Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

1978. július 27. Képújság 3 A NEB megvizsgálta A termelési kooperáció helyzete megyénkben ELŐSZÖR is azt kell tisz­tázni, hogy mi is az a ter­melési kooperáció? Ezt el­dönteni nem is könnyű — mint az a megyei népi el­lenőrzési bizottság anyagából is kiderül —, mert sem a ha­zai, sem a nemzetközi szak- irodalomban nem alakult még ki a fogalom egységes értelmezése. A vizsgálat során termelési kooperációnak tekintették, amikor két vagy több válla­lat, szövetkezet között terme­lési munkamegosztáson ala­puló kapcsolat jött létre, meghatározott termék részei­nek gyártására, megmunká­lására, szállítására, piaci igényeket kielégítő végter­mékbe történő beépítés, fel- használás céljából. Nem te­kintették ide tartozónak azo­kat a termékeket, alkatrésze­ket, amelyek kereskedelmi forgalomba is kerülnek. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS célját tekintve kétfajta alap­típust különböztettek meg, a specializációs és a kapacitás­kiegészítő kooperációt. Tar. talmában az együttműködés lehet árutermelés, amikor az egész munkafolyamatot más gazdaság; egység végzi, és bérmunka, ebben az esetben csak valamilyen technológiai műveletet végeznek el a ko­operációt szolgáltató üzem­ben, szövetkezetben. Mind a specializációs, mind pedig a kapacitáskiegészítő együtt­működés lehet árutermelés, vagy bérmunka jellegű. Két évvel ezelőtt a vizsgált vállalatok, szövetkezetek, a termelési értékhez viszonyít­va 17 százalékban vettek igénybe kooperációt és nyolcvanháromban szolgál­tattak. Az országos gépipari nagyvállalatok ugyanebben az évben, összes kooperáció­juk 64 százalékát keresték, és 36-ot kínáltak. Az eltérés oka a megye iparának sajátosságaiból adódik, melyre az a jellem­ző, hogy a vállalatok döntő többsége országos nagyvál­lalatok megyébe telepített egysége. A szövetkezeteknél is nagy súllyal szerepel a megyén kívüli nagyvállala­toknak szolgáltatott kooperá­ció. Van olyan ