Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3. ■Képújság 9 Vietnam a KGST-ben Motorvonatok exportra Bővített villamoshálózat Mintegy 2000 csehszlovák „Tatra” villamossal bővítik még ebben az évben az NDK járműparkját. Az ország ki­lenc városában közlekednek majd az új „Tátrák”. Ehhez hozzájárul még a mintegy 1600 kilométer hosszúságú 150 vonal, melyet a követke­ző időszakban 27 városban, köztük Berlin új lakónegye­deiben bővítenék majd ki. A városi forgalomban a vil­lamos még mindig közked­velt közlekedési eszköz. Annak ellenére, hogy a hálózatot állandóan újították és javították, az NDK-ban több mint három évtizede nem változtak a menetjegy­árak. A villamosjegy ára ál­talában 20 pfennig, de a nyugdíjasok, a tanulók, a rokkantak és a közlekedési alkalmazottak engedménye­ket élveznek. Sem az új „Tatra” kocsik, sem pedig a költséges korszerűsítés nem vonta maga után a tarifa emelését, viszont az állami hozzájárulás az állampolgá­rok által fizetett minden márkához 1,37 márka. Textilgyár a havason A szebeni havasokban fek­vő Cisnadie (Nagydisznód) többek között (Heltai Gáspár szülőházán és az Árpád-kori templomon kívül — a szerk.) 103 éve alapított textilgyárá­ról is híres. A Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett gyárban — a több mint húszfajta szö­veten kívül — nagy népsze­rűségnek örvendő szőnyege­ket is készítenek. A szőnyeg­gyártó részleg hétféle termé­két hét különböző program­mal ellátott gépsoron állít­ják elő. A textilgyárban egész munkásdinasztiák dolgoznak, talán ezért nem ismerik erre­felé a munkaerőhiány fogal­mát. A fiatalok szívesen jön­nek ide, de igaz, hogy az üzem is mindent megtesz ér­tük: a kombinát saját szabó­ságot, mosodát tart fenn munkásszállása, óvodája és bölcsődéje van. Állandóan javul a dolgozók több mint felét kitevő nők helyzete is. Mire képes a Pirimetin? Dr. Ilija Belokonszki, a szófiai Katonaorvosi Akadé­mia rektorhelyettese húsz esztendős munkával új, ere­deti gyógyszert hozott létre Találmányát a Pirimetint, a bolgár onkológusok máris eredménnyel alkalmazzák. Milyen célokat szolgál az új bolgár gyógyszer? Ismert- hogy a rákos megbetegedések gyógyítására sikeresen hasz­nálják a sugárterápiát. A ke­zelés azonban igen gyakran hányingerrel, alacsony vér­nyomással, hányással, s ál- ialában rossz közérzettel is jár. Ilyenkor a beteg állapo­ta rosszabbodik, s a kezelést abba kell hagyni. Ez pedig azt jelenti, hogy a daganat tovább növekszik. Nos, a Pi­rimetint ilyen esetekben al­kalmazzák. Belokonszki dok­tor új gyógyszere ugyanis megszünteti a sugárkezelés káros mellékhatásait, megnö­veli a szervezet ellenálló­képességét, s a sugárkezelés tovább folytatódhat. A bolgár orvosok több más betegség ellen is használják a gyógyszert. így például a Pirimetin megakadályozza az operációnak alávetett pá­ciens hányását, alkalmazható mérgezések esetében, s a ten­geri betegség ellen is., . A bulgáriai alkalmazás már megkezdődött. Jelenleg több külföldi klinikán foly­nak a Pirimetin alkalmazá­sának kísérleteit. Energia a főid mélyéből A belgrádi egyetem bá­nyászati és földtani karán jelenleg folyó kutatások cél­ja annak a kiderítése, hogy felhasználhatók-e az ország föld alatti vízkészletei villa­mos energia gyártására és fűtésre. Jugoszláv szakemberek vé­leménye szerint ez igen gaz­daságos lehetne. Véleményü­ket azzal ^indokolják, hogy 1973-tól már a világ 50 or­szágában használják a ter­málforrások energiáját villa- mosenergia-gyártásra. Vasúti komp a tengerszoroson A Szahalin és a kontinens közötti teher- és személy- forgalom évről évre nő. Az Ohotszki-tengerben csaknem ezer kilométeren át északról délre húzódó sziget potenciá­lis lehetőségei nagyok. Sok­felé indulnak innen hajók, amelyek halat, papírt, cellu­lózt és más termékeket szál­lítanak. A szigeten kirakodó hajók hozzák a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges bá­nyászati berendezéseket, gé­peket, építőanyagokat, a kü­lönféle közszükségleti cikke­ket — kezdve a személy- kocsiktól a gyerekjátékokig. A kontinens Szahalintól el­választó Tatár-szorosban már öt éve Diesel-elektromos jég­törők segítségével vasúti komp is jár. Az öt jégtörő komp mindegyikének fedél­zetén sínek vannak a vago­nok számára. Az átkelő­hajók néhány óra alatt le- küzdik a báziskikötőül szol­gáló Vanyino és a szahalini Holmszk közötti távolságot. Mivel a rakományt nem kell átrakni, a szállítás sokkal ol­csóbb — a rakodás kiküszö­bölése különösen gyorsan romló áruk esetében fontos. A felszabaduló mólókat így más hajók foglalhatják el. A komphajók nagyszámú utast is szállítanak. A közel­jövőben a hajók számát nyolcra növelik, ami elősegí­ti e szolgáltatás további ja­vítását. Képünkön: vasúti kocsik gurulnak a tengeri komp fedélzetére. A Szojuz-6 útja Képünkön: a Szál jut—6 útjának egy részlete, a Rák csil­lagképben. Jobbra a Mars látható. A fényképet Rodewisch NDK-beli városka iskolai obszervatóriuma készítette. (MTI Külföldi Képszolgálat) 1977. szeptember 28-án in­dult el hosszú útjára a Szal- jut—6 űrállomás, amely már többször is a világlapok cím­oldalára került. Az első le­génység október 9-én startolt a Szojuz—25 űrhajóval, ek­kor azonban nem sikerült az összekapcsolódás. Később bebizonyosodott, hogy nem az űrállomás, ha­nem a Szojuz—25 összekap­csoló rendszere volt a hibás. A továbbiakban a Szojuz—6- ban érték el az űrrepülés világrekordját, itt dolgozott először az Interkozmosz- program keretén belül nem­zetközi (szovjet és csehszlo­vák, majd szovjet és lengyel) legénység. Óriási szenzáció volt, amikor a Progressz te­herszállító űrhajó kikötött a Szojuz—6-on, felfrissítve ez­zel az űrállomás készleteit. Belső berendezésében a ko­rábbi, Szojuz—5 űrállomás­sal szemben az az eltérés, hogy kivették a nagy táv­csövet, ennek helyére válasz­fal került. Ez a legnagyobb térfogatú henger belsejét egy ergonómiai szobára, egy ki­sebb hálófülkére és egy kü­lön fürdőszoba-WC helyiség­re osztja fel és átjárási lehe­tőséget is hagy a hátsó helyi­séghez. A hálófülkében 4—5 hálóhely van, az űrállomá­son 7—10 munkahely talál­ható. Ily módon több űrhajós is dolgozhatna a fedélzeten, de ez esetben pihenésre igény­be kell venni a szállító űr­hajójukat is. A tudományos adatok fel­dolgozása még folyamatban van, és egészen biztos, hogy sok-sok tudományos cikk fog napvilágot látni az eddigi kí­sérletek alapján. A kísérlet­sorozat, amelyet eddig vé­geztek, a korábbi űrállomás kísérleteitől sok mindenben különbözik. Első ízben hoz­tak létre például három egy­ségből álló űrállomáskomp­lexumot Föld körüli pályán és első alkalommal volt egy­szerre két legénység egy űr­állomás fedélzetén. Óriási je­lentőségű, hogy űrhajóscseré­re került sor és egy űrséta alkalmával felülvizsgálták a külső berendezéseket. Első ízben szállítottak utánpótlást az űrállomásra speciális te­herszállító űrhajóval, vala­mint első alkalommal történt automatikus és pilótavezette űrhajókkal váltásos manőver az űrállomás működési idejé­nek jelentős meghosszabbítá­Scíi'cl. A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyár az idén ötvenhat darab három, illetve négy ko­csiból álló motorvonatot gyárt. Szovjet megrendelésre negyvenhat, jugoszláv megren­delésre tíz szerelvényt szállítanak még az év végéig. A képen: a jugoszláv ezeregy­száz lóerős elektromos motorvonat külső szerelése látható. KGST 10. tagországa a Vietnami Szocialista Köztársaság lett. A KGST Bukarestben megtartott XXXII. üléssza­kának résztvevői egyértelmű­en támogatták a fiatal köz­társaságnak azt a kérését, hogy „ki akarja bővíteni együttműködését a testvéri KGST-országokkal”. A vietnami elvtársak sze­rint a Vietnami Szocialista Köztársaság és a KGST kö­zött az utóbbi években egyre szorosabbá váltak a kapcso­latok. Ennek egyik példája Vietnam belépése 1972-ben