Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
1978. augusztus 31. Képújság 5 Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok A mi világunkért! Még véget sem értek a nyári táborok, máris el kellett kezdeni az új úttörőév előkészítését. A pajtások a tanévnyitó ünnepségen már meg is kapják az illetékes elnökségtől az év indítására vonatkozó központi felhívást. Már ezt megelőzően a nyári táborokban is tájékoztatták a pajtásokat a lehetőségekről és a feladatokról is. A vezetőképző táborok pedig kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkoztak. A gyerekek mozgalma minden évben egy-egy jelszóhoz, és az ennek jegyében meghirdetett országos akcióhoz kapcsolódik. Az idén, azaz az 1978—79-es tan- és mozgalmi évben ez a jelszó a „Mi világunkért!” A mozgalmi évben lesz a Kommunisták Magyarországi Pártja, és a KIMSZ megalakulásának. valamint a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulója. A méltó megemlékezésen túl a „Mi világunkért!” akció célja, hogy az úttörők játékos, vonzó formában ismerjék meg a fejlett szocializmust építő Magyarország aktuális feladatait és megértsék jövendő feladataikat a mi világunk építésében. A mozgalomban való részvétel önkéntes. Éppen azért, hogy a csapatok, rajok, őrsök öntévékenysége, alkotó és játékos fantáziája kibontakoz- hassék. A próbarendszerek az előző évekhez hasonló formában kerülnek lebonyolításra. Lesz ezenkívül tudományostechnikai szemle és ehhez kapcsolódóan több pályázat, végül pedig nyári szaktábor. Sor kerül ismét a kulturális szemlékre és az éneklő rajok országos találkozójára. Mehetnek a pajtások kedvük, érdeklődési körük, és tehetségük szerint az úttörőzenekari fesztiválra, riportervetélkedőre, és a Kazinczy-verse- nyekre. Mindez csupán ízelítő az úttörőév színes programjából. A megyei úttörőtanács és elnökség feladattervet készít a gyermekek nemzetközi évére, hogy megismerjék a pajtások a szocialista országok és más közeli vagy távoli nép gyerekeinek az életét, egyúttal össze is hasonlíthatják a mi életünket másokéval. Meghirdetik az Uttörőhősök találkozója című vetélkedőt is, amelynek célja a gyermekek nemzetközi évének köszöntése, a magyar és a külföldi irodalom népszerű vagy éppen kevésbé ismert gyerekhőseinek felidézése, illetve megismertetése, bemutatása. Természetesen nem marad ki a programból a sport és a játék sem. Lesznek úttörőolimpiák, -kupák és -expedíciók a honvédelmi versenyeken, vetélkedőkön és akciókon kívül. Ez utóbbin belül többek között az úttörőgárdisták szemléjére, lövész-, távirász-, és rádiótávmérő - versenyekre kerül sor. Sok a baleset és sajnálatosan sok közöttük a gyerekeket ért sérülés. Nyilván ezért hirdették meg az Iskolakupa versenyét. A kerékpárosvetélkedőn mind gyakorlati, mind pedig elméleti tudásukról számot adnak a diákok. A hazai verseny győztesei vehetnek részt a nemzetközi versenyen. Nem maradnak ki a játékos vetélkedőből az úttörőtűzoltók és az elsősegélynyújtók sem. A mozgalmi év jelentős eseménye lesz még az úttörc?- vezetők VII. országos konferenciája. Ihárosi Csillebérc születésnapja Hazaérkeztek Tambovból (TVDÖSÍTÓNKTÓL) Csillebérc! E név hallatára tízezrek szíve megdobban. Tölgyei alatt találkozót ad egymásnak a múlt, a jelen és az ígéretes jövő. Csillogó szemmel régi emlékeket kutatva idézik nevét a KIMSZ- esek — akik a fasiszta terVajon mindig így volt-e? Nem, és nem mindig a vidámságot, a játékot, a mókát jelentette az a történelmi múltban gazdag vidék. Az ünnep óráiban emlékezzünk erről is néhány gondolattal. Mór Mátyás király is „tündérkertet” akart építtetni ezen a területen. A Tanácsköztársaság idején vették először birtokukba a budai hegyek nyaralóit a gyerekek. A proletárhatalom bukása után azonban csak a kerítésen nézhettek be a pompás villák kertjébe. Ahol ma a tábor zászlaja leng, ott állt egy fának támaszkodva Ságvári Endre, körülötte jókedvű, bizakodó fiatalok, akik az ifjúság holnapját tervezték. 1932 egyik vasárnapján ezek a fiatalok itt olvasták először felháborodva az újságból, hogy Sal- lait és Fürstöt halálra ítélték. Itt robbant ki az elhatározás: „Ne hagyjuk, elvtársak!” Nem is hagyták. Innen indultak el apró csoportokban, hogy tüntetve követeljék a Magyarság című fasiszta újrorral dacoltak —, büszkén beszélnek róla első építői, az önkéntes brigádok tagjai, féltve őrzött kincsként mutatják fényképeiket a régi és a mai táborozok. Róla szól a dal szerte az országban, de a nagyvilágban is: sóg szerkesztősége előtt: „Le a statáriummal! Szabadságot Sallainak és Fürstnek! Éljen a Párt!” Aztán a zsebbe rejtett csillebérci kövek betörték a kiadóhivatal ablakait. Végre eljött 1945, amiről Ságvári és a többi KIMSZ-es álmodott, valóra vált. A felszabadult magyar ifjúság 1947 novemberében határozatot hozott, hogy a történelmi múltjában gazdag hegytetőn valósítja meg az úttörők nagy táborát. Aztán megindult a munka, és 1948. július 31-én megnyíltak a tábor kapui. A főtéren 4000 fiatal sorakozott fel és a Himnusz elhangzása után Surányi László, a tábor első parancsnoka . átvette a kormány képviselőitől Csillebércet, a magyar ifjúság szárná- ra. Azóta 30 év telt el, és ezen a 237 holdnyi területen eddig több mint 200 ezer magyar és külföldi úttörő, és több tízezer úttörővezető táborozott. Átadása óta jelentősen változott a tábor képe. Felépültek az új altáborok, s a 30—36 személyes sátrakat felváltották a 10 személyes őrsi szobák^ Nagyobb befogadóképességűvé, korszerűbbé vált a szabadtéri színpad. Újjávarázsolták a sportpályát, zuhanyzót, lelátót építettek, s innen lehet végigszurkolni az izgalmas versenyeket. De sorolhatnánk még a változásokat az új kollégium építésétől kezdve a parancsnoki épület bővítéséig. 1973 júniusában vették át ezt a külsejében megváltozott gyermekbirodalmat a VI. országos úttörőparlament küldöttei. Csillebérc azóta is az eseménydús, vidám és hasznos táborozás színhelye, valamint a felnőttvezetőképzés központja. Felvetődhet a kérdés, mitől válnak felejthetetlen élmény- nyé az itt töltött napok gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Erre könnyű a válasz. A változatos, vonzó, érdekes programok, a jó módszerátadás, a konkrét segítség — hisz a tábor funkciója a vezetőképzés — biztosítja az előzőket. Köszöntünk mi is Csillebérc, születésnapodon! Tudjuk azt, hogy az évek múlása az erősödést, izmosodást, a folyamatos megújulást, s az örök fiatalságot jelenti. Bízunk abban, hogy ezután is ilyen eredményesen segíti örökifjú úttörőparadicsomunk az úttörők és úttörővezetők munkáját, szocialista nevelőmunkánk további kibontakozását. ÉKES LÁSZLÓ Július 30-tól augusztus 22- ig cseretáborozáson vett részt Tolna megye 28 úttörője és két nevelője a Tambov megyei úttörővárosban, Árljonokban. A hatalmas területen elhelyezkedő táborban 270 pajtás pihen. Minden napon összetett programot rendeztek melyből a mi pajtásaink is kivették részüket. Kulturális és sportprogramok, érdekes módszertani vásárok, magyar koncertek, kirándulások kerültek sorra. Ismerkedtek a város nevezetes épületeivel, szobraival, múzeumaival és úttörőházával. Egy napot töltöttek Micsurinszkban és a mesetáborban. Bárhova mentek, az orosz ember vendégszeretetével és segítőkészségével találkoztak. A táborozási élmények sokáig emlékezetesek maradnak. A csoport fegyelme, szereplése, felkészültsége azt mutatta, hogy valóban a legjobban dolgozó pajtások kapták e nagy jutalmat. A versenyek, kulturális fellépések eredményeit a sok oklevél, kupaszalag és egyéni ajándék mutatja, melyet örömmel hoztak haza. „Csillebérc, Csillebérc, fölötted mindig kék az ég. Csillebérc, Csillebérc, csak tehozzád vágyom én. Csillebérc, Csillebérc, álmom hogyha teljesül. Ott fenn a hegy legtetején hűs fák között élni jó! Szívemből így köszöntelek, Csillebérc, halia hó, halia hó!” Kiváló a dombóvári tábor Az úttörőszövetség megyei elnöksége és tanácsa augusztus 25-i ülésén értékelte a nyári vezetőképző és váltótáborok munkáját. A legjobbnak minden évben odaítélik a „Kiváló tábor” címet, amelyet ezúttal a dombóvári nyert el. Gratulálunk! Valami nincs rendben! Valóban, ezen a képen több dolog nincs rendben. Alaposan vegyétek szemügyre az ábrát. Keressétek meg, melyik az a nyolc hiba, amit igy ekeztünk jól elrejteni! Csak azután nézzétek meg a helyes megfejtést. •ajaqaj qisttiu v. ‘jaqaj afodp qiASa ipj •soAupiq Efe|uiui zsipjouisz osdazoq OAaj uoqop v 't •ojoAqop qiposrm v qizAucijj ■<) *uija aqqpiqiuazs ASa qesa qaupaj •£ eqjej eqsaeui « azsaj £Sa qeuepjuoA [ej e jpejeuiaq 'f •sOiíueiq ua£|aq ASa eqaej Eqsafcui v '£ •eaezs souiu qeuSiuiA qiASo -g •uba exB/ÍSe ASa qeso qeujupjap z\ •i : sajfajSaivi Úttörőélet nyáron Merre jártak a bonyhádi úttörők? Lassan véget ér a vakáció, s a csengő hangja ismét a padokba szólítja az élményekben gazdag nebulókat. Ki-ki elmeséli majd az első órákon vagy a szünetekben, hogy merre járt, hogyan töltötte a szünidőt. A nyári örömöket, élményeket különösen emlékezetessé teheti, ha a gyerekek egy jól szervezett, gazdag programú kiránduláson, táborozáson vettek részt. A nyári úttörőélet pedig igen nagy lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren. A bonyhádi 1125. sz. Vörösmarty Mihály úttörőcsapat gazdag nyári programot kínált úttörőinek. Merre jártak, hogyan töltötték a vakációt? — erről beszélt Rónai József csapat- vezető. — Kétféle jellegű táborban tölthették a pajtások a vakációjukat: üdülő-jutalom- táborokban és szaktáborokban. A legtöbb pajtás Alsó- Bélatelepen a váltótáborban üdült. Itt harminc egri pajtást is vendégül láttunk. Cserébe ugyanennyi gyerekünket helyezték el az egriek. Harminc úttörőnk vett részt Vas megyében gyalogtúrán. Huszonnégy pajtásunkat a freibergi testvériskolánk fogadta tíz napra. Három gyerekünk a megyei kerettel utazott: kettő Karl-Marx- Stadtba, egy pedig Tambov- ba. Kisdobosaink a tengelici kisdobostáborban nyaraltak. Uttörőzenekarunk Öbányán pihente ki az év fáradalmait. Sok pajtás — főleg nyolcadikosok — Hőgyészen az állami gazdaságban dolgoztak Címereztek. Számos úttörőnk vett részt a különböző szaktáborokban is. Egy őrsünk a Szülőföldexpedícióban való jó szerepléséért Zánkán, az expedí- cióstáborban töltött két hetet. A megye által szervezett szak- és vezetőképző táborokban harminckét gyerekünk vett részt. Az úttörőgárdisták országos találkozóján is ott voltunk Zánkán így leszámítva azt, hogy egy- egy pajtás több helyen is volt — körülbelül 260 úttörőnk és kisdobosunk töltött az úttörőcsapattal egy-két hetet. Hogy a program hogyan alakult az egyes táborokban? Ez nagymértékben függött az egyes táborok jellegétől is. Alsó-Bélatelep a járási úttörőelnökség által kialakított keretprogrammal működik. Ebben szerepel rajonkénti kirándulás, tréfás vetélkedő, beszélgetés egy-egy őrsi portya után a látottakról, sport- versenyek. Programunk egyik érdekessége volt, amikor Stargl Szilvia VIT-küldött beszámolt a VIT-ről való felkészülésről és dalokat tanított a pajtásoknak. Ennek folytatása is lesz szeptemberben: Szilvia kubai élményeiről fog mesélni. Egy másik érdekes program a fordított nap volt: a tábortanács átvette a teljhatalmat egy napra a felnőtt vezetéstől. A gyalogtúrán maga a gyaloglás a legfőbb és legérdekesebb program. Bővülnek a pajtások ismeretei és fizikailag is erősödnek. Hosz- szú ideig megmarad a hátizsákkal való gyaloglás élménye, vagy a jó ízű, saját készítésű ebéd, vacsora íze. Egerben vendégeskedő pajtásaink igen érdekesen alakították ki a programot. A Szülőföld-expedíció keretében már év közben nagyon sok mindent felkutattak Egerről és környékéről. Leveleztek az idegenforgalmi hivatallal, a moziüzemmel, az úttörőházzal, és az egri érsekkel is. így kutatás közben maguk alakították ki a programot. Egy érdekessége ennek a táborozásnak, hogy az egri moziüzemi vállalat vezetőjét az „Örs barátja” címmel tüntették ki. Egy-egy táborozás költsége nem terheli meg nagyon a családi költségvetést. Általában elmondható, hogy egy nyolc-tíz napos turnus 120— 150 forintba kerül. Ezen felül aztán mindenki annyi zsebpénzt hoz, amennyit kap otthon. Legdrágább táborozási formánk — minden támogatás ellenére — a gyalogtúra. Két hétre 300—350 forintba kerül. Az a törekvésünk, hogy ennek az árát lejjebb szorítsuk. Színes, élménydús programmal fejezi be tehát a bonyhádi úttörőcsapat a nyári úttörőéletet. Jó munkát kívánunk a következő úttörőévre is. — mi — A 11 napos tanítási hát — Hogyan tudja segíteni a Magyar Úttörők Szövetsége az új nevelési-oktatási dokumentumnak megfelelő nevelő munkát az iskolákban miként kívánnak közreműködni a tizenegy napos tanítási ciklus eredményessé tételében? A kérdésre egy nemrégiben készült interjúban Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára válaszolt: — Az úttörőcsapatok sokat lehetnek azért, hogy a tanulással kapcsolatban pozitív vélemény alakuljon ki a gyerekek között. Ösztönözzék az iskolai kötelezettségek elvégzésére az úttörők társaikat és bátran marasztalják el azokat, akik nem tanulnak, hiszen tanulni nemcsak „gyermeki”, hanem állampolgári kötelesség. Az úttörő- mozgalom sok olyan formát teremt, amelynek tág határai között a gyerekek a tanítási órákon szerzett tudásukat szinte rendszeres egységbe foglalhatják, összefüggéseiben ismerhetik meg környezetüket, ugyanakkor a csapatos kutatások, munkák a társadalmi beilleszkedésre készítik fel a gyerekeket. A tizenegy napos tanítási hét bevezetésével jobban össze kell hangolnunk tevékenységünket a különböző művelődési intézményekkel is. A csoport tagjai Iván Kucsin szovjet költővel
