Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

1978. szeptember 17. “Képújság 3 » Hasznos ajánlások a településfejlesztésre és vízgazdálkodásra Kétnapos hasznos munka után véget ért a vízgazdál­kodási és településfejlesztési tudományos tanácskozás, amely a ténymegállapításo­kon túl számos hasznos ja­vaslattal is szolgált a jövő teendőit illetően. A négy té­makör felölelte a kérdéscso­port egészét, s a legkiválóbb szakemberek részvétele az anyagok előkészítésében, a szemináriumok munkájában és a vitában, a biztosíték ar­ra, hogy valós képet kaphat­tak az illetékesek a jelen helyzetről a hasznosítható ajánlások birtokába jutot­tak. Rendkívül figyelemre mél­tó az a megállapítás, hogy a vízvezeték-hálózatok telepí­tésénél megbosszulja magát a helytelen, rövid távra szóló tervezés. Ilyenkor telepíte­nek olyan csatornahálózatot, amely hamar itúlterheltté vá­lik és új, tehermentesítő csa­tornák építéséhez kell fo­lyamodni. Az egyik tanulmány fel­hívja a figyelmet arra, hogy a településvezetők az előköz- művesítéskor nem ismerik az oda kerülő ipar jellegét. A településhálózat és a nagytérségi vízgazdálkodás problémakörétől nem vá­lasztható el az ország, illet­ve egyes régiók térszerkeze­tének alakulása. A területen megjelenő térszerkezetet je­lentős mértékben befolyásol­ják egyes vízügyi nagy léte­sítmények, éppen ezért első­sorban a közlekedés és szál­lítás szempontjából jelentős vízi utaknak a térszerkezet­ben betöltött szerepét, illetve az arra való meglévő, eset­lég várható hatását gondosan mérlegelni kell. A térszerke­zet elemzésénél az ilyen jel­legű létesítményeket a ter­melőerők megoszlásával szemben előnyben kell ré­szesíteni. A településhálózat és nagy­térségi vízgazdálkodás egyik speciális problémakörét je­lenti a nagyüzemi állattaró telepek vízigényének biztosí­tása, illetve a telepek által kibocsátott szennyvizek meg­felelő módon történő kezelé­se és elhelyezése. Az üdülési célra igénybe vett, illetve igénybe vehető vizek minőségének védelme kiemelt gondoskodást kell hogy élvezzen. Igen jelentős a partvédelem biológiai esz­közökkel való megoldása, ez­zel is biztosítva a vizek ön­tisztulásának kedvező felté­teleit. A termálturizmus fejlesz­tésének igazolt gazdasági eredményei mellett szociál- turisztikai vonatkozásai is hasonlóan jelentősek. Figye­lembe véve azt a tény, hogy hazánk mintegy 2200 telepü­lésének körzetében van fel­tárt, vagy könnyen feltárha­tó termálvíz, ezt a kérdést kiemelten szükséges kezelni, tekintettel arra, hogy a fej­lesztésre rendelkezésre álló anyagi eszközök szétforgá­csolásával a termálturizmus fejlesztésének egyik alapve­tő célját sem tudnánk kellő­képpen szolgálni, a fejlesz­tésre legalkalmasabb telepü­lésekre koncentrálni. Amellett, hogy az úgyne­vezett termálprogram ter­málkincsünknek elsősorban az üdülés-idegenforgalom szolgálatában történő ki­használásával foglalkozott, fontosságot kell tulajdonítani a termálvizek mezőgazdasági termesztési, fűtési és ipari célokra történő felhasználá­sára is. Törekedni kell a ter­málvizek komplex jellegű hasznosítására. Helyi-területi szinten több­féle — tevékenységük jelle­ge és alárendeltségi helyze­tük tekintetében különböző — szerv lát el vízgazdálko­dási feladatokat. A települé­sek szempontjából fontos víz­gazdálkodási tevékenységfaj­ták köre igen széles: vízellá­tási, csatornázási, szennyvíz- tisztítási, vízrendezési, víz­kárelhárítási, fürdőügyi stb. feladatokat foglal magában. Ez fokozza egyfelől az irá­nyítás, másfelől az érintett szervek közötti együttműkö­dés jelentőségét. A megnövekedett követel­mények nem csupán a terve­zésben érdekelt szervek ha­tékony együttműködését, ha­nem bizonyos vonatkozásban a tervezés jelenlegi rendsze­rének továbbfejlesztését is megkívánják, így mindenek­előtt a jelentősebb települé­sek általános rendezési ter­veinek kiegészítését olyan részletes közműtervekkel, mint például a jelenlegi köz­lekedés-szervezési tervek. A konferencia által elfoga­dott — és az illetékes szer­vekhez eljuttatott — ajánlá­sok felölelik a területfejlesz­tés és a vízgazdálkodás min­den területét. Javasolják — többek között — az eddig el­készült tervek és koncepciók rendszerének és időtávlatai­nak szabályozását. Külterü­leti és apró falvas térségeink vízellátásának korszerű, egy­ben gazdaságos, megoldására olyan programot kell kidol­gozni, amely helyes műszaki megoldásokat tartalmaz a végrehajtás módozataira és feltételeire. Jelentősebb üdülőterülete­inken és a nagyobb városok agglomerációjában a szenny­vizek egyedi elvezetése és tisztítása helyett a nagyobb térségekre kiterjedő, regioná­lis csatornázási rendszerek kialakítása kerül előtérbe. , Az ajánlás javaslatokat tartalmaz a Csapadékvíz el­vezetésének megoldására, a településeken keletkező fe- kálhulladék szakszerű elszál­lításának és tárolásának megoldására, a települések közművesítésének a telepü­lésszerkezettel, a beépítési móddal való összehangolásá­ra — hogy csak néhányat emeljünk ki a sorból. A konferencia hasznos volt, eredményei várhatóak a jövőben. Rába-erőgépek A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában sorozatban készülnek a Rába I80-as nagy teljesítményű erőgépek. A képen Lendvai Ferenc és Mándi Imre ellen­őrzi szállítás előtt az erőgépeket. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Tambovi vendégeink Három arc a harminchatból L Harminchatan jöttek láto­gatóba a Szovjetunióból Ma­gyarországra, és éppen test­vérmegyénkből, Tambovból. A hatalmas terület minden részéből, szinte minden fog­lalkozási ágat képviselve. Van közöttük középiskolai tanár, mérnök, pártmunkás, párttitkár, munkásnő és szak- szervezeti funkcionárius. A csoport vezetőit, köztük Va- lentyin Petyin Nyikolajevi- cset, tegnap délelőtt dr. Ki­rály Ernő, a megyei pártbi­zottság titkára is fogadta. Teljesen esetleges és önké­nyes a kiválasztás, hogy kik­kel ismertetjük meg olvasó­inkat, legfeljebb annyiban jellemző, hogy más-más te­rületről jöttek, és más a fog­lalkozásuk, beosztásuk. Mindhárman először jár­nak Magyarországon. Genye- ralova Nyina Fjodorovna egy hatalmas gyár szakszervezeti bizottságának az elnökhelyet­tese, két éve. A gyár csap­ágyakon kívül traktoralkat­részeket is gyárt'. Exportálnak is belőle, talán éppen Tolna megyébe is. Az üzem SZMBT-tagcso- port, ezért szinte mindent tudnak nemcsak Tolna me­gyéről. de általában Magyar- országról is. A színházterem­ben és a klubban magyar sarkot rendeztek be, lelkes olvasói a Tambovszkaja Pravda ugyancsak rendszere­sen megjelenő Tolna megyei oldalának. Minden évben jön­nek néhányan Magyarország­ra, személyesen ismerkedni az országgal, és az emberek­kel. Az idén Nyina Fjodo- rovnára került a sor. A Szovjetunióban a turiz­must is társadalmi források­ból finanszírozzák. A mun­kahelyük vagy a társadalmi szervük fizeti ki a költsége­ket. ezért hát természetes, hogy a termelőmunkában és a közéletben kiemelkedően dolgoznak mindazok, akiket megyénkben is köszönthe- tünk. Nyina Fjodorovna két éve még óvónő volt, ma is fog­lalkozik — társadalmi mun­Genyeralova Nyina Fjodorovna kában — pedagógiai mód­szertani tanácsadással. Mi úgy fogalmaznánk, hogy tűzről pattant menyecs­ke, ha nem volna elevensége mellett olyan tiszteletet pa­rancsoló a modora. Valószí­nűleg a tulajdonságai miatt lett a szakszervezeti tanács­nak is elnökhelyettese. A tizenegy napos magyar- országi úton is sokat se­gít társainak, de még a tolmácsnak is. A gyárban árulnak és vesznek is szép számban magyar könyveket, lemezeket. Képeket, újságo­kat állítanak ki a klubban. Viszatyenko Valentyina Klementyevna, még az IBUSZ kitűnően beszélő tol­mácsának is meglepetést okozott. No, nem a fordítás­ban akadt el, de már több mint egy hete együtt utaz­nak, és az újságíróval együtt úgy