Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

A KÉPÚJSÁG 1978. augusztus 31. Földesi János Boldog István madocsai népművész halálára Meghalt birkás Boldog István nem mozdul már táncos lába, birkát sem terel többet a madocsai szép határban. Kemény, konok gyermeket szült édesanyja Száva partján, keserves út, sors a sírig, mező, madár állt csak pártján. Emberséget prédikálok lehúzták a saját bőrét, akik segíthettek volna: kicsúfolták szegény pőrét. Népművészet mestere volt, csodálták is érte százszor, mit tudott az öreg Boldog, aki csak egy birkapásztor. Vad besenyő lába dobbant, mikor lángolt táncos vére, csodálatos libbenéssel egész ország örömére. Szegény Marcsa, felesége, csak az eget nézi-nézi, táncos lábát felhők között lassan sírva felidézi. Nem hal meg ő soha-soha, — mondjuk neki nyugtatóan — filmek őrzik — mit ér nekem — bóiint rá nagy szomorúan. Meghalt birkás Boldog István nincs már többé, eltemették; de a kincse tovább éled bennünk, akik úgy szerették Felhívás A Tolna megyei amatőr képzőművészeti stúdió 1978. október 19—29. között rende­zi meg idei kiállítását a me­gyei művelődési központban. Az alapszabály értelmében a pályázaton zsűri dönti el a következő évi tagság kérdé­sét. Ezért aki pályázni kíván az amatőr képzőművészeti stúdió tagságára, pályamun­káit juttassa el 1978. október 1-ig a megyei művelődési központba. Kérik az alkotó­kat, hogy legalább 5—10 mű­vel pályazzanak. Ismeretlen Brecht-mű A Német Demokratikus Köztársaság Brecht-központ- ja közzétette Bertolt Brecht egyik eddig ismeretlen mű­vét, „A keresztrejtvény” cí­mű elbeszélést. A rövid tör­ténet a kutatóközpont „No­tate” című tájékoztatójában jelent most meg. „A keresztrejtvény” 1978 tavaszán egy gyűjtő adomá­nyaként került az NDK Brecht-archívumának birto­kába, s az eddig valószínű­leg csupán sokszorosított for­mában terjedt. A 20-as évek­ből származó szatirikus el­beszélés egy amerikai család süllyedését mutatja be, vi­tathatatlan brechti stílusban, fordulatokkal és maró szelle­mességgel. Domborművek sárvári házakon A névadó terrakotta dom­borművével díszítik Sárvárott a neves személyiségekről el­nevezett utcák első házát. A városszépítő egyesület meg­bízásából Németh Mihály, a városban élő és alkotó szobrászművész készíti el a portrékat. Helyén van már Lenin, Rákóczi, Móricz, Ber­zsenyi és Ady képmása, a sor most a munkásmozgalom helyi nagyjainak dombor­műveivel folytatódik. Első­ként a munkásmozgalom kél kiemelkedő személyisége, Ur- bán Lajos és Joós István terrakotta domborművét he­lyezik majd el a róluk elne­vezett utcák első házának falára. Matyó tányérok A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben a régi hagyományok felhasználásával tányérokra festik a színes motívumokat, az ügyes kezű asszonyok. Figyelem: felvétel indul! Munkában a stáb. Forgat­nak... Mindenkinek és min­dennek megvan a pontos he­lye. Apró mozdulatokból tud­ja már valamennyi „tévés”, hogy mit kell tennie. S, el­hangzik a bűvös mondat: „Figyelem: felvétel indul!”. Az operatőr a kamerát a ri­portalanyra irányítja. Pereg a magnószalag, mozdul a csa­pó. Mindez óramű pontos­sággal történik. A helyszín: Fadd-Dombori, KlSZ-vezető- képző tábor. S a riportalany, Kamarás Györgyné, a me­gyei KISZ-bizottság titkára elmondja, hogy ez évben az agitációs propagandista tur­nusok résztvevőinek Fischer Sándor egyetemi tanár tart előadást retorikából, a be­széd művészetéből. Az a Fischer tanár úr, aki a tele­vízió- és rádióbemondókat, színészeket oktatja a szaba­tos beszédre, a helyes kiej­tésre. A reflektorfényben úszó módszertani szobába nem kell csalogatni a hallgatókat: mindannyian hallottak már az előző két turnus résztve­vőitől az előadásról. Mond­hatni, idáig átütő sikert ara­tott a propagandisták köré­ben. Ez a hatás most sem marad el. Az első pár pillanat után már mindenki felszabadultan figyeli áz előadót, aki csodá­latos lendülettel, feszültséget eloszlató humorral világít rá nyelvünk fonákságaira. A foglalkozás első részében be­szédlélektannal foglalkozik. A hallgatókhoz, mint gya­korló, vagy leendő szülőkhöz szól, feltárva a gyermekkor­ban szerzett beszédalap fon­tosságát. „A probléma vonatkozásá­ban éves szinten jelentkezik az igény”. Ugye milyen is­merős ez a mondat? Nap mint nap halljuk, s nem is gondo­lunk arra, hogy teljesen ér­telmetlen. Vagy: „úgy tű­nik...” Nem, nem úgy tűnik, hanem úgy látom. „Közéi 100” résztvevő... Távol nem lehet ugyanennyi? No persze, hogy nem erre gondoltunk! Ilyen, s éhhez hasonló nyelvi elégtelenségek sorozatára hívta fel a figyelmünket Fischer tanár úr. Közben pe­dig lehetett kérdéseket fel­tenni, vitázni. S az ember már nem is gondolt arra, hogy mindezt a kamera kö­veti. Esetleg csak akkor, ha véletlenül az egyik fényszó­róba nézett, s utána hunyo­roghatott... A foglalkozás második ré­szében az előadásokra való felkészülés, a vázlatírás, a kidolgozás, s az előadás le­vezetésének alapelveivel is­merkedtek meg a hallgatók Nagyon sok példát hallot­tak a jóra is, a rosszra is. S nem akárkinek a szájából Egy olyan emberéből, aki nyelvünket felső fokon műve­li. Lassan kialszanak a ref­lektorok, a mikrofon és a kamera is visszakerül a do­bozba. Vége a felvételnek De valami csak most kezdő­dik el: a hallottak átültetése a gyakorlatba. Hiszen a jó propagandistának életeleme a szabatos beszéd. S ehhez, adott jó alapot a dombori felkészülés. HABERSCHUSZ ERZSÉBET Fotó: TILLINGER SÁNDOR Forgat a stáb az előadáson SZOVJETUNIÓ Egy új betűszó van elter­jedőben a Szovjetunióban: KÁTÉK. A Kanszk-Acsinsz- ki Fűtőanyag-Energetikai Komplexum kezdőbetűinek rövidítése ez. A most kibon­takozó nyugat-szibériai ipar­vidék fő energiaellátója a világviszonylatban kivételes méretű kanszkacsinszki bar­naszénmedence lesz. A szén- lelőhelyek körzetében ha­talmas erőművek láncolata létesül és vegyipari üzemek nőnek ki a főidből az érté­kes nyersanyag helyben tör­ténő hasznosítására — ol­vasható A barnaszén biro­dalma című cikkben. Az utóbbi három évszázad folyamán 36 emlős- és 95 madárfaj pusztult ki földün­kön. Lehetséges-e a veszé­lyeztett állatfajok megmen­tése korunkban, amikor a tudományos-műszaki forra­dalom sok helyütt megbontja a természet hagyományos egyensúlyát? Az állatvilág és a műszaki haladás című cikk konkrét példákkal bi­zonyítja, hogy az összehan­golt társadalmi gondoskodás képes a lehetetlennek lát­szó feladatok megoldására. Húsz esztendő alatt félszáz ezer traktort szállított a magyar népgazdaságnak a minszki Lenin Traktorgyár. Évente több mint 20 ezer, Magyarországon készült be­rendezést használnak fel a minszki traktorgyártók. Ilyen és hasonló érdekes adatokkal ismerkedhetünk meg a két ország mezőgaz­dasági gépgyártása közti együttműködésre vonatkozó­an a Belorusz traktorok a magyar földeken című ri­portból. Az enyhülésellenes ameri­kai nézetek ritka gazdag gyűjteményét mutatja be és szembesíti a szovjet leszere­lési kezdeményezésekkel és a tényekkel. Az enyhülés és a politikatudomány ameri­kai művelői című cikkében V. Kortunov professzor. Kilencven kötetet töltenek meg Lev Tolsztoj alkotásai az összes műveit tartalmazó orosz nyelvű kiadásban. A Tolsztoj-ünnepségeket elő­készítő országos bizottság egyik tagja a nagy író szü­letésének 150. évfordulója alkalmából cikkében alapos áttekintést ad Lev Tolsztoj életútjáról, eszmei fejlődésé­ről és műveiről. Az 1780—1847 között élt Alekszej Venyecianov mű­vészetét mutatja be a mű­vészettörténeti rovat. A sok foglalkozást próbált festő az első volt az orosz piktúra történetében, aki árnyaltan ábrázolta a falusi életet, a parasztembereket. Előfutára volt a híres „peredvizsnyi- kek”, az országot járó fes­tők demokratikus csoporto­sulásának. Érdemes-e egyetemet _ vé­geznie egy eleklroműsze- részi feladatokat ellátó dol­gozónak? Egyes esetekben nemcsak érdemes, hanem szükséges is — derült ki az Elektromikroszkópok és dip­lomás munkások című írás­ból. Molnár Ferenc több mint féltucat műve állandóan műsoron van a szovjet szín­házakban. A magyar drá­maíró kritikailag értékelt örökségéről ír a szovjet iro­dalom neves szakértője Gúny és szomorúság című. Molnár Ferenc születésének századik évfordulójának tisztelgő tanulmányában. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész A városszé­pítéstől az önkifejezésig cí­mű interjúban a magyar— szovjet képzőművész-kap­csolatokat foglalja össze. Képes riportok számolnak be a legutóbbi Ki tud töb­bet a Szovjetunióból a Szov­jetunióról? középiskolai ve­télkedő győzteseinek ■ juta- lomútjáról. A lap mellékle­te a kazah nyelv és iroda­lom egy magyarországi szak­értőjéről, valamint Tolsztoj és a sakk kapcsolatáról kö­zöl cikket. Könyvismerteté­sek, keresztrejtvény és szovjet lapokból tallózott ér­dekességek kínálnak még olvasmányt. A sporttárgyú anyagok közül említésre kí­vánkoznak a Muhamad Ali a Szovjetunióban és a Bratszk. a sport városa cí­mű cikkek. LÁNYOK ASSZONYOK A szeptemberi szám Mentsük meg a következő nemzedékeket a háború bor­zalmaitól címmel közli Va- lentyina Nyikolajevna-Tye- reskovának, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség (NDSZ) alelnökének, a Szovjet Nőbizottság elnöké­nek felszólalását az 1978. júniusi ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakán. Újabb kerekasztal-beszél- getésről is olvashatunk, amely ezúttal a világbéke megszilárdítása témakörben zajlott le a lap szerkesztő­ségében. A vitában részt vett több neves szovjet köz­gazdász, filozófus, történész, a Szovjet Békebizottság el­nökségének. valamint a Szovjet Nőbizottságnak a tagjai. A békéért, a gyermekek boldogságáért címmel a lap munkatársának kérdéseire válaszol Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. L. Lebegyinszkaja tollából a lap érdekes olvasmányt közöl Lev Tolsztoj moszkvai házáról. Órák után címmel egy szovjet középiskolai kollek­tíva tanulmányi időn kívüli tevékenységéről szól T. Ve- gyina írása. Negyedszer rendezték meg Moszkvában a Szov- jetszkaja Zsenscsina folyó­irat díjáért a hagyományos műúszó versenyt. Erről ol­vashatunk a Modern vízi- tündérek című cikkben. Több mint száz szovjet ösztöndíjas tanul különféle magyar egyetemeken. Tanu­lásukról. mindennapi tevé­kenységükről tájékoztat bennünket Pikier Magda Második otthonunk, Buda­pest című írása. A lap melléklete kézi­munka-leírásokat. ételrecep­teket, szabásmintákat és a szokásos keresztrejtvénye- ket közli. szputnyik Lev Tolsztoj születésének 150. évfordulója alkalmából a folyóirat szeptemberi szá­ma részleteket közöl Lenin­nek Lev Nyikolajevics Tolsztoj című tanulmányá­ból, Maxim Gorkij Tolsztoj­ról szóló visszaemlékezései­ből, a Könyvespolc rovat­ban pedig Tolsztoj Bál után című elbeszélését olvashat­juk. Peking politikája a békét fenyegeti. Ez a címe annak a publikációnak, melynek szerzője Igor Alekszandrov. A cikk fényt derít Peking agresszív magatartására, amelyet a nemzetközi fe­szültség enyhítésével szem­ben tanúsít. A Szputnyik szeptemberi számában is számos tudo­mányos anyagot olvashatnak a téma iránti érdeklődők. Az eszmék óriási harca, amely a maghasadás felfedezésé­nek pillanatától kezdve a parányi atomküzdőtéren fo­lyik, bűvkörébe vonja a fi­zikusok minden újabb nem­zedékét — írja Nyagyezsda Iljinszkaja Viljon Sztru- tinszkij pontosítja Niels Bohrt című tanulmányában. Bolygónk felszínének kö­rülbelül 29 százaléka szá­razföld, 71 százaléka pedig ,tenger. Az élelmiszerek csaknem 99 százalékát a mezőgazdaság biztosítja. Va­jon miért ilyen csekély a tengerek és óceánok szere­pe? Erre a kérdésre átfogó választ ad Az óceán tartalé­kai című írás. A legfiatalabb korosztály­hoz tartozó filmesekkel is­merkedhetünk meg a Filmet készítenek a gyerekek című képes riportban. Megtaláljuk a szokásos rovatokat: a Konyhaművé­szetet, a Sakkrovatot, a Hu­mort és egy újabbat, Kös- sünk-horgoljunk címmel. SZOVJET IRODALOM E szám Lev Tolsztoj szü­letésének 150. évfordulójá­nak jegyében készült. Brodszky Erzsébet, Tri­polszky László és Bárány György fordításában közli a lap Makszim Gorkij, Leo­nyid Leonov és Szergej Za- ligin neves szovjet írók megemlékezéseit Lev Tolsz­tojról, a nagy elődről. A Magyar irodalom vilá­gában című rovatban „Az író csodája” címmel hazai és szomszédos szocialista orszá­gokban élő írók válaszolnak a Szovjet Irodalom című lap szerkesztősége által feltett kérdések egyikére: melyik Tolsztoj-hős áll önhöz leg­közelebb és miért; vélemé­nye szerint mai Tolsztoj- értékelésünkben milyen sze­repe van annak az időbeli távlatnak, amely korunkat Tolsztoj korától elválasztja; a tolsztoji alkotásmód mely jellegzetessége adott kulcsot önnek az életmű értéséhez? A Külföld szemével című rovatban a világ neves írói emlékeznek meg Lev Tolsz­toj munkásságáról. Kiemelik a nagy orosz író realizmu­sának leleplező jellegét, tár­sadalmi és erkölcsi kritiká­jának könyörtelenségét. Műmellékletében Borisz Scserbakov szovjet festő „Jasznaja Poljana a művé­szetemben” címmel nyilat­kozik Lev Tolsztojról és a róla festett képeiről. A szeptember 10-én meg­jelenő 17. szám cikket és dokumentum fotókat közöl a Tolsztoj-emlékév alkalmá­ból. A képes kishírek sorá­ban a szovjet közélet érde­kességeiről kapnak informá­ciókat az olvasók. Színes írással emlékezik a lap Dimitrij Medvegyevre, a hős partizánra és íróra. Gazdag összeállítás mu­tatja be a Budapesti Nem­zetközi Őszi Vásár szovjet kiállításán felvonuló árucik­keket. Az olvasók megis­merkedhetnek a Susenszko- jétól — Lenin egykori szám­űzetésének helyétől — mindössze 60 kilométerre fekvő Minuszinszk városá­val, amelynek tájmúzeumán kívül további érdekessége, hogy itt működött az első szibériai drámai színház, ma pedig harmincnál is több tudományos kutatóin­tézet és tervezőiroda kép­viseli a modern időket. Érdekes írás érzékelteti a nem feketeföldi övezet át­alakítását, egy üzbég kolhoz fejlődéséről pedig riportot közöl a lap A Tudományos kaleidoszkóp új, éghetetlen műanyagokról a lézersugár hasznosításáról, a facseme­te-nevelés újabb módszeré­ről és más érdekességekről tudósít. Képes riport számol be a Magnyitogorszk környékén működő munkáskert-szövet- kezetekről. Hagyományos anyagokkal, orosz nyelvleckével, Fáklya­fotóval, filmelőzetessel és keresztrejtvénnyel zárul a szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom