Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

2 Képújság 1978. július 27. El nem kötelezettek fles hangú viták Belgrádira Belgrádban folytatódik az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek taáncskozása. Képünkön: Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter a jugoszláv főváros Száva kongresszusi palotájában. (Képtávírónkon érkezett.) Belgrádban száztizenhárom ország, felszabadítási moz­galom és nemzetközi szerve­zet képviselői szerdán foly­tatták vitájukat a nemzetkö­zi helyzet kérdéseiről az el nem kötelezettek külügymi­niszteri értekezletének kere­tében. Kedden este az el nem kö­telezett országok külügymi­nisztereinek zártkörű tanács­kozásán úgy határoztak, hogy a most folyó értekezlet el­nökévé Joszip Vrhovec ju­goszláv külügyminisztert vá­lasztják meg. Az elnökhe­lyetteseket a következő or­szágok delegálják: Ghana. Swaziföld, Tanzánia, Tunisz (Afrika részéről), Irak, Ma­laysia. a PFSZ (Ázsia kép­viseletében), Kuba, Panama (Latin-Amerika képviseleté­ben) és az európai részről Ciprus. Szerdán plenáris ülést tar­tottak a külügyminiszterek és elsősorban a mozgalom­hoz tartozó országok közötti ellentétek, esetenkint fegy­veres konfliktusok elhárítá­sának lehetőségeit tárgyalták meg. Belgrád a leghatáro- rozttabb formában utasít vissza minden olyan próbál­kozást, amely a száztíz or­szágot tömörítő, sokszínű és összetett mozgalmat jobb- és balszárnyra akarná feloszta­ni, vagy a szárnyak között „középutas” irányvonalat vélne felfedezni. Valójában azonban a száztíz ország nem képvisel azonos politikai né­zetet, és közöttük a haladó irányvonalukról ismert or­szágok mellett megtalálhatók a kifejezetten jobboldali po­litikát folytató államok is. Az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcot zászlajára tűző mozgalom sokrétűségéből és tarkaságá­ból fakad, hogy az el nem kö­telezettek minden határozat- hozatalnál a konszenzus el­véhez ragaszkodnak ugyan, a viták során azonban nem­igen rejtik véka alá az el­térő véleményeket. Alig, hogy Sri Lanka külügymi­nisztere megnyitottnak nyil­vánította az értékezletet, a meglehetős éleshangú viták azonban máris megkezdőd­tek. A jobboldalhoz tartozó országok első számú cél­pontja most Kuba. Nem né­zik ugyanis jó szemmel a karib-tengeri szigetország aktív Afrika-politikáját, a felszabadítási mozgalmaknak a törvényes kormányok fel­kérésére nyújtott katonai tá­mogatását, és ezen az alapon kétségessé akarják tenni Ha­vanna el nem kötelezettsé­gét, a mozgalomhoz tartozá­sát, valamint az is. hogy Ha­vanna jogosult lehet-e a mozgalomhoz tartozó orszá­gok államfőinek jövő évi csúcsértekezletének megren­dezésére. PANORÁMA SAN CLEMENTE Kudarcot vallott a kalifor­niai San Clemente szigeten a cirkáló szárnyasrakétákkal folytatott kísérlet. Tenger­alattjárókról bocsátottak fel két rakétát, de azok 500 mé­teres magasságból visszazu­hantak az óceánba. A kísér­letet végignézte Harold Brown hadügyminiszter is, aki a kudarc ellenére kije­lentette, hogy „továbbra is bízik” a cirkáló-szárnyasraké- ta-programban. A hadügyminisztérium szó­vivője szerint egy-egy szár­nyasrakéta gyártsál költsége 1,7 millió dollár. Eddig 32-t gyártottak belőlük, 25 teljesí­tette feladatát, kettő részben, öt pedig teljesen megsemmi­sült. BUDAPEST Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának meghívásá­ra Alekszej Pavlovics Sityi- kovnak, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa elnökének, az európai biztonság és együttműködés szovjet bizott­sága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó kül­döttség szerdán folytatta Hajdú-Bihar megyei látoga­tását. A vendégeket elkísérte Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép^ front Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának elnöke. Velük tartott Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének követtanácsosa. PÁRIZS Tizenhárom breton szepa- ratistát ítéltek el kedden Pá­rizsban nyolctól tíz évig ter­jedő felfüggesztett börtön- büntetésre. Gyorslista az 1978. július 26-án megtartott nem­zetközi olimpiai sportlottó jutalom- sorsolásáról. A gyorslistában az aláb­bi rövidítéseket használtuk: a Moszkvics személygépkocsira utalv. b Lada személygépkocsira utalv. c 14 000 Ft-os ..Ismerje meg a Szov­jetuniót, az 1980. évi olimpiai játé­kok országát" utalvány d 5000 Ft-os vásárlási utalv. e SH i I ja 11 is tv f Signal táskarádió g Moszkva—3 villanyborotva h Poljot karóra i Sokol táskarádió A nyertes szelvényeket 1978. au­gusztus 15-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság címére (1875 Budapest, V... Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Alább a pécsi körzetben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük. 2 150 289 i. 2 165 283 i, 2 170 822 i, 2 173 485 i. 2 177 696 i. 2 188 786 i, 2 192 111 i. 2 192 892 i. 2 196 356 i, 2 204 065 i. 2 206 189 i. 2 221 445 i. 2 223 525 i, 2 237 560 i, 2 250 188 i. 2 282 364 i. 2 296 714 i. 2 329 162 i. 2 340 717 g, 2 370 721 i, 2 401 601 i, 2 426 322 i. 2 441 818 i. 2 482 919 i, 2 518 422 i. 2 538 801 i, 2 557 757 i, 2 562 998 i, 2 581 576 h, 2 614 175 i. 2 628 114 i. 2 656 086 i. 2 689 784 i, 2 225 295 i, 2 246 513 i, 2 258 028 i. 2 286 300 i, 2 297 591 f, 2 330 869 f. 2 366 101 i. 2 384 656 i. 2 413 337 i, 2 428 910 h, 2 451 796 i, 2 496 214 i, 2 522 749 h. 2 545 557 i, 2 559 589 i. 2 563 222 i, 2 596 652 \. 2 615 956 h, 2 643 438 i, 2 670 652 i. 2 690 257 g. 2 227 131 2 247 163 i 2 278 467 2 296 479 2 320 483 2 330 986 h 2 369 935 i 2 391 502 2 416 849 2 441 786 i 2 486 468 g 2 503 854 i 2 536 014 i 2 551 205 i 2 560 203 i 2 580 443 i 2 599 205 i 2 625 228 i 2 651 155 h 2 673 219 i 2 693 239 g, 2 712 777 h, 2 769 484 i. 2 778 695 i. 2 790 004 i. 2 799 067 i. 2 805 567 i. 2 813 835 i, 2 819 866 i. 2 837 729 i. 2 847 688 i. 2 866 539 i. 2 876 882 i. 2 890 780 h. 2 901 629 i, 2 915 322 i. 2 937 348 i. 2 943 558 i. 2 952 874 i, 2 967 000 i. 2 985 700 i, 2 999 326 i. 2 723 006 h, 2 772 034 i. 2 779 424 i. 2 796 366 a. 2 801 125 i. 2 810 272 i, 2 816 100 h. 2 831 705 i. 2 847 431 h. 2 859 960 i. 2 869 318 i. 2 882 897 i. 2 891 023 h, 2 907 857 i. 2 916 192 i. 2 938 451 i. 2 948 374 i. 2 953 365 i. 2 967 338 i. 2 991 952 i. 2 744 170 i. 2 775 523 i, 2 786 586 i, 2 797 030 i. 2 805 050 i. 2 810 289 i, 2 819 866 i, 2 831 705 h, 2 847 433 h, 2 862 677 i. 2 869 775 i, 2 886 861 i, 2 898.655 j, 2 911 634 i, 2 921 275 i, 2 942 192 i, 2 950 742 h. 2 958 099 i, 2 982 020 h. 2 992 172 h. Panmindzson 25. évfordulóján Fanmindzson. Negyedszázada világpolitikai fo­gatommá lett — a koreai háborút lezáró békekötés színhelye. S egyben mementó is: a hidegháború időszakának legszomorúbb, legsötétebb éveire em­lékeztet. Amikor a szovjet hadsereg 1945 augusztuságan szétver­te az Észak-Kínát és Koreát megszállva tartó japán had­sereget, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya olyan egyezményt kötött, hogy a Koreai félszigetet kettészelő 38. szélességi kör­től északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok feladata a japán megszállók lefegyverzése, s az ország szabad fejlődésének elősegí­tése. A megállapodás alap­eszméje volt, hogy Korea a megszállási övezetek ellenére egységes ország, s hogy a ko­reai népre kell bízni: orszá­gában milyen társadalmi­gazdasági rendszert kíván te­remteni. Csakhogy amíg Északon szabadon, demokratikusan szervezték újjá az országrész életét, s a legszélesebb töme­gek érdekeinek megfelelően földreformot és államosítá­sokat hajtottak végre, addig Délen az amerikaiak támo. gatásával az uralkodó osz­tály vékony rétege erőszako­san fenntartotta a kapitalis­ta rendszert. Az amerikai fél nem tartotta be az össz- koreai ideiglenes kormány alakításáról kötött egyez­ményt, s mindent megtett, hogy az országot kettészakít­sa. 1948 májusában választá­sokat rendeztek Dél-Koreá- ban, s bár a választók 70 szá­zaléka bojkottálta a szava­zást, augusztusban megala­kították a Koreai Köztársa­ságot. Ennek hatására kiál­tották ki Északon a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Korea tehát kettészakadt, s a dél-koreai bábrezsim már a kezdet kezdetétől — a KNDK egyesítési javasla­tait elutasítva — katonai provokációk sorát indította, majd 1950. június 25-én je­lentős erőkkel támadt a de­mokratikus Koreára. A há­ború kitört, s az Egyesült Államok az ENSZ-et felhasz­nálva sietett dél-koreai krea­túrái segítségére. A túlerő hamarosan a kínai határ kö­zelébe szorította vissza a KNDK hadseregét, mire a Kínai Népköztársaság önkén­teseket küldött az észak-ko­reai csapatok segítségére. Ez megfordította a háború sor­sát: a frontvonal ismét a 38. szélességi foktól délre került. Ekkor javasolt a Szovjetunió fegyverszüneti tárgyalásokat. Hosszas huzavona után vé­gül is 1953. július 27-én Pan- mindzsonban aláírták a fegy­verszüneti megállapodást, amely véget vetett a három­esztendős pusztító harcnak. A szomorú mérleg: kétmillió áldozat, felperzselt földek, rombadőlt városok minden­felé. Panmindzson a békét je­lentette, s azt, hogy a világ nem sodródott bele egy újabb világháborúba. De a Koreai­félsziget kettészakítottsága, a két országban folyó homlok- egyenest ellenkező irányú fejlődés a térséget változat­lanul veszélyes feszültségfor­rássá tette. Ezért a Koreai NDK kormánya mindent megtett, hogy megszüntesse a mesterséges kettészakított­ságot. A békés, demokrati­kus, külföldi beavatkozástól mentes újraegyesítés eszmé­je azonban nem talált vissz­hangra Dél-Korea vezető kö­reiben. A szöuli kormányzat diktatúrán alapuló uralmá­nak ugyanis a legfőbb bizto­sítéka az a negyvenezer ame­rikai katona, aki ma is a 38. szélességi körtől délre állo­másozik. A mesterséges ket- téosztottság, s az erővel és pénzzel fenntartott dél-ko­reai rendszer pedig nélkülöz­hetetlen az Egyesült Álla­mok ázsiai politikájában, A panmindzsoni egyez­mény aláírásának huszonötö­dik évfordulóján nem vehe­tünk számba reménytkeltő új fejleményeket a koreai kérdésben. Pedig a megol­dást szorgalmazta az ENSZ- közgyűlés 30. ülésszakán ho. zott határozat is, amely sür­gette a Dél-Koreában levő ENSZ-parancsnokság felosz­latását, az amerikai csapatok kivonását és békeszerződés megkötését. Ehhez azonban washingtoni és szöuli szem­léletváltozásokra lenne szük­ség. A. K. Szíria, avagy közel van Kelet lil; W&mS&M* \ -W mémmMjiF II. Aztán jött ama kilencven napos háború: 1973-ban. Ép­pen öt esztendeje, amikor is a kialakult helyzetnek meg­felelően Izraelnek ki kellett vonulnia Kuneitrából. Ki is vonultak az izraeli egységek, de tíz nappal a kivonulás előtt felrobbantották a várost. Szó szerint! Minden házát, minden középületét. Kuneit- rában soha nem volt harc, itt egyetlen puskalövés sem dör­dült és a város most mégis rom. Adnan Moussza, egykori bölcsész, most az e területet igazgató tanács felelős képvi­selője, magyarázza kérdé­sünkre, hogy van ugyan már döntés a város újjáépítésére: — ...de ebben a bizonyta­lan helyzetben... — tárja szét a karját a csupa izom, már fiatalon is őszülő férfi, mint­egy jelezve, hogy ezen a tá­jon, amíg nincs igazi és igaz­ságos béke, addig oktalan do­log lenne egy várost újra­építeni. S itt, légvonalban néhány száz méterre az izraeli állá­soktól, a szíriai katonák kö­zött, mögöttünk az ugyancsak néhány száz méterre állomá­sozó kéksisakosokkal, min­den világos. Az ágyúk egy­más felé irányulnak, a harc- készültség mindkét oldalon egyforma. A repülőgépek most még hajmeresztő, szárny­leszaggató ívvel nyesnek el kölcsönösen a jelenlegi ha­tárok mellett. Bizalom és el­keseredés, optimizmus és re­zignáltság, holnapi tervek és mai romok és fegyverek és fegyverek és megintcsak fegyverek. Úgy éreztem magam, mint a gyanútlan turista, aki ré­mülten torpan meg a tűz­hányó kráterénél. A nem is nagyon mélyben ott fortyog a láva. S ki tudja, mikor tör ki a vulkán? * Ahmed I. Szkender tájé­koztatási miniszter, s egyben a szír televízió igazgatója. A tájékoztatás fontosságáról be­szél és közben kiérezhetően nehezményezi: — Szívesen fogadunk min­den küldöttséget Magyar- országról, és szép számmal jönnek is, de újságíró vi­szonylag kevés van közöttük. Megnyugtatom, hogy most egyszerre hárman is itt va­gyunk és a program szerint rövidesen ellátogatunk az Eufrátesz-gáthoz is. A mi­niszter megelégedetten bó­lint, mert ha már szó esett és nem ok nélkül a tájékoztatás fontosságáról, akkor fontossá­gi sorrendben az Eufrátesz- gát és öntözési rendszer elő­kelő helyet, ha nem az elsőt érdemli meg. * Elkerülhetetlen néhány le­xikális adat, egynéhány sta­tisztikai tény a továbbiak jobb megértéséhez. Néhány adatot éppen a vakítóan kék ég alatt 630 négyzetkilomé­ternyi felületű és negyven méter mélységben vizet höm- pölyögtető víztároló mellett mondtak el a számunkra. Már az idézett két szám is: adat. Nos Szíria, ez az alap­vetően mezőgazdasági ország 185 ezer négyzetkilométeren terül el. Kétszer akkora, mint hazánk és 6 millió ember él ezen az ősi területen. A he­gyek — az Antilibanon, a Druz-hegység — és a Szír si­vatag, az Eufrátesz, az Oron- tesz, az alig 460 kilométer hosszú al-Khabur folyó és nyugati határán a Földközi­tenger teszi változatossá e tájat. Az éghajlat itt túl­nyomórészt sivatagi, félsiva­tagi, de ott, ahol víz van, ahol csapadékhoz, vagy csatorná­záshoz jut az arab földműve­lő, ott valóban paradicsomot képes teremteni. Az ország területének 34 százalékát művelik csak meg, ennek is jelentős része — több mint félmillió hektár — csak az öntözésnek köszönhe­ti termelékenységét. A továb­bi mintegy 30 százalék, majd 60 ezer négyzetkilométer le­gelő, de nem a mi fogal­maink szerinti: az igénytelen juh és kecske él itt csak jó- szerint. Viszont az is igaz, hogy megél és a szír gazda­sági élet egyik fő termelési ága az extenzív állattenyész­tés. Majdnem 60 ezer négy­zetkilométernyi területen vi­szont a sivatag az úr. Hogy mire képes a szíriai paraszt, aki a földreform so­rán a nem öntözött területe­ken 40 hektárnyi — az öntö- zöttön 10 hektárnyi — föld­höz juthatott, arra nincs eu­rópai forgalmi érték és mér­ték. A jordánjai határ felé haladva például kőfal, kő­falat ér: fekete falak, mintha naptól égettek lennének a kövek, ősinek ható építmé­nyek osztják apróbb, na­gyobb négyzetekre a tájat. A kerítéseket, amelyek a homokfúvástól védenek, sem­miféle „ragasztóanyag” nem tartja össze, legfeljebb a föld­műves verítéke, meg ügyes­sége. A kerítéseken belül gyümölcsfák sorjáznak szép zölden, nagy szemű cseresz­nyét, mézédes barackot vagy ízes, húsos őszibarackot, szil­vát, almát érlelve leveleik között. A kerítés kövei a ta­lajból és a talajról valók. Napokon, heteken, hónapokon át az egykor köves sivatag­ból tíz ujjal, ha kellett, gép­pel, ahol lehetett szedegették ki a Basra környéki parasz­tok az öklömnyi és a mázsás nagyságú köveket, hogy visz- szamaradjon, megmaradjon, termővé válhasson a föld. És ott, ahol nemrégen még a gyík sem élt, most intenzív növénytermelés folyik. Lehet itt termelni, ha van víz, mert az értés, a szakérte­lem, s a munkakedv kimerít­hetetlen. Meg kell teremteni a kor­szerűbb mezőgazdálkodás alapjait. A takarmányter­mesztésre is épülő állat- tenyésztést. Ki kell használni, fel kell használni a vizet. Amelyből bizony csak kevés van. E tájon sok víz soha nem lehet. Ha okosan használják a vizet, akkor éppen elegen­dő. És az Eufrátesz szíriai szakaszának 675 kilométere adja Szíria vízkészletének 83 százalékát(!) Az Eufrátesz vize: a víz! Az élet. És a jövő. Igen, az Eufráteszé! Amely­nek olyan régi a neve, mint amilyen régi Mezopotámiáé, s mint amilyen régi az embe­riség emlékezete. GYURKÓ GÉZA Következik: 3. Uj gilgamesek Nomádok tevén, a végtelennek tűnő sivatagban

Next

/
Oldalképek
Tartalom