Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

2 Képújság

1978. július 27.

El nem kötelezettek

fles hangú viták Belgrádira

Belgrádban folytatódik az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek taáncskozása. Képünkön: Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter a jugoszláv főváros Száva kongresszusi palotájában.

(Képtávírónkon érkezett.)

Belgrádban száztizenhárom ország, felszabadítási mozgalom és nemzetközi szervezet képviselői szerdán folytatták vitájukat a nemzetközi helyzet kérdéseiről az el nem kötelezettek külügyminiszteri értekezletének keretében.

Kedden este az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek zártkörű tanácskozásán úgy határoztak, hogy a most folyó értekezlet elnökévé Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminisztert választják meg. Az elnökhelyetteseket a következő országok delegálják: Ghana. Swaziföld, Tanzánia, Tunisz (Afrika részéről), Irak, Malaysia. a PFSZ (Ázsia képviseletében), Kuba, Panama (Latin-Amerika képviseletében) és az európai részről Ciprus.

Szerdán plenáris ülést tartottak a külügyminiszterek és elsősorban a mozgalomhoz tartozó országok közötti ellentétek, esetenkint fegyveres konfliktusok elhárításának lehetőségeit tárgyalták meg. Belgrád a leghatáro- rozttabb formában utasít vissza minden olyan próbálkozást, amely a száztíz országot tömörítő, sokszínű és összetett mozgalmat jobb- és balszárnyra akarná felosztani, vagy a szárnyak között „középutas” irányvonalat vélne felfedezni. Valójában azonban a száztíz ország nem képvisel azonos politikai nézetet, és közöttük a haladó irányvonalukról ismert országok mellett megtalálhatók a kifejezetten jobboldali politikát folytató államok is.

Az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcot zászlajára tűző mozgalom sokrétűségéből és tarkaságából fakad, hogy az el nem kötelezettek minden határozat- hozatalnál a konszenzus elvéhez ragaszkodnak ugyan, a viták során azonban nemigen rejtik véka alá az eltérő véleményeket. Alig, hogy Sri Lanka külügyminisztere megnyitottnak nyilvánította az értékezletet, a meglehetős éleshangú viták azonban máris megkezdődtek. A jobboldalhoz tartozó országok első számú célpontja most Kuba. Nem nézik ugyanis jó szemmel a

karib-tengeri szigetország aktív Afrika-politikáját, a felszabadítási mozgalmaknak a törvényes kormányok felkérésére nyújtott katonai támogatását, és ezen az alapon kétségessé akarják tenni Havanna el nem kötelezettségét, a mozgalomhoz tartozását, valamint az is. hogy Havanna jogosult lehet-e a mozgalomhoz tartozó országok államfőinek jövő évi csúcsértekezletének megrendezésére.

PANORÁMA

SAN CLEMENTE

Kudarcot vallott a kaliforniai San Clemente szigeten a cirkáló szárnyasrakétákkal folytatott kísérlet. Tengeralattjárókról bocsátottak fel két rakétát, de azok 500 méteres magasságból visszazuhantak az óceánba. A kísérletet végignézte Harold Brown hadügyminiszter is, aki a kudarc ellenére kijelentette, hogy „továbbra is bízik” a cirkáló-szárnyasraké- ta-programban.

A hadügyminisztérium szóvivője szerint egy-egy szárnyasrakéta gyártsál költsége 1,7 millió dollár. Eddig 32-t gyártottak belőlük, 25 teljesítette feladatát, kettő részben, öt pedig teljesen megsemmisült.

BUDAPEST

Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának meghívására Alekszej Pavlovics Sityi- kovnak, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa elnökének, az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség szerdán folytatta Hajdú-Bihar megyei látogatását.

A vendégeket elkísérte Kállai Gyula, a Hazafias Nép^ front Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke. Velük tartott Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa.

PÁRIZS

Tizenhárom breton szepa- ratistát ítéltek el kedden Párizsban nyolctól tíz évig terjedő felfüggesztett börtön- büntetésre.

Gyorslista

az 1978. július 26-án megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalom- sorsolásáról. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Moszkvics személygépkocsira utalv.

b Lada személygépkocsira utalv. c 14 000 Ft-os ..Ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok országát" utalvány d 5000 Ft-os vásárlási utalv. e SH i I ja 11 is tv f Signal táskarádió g Moszkva—3 villanyborotva h Poljot karóra i Sokol táskarádió

A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 15-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V... Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni.

A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Alább a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük.

2 150 289 i. 2 165 283 i, 2 170 822 i,

2 173 485 i. 2 177 696 i. 2 188 786 i,

2 192 111 i. 2 192 892 i. 2 196 356 i,

2 204 065 i. 2 206 189 i. 2 221 445 i.

2 223 525 i, 2 237 560 i, 2 250 188 i. 2 282 364 i. 2 296 714 i. 2 329 162 i. 2 340 717 g, 2 370 721 i, 2 401 601 i, 2 426 322 i.

2 441 818 i. 2 482 919 i, 2 518 422 i.

2 538 801 i,

2 557 757 i,

2 562 998 i,

2 581 576 h, 2 614 175 i.

2 628 114 i.

2 656 086 i.

2 689 784 i,

2 225 295 i, 2 246 513 i, 2 258 028 i. 2 286 300 i, 2 297 591 f, 2 330 869 f. 2 366 101 i. 2 384 656 i. 2 413 337 i, 2 428 910 h, 2 451 796 i, 2 496 214 i, 2 522 749 h. 2 545 557 i, 2 559 589 i. 2 563 222 i, 2 596 652 \. 2 615 956 h, 2 643 438 i,

2 670 652 i. 2 690 257 g.

2 227 131 2 247 163 i 2 278 467 2 296 479 2 320 483 2 330 986 h 2 369 935 i 2 391 502 2 416 849 2 441 786 i 2 486 468 g 2 503 854 i 2 536 014 i 2 551 205 i 2 560 203 i 2 580 443 i 2 599 205 i 2 625 228 i 2 651 155 h 2 673 219 i 2 693 239 g,

2 712 777 h, 2 769 484 i. 2 778 695 i. 2 790 004 i. 2 799 067 i. 2 805 567 i. 2 813 835 i,

2 819 866 i. 2 837 729 i. 2 847 688 i. 2 866 539 i.

2 876 882 i.

2 890 780 h. 2 901 629 i,

2 915 322 i.

2 937 348 i.

2 943 558 i.

2 952 874 i,

2 967 000 i.

2 985 700 i,

2 999 326 i.

2 723 006 h, 2 772 034 i.

2 779 424 i.

2 796 366 a.

2 801 125 i.

2 810 272 i,

2 816 100 h. 2 831 705 i.

2 847 431 h. 2 859 960 i.

2 869 318 i.

2 882 897 i.

2 891 023 h,

2 907 857 i.

2 916 192 i.

2 938 451 i.

2 948 374 i.

2 953 365 i.

2 967 338 i.

2 991 952 i.

2 744 170 i.

2 775 523

i,

2 786 586

i,

2 797 030

i.

2 805 050

i.

2 810 289

i,

2 819 866

i,

2 831 705

h,

2 847 433

h,

2 862 677

i.

2 869 775

i,

2 886 861

i,

2 898.655

j,

2 911 634

i,

2 921 275

i,

2 942 192

i,

2 950 742

h.

2 958 099

i,

2 982 020

h.

2 992 172

h.

Panmindzson 25. évfordulóján

Fanmindzson. Negyedszázada világpolitikai fogatommá lett — a koreai háborút lezáró békekötés színhelye. S egyben mementó is: a hidegháború időszakának legszomorúbb, legsötétebb éveire emlékeztet.

Amikor a szovjet hadsereg 1945 augusztuságan szétverte az Észak-Kínát és Koreát megszállva tartó japán hadsereget, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya olyan egyezményt kötött, hogy a Koreai félszigetet kettészelő 38. szélességi körtől északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok feladata a japán megszállók lefegyverzése, s az ország szabad fejlődésének elősegítése. A megállapodás alapeszméje volt, hogy Korea a megszállási övezetek ellenére egységes ország, s hogy a koreai népre kell bízni: országában milyen társadalmigazdasági rendszert kíván teremteni.

Csakhogy amíg Északon szabadon, demokratikusan szervezték újjá az országrész életét, s a legszélesebb tömegek érdekeinek megfelelően földreformot és államosításokat hajtottak végre, addig Délen az amerikaiak támo. gatásával az uralkodó osztály vékony rétege erőszakosan fenntartotta a kapitalista rendszert. Az amerikai fél nem tartotta be az össz- koreai ideiglenes kormány alakításáról kötött egyezményt, s mindent megtett, hogy az országot kettészakítsa. 1948 májusában választásokat rendeztek Dél-Koreá- ban, s bár a választók 70 százaléka bojkottálta a szavazást, augusztusban megalakították a Koreai Köztársaságot. Ennek hatására kiáltották ki Északon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Korea tehát kettészakadt, s a dél-koreai bábrezsim már a kezdet kezdetétől — a KNDK egyesítési javaslatait elutasítva — katonai provokációk sorát indította, majd 1950. június 25-én jelentős erőkkel támadt a demokratikus Koreára. A háború kitört, s az Egyesült Államok az ENSZ-et felhasználva sietett dél-koreai kreatúrái segítségére. A túlerő hamarosan a kínai határ közelébe szorította vissza a KNDK hadseregét, mire a

Kínai Népköztársaság önkénteseket küldött az észak-koreai csapatok segítségére. Ez megfordította a háború sorsát: a frontvonal ismét a 38. szélességi foktól délre került. Ekkor javasolt a Szovjetunió fegyverszüneti tárgyalásokat. Hosszas huzavona után végül is 1953. július 27-én Pan- mindzsonban aláírták a fegyverszüneti megállapodást, amely véget vetett a háromesztendős pusztító harcnak. A szomorú mérleg: kétmillió áldozat, felperzselt földek, rombadőlt városok mindenfelé.

Panmindzson a békét jelentette, s azt, hogy a világ nem sodródott bele egy újabb világháborúba. De a Koreaifélsziget kettészakítottsága, a két országban folyó homlok- egyenest ellenkező irányú fejlődés a térséget változatlanul veszélyes feszültségforrássá tette. Ezért a Koreai NDK kormánya mindent megtett, hogy megszüntesse a mesterséges kettészakítottságot. A békés, demokratikus, külföldi beavatkozástól mentes újraegyesítés eszméje azonban nem talált visszhangra Dél-Korea vezető köreiben. A szöuli kormányzat diktatúrán alapuló uralmának ugyanis a legfőbb biztosítéka az a negyvenezer amerikai katona, aki ma is a 38. szélességi körtől délre állomásozik. A mesterséges ket- téosztottság, s az erővel és pénzzel fenntartott dél-koreai rendszer pedig nélkülözhetetlen az Egyesült Államok ázsiai politikájában,

A panmindzsoni egyezmény aláírásának huszonötödik évfordulóján nem vehetünk számba reménytkeltő új fejleményeket a koreai kérdésben. Pedig a megoldást szorgalmazta az ENSZ- közgyűlés 30. ülésszakán ho. zott határozat is, amely sürgette a Dél-Koreában levő ENSZ-parancsnokság feloszlatását, az amerikai csapatok kivonását és békeszerződés megkötését. Ehhez azonban washingtoni és szöuli szemléletváltozásokra lenne szükség. A. K.

Szíria, avagy közel van Kelet

lil; W&mS&M* \ -W mémmMjiF

II.

Aztán jött ama kilencven napos háború: 1973-ban. Éppen öt esztendeje, amikor is a kialakult helyzetnek megfelelően Izraelnek ki kellett vonulnia Kuneitrából. Ki is vonultak az izraeli egységek, de tíz nappal a kivonulás előtt felrobbantották a várost. Szó szerint! Minden házát, minden középületét. Kuneit- rában soha nem volt harc, itt egyetlen puskalövés sem dördült és a város most mégis rom.

Adnan Moussza, egykori bölcsész, most az e területet igazgató tanács felelős képviselője, magyarázza kérdésünkre, hogy van ugyan már döntés a város újjáépítésére:

— ...de ebben a bizonytalan helyzetben... — tárja szét a karját a csupa izom, már fiatalon is őszülő férfi, mintegy jelezve, hogy ezen a tájon, amíg nincs igazi és igazságos béke, addig oktalan dolog lenne egy várost újraépíteni.

S itt, légvonalban néhány száz méterre az izraeli állásoktól, a szíriai katonák között, mögöttünk az ugyancsak néhány száz méterre állomásozó kéksisakosokkal, minden világos. Az ágyúk egymás felé irányulnak, a harc- készültség mindkét oldalon egyforma. A repülőgépek

most még hajmeresztő, szárnyleszaggató ívvel nyesnek

el kölcsönösen a jelenlegi határok mellett. Bizalom és elkeseredés, optimizmus és rezignáltság, holnapi tervek és mai romok és fegyverek és fegyverek és megintcsak

fegyverek.

Úgy éreztem magam, mint a gyanútlan turista, aki rémülten torpan meg a tűzhányó kráterénél. A nem is nagyon mélyben ott fortyog a láva. S ki tudja, mikor tör ki a vulkán?

*

Ahmed I. Szkender tájékoztatási miniszter, s egyben a szír televízió igazgatója. A tájékoztatás fontosságáról beszél és közben kiérezhetően nehezményezi:

— Szívesen fogadunk minden küldöttséget Magyar- országról, és szép számmal

jönnek is, de újságíró viszonylag kevés van közöttük.

Megnyugtatom, hogy most egyszerre hárman is itt vagyunk és a program szerint rövidesen ellátogatunk az Eufrátesz-gáthoz is. A miniszter megelégedetten bólint, mert ha már szó esett és nem ok nélkül a tájékoztatás fontosságáról, akkor fontossági sorrendben az Eufrátesz- gát és öntözési rendszer előkelő helyet, ha nem az elsőt érdemli meg.

*

Elkerülhetetlen néhány lexikális adat, egynéhány statisztikai tény a továbbiak jobb megértéséhez. Néhány adatot éppen a vakítóan kék ég alatt 630 négyzetkilométernyi felületű és negyven méter mélységben vizet höm- pölyögtető víztároló mellett mondtak el a számunkra. Már az idézett két szám is: adat. Nos Szíria, ez az alapvetően mezőgazdasági ország 185 ezer négyzetkilométeren terül el. Kétszer akkora, mint hazánk és 6 millió ember él ezen az ősi területen. A hegyek — az Antilibanon, a Druz-hegység — és a Szír sivatag, az Eufrátesz, az Oron- tesz, az alig 460 kilométer hosszú al-Khabur folyó és nyugati határán a Földközitenger teszi változatossá e tájat. Az éghajlat itt túlnyomórészt sivatagi, félsivatagi, de ott, ahol víz van, ahol csapadékhoz, vagy csatornázáshoz jut az arab földművelő, ott valóban paradicsomot képes teremteni.

Az ország területének 34 százalékát művelik csak meg, ennek is jelentős része — több mint félmillió hektár — csak az öntözésnek köszönheti termelékenységét. A további mintegy 30 százalék, majd 60 ezer négyzetkilométer legelő, de nem a mi fogalmaink szerinti: az igénytelen juh és kecske él itt csak jó- szerint. Viszont az is igaz, hogy megél és a szír gazdasági élet egyik fő termelési ága az extenzív állattenyésztés. Majdnem 60 ezer négyzetkilométernyi területen viszont a sivatag az úr.

Hogy mire képes a szíriai paraszt, aki a földreform során a nem öntözött területeken 40 hektárnyi — az öntö- zöttön 10 hektárnyi — földhöz juthatott, arra nincs európai forgalmi érték és mérték. A jordánjai határ felé haladva például kőfal, kőfalat ér: fekete falak, mintha naptól égettek lennének a kövek, ősinek ható építmények osztják apróbb, nagyobb négyzetekre a tájat. A kerítéseket, amelyek a homokfúvástól védenek, semmiféle „ragasztóanyag” nem tartja össze, legfeljebb a földműves verítéke, meg ügyessége. A kerítéseken belül gyümölcsfák sorjáznak szép zölden, nagy szemű cseresznyét, mézédes barackot vagy

ízes, húsos őszibarackot, szilvát, almát érlelve leveleik között. A kerítés kövei a talajból és a talajról valók. Napokon, heteken, hónapokon át az egykor köves sivatagból tíz ujjal, ha kellett, géppel, ahol lehetett szedegették ki a Basra környéki parasztok az öklömnyi és a mázsás nagyságú köveket, hogy visz- szamaradjon, megmaradjon, termővé válhasson a föld.

És ott, ahol nemrégen még a gyík sem élt, most intenzív növénytermelés folyik.

Lehet itt termelni, ha van víz, mert az értés, a szakértelem, s a munkakedv kimeríthetetlen.

Meg kell teremteni a korszerűbb mezőgazdálkodás alapjait. A takarmánytermesztésre is épülő állat- tenyésztést. Ki kell használni, fel kell használni a vizet. Amelyből bizony csak kevés van. E tájon sok víz soha nem lehet. Ha okosan használják a vizet, akkor éppen elegendő. És az Eufrátesz szíriai szakaszának 675 kilométere adja Szíria vízkészletének 83 százalékát(!)

Az Eufrátesz vize: a víz! Az élet. És a jövő.

Igen, az Eufráteszé! Amelynek olyan régi a neve, mint amilyen régi Mezopotámiáé, s mint amilyen régi az emberiség emlékezete.

GYURKÓ GÉZA

Következik: 3. Uj gilgamesek

Nomádok tevén, a végtelennek tűnő sivatagban