a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankba és a Nemzetközi Beruházási Bankba. A KGST Végrehajtó Bi­zottságának ülése megvitatta *■' annak a gazdasági és műsza­ki-tudományos segítségnyúj­tásnak a kérdéseit, amely a vietnami népgazdaság újjá­építését és a szakemberkép­zést fogja szolgálni. A fiatal szocialista Viet­nam tevékenységi programja, amelyet a Vietnami Kommu­nista Párt IV. kongresszusán fogadtak el, nehéz körülmé­nyek között valósul meg. A vietnami elvtársak szerint még több nemzedék fogja érezni a harmincéves háború következményeit, amelynek során emberek milliói hal­tak meg vagy váltak nyo­morékká, elpusztult az or­szág, megsemmisült a gazda­ság. A kialakuló új gazdasá­gi struktúra kiegyensúlyozott kapcsolatot teremt a vietna­mi kormánynak a gazdaság újjáépítésére irányuló erőfe­szítései és a KGST-n belüli gazdasági együttműködés ele­mei között. A vietnami vezetőknek minden alapjuk megvan ah­hoz, hogy optimizmussal fi­gyeljék gazdasági fejlődésük ütemét. A mai Észak példá­ján láthatjuk, hogy a hábo- 0, rús károk felszámolásában a vietnami nép óriási munkája mellett milyen szerepet ját­szik a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió in­ternacionalista segítségnyúj­tása. Az ipari központok egyik példája — Hon Gay. E szép tengerparti város újjáépíté­sében a magyar építők nyúj­tónak nagy segítséget, a hajógyár építésében a len­gyel szakemberek, az ener­getikai létesítmények építé­sében az NDK energetikusai. Csehszlovákia különböző anyagokat és berendezéseket szállított. A Szovjetunió is jelentős segítséget nyújtott a vietnami ipar minden terü­letén, többek között a szén- termelésben, a kohászatban, az energiatermelésben. A Szovjetunió jejenleg 94 létesítmény tervezéséhez és építéséhez nyújt műszaki és gazdasági segítséget a már felépített 200 létesítményen túlmenően. Vietnam a jelen­legi ötéves tervidőszakban a Szovjetuniótól hitelre kap be­rendezéseket és nyersanyago­kat a nehézipar és a könnyű­ipar legfontosabb területei számára, valamint élelmisze­reket és más árucikkeket. Bulgária a rézlelőhelyek hasznosításában és a vízierő- mű-építésben nyújt segítsé­get Vietnamnak, Magyar- ország pedig a gyártásszer­vezésben, többek között a híradástechnika területén Sokféle segítséget kap Viet­nam az NDK-tól, Lengyel- országtól, Csehszlovákiától, Romániától, Kubától és Mon­góliától is. „Azt, hogy ma vannak korszerű gyáraink, bányáink, intézeteink, laboratóriuma­ink, hogy vannak dolgozóink, akik kezelni tudják a gépe­ket és a bonyolult berende­zéseket — mondja a vietna­mi—szovjet baráti társaság főtitkára, Vu Quoc Huy elv- tais — barátaink segítségé­nek köszönhetjük. A KGST-tagországok nem­csak két-, hanem többoldalú szerződések alapján is együtt­működnek Vietnammal. Pél­da erre az „Egység” transz­vietnami Vasút építése. Emel­lett más közös vállalkozáso­kat is terveznek. A többolda­lú együttműködésnek újabb lehetőségeit adják a KGST kereteiben kidolgozott hosz- szú távú programok. A nagy potenciális gazda­sági lehetőségekkel rendelke­ző Vietnam — amint ezt a KGST legutóbbi ülésszakán hangsúlyozták — arra törek­szik, hogy kivegye részét a szocialista országok gazdasá­gi erejének fokozásából. A szocialista Vietnam be­lépése a KGST-be nagy ese­mény. Amint a szovjet dele­gáció vezetője A. N. Koszigin hangsúlyozta, ez az esemény arról tanúskodik, hogy a Vietnam iráriti barátság és szolidaritás, amely a hősies függetlenségi harc éveiben jól vizsgázott, egyre tartó- sabbá és erősebbé válik. A KGST már mintegy 30 éves. L. I. Brezs- nyev szerint „ezek az évek egy nagy ország­csoport egyenjogú együttmű­ködésének, nemzeti és inter­nacionalista érdekeik ki­egyensúlyozott összekapcso­lásának és a szocialista in­ternacionalizmus gyakorlati megvalósulásának évei”. A jövőben a KGST eddigi ta­pasztalataival a szocialista Vietnam is teljes mértékben élhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom