Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1978. szeptember 17. “Képújság 3 » Hasznos ajánlások a településfejlesztésre és vízgazdálkodásra Kétnapos hasznos munka után véget ért a vízgazdálkodási és településfejlesztési tudományos tanácskozás, amely a ténymegállapításokon túl számos hasznos javaslattal is szolgált a jövő teendőit illetően. A négy témakör felölelte a kérdéscsoport egészét, s a legkiválóbb szakemberek részvétele az anyagok előkészítésében, a szemináriumok munkájában és a vitában, a biztosíték arra, hogy valós képet kaphattak az illetékesek a jelen helyzetről a hasznosítható ajánlások birtokába jutottak. Rendkívül figyelemre méltó az a megállapítás, hogy a vízvezeték-hálózatok telepítésénél megbosszulja magát a helytelen, rövid távra szóló tervezés. Ilyenkor telepítenek olyan csatornahálózatot, amely hamar itúlterheltté válik és új, tehermentesítő csatornák építéséhez kell folyamodni. Az egyik tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a településvezetők az előköz- művesítéskor nem ismerik az oda kerülő ipar jellegét. A településhálózat és a nagytérségi vízgazdálkodás problémakörétől nem választható el az ország, illetve egyes régiók térszerkezetének alakulása. A területen megjelenő térszerkezetet jelentős mértékben befolyásolják egyes vízügyi nagy létesítmények, éppen ezért elsősorban a közlekedés és szállítás szempontjából jelentős vízi utaknak a térszerkezetben betöltött szerepét, illetve az arra való meglévő, esetlég várható hatását gondosan mérlegelni kell. A térszerkezet elemzésénél az ilyen jellegű létesítményeket a termelőerők megoszlásával szemben előnyben kell részesíteni. A településhálózat és nagytérségi vízgazdálkodás egyik speciális problémakörét jelenti a nagyüzemi állattaró telepek vízigényének biztosítása, illetve a telepek által kibocsátott szennyvizek megfelelő módon történő kezelése és elhelyezése. Az üdülési célra igénybe vett, illetve igénybe vehető vizek minőségének védelme kiemelt gondoskodást kell hogy élvezzen. Igen jelentős a partvédelem biológiai eszközökkel való megoldása, ezzel is biztosítva a vizek öntisztulásának kedvező feltételeit. A termálturizmus fejlesztésének igazolt gazdasági eredményei mellett szociál- turisztikai vonatkozásai is hasonlóan jelentősek. Figyelembe véve azt a tény, hogy hazánk mintegy 2200 településének körzetében van feltárt, vagy könnyen feltárható termálvíz, ezt a kérdést kiemelten szükséges kezelni, tekintettel arra, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi eszközök szétforgácsolásával a termálturizmus fejlesztésének egyik alapvető célját sem tudnánk kellőképpen szolgálni, a fejlesztésre legalkalmasabb településekre koncentrálni. Amellett, hogy az úgynevezett termálprogram termálkincsünknek elsősorban az üdülés-idegenforgalom szolgálatában történő kihasználásával foglalkozott, fontosságot kell tulajdonítani a termálvizek mezőgazdasági termesztési, fűtési és ipari célokra történő felhasználására is. Törekedni kell a termálvizek komplex jellegű hasznosítására. Helyi-területi szinten többféle — tevékenységük jellege és alárendeltségi helyzetük tekintetében különböző — szerv lát el vízgazdálkodási feladatokat. A települések szempontjából fontos vízgazdálkodási tevékenységfajták köre igen széles: vízellátási, csatornázási, szennyvíz- tisztítási, vízrendezési, vízkárelhárítási, fürdőügyi stb. feladatokat foglal magában. Ez fokozza egyfelől az irányítás, másfelől az érintett szervek közötti együttműködés jelentőségét. A megnövekedett követelmények nem csupán a tervezésben érdekelt szervek hatékony együttműködését, hanem bizonyos vonatkozásban a tervezés jelenlegi rendszerének továbbfejlesztését is megkívánják, így mindenekelőtt a jelentősebb települések általános rendezési terveinek kiegészítését olyan részletes közműtervekkel, mint például a jelenlegi közlekedés-szervezési tervek. A konferencia által elfogadott — és az illetékes szervekhez eljuttatott — ajánlások felölelik a területfejlesztés és a vízgazdálkodás minden területét. Javasolják — többek között — az eddig elkészült tervek és koncepciók rendszerének és időtávlatainak szabályozását. Külterületi és apró falvas térségeink vízellátásának korszerű, egyben gazdaságos, megoldására olyan programot kell kidolgozni, amely helyes műszaki megoldásokat tartalmaz a végrehajtás módozataira és feltételeire. Jelentősebb üdülőterületeinken és a nagyobb városok agglomerációjában a szennyvizek egyedi elvezetése és tisztítása helyett a nagyobb térségekre kiterjedő, regionális csatornázási rendszerek kialakítása kerül előtérbe. , Az ajánlás javaslatokat tartalmaz a Csapadékvíz elvezetésének megoldására, a településeken keletkező fe- kálhulladék szakszerű elszállításának és tárolásának megoldására, a települések közművesítésének a településszerkezettel, a beépítési móddal való összehangolására — hogy csak néhányat emeljünk ki a sorból. A konferencia hasznos volt, eredményei várhatóak a jövőben. Rába-erőgépek A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában sorozatban készülnek a Rába I80-as nagy teljesítményű erőgépek. A képen Lendvai Ferenc és Mándi Imre ellenőrzi szállítás előtt az erőgépeket. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Tambovi vendégeink Három arc a harminchatból L Harminchatan jöttek látogatóba a Szovjetunióból Magyarországra, és éppen testvérmegyénkből, Tambovból. A hatalmas terület minden részéből, szinte minden foglalkozási ágat képviselve. Van közöttük középiskolai tanár, mérnök, pártmunkás, párttitkár, munkásnő és szak- szervezeti funkcionárius. A csoport vezetőit, köztük Va- lentyin Petyin Nyikolajevi- cset, tegnap délelőtt dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára is fogadta. Teljesen esetleges és önkényes a kiválasztás, hogy kikkel ismertetjük meg olvasóinkat, legfeljebb annyiban jellemző, hogy más-más területről jöttek, és más a foglalkozásuk, beosztásuk. Mindhárman először járnak Magyarországon. Genye- ralova Nyina Fjodorovna egy hatalmas gyár szakszervezeti bizottságának az elnökhelyettese, két éve. A gyár csapágyakon kívül traktoralkatrészeket is gyárt'. Exportálnak is belőle, talán éppen Tolna megyébe is. Az üzem SZMBT-tagcso- port, ezért szinte mindent tudnak nemcsak Tolna megyéről. de általában Magyar- országról is. A színházteremben és a klubban magyar sarkot rendeztek be, lelkes olvasói a Tambovszkaja Pravda ugyancsak rendszeresen megjelenő Tolna megyei oldalának. Minden évben jönnek néhányan Magyarországra, személyesen ismerkedni az országgal, és az emberekkel. Az idén Nyina Fjodo- rovnára került a sor. A Szovjetunióban a turizmust is társadalmi forrásokból finanszírozzák. A munkahelyük vagy a társadalmi szervük fizeti ki a költségeket. ezért hát természetes, hogy a termelőmunkában és a közéletben kiemelkedően dolgoznak mindazok, akiket megyénkben is köszönthe- tünk. Nyina Fjodorovna két éve még óvónő volt, ma is foglalkozik — társadalmi munGenyeralova Nyina Fjodorovna kában — pedagógiai módszertani tanácsadással. Mi úgy fogalmaznánk, hogy tűzről pattant menyecske, ha nem volna elevensége mellett olyan tiszteletet parancsoló a modora. Valószínűleg a tulajdonságai miatt lett a szakszervezeti tanácsnak is elnökhelyettese. A tizenegy napos magyar- országi úton is sokat segít társainak, de még a tolmácsnak is. A gyárban árulnak és vesznek is szép számban magyar könyveket, lemezeket. Képeket, újságokat állítanak ki a klubban. Viszatyenko Valentyina Klementyevna, még az IBUSZ kitűnően beszélő tolmácsának is meglepetést okozott. No, nem a fordításban akadt el, de már több mint egy hete együtt utaznak, és az újságíróval együtt úgy gondolta, hogy Valentyina Klementyevna legfeljebb harmincöt éves lehet, de inkább harminc. A beszélgetés közben meg kiderült, hogy a kislánya és a kisfia, akikről sokat beszélt, 18 és 13 évesek. Nekik szeretne emléktárgyakat vinni Tolna megyéből is, és persze a férjének. Növényvédő szereket gyártó üzemben munkásnő. Azt mondja, nem is talál rá szavakat, hogy mennyire szép az ország és ez a megye. Ez az első külföldi útja, olvasott már az újságban Tolna megyéről, de különösebben sokat nem tudott Magyarországról, csak most ismerkedik vele, és ha hazamegy, mindenkinek elmondja, mit látott. Magyar írók könyveit is szeretné elolvasni, hogy jobban megismerje az embereket. Filmet már látott, a moziban és a televízióban is, ezután keresni fogja őket, és mind megnézi. Szeretne már otthon lenni a gyerekeivel, mert „az ember mindig vágyik haza”, de még szívesen maradna nálunk, mert szeretne minél többet látni, hallani. Szaveljev Viktor Ivanovics a bondori járásból jött, és egy speciális mezőgazdasági feldolgozó üzem párttitkára. A felesége ápolónő, vagy ahogy ő fogalmazta, „sziszt- ra”, azaz nővér. Egy hétéves fiuk van. Legszívesebben a munkahelyéről beszél, ami egyébként mindhármójukra jellemző. Szeretnek beszélni Viszatyenko Valentyina Klementyevna is arról, ami életüknek legalább a felét kitölti. Budapestet nagyon szépnek, gyönyörűnek találja, a magyarokat pedig kedvesnek és vendégszeretőnek. A meleg fogadtatásért pedig köszönetét mondott mindazoknak, akik a csoporttal foglalkoztak. Mindhárman olvassák nemcsak a Tambovszkaja Pravda, hanem a Magyar Hírek című újság orosz nyelvű kiadását is. A három ember, bár kapcsolataik Magyarországgal és a megyével különbözőek, egyaránt jelentősnek és egyben teljesen természetesnek és magától értetődőnek tartják az egymás iránti érdeklődést, a két nép barátságát, és a megyék közötti testvérkapcsolatot. Éppen olyan örömmel és kíváncsisággal jöttek hozzánk, ahogy mi megyünk, és még többen szeretnénk megismerkedni a Szovjetunióval, és abból is testvérmegyénkkel, Tambovval. IHÁROSI IBOLYA Szaveljev Viktor Ivanovics Tudománypolitikai tanácskozás Mélykúti Attila, az MTI tudósítója jelenti: Több mint negyven kutatóintézeti igazgató, tudományos főmunkatárs, elméleti és gyakorlati szakember, vitával folytatta munkáját szombaton, a tihanyi tudománypolitikai tanácskozáson. A Hazafias Népfront és a Magyar Tudományos Akadémia Tudománypolitikai Klubjának rendezvényén nagy hangsúlyt kapott a VI. ötéves terv előkészítése, a termelővállalatok és a kutatóintézetek középtávú terveinek közös, megalapozott kidolgozása. Éppen ezért még inkább előtérbe kerül a kutatás hatékonysága. A VI. ötéves terv kidolgozásakor meghatározó szerepet játszik, hogy az erőket a központi fejlesztési programok szolgálatába állítják, érvényesítve a tudományos életben is a szelektivitás elvét. A kutatás és a gyakorlat kapcsolatát kívánják erősíteni újabb tudományostermelési társaságok kialakításával. A vita résztvevői őszintén, önkritikusan szóltak tudományos életünk árnyoldalairól is: egybehangzóan szorgalmazták a kutatói élet erkölcsének erősítését, aminek érdekében már megszülettek az utóbbi hónapokban az első intézkedések. Több felszólaló rávilágított arra, hogy a tudományos rangok és címek mögött ma még gyakorta hiányzik a tényleges munka, s ezért kívánatos az ellenőrzés erősítése. A vélemények kereszttüzébe került a találmányok sorsa is: aggasztóan csökkent az utóbbi időkben a termelést, a mindennapi életünket gyarapító, könnyítő kutatási eredmények száma. A tudomány és a gyakorlat összhangjának vitáját délután „A hazafiság és a patriotizmus a tudományos emberek világnézetében” témája követte. A vitán megjelent és felszólalt Illyés Gyula Kossuth-díjas költő. (MTI)