gondolta, hogy Valentyi­na Klementyevna legfeljebb harmincöt éves lehet, de in­kább harminc. A beszélgetés közben meg kiderült, hogy a kislánya és a kisfia, akikről sokat beszélt, 18 és 13 évesek. Nekik szeretne emléktárgya­kat vinni Tolna megyéből is, és persze a férjének. Nö­vényvédő szereket gyártó üzemben munkásnő. Azt mondja, nem is talál rá sza­vakat, hogy mennyire szép az ország és ez a megye. Ez az első külföldi útja, olva­sott már az újságban Tolna megyéről, de különösebben sokat nem tudott Magyaror­szágról, csak most ismerke­dik vele, és ha hazamegy, mindenkinek elmondja, mit látott. Magyar írók könyveit is szeretné elolvasni, hogy jobban megismerje az embe­reket. Filmet már látott, a moziban és a televízióban is, ezután keresni fogja őket, és mind megnézi. Szeretne már otthon lenni a gyerekeivel, mert „az em­ber mindig vágyik haza”, de még szívesen maradna ná­lunk, mert szeretne minél többet látni, hallani. Szaveljev Viktor Ivanovics a bondori járásból jött, és egy speciális mezőgazdasági feldolgozó üzem párttitkára. A felesége ápolónő, vagy ahogy ő fogalmazta, „sziszt- ra”, azaz nővér. Egy hétéves fiuk van. Legszívesebben a munkahelyéről beszél, ami egyébként mindhármójukra jellemző. Szeretnek beszélni Viszatyenko Valentyina Klementyevna is arról, ami életüknek leg­alább a felét kitölti. Budapestet nagyon szép­nek, gyönyörűnek találja, a magyarokat pedig kedvesnek és vendégszeretőnek. A me­leg fogadtatásért pedig kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik a csoporttal foglal­koztak. Mindhárman olvassák nemcsak a Tambovszkaja Pravda, hanem a Magyar Hírek című újság orosz nyelvű kiadását is. A három ember, bár kapcsolataik Ma­gyarországgal és a megyével különbözőek, egyaránt jelen­tősnek és egyben teljesen természetesnek és magától értetődőnek tartják az egy­más iránti érdeklődést, a két nép barátságát, és a megyék közötti testvérkapcsolatot. Éppen olyan örömmel és kí­váncsisággal jöttek hozzánk, ahogy mi megyünk, és még többen szeretnénk megismer­kedni a Szovjetunióval, és abból is testvérmegyénkkel, Tambovval. IHÁROSI IBOLYA Szaveljev Viktor Ivanovics Tudománypolitikai tanácskozás Mélykúti Attila, az MTI tudósítója jelenti: Több mint negyven kuta­tóintézeti igazgató, tudomá­nyos főmunkatárs, elméleti és gyakorlati szakember, vi­tával folytatta munkáját szombaton, a tihanyi tudo­mánypolitikai tanácskozáson. A Hazafias Népfront és a Magyar Tudományos Akadé­mia Tudománypolitikai Klubjának rendezvényén nagy hangsúlyt kapott a VI. ötéves terv előkészítése, a termelővállalatok és a kuta­tóintézetek középtávú tervei­nek közös, megalapozott ki­dolgozása. Éppen ezért még inkább előtérbe kerül a ku­tatás hatékonysága. A VI. ötéves terv kidolgo­zásakor meghatározó szere­pet játszik, hogy az erőket a központi fejlesztési progra­mok szolgálatába állítják, ér­vényesítve a tudományos életben is a szelektivitás el­vét. A kutatás és a gyakor­lat kapcsolatát kívánják erő­síteni újabb tudományos­termelési társaságok kialakí­tásával. A vita résztvevői őszintén, önkritikusan szóltak tudo­mányos életünk árnyoldalai­ról is: egybehangzóan szor­galmazták a kutatói élet er­kölcsének erősítését, aminek érdekében már megszülettek az utóbbi hónapokban az el­ső intézkedések. Több felszó­laló rávilágított arra, hogy a tudományos rangok és címek mögött ma még gyakorta hi­ányzik a tényleges munka, s ezért kívánatos az ellenőrzés erősítése. A vélemények kereszttüzé­be került a találmányok sor­sa is: aggasztóan csökkent az utóbbi időkben a termelést, a mindennapi életünket gya­rapító, könnyítő kutatási eredmények száma. A tudomány és a gyakor­lat összhangjának vitáját délután „A hazafiság és a patriotizmus a tudományos emberek világnézetében” té­mája követte. A vitán meg­jelent és felszólalt Illyés Gyula Kossuth-díjas költő. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom