Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
1978. július 5. ■Képújság 3 A paksi járási párt-vb megtárgyalta A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda Közel hal esztendeje, 1972. őszén hozott határozatot a paksi járást párt-végrehajtó bizottság a gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka továbbfejlesztéséről. A testület, hétfői ülésén áttekintette, milyen előrehaladás történt és mi még a teendő a határozat végrehajtásánál. s E munka szervezett formái kialakultak az elmúlt években, jelenleg a legfontosabb feladat az itt folyó munka tartalmi erősítése — állapította meg a vb. Mindenütt megértették e politikai tevékenység fontosságát, azt, hogy a termelés hatékonyságának növelése, tervszerű fejlesztése a társadalmi fejlődés alapvető tényezője. Az alapszervezetektől a járási pártbizottságig, mindenütt kiemelt feladatként foglalkoztak a gazdaságpolitikai kérdésekkel, a megtárgyalt témáknak mintegy egyhar- mada volt gazdaságpolitikai jellegű. Az alapszervek ez- irányű tevékenységének eredményét tükrözik a termelési eredmények, a szocialista munkaverseny fejlődése — ma két és félszer any- nyi szocialista brigád működik, mint nyolc évvel ezelőtt. Az üzemi demokrácia különböző fórumain rendszeresen foglalkoznak gazdaság- politikai kérdésekkel, eredményesen „adaptálják” az országos feladatokat — miközben azokról is tájékoztatják a dolgozókat — az üzemekre, intézményekre. Rendszeresen foglalkoznak a tanácsi szervek is a gazdaság- politikai problémákkal. Igen eredményesen funkcionálnak a tanácstagi beszámolók, a falugyűlések a tájékoztatás és a helyi feladatokra való mozgósítás fejlesztésében Ennek következménye, hogy szaporodnak a társadalmi munkaakciók. Egyes községi tanácsok azonban még nem értették meg e munka fontosságát, jelentőségét. Az érvelő, meggyőző, mozgósító munkát e területen tovább kell' fokozni. Sikerült megértetni — és ez elsősorban az üzemi pártszervek, szervezetek munkájának eredménye —, hogy az első számú gazdaságpolitikai agitátornak a felső szintű gazdasági vezetésnek kell lennie. Ők képesek a népgazdasági problémákat, feladatokat „lefordítani” a helyi tennivalókra és megértetni a dolgozókkal, így mozgósítani a kollektívát. Jól szolgálta e munkát — és tervszerűségét fokozta — az alapszervezetek cselekvési programjának felhasználása. A munkahelyi agitációs munka színvonalát emelte és emeli a szabad pártnapok rendszere, amelyeken a népgazdaság helyzetéről, x^a KGST-országok integrációjáról, a minőségről és a hatékonyságról beszélnek az előadók, az országos problémák mellett szóba kerülnek az üzem gondjai, eredményei, feladatai is. A hallgatóság így érti meg, hogy a személyes jövedelem emelkedése a nemzeti jövedelem alakulásától ennek alapvető tényezőitől — amelyben az adott üzemi kollektívának is nélkülözhetetlen szerepe van. — függ. Nagymértékben fejlődött a propagandamunka, a pártoktatás az elmúlt fél évtizedben. A propagandisták — miután folyamatosan kapnak segítséget, tájékoztatást a helyi gazdaságpolitikai problémákról, feladatokról — tartalmasabbá tehetik és teszik az oktatást-nevelést. Rendszeresen kapnak tájékoztatást a járási pártbizottság cselekvési programjáról, az ipar és mezőgazdaság fejlesztésének fő feladatairól, a szocialista munkaversenyről, annak járási gondjairól-ten- nivalóiról, a gazdasági hatékonyság növelésének helyi feladatairól. A tömegtanfolyamok közt a gazdaságpolitikaiak — az összesnek felét teszik ki — voltak a legsikeresebbek. Feladatként jelölte meg a vb, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai problémákat időben fel kell ismerni és komplex módon, az összefüggések bemutatásával reagálni azokra — mint az ár- és bérkérdések, a külkereskedelmi mérleg, a lassúbb ütemű életszínvonalnövekedés stb. ' Fontos fórumai a gazdaságpolitikai agitációnak a politikai vitakörök — ezek kétharmada gazdasági jellegű alapszervezetekben működik — és ilymódon közel ezer dolgozó foglalkozik-is- merlíedik nagyon aktívan gazdaságpolitikai kérdésekkel. Nagyon népszerű fett a járásban e szóbeli agitációs forma. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy e tanfolyamok „kisugárzása” nem elegendő, a vitakörökben kialakított közös megállapítások, vélemények viszonylag kis mennyiségben jutnak el a kívülálló dolgozókhoz. Szaporodott a helyi, munkahelyi tájékoztatást szolgáló üzemi híradók száma, ezek jól segítik az adott kollektíva tájékoztatását, hatékony eszközei a helyi, üzemi feladatokra való mozgósításnak és a dolgozók igénylik ezek rendszeres megjelenését. Sok helyütt azonban nem használják ki a faliújságokkal való tájékoztatás lehetőségét, ezek — már ahol vannak —, többnyire sematikusak, nem keltik fel az érdeklődést. A járási párt-vb állást foglalt a gazdaságpolitikai propaganda és agitáció továbbfejlesztéséről. Emelni kell a tartalmi színvonalat, terjedjen ki ez a munkaerő és a termelőeszközök hatékonyabb kihasználására, a normák karbantartására — teljesítménybérezés arányának növelésére, — a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közötti termelési színvonalbeli különbség csökkentésére, a szocialista munkaverseny-moz- galom szélesítésére, tartalmi erősítésére. Jelentős tartalékok vannak még a személyes agitáció fejlesztésében. A különböző fórumok jól funkcionálnak, ám a személyes agitáció evengesége több vonatkozásban is szóbakerült az ülésen. Itt még sok a tennivaló. J. J. Neon és riasztóberendezés Dombóváron, az UNIÓ Ipari Szövetkezetben évek óta készítenek neon feliratokat. Az elmúlt évben, elsősorban a Dél-Dunántúlra és a Duna—Tisza közére, közel tízmillió forint értékben készítettek neonokat. A részlegben magasan kvalifikált, igen jó felkészültségű szakemberek dolgoznak, ezért a szövetkezetben nem okozott gondot itt egy új termék bevezetése. Hamarosan megkezdik az R—01 típusú riasztóberendezések gyártását, mely korszerű felépítésű, s elektronikus szerkezete biztonsággal megvédi az avatatlanok látogatásától az üzemek, üzletek, intézmények páncélszekrényeit. Fotó: SZEPESI PRÓBAÜZEMI A Magyar Hajó- és Darugyár daru. és kazán gyáregységében 1978-ban százhatvan- hétmillió forint értékben ipari kazánokat, és ötmillió dollár értékben eröművi kazánokat gyártanak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a kazánüzem új, membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazánok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartásuk is egyszerűbb. A képen: készülnek a memb ránfalas ipari kazánok. Csendes nap? Akták és ügyfelek Várostromkor robbantották így be a kaput, ahogy benyit a nyolcadik ügyiéi. Nincs még kilenc óra. A szerdát csöndes napnak mondták a Szekszárd városi Tanács igazgatási osztályán dolgozók. A fent említett ügyfél egyetlen huszáros rohammal az ügyintéző asztalánál terem. És: — Meddig hintáztatnak még bennünket? Jellemző, hogy lakás sehol, csak ígéret. Abba költözzünk? Hát majd megkeresem az útját annak, hogy... — Nézze, már a múlt héten is elmondtam, több mint kétezer a lakásigénylő, és csak a társadalmi bizottság által összeállított sorrendben — és a lakásépítések üteme szerint van módunk lakás- kiutalásra. — Duma, duma. írok a rádiónak, meg a tv-nek, azok majd kiderítik, hogy mi folyik itt! A fiatal előadó megigazítja a szemüvegét. — Jogában áll, de az igényjogosultsága fokán ezzel nem változtathat. Maga is látta a listát. Az ügyfél távozóban közli még, hogy milyen célra alkalmas ez a lista ... Levegővételnyi szünet. Az előadó levesz az előtte heverő aktahegy tetejéről egyet és az írógép mögé ülve írni kezd. Talán a felénél sem tart a munkájának, újra nyílik az ajtó. Kisírt szemű fiatalasszony, két kicsi gyerek, meg a nagymama. Igazolást kérnének, hogy van érvényes lakáskérelmük a munkáslakás akcióhoz, hogy arra gyűjtik a pénzt. Bíróság kéri a papírt, a bontóper ítéletéhez. Két perc, kész az igazolás. — Többet nem tehetek — mondja aztán, szinte szabadkozva, az ügyfélnek. — Most visszamegyünk a bíróságra? — kérdezi a nagyobbik, olyan hároméves forma gyerek a nagymamát. Gyámügy. — Nem tudok élni nélkülük, ezt tessék megérteni — zokogja a nő. — Két hete, 'maga fenyegetőzött, hogy miénk a felelősség, ha nem vesszük állami gondozásba a gyerekeket — mondja, azaz inkább állapítja meg a fiatal jogásznő. Az ügyfél arcán erre már nyoma sincs az előbbi köny- nyes ellágyulásnak. Támad, húsz éve minden öntudatával. — Nem adnak lakást, a pénz nem hull az égből. Könnyen beszél, nem maga fizeti az albérleti díjat. — Se maga, se a férje nem dolgoztak rendszeresen. — Mér, akkor már lenne talán lakásunk?! — Ez a gyámügyi csoport kérem. Lakást akar, vagy az ideiglenes gondozást megszüntetni? — Könnyen vitatkozza maga ki az embert, de majd tudom én, hova forduljak. Űjabb ügyfél, újabb köny- nyek. — Doktornő, én nem tehetek róla, ha a gyerekek még kéthetente sem akarják az apjukat látni. Félnek tőle szegénykéim. Mindig megbetegednek utána, itt van róla az orvosi igazolás ... — Itt meg a maga kérésére készített szakorvosi igazolás, hogy az apával való kapcsolat semmi veszélyt nem jelent a két kicsire nézve. Minden gyereknek szüksége van az apára. — Apára igen. De nem az ilyenre, aki csak kifelé jó apuka... — A válóper óta rendesen fizeti a megítélt tartásdíjat, és igényt tart a gyerekeire kéthetente. — De bezzeg a nyereséget, meg a prémiumot! Ha teheti, eltitkolja. A múltkor is háromezer forintból csak nyolcszázat adott. — Alig hiszem, hogy ok lenne ez a láthatás felfüggesztésére. — De az az ember... — Asszonyom, most maga a gyerekeit félti, vagy a volt férjét támadja? Cigarettaszünet. Nézegetem az aktákat. „Nevezett kiskorú gyámsága .... az apa kényszerelvonó kezelés alatt... tanúként meghallgatott szomszédasszony szerint...” Elnyomom a cigarettát, nagyon keserű az íze. Kinn a folyosón ügyfelek, az ajtók mögött akták — és azok, akikre mindez vár. Idős bácsi kérdezi a várakozókat: — Hol adják ezt az állami keresztlevelet? Mosoly az arcokon, aztán megmutatják a bácsinak az anyakönyvi hivatalt. A másik ajtó mögött akkor ül le egy húszéves fiú a szabálysértési előadó asztala elé. Szekszárd, városi tanács, igazgatási osztály. Egy csendes szerdai délelőtt. Az elmúlt esztendőben, köf zel négyezer ügyiratot iktattak, intéztek — a fogadóórák, helyszíni szemlék, hatóf sági vizsgálatok mellett az igazgatási osztályon. Az osztályon a tényleges ügyintézők létszáma tizenkét fő. GYŐRI VARGA GYÖRGY
