Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

4. Képújság 1978. augusztus 30. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Selejt tégla Vaszkó Pétertől Duna- kömlődről kaptuk a követke­ző levelet: ....Ez cv tavaszán a paksi T ÜZÉP-en keresztül vásá­roltam 2500 darab II. osztá­lyú téglát, amelyet a Paksi Téglagyárban gyártottak. Sajnos, nem tudtam, hogy a II. osztályú tégla tulajdon­képpen nem is tégla, hanem törmelék, vagy olyan tégla alakú anyag, amely néhány napi állás után — anélkül, hogy bárki is hozzáérne — majdhogynem atomjaira esik szét. Többszöri reklamálás és még többszöri utánjárás alapján a téglagyár egyik fe­lelős vezetője a helyszínen (az udvaromban) megszem­lélte a téglaport, s azt mond­ta: hogy bizony ezt az árut nem lett volna szabad ki­adni. Mintát vett a törme­lékből, s megígérte, hogy küldenek kárpótlásként két köbméter jó minőségű téglát. Július 14-én odaállított egy billenős kocsi a lakásomra és lebillentett egy szűk köb­méternyi olyan téglagyári mellékterméket, amelyet még rosszindulattal sem lehet tég­lának csúfolni. Azt hiszem, hálás is lehe­tek a téglagyári embernek, hogy nem az ígért 2 köbmé­tert küldte, így kevesebbet kellett clszállíttatnom vala­hová — a szemétbe. Igaz, nekem ez a 2500 tégla 3800 forintomba került.” Olvasónk levelét elküldtük a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalathoz, ahonnét az aláb­bi választ kaptuk: „..Vaszkó Péter dunaköm- !ődi lakos 2500 db tégla mi­nőségi kifogását jelentette be. Állítása szerint a tégla teljes egészében törmelék. Vállalatunk minőségvédelmi előadója a gyártó vállalat képviselőjével megtekintet­te a kifogásolt terméket. A tulajdonos egyetértésével úgy állapodtak meg, hogy az ösz- szes mennyiségből 500 db-ot selejtként fogadnak el, mely­nek értékét a vásárlónak a gyártó cég visszafizeti...” Húsellátás Nyolcvannégyen írták alá azt a levelet, amelyből idé­zünk: „..Azzal a kéréssel fordul öcsény község lakossága a szerkesztőséghez, hogy pana­szuk orvoslását segítsék elő. Községünkben van egy hús­bolt a Kossuth Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet keze­lésében. Hivatkozva a hús­keretre, mindig hús nélkül áll. A húsboltnak 1976. II. félévéig nem volt problémá­ja, a szövetkezet saját hús­üzeme látta el hús- és hen­tesáruval. Mióta az állami gazdaság kezelésébe került, akadozik a húsellátás...” Levelüket továbbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahonnét Korsós István osz­tályvezető a következő vá­laszt adta: „...A megye éves húskere­tet kap, amellyel heti elosz­tásban gazdálkodni köteles. A központi ellátásba vont községek számát növelni nem szabad, ezért több község la­kossága kénytelen a legköze­lebbi húsboltot vásárlás cél­jából felkeresni. A fogyasztás gyors növe­kedését a jelenlegi keretek­ből nem lehet hiánytalanul kielégíteni, ezért a közeljö­vőben több olyan intézkedés lát napvilágot, amely a ba­romfihús és egyéb húspótló ételek kínálatát fokozza. Re­méljük, hogy a termelés fo­kozódásával az ellátás is ja­vul és a megye több községe — Őcsénnyel együtt — be­kapcsolható lesz a központi húsellátásba...” Öntöző gépkocsi Harter László szekszárdi olvasónk írta a következőket: .....Tegnap reggel 5.35 és 5.45 között az FO 78—27 szá­mú öntözőautó kb. 50 kilo­méteres sebességgel rohant az Augusz-ház felől a hár­mas híd felé, ott megfordul! és vissza az AUTÓKER felé, ahol ismét fordult és ment a laktanya felé. Aki mellett elhaladt — kerékpárosok és gyalogosok — teljes erővel végig öntözött. Közben nyom­dafestéket nem tűrő kifeje­zések illették. Kérdésem: sza­bad-e ebben az időpontban ezeken a forgalmas útszaka­szokon öntözni, amikor na­gyon sokan járnak reggel 6- ra dolgozni?” Olvasónk levelét a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának, Or­bán Györgynek továbbítot­tuk, aki az alábbiakat vála­szolta : „...Az öntöző gépkocsi mun­káját járatterv szabályozza, mégpedig úgy, hogy a kora reggeli órákban a város köz­ponti részeit, később a ke­vésbé forgalmas utakat lo­csolja. Munkaidejét 04 óra­kor kell kezdenie, ezzel is biztosítva a városban a biz­tonságos közlekedést és tisz­ta városképet. A kérdéses napon a gép­kocsivezető nem a meghatá­rozott munkaidőben kezdett, így feladatát késve tudta csak teljesíteni. A gépkocsi útmosás közben 20 km/ó se­bességgel haladhat, melyet a gépkocsivezető elmondása szerint be is tartott. A víz- felfröcsögés valóban a gép­kocsitól, illetve az őt követő gépkocsiktól bekövetkezik. A gépkocsi üzemeltetésé­nél elrendeltem, hogy a mun­kaidő-kezdést szigorúan tart­sák be és ennek ellenőrzé­sét, továbbá a gépkocsi mun­káját a szakterület rendsze­resen ellenőrizze...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A vállalati munka­rend időszakos vál­toztatásának felté­teleiről és módjáról szól a Miniszterta­nács 1025/1978. (VIII. 15.) számú határozata, amely szerint az ott megjelölt vál­lalatok és szövetkezetek ter­melési érdekből éves ter­vükben legfeljebb évi hat munkanapnak szabadnappal történő felcserélését irá­nyozhatják elő a jogszabály­ban írt feltételek fennforgása esetén. Az éves tervben elő­irányzott munkarend-változ­tatást a kollektív szerződés­nek is tartalmaznia kell. Az előre nem tervezhető körül­mények, okok miatt felme­rülő, azonnali intézkedést kí­vánó esetekben a vállalat igazgatója (a szövetkezet el­nöke) a szakszervezettel (szö­vetkezeti bizottsággal) egyet­értésben hat napot meghala­dóan is elrendelhet munka­nap áthelyezést, erről azon­ban felügyeleti szervét — az indokok és a munkarend­változás mértékének megje­lölésével — egyidejűleg érte­síteni kell. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló, a ko­rábbi jogszabályt módosító 9 1978. (VIII. 15.) Mü. M. számú rendeletből itt csupán az alábbiakat idézzük. „A dolgozót átlagkeresete illeti meg esti tagozaton tanulás esetén hat, levelező tagozaton pedig' tíz munkanap tanul­mányi szabadság idejére... A további tanulmányi szabad­ság és a munkaidő-kedvez­mény nem fizetett szabad időként jár.” A munkaügyi miniszter 10/1978. (VIII. 15.) Mü. M számú rendelete a háztartási alkalmazottak munkaviszo­nyának és munkafeltételei­nek egyes kérdéseiről ren­delkezik, táblázatban tünteti fel az önálló háztartási al­kalmazott és a kisegítő ház­tartási alkalmazott, a bejáró és a bentlakó háztartási- al­kalmazott havi pénzben) munkabérének összegét, ki­mondja, hogy a felmondási idő 15 nap, mely idő a mun­kaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt harminc év után hat hétre emelkedik, és azt is hogyha a munkáltató mond fel, kö­teles a felmondási idő tarta­ma alatt — új munkahely keresése végett — legalább 15 nap időtartamra, a ház­tartási alkalmazott kívánsá­gának megfelelő időpontban a munkavégzés alól felmen­teni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 53. szá­mában olvashatók. A vállalatok meglevő sza­bályzataik felülvizsgálatát 1978. szeptember 1-ig kötele­sek elvégezni. A könnyűipari miniszter ezzel kapcsolatos irányelvei 'a Könnyű­ipari Értesítő f. évi 14. számá­ban jelentek meg és eligazí­tást adnak a szervezeti fel­építés, a működés általános és különös szabályai, a válla­latok törzstanfolyamai, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatás szabályozása tekintetében. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Belkereske­delmi Minisztérium 4 1978/24, számú állásfoglalásá- r a (megjelent a Kereskedelmi Értesítő f. évi 24. számában), amely szerint kívánatos, hogy a nemzetközi ifjúsági táborok területén lévő — sze­szes ital értékesítésére jogo­sult — üzletekben kizárólag sört értékesítsenek. Termé­szetesen az ezekben a tábo­rokban lévő üzletekre is ér­vényesek a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések, ne­vezetesen, hogy a 18. életévet be nem töltött személy részé­re az ifjúsági táborokban le­vő vendéglátó üzletben is tilos szeszes italt kiszolgálni. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Egy nagy bolgár festő Aki nem tud spanyolul... . —- ■■ ... ■—— - - - - - - ...................................................................................................................................” , A z UNESCO is megemlé­kezik 1978-ban a XIX. szá­zad tragikus sorsú nagy bol­gár festőegyénisége — Szta- niszlav Doszpevszki — halá­lának 100. évfordulójáról. Doszpevszki a pétervári képzőművészeti akadémián tanult. Hazájába visszatérve Pazardzsikban telepedett le. Oroszországi élményeit tük­röző művekkel teli lakóháza ma múzeum. A korabeli ikonfestészet­nek is a kivételes emlékeihez- tartoznak Doszpevszki művei, ám mindenekelőtt portré­festőként volt ismert; gaz­dag színskálája, lírai ábrá­zolásmódja, mély ember­ismerete, portréinak huma­nista eszmei tartalma nem­csak hazájában, de nemzet­közi szinten is a legjobbak közé emeli. A nagy festő nagy hazafi is volt. Külföldi lapok — a londoni Times és Daily News — tudósítójaként is dolgo­zott, híven beszámolt ezek hasábjain az 1876 áprilisi törökellenes nemzeti felkelés leverésének kegyetlenségéről. 1877-ben letartóztatták, Plov­div és Isztambul börtöneiben őrizték. Családja külföldi konzulátusok segítségével nagy nehezen kieszközölte szabadon bocsátását, azonban — egy nappal szabadulása előtt — börtönében meggyil­kolták. Mongólia Az ősi múlt emlékei Mongóliában sok a régi kézirat. Az itt élt ősi népek kultúrájának tanújelei azonban kőbe vésve is meg­találhatóak. Legutóbb Bul- gan kerületben egy temet­kezési domb tetején isme­retlen nyelvű felirattal ellá­tott sírkövet találtak a ré­gészek. A feltevések szerint á sírkő a hunok idejéből való. Hasonló — ismeretlen nyelvű — emléket találtak Nyugat-Mongóliában is. A leletek alapján arra kö­vetkeztetnek, hogy ezen a Vidéken az írott nyelv a hun birodalom idejében ala­kult ki. A drezdai népfőiskola A munkásosztály és a haladó polgárság kezdemé­nyezésére alapították 1919- ben a Drezdai Népfőiskolát. A felnőttoktatási intézmény 47 tanfolyamán ma már évente 20 ezren tanulnak. A legfiatalabb jelentkezők 14, a legidősebb érdeklődők 80 évesek. Legtöbben, főleg a középkorúak, az esti isko­lákra iratkoznak be, ahol befejezhetik a különböze okok miatt megszakított ál­talános- és középiskolai ta­nulmányaikat. Népszerűek a természet- tudományokat, valamint az ideológiai, aktuális politikai témákat tárgyaló előadás- sorozatok. Színvonalas a nyelvtanítás is. Különböző fokon 1? idegen nyelvet ok­tatnak. A gyorsított idegen- forgalmi kurzuson külföldi utazás előtt a legszüksége­sebb nyelvismeretet sajátít­hatják el a hallgatók. Ilyen tanfolyamot rendszeresen indítanak orosz, lengyel, cseh és magyar nyelvből. Ez a kissé szomorú, kissé vidám és persze tanulságos história egy közismert hölggyel esett meg. Hány­szor gyönyörködtünk párat­lan játékában, a legjobb hollywoodi filmekben! Ép­pen ezért ne említsük a va­lódi nevén. Egyszerűen Ro­salindának fogjuk hívni. Nos hát, Rosalinda szép és irigylésre méltóan tempera­mentumos volt. Állandóan hódolók rajzottak körülötte, mégpedig csapatostul: öreg és ifjú lovagok, kövérek és so­ványak, szakállasok és csu­pasz képűek. Héthez már sikerült is férjhez mennie. Természetesen nem egyszer­re, hanem egymás után, szép sorjában. És mivel Ro­salinda, mint már említet­tük, roppantul elbűvölő és temperamentumos teremtés volt, minden házassága fel­tétlenül válással végződött. Mindez persze őrülten kel­lemetlen volt, annál inkább, mert végtelenül unalmas bírósági perekkel, * botrány- szagú újsághírekkel, plety­kákkal járt együtt, no meg — ami a legrosszabb — a tartásdíjért vívott állandó csatákkal. — Mitévő legyek? — kér­dezte Rosalinda az ügyvéd­jétől. amikor hetedik férjé­től való elválás ügyében fel­kereste. — Hiszen én annyi­ra igyekszem! Úgy szeret­ném. hogy minden a leg­jobban sikerüljön... Talán valami velem született fo­gyatékosságaim vannak? — Semmilyen fogyatékos­ságot nem látok önnél, drá­ga asszonyom — válaszolta a fiatal ügyvéd, és perzselő pillantást vetett Kosalindá- ra. — ön elbűvölő ember — mosolygott Rosalinda —, de ez mit sem változtat a hely­zeten. Szeretnék minél ha­marább és unalmas forma­ságok nélkül elválni. Egyet­len napig sem tudok ezzel az alakkal együtt élni. Az ügyvéd néhány percig próbálta emlékezetébe idéz­ni a törvények megkerülé­sének minden lehetséges módját — aztán hirtelen a homlokára csapott. — Heuréka! — kiáltott fel. Azt hiszem, megtaláltam a megoldást! — Mondja már! — sür­gette Rosalinda és közben idegesen keresztbe tettte a lábát. — Ha meg akarja gyorsí­tani az ügyet, és el akarja kerülni a hosszas huzavonát, akkor azonnal repüljön Mexikóba. Ott minden her­cehurca nélkül nyélbe lehet ütni a válást. Csak meg kell jelennie bármelyik vidéki kisváros elöljáróságán — és minden el van boronáivá. — De hiszen én egy kuk­kot sem értek spanyolul! — akadékoskodott Rosalinda. — Ó, ez nem baj. Mivel ön minden esetben hajlandó a válásra, elegendő, ha csak igennel válaszol. — De hogy van spanyolul „igen’U? — kérdezte a tem­peramentumos Rosalinda. — Si — felelte örömmel a fiatal ügyvéd. Rosalindának így nem maradt más választása, mint hogy köszönetét mondjon a jó tanácsért, és még aznap elrepült Mexikóba. Az a városka, ahová ér­kezett, valóban eldugott kis vidéki zug volt. Mégis akadt benne mozi, és ott — a körülmények tragikus összetalálkozása révén — éppen egy olyan film ment nagy sikerrel, amelynek fő­szerepét Rosalinda játszotta. A híres színésznő váratlan megjelenése városszerte va­lóságos szenzációt keltett. A polgármester — égő szemű és fényes hajú, apró terme­tű úriember — mély meg­hajlással üdvözölte Rosalin- dát. Szenvedélyesen, meg­győzően és a maga módján szépen is beszélt — de spa­nyolul, Rosalinda pedig egy árva szót sem értett be­lőle. Amikor a polgármester befejezte a mondanivalóját, ő csak hálásan elmosolyo­dott és ezt rebegte: „Si”. A jelenlévők arca felra­gyogott. Rosalindát az elöl­járóságra kérették, és meg­kezdődött a válóper. A te­rem zsúfolásig megtelt kí­váncsiskodókkal. A pöttöm polgármester személyesen vezette a tárgyalást. Egy se­reg különféle kérdést tett fel Rosalindának, ő pedig válaszul csupán bájosan.mo- solygott- és minduntalan ezt ismételgette: — Si, si, si... A polgármester végül fel­állt, mélyen belenézett Ro­salinda szemébe és feltette az utolsó kérdést. — Si! — válaszolta vidá­man, készségesen a színész­nő. A közönség tapsviharban tört ki, az emberek izgatot­tan kiabáltak valamit, s a magasba dobálták a sapká­jukat... — Mit történt? — kérdez­te Rosalinda a szomszédjá­tól, aki valamicskét tudott angolul. — Már elváltam? — Elvált? — csodálkozott az. — Éppen ellenkezőleg. Ettől a perctől kezdve ön a mi polgármesterünk törvé­nyes felesége! (Gellért György fordítása) Szépül a Szabadság-szobor A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei meg­kezdték a gellérthegyi Szabadság-emlékmű helyreállítá­sát és restaurálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom