretekben folyik a lakás­építés. A folyó ötéves terv el­ső két éve alatt több mint 6 millió lakást építettek fel. Ezzel körülbelül 25 millió ember lakáskörülményei ja­vultak. Több száz új iskolát, rendelőintézetet, kórházat, óvodát és bölcsődét, mozit, sportlétesítményeket és egyéb objektumokat adtak át ren­deltetésének. A partnerek egyeztetett in­tegrációs erőfeszítései hozzá­segítenek ahhoz, hogy meg­találják a legfontosabb gaz­dasági problémák megoldá­sának legcélszerűbb, legha­tékonyabb útjait. Az idén fejezik be a KGST-tagorszá­gok közös erőfeszítésével lé­tesülő olyan hatalmas nép- gazdasági objektumokat, mint a „Szövetség” gázveze­ték és a Vinnyica (Szovjet­unió)—Albertirsa (Magyaror­szág) 750 kilovoltos villamos távvezeték. A KGST-tagországok to­vábbra is bővítik együttmű­ködésüket az atomenergia békés célú felhasználása te­rén. Uj atomerőművek épül­nek Bulgáriában, Magyaror­szágon, az NDK-ban és Cseh­szlovákiában. Folynak az atomerőművek építésének előkészítő munkái Lengyel- országban, Romániában és a Kubai Köztársaságban. E fel­adat megoldásához nagyban hozzájárul a Szovjetunió. Az áttekintés adatokat hoz fel, amelyek a KGST-tagor­szágok tudományos-műszaki egvüttműködésének további elmélyüléséről tanúskodnak. Igv például a Komplex Prog­ram elfogadása óta többmint 10 000 kutatási és fejlesztési munkát zártak el. A tudósok, a mérnökök és a munkások közös erőfeszítésével több mint 1500 új különböző gépet és műszert, több mint 1200 technológiai folyamatot dol­goztak ki, 1300 új anyagot, terméket és készítményt hoz­tak létre. A KGST-tagországok és a tanács szervei most a hosszú távú együttműködési cél­programok kidolgozásán munkálkodnak, amelyek hosszú távra határozzák meg az egyeztetett stratégiát. Ezek a programok a KGST- tagországok közös erőfeszíté­seivel hivatottak biztosítani az energia, fűtőanyagok és alapvető nyersanyagok irán­ti gyorsan növekvő szükség­letek fedezését, teljesebben kielégíteni az élelmiszerek és az ipari fogyasztási cikkek iránti kereslet, emelni a gépipar színvonalát, meg­gyorsítani a közlekedés fej­lődését.-----| három elsőrangú prog­m ram szerepelt a KGST fi|7- bukaresti ülésszakának ___J napirendjén, ezek rea­lizálása módot ad arra, hogy eredményesen és hatékonyan oldjuk meg a baráti országok gazdasági fejlődésének leg- összetetteb és legnagyobb horderejű feladatait. H egyezer kilometer kábel A Magyar Kábelmüvek Budapesti Kábelgyár erősáramú gyáregységében az idén egymilliárd forint értékben készítenek erősáramú kábeleket. Termékeik eljutnak a Szovjetunióba és számos más szo­cialista országba. A közelmúltban elkezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befejez­tével megsokszorozzák termelésüket. A lengyel • repülőgépgyártás A ZEFIR—4 vitorlázó repülőgép Repülőgépek és helikopte­rek, repülőgépmotorok, al­katrészek, vitorlázó repülő­gépek — íme, a lengyel re­pülőgépipar terméklistája. Az iparág gyors fejlődése az 1971-ben hozott határozat eredménye. Abban az évben került aláírásra a lengyel— szovjet együttműködési szerződés a repülgépgyártás területén. Lengyelország megkezdte a korszerű me­zőgazdasági repülőgépek gyártását, egy- és kétmoto- ros könnyű helikopterek, vitorlázó repülőgépek va­lamint az ezekhez a gépek­hez szükséges hajtóművek és szélesebb értelemben vett felszerelések előállítását. Néhány konkrét példa: A rzeszówi vajdaságban, Mielecben, a helyi PZL Közlekedési Felszerelések Gyárában megkezdték a Szovjetunióban gyártott IL —86 légibuszokhoz szüksé­ges alkatrészek és elemek gyártását. Az IL—86 350 utast szállít, óránkénti se­bessége 950 km. Ugyanebben az üzemben megkezdték az AN—28 tí­pusú utasszállító repülőgép gyártását, mely 15—20 utast vesz majd fel fedélze­tére. Az AN új változata a Lengyelországban már évek óta gyártott kis személyszál­lító repülőgépek sorozatá­nak kiegészítése lesz. Dromader és Belfegor, va­lamint Kruk — azoknak a mezőgazdasági repülőgé­peknek a neve, melyeknek gyártásában szakosodtak Lengyelországban. A Dro­mader 1500 kiló műtrágyát, a Belfegor 2900 kilótj míg a Kruk 1 tonnát szállít és szór a földekre. Lengyelor­szág ma a második helyen áll a világban a mezőgazda- sági repülőgépek gyártása terén, elsősorban a szocia­lista országoknak exportál, de jut Afrika . és Közel-Ke­let országaiba is. Mi—2 a több változatban is előállított helikopterek jele. A személyszállító vál­tozat 8 személynek ad he­lyet. Iskra — sugárhajtású ok­tató-gyakorló repülőgép. Sebessége — 750 km/óra. ’Vitorlázó repülőgépek — legújabb közülük a Pirat (Kalóz) — eleganciájuktól és kitűnő eredményeikről ismertek. Legjobb bizonyí­téka ennek az a sok bajnoki cím, melyet a lengyel vitor­lázórepülők épp ezeken a gépeken szereztek. PAWEL DERESZ A Wilga az egyik legkeresettebb kis motoros gép Növekedett a kubai cukortermelés A kétszeri aratás alapján a múlt évben 6 953 000 tonna cukrot termelt Kuba, 800 ezer tonnával többet az előző évi­nél. A szigetország cukorfo­gyasztása némileg csökkent, s exportja emelkedett. A ku­bai cukor legnagyobb import­őre a Szovjetunió, amely ta­valy 3 790 000 tonnát vásá­rolt. így Kuba 6 238 000 ton­nás exportjának több mint a felét a Szovjetunióba szállí­totta. A szovjet partnerek után Kuba legnagyobb cu­korvásárlói a kínai, az NDK- beli, a bulgáriai megrende­lők, amelyek általában 200— 200 ezer tonnánál több cuk­rot szereznek be a karib-ten- geri szigetországtól. Magyar- ország a múlt évben több mint 50 ezer tonna kubai cukrot vásárolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom