Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
1978. július 27. Képújság 3 A NEB megvizsgálta A termelési kooperáció helyzete megyénkben ELŐSZÖR is azt kell tisztázni, hogy mi is az a termelési kooperáció? Ezt eldönteni nem is könnyű — mint az a megyei népi ellenőrzési bizottság anyagából is kiderül —, mert sem a hazai, sem a nemzetközi szak- irodalomban nem alakult még ki a fogalom egységes értelmezése. A vizsgálat során termelési kooperációnak tekintették, amikor két vagy több vállalat, szövetkezet között termelési munkamegosztáson alapuló kapcsolat jött létre, meghatározott termék részeinek gyártására, megmunkálására, szállítására, piaci igényeket kielégítő végtermékbe történő beépítés, fel- használás céljából. Nem tekintették ide tartozónak azokat a termékeket, alkatrészeket, amelyek kereskedelmi forgalomba is kerülnek. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS célját tekintve kétfajta alaptípust különböztettek meg, a specializációs és a kapacitáskiegészítő kooperációt. Tar. talmában az együttműködés lehet árutermelés, amikor az egész munkafolyamatot más gazdaság; egység végzi, és bérmunka, ebben az esetben csak valamilyen technológiai műveletet végeznek el a kooperációt szolgáltató üzemben, szövetkezetben. Mind a specializációs, mind pedig a kapacitáskiegészítő együttműködés lehet árutermelés, vagy bérmunka jellegű. Két évvel ezelőtt a vizsgált vállalatok, szövetkezetek, a termelési értékhez viszonyítva 17 százalékban vettek igénybe kooperációt és nyolcvanháromban szolgáltattak. Az országos gépipari nagyvállalatok ugyanebben az évben, összes kooperációjuk 64 százalékát keresték, és 36-ot kínáltak. Az eltérés oka a megye iparának sajátosságaiból adódik, melyre az a jellemző, hogy a vállalatok döntő többsége országos nagyvállalatok megyébe telepített egysége. A szövetkezeteknél is nagy súllyal szerepel a megyén kívüli nagyvállalatoknak szolgáltatott kooperáció. Van olyan ipari szövetkezetünk, ahol a termelési érték 86 százaléka származik nagyüzemnek szolgáltatott kooperációból. Ha nem is ez a szám, de az átlag azt mutatja, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei nagyságrendjüknek legjobban megfelelő szerkezetben bővítik termelésüket. EGYÄLTALÄN nem mindegy azonban, hogy ez a kooperáció összetételben tekintve hogyan alakul. Két éve az összes igénybevett együttműködés háromnegyedét tette ki a specializáció, kooperáció, ez 1978-ra várhatóan 50 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan az 1976. évi 13 százalékos részarányt képviselő kapacitáskiegészítő kooperáció 1978-ra közel 50 százalékra nő. A kapacitáskiegészítő kooperáció részarányának rohamos növekedése azzal függ össze, hogy a vállalatok és szövetkezetek évről évre növekvő termelési feladataikat gépi, de főleg munkaerőkapacitásaik korlátozott volta miatt nem’ tudják belső erőből megoldani. Még az a tendencia is kiolvasható a számokból — állapítja meg a megyei NEB a vizsgálat anyagában —, hogy a növekvő megbízatásokat maguk a kooperációt szolgáltató vállalatok is újabb kapacitáskiegészítő kooperációval teljesítik. Ugyanakkor a munkaszervezés, a termelékenység alakulása, a gazdaságosság szempontjából a specializációs kooperáció növekedése volna a kívánatos. A megyén belüli kooperációra általában a tartós kapcsolatok jellemzőek, de előfordulnak esetj megbízatások is. A szerződéses fegyelem be nem tartása gyakorta okoz gondokat. Még az is előfordult, hogy a megbízó nem szállította az alkatrészt, és aztán ő követelt kötbért, a termék késedelmes gyártása miatt. Ez az eset már egy másik problémára is rávilágít, nevezetesen arra, hogy a vizsgált egységek egy része országos nagyvállalatokkal áll kapcsolatban, és esetenként emiatt nem érvényesül mindig az egyenlő partner elve. A megyei népi ellenőrzési bizottság többek között javasolja a vizsgált vállalatoknak, hogy létesítsenek kapcsolatokat az Országos Piackutató Intézettel, miután a gazdálkodó egységek együttműködései néni korlátozódnak a megye területére. A piackutató intézet pedig már régebben kezdeményezte és kialakította az egész országra szóló kooperációs adat- szolgáltató rendszert. CÉLSZERŰ lenne, ha ezt a megye vállalatai is igénybe vennék, hiszen a feltáratlan tartalékokról jelenleg csak közvetett információik lehetnek. — Ihárosi — Még négyszázezer liter Kedvezményes olajakció Az ÁFOR kedvezményes tüzelőolaj-akcióját idén is nagy várakozás előzté meg, hiszen a vállalat a korábbi években sikeresen bonyolította le ezt a nyári, szezon előtti „kiárusítást’’ — helyet adva az érkező olajszállítmányoknak. A lakosságra Dizta a tüzelőolaj-vásárlást, korábban bonyolítsák le, hogy a téli, nehezebb hónapokban — rossz utak, a nagy hideg miatt több fűtőolaj-igény — ne legyen fennakadás az ellátásban. Idén sok szóbeszéd előzte meg a fűtőolaj-akciót, végül minden híresztelés ellenére megkezdték, és heteken át hordták a hatvan fillérrel olcsóbb olajat. Az ÁFOR és a Volán Tröszt megállapodása értelmében házhoz szállíthatja a lakosság, sőt a magánfuvarosok is végezhetik ezt a munkát. Nem csoda, ha a Volán irodákban, az akció megnyitásának napján tele füzetek voltak, előjegyzett olajigényekkel, és az első kedvezményezett napon megkezdték az olcsó olaj kiszállítását. A szállítás egy ideig folyamatos volt, ám a mezőgazdasági munkák torlódása miatt a lakosság ellátásában fennakadások voltak. A szekszárdi volánosok hétfőig több mint 1,6 millió liter fűtőolajat szállítottak ki, a határidőig befizetett, megrendelt olajat azonban továbbra is kedvezményesen viszik ki. így hiába múlott el július 15. a korábban, a Volán irodában megrendelt és kifizetett olajat még kedvezményesen szállítják, amint az ÁFOR-telepeken a mezőgazdaság kiszolgálása ezt lehetővé teszi. Még négyszázezer liter kedvezményes olajat visznek az előzetes rendelőknek, de a manapság felvett rendelést természetesen a „régi” áron számlázzák már a megrendelőknek, tehát nyugodtak lehetnek azok, akik a lejárati idő előtt rendeltek olajat, de még nem kapták meg, a közeli napokban értesítik őket, mikor viszik a házhoz a téli fűtőanyagot. — Pí — Népdalkörök Baján Verőfényes napsütés köszöntötte kedden délelőtt a Bajára érkezett népdalkörök és hangszeres csoportok tagjait. Tizenegy csoport érkezett Bajára, hogy bemutassa szűkebb hazájának folklórkincsét, népi dallamvilágát. A József Attila Művelődési Központban rendezett találkozón megyénket két együttes képviselte. Az őcsé- nyi népi együttes népdalcsoportja és az izményi székely népdalkor lépett színpadra a Tolna megyei színekben. Ha a nézők tapsával lehetne mérni egy-egy előadás értékét, akkor mindkét csoport az elsők közé került volna. Persze a bajai találkozó bemutató volt, így még a zsűri tagjai sem állapítottak meg sorrendet, csak értékelték, véleményezték a bemutatott műsorprogramokat. A tíz éve alakult, de most mégis fiatal tagokkal színpadra lépő őcsé- nyiek üde, szépen rendezett, látványos műsora szinte sugárzott. A zsűri értékelésében a legjobb négy között emelte ki az őcsé- nyi produkciót. Külön megemlékeztek az együttes vezetője, Bogár István áldozatos munkájáról, arról, hogy rövid idő alatt szakmailag kiemelkedő műsort tanított be az együttesnek. Az izményiekről is dicsérettel szólt a zsűri. Külön kiemelték az indító, szóló ének — Szánya Gabriella nyolcadik osztályos énekes — szép dallamát, az előadó tiszta énekhangját. Az együttes dicséretes munkát végez a bu- koviniai, andrásfalvi székely népdalok ápolásában, terjesztésében. A zsűri külön felkérte az együttest kísérő zenészek közül László Lászlót — Tolna megye Kiváló Népművészét —, hogy az esti gálaműsorban önálló hegedűszólót adjon elő. A zsűri értékelésében egyedül az énekeseket kísérő zenekarból a basszus hangokat hiányolta. Az együttes vezetője Csiszár Ambrusné, válaszában elmondta, hogy zenekaruk csonkán lépett színpadra, megbetegedett, aki pedig helyettesíthette volna, nem engedték el a munkahelyéről. A zsűri egyik tagja volt Szatmári Károly karnagy, a Kórusok Országos Tanácsa Paraszténekkari Bizottságának titkára. — Milyen időszerű kérdései vannak jelenleg a népzenei együttesek, népdalkörök tevékenységének, és ezen csoportok között milyen helyet foglalnak el a Tolna megyei együttesek? — kérdeztük tőle a bemutató után. — Az őcsényi és az izményi együttesről szólva csak a zsűri értékelésében is elhangzott dicséretet tudnám ismételni — mondta. — Nagy szerepet vállaltak ezek az együttesek a népi dallamkincs, a folklórhagyományok átmentésében. Ezen túl is jelentős' népművelő, közművelő munkát végez mindkét együttes azzal, hogy ezeket a műsorokat rendszeresen bemutatják, megismertetik az emberekkel. Nem véletlen, hogy az elsők közé soroltuk az őcsé- nyieket, de Izmény is megállná a helyét akármilyen országos szintű bemutatón. Délután két tanácskozást rendezünk, ahol a népzenei mozgalom tömegmozgalom szervezeti és mozgalmi kérdéseit tárgyaljuk meg. Véleményem szerint napjainkban ez a legégetőbb kérdés. A népdalkörök, pávakörök, de a hangszeres együttesek is megérdemelnék a nagyobb nyilvánosságot és azt, hogy munkájuk nyomán még szélesebb tömegmozgalom bontakozzon ki. Röviden erről szólok a délutáni előadásomban, amihez kapcsolódik majd dr. Kálmán Kajon népzenekutató előadása, aki a tavalyi kecskeméti népzenei találkozó tapasztalatairól beszél. Fontosak ezek a tapasztalatok a népzenei mozgalom szempontjából annak ellenére, hogy ott nagyrészt szólisták voltak. Mégis úgy gondoljuk, születtek ott tapasztalatok, amiket az együttesek is haszzők. így hiába keressük a kiállítottak között a kalocsaiak jól ismert, agyondíszített mai viseletét is. Helyette a régebbi korok egyszerűbb, de méltóságában szebb öltözékeit láthatjuk. A „néprajzi divatbemutatón” felsorakozott harminc öltözék közül — mindegyike külön értékkel bír —, egy-egy mégis jobban magára hívja a figyelmet. így a szépen és gazdagon díszített sokac ruha, vagy a sióagárdi „bukros főkötő” és a „kenyett kötény”, vagy a nagyon szép bogyiszlói kollekcióban a különlegességszámba menő nyarga- lásos technikával hímzett férfimellény. A külső Sárközt képviselő ruhák mellett a tolnait képviselő archaikusán szép alsónyéki ruhákon is sok szem megakadhat, mint ahogyan a mohácsi katolikus viseletén is. A tudós érdeklődőnek és a látványt kedvelőnek egyaránt gazdag élményt adó kiállítás augusztus 6-ig tart nyitva. Cz. S. Kerámiák a Babitsban Dugár János fekete kerámiái Valószínűleg azért tekintünk fokozott érdeklődéssel minden, népművészetünkhöz kapcsolódó kiállítás elé, mert néhány éve az eredeti és a hagyományokat követő alkotások örvendetes gazdagságát tapasztalhatjuk. Nos, a Szekszárdon július 21-től 31-ig látható kerámiakiállítás nem felel meg a várakozásnak. A folklórfesztivál programfüzete azt ígérte, hogy a Babits Mihály művelődési központban Bács- Kiskun és Tolna megye népművészet mesterei és népi iparművészei mutatkoznak be. Ezzel szemben mindössze egy kecskeméti, egy dombóvári és öt szekszárdi kiállító munkáit találjuk. A sárközi hagyományok jegyében mert a basszust játszó zenész nosíthatnak. Népviseleti kiállítás Szekszárdon Három megye: Tolna, Baranya, Bács-Kiskun Duna mentén lakó népeinek jellegzetes viseletét, ruháit mutatja be az a kiállítás, amely a Duna menti folklórfesztivál részeként Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban látható. A tizenhét helységből válogatott anyag a mélyebben érdeklődőknek jó lehetőséget ad részben a tájegységek öltözködési szokásainak összevetésére, részben a ma is közismert viseletek és a már elvétve használt régebbiek összehasonlítására. Ugyanis dr. Németh Pálné, a kiállítás rendezője arra törekedett, hogy lehetőleg a ma már kevéssé ismerteket állítsák ki és a korábbi idők ruháival is megismerkedhessenek a néKevés ez az anyag ahhoz, hogy kiállítás lehessen, a nagyméretű márványteremben — a színház előcsarnokában — szinte elveszik. Hasznos volna, ha a tárgyak mellett nemcsak a kiállító nevét és lakhelyét tüntetnék fel, de egy-két tájékoztató mondatot közölnének a kiállított darabokról is. A kis cédulák helyett akár egyetlen nagyobb táblán is informálhatták volna a látogatókat, például arról, hogy Bakóné Teszler Ella kerámiái a sárközi hagyományok jegyében születtek, Dugár János Kecskemétről küldött fekete kerámiái az erdélyi népművészettel, a csíki falvak fazekasságával tartanak rokonságot. Ugyancsak erdélyi ihletésűek a köröndi mintákat felhasználó kerámiák is. Persze, ezért a kevésbé sikerült kiállításért elsősorban azok a népi iparművészek a felelősek, akiktől hiába kért anyagot a művelődési ház... A közönség tehát kénytelen beérni ennyivel, s azzal vigasztalódhat, hogy azért ezen a kiállításon is vannak emlékezetesen szép kerámiák. — km — A fesztivál mai programja Baján este fél kilenckor a vízi színpadon külföldi és hazai táncegyüttesek bemutatóját rendezik meg. Kecskeméten este hétkor a megyei művelődési központ színháztermében a népművészet mestereinek bemutatóját tartják énekes, táncos, rigmusmondó és hangszeres népművészek közreműködésével. Kalocsán délelőtt tíz órakor a művelődési központ kamaratermében rendezik a Bács-Kiskun megyei föld- rajzinév-gyűjtők találkozóját és tudományos konferenciáját. Este a szabadtéri színpadon táncegyüttesek tartanak bemutatót. Szekszárdon este nyolckor a régi megyeháza udvarán népdalkörök bemutatóját rendezik meg. Dunaföldváron húsz órától mutatkoznak be a szabadtéri színpadon a folklórfesztiválra érkezett parasztkórusok. A Tolna megyei anyag a kiállításon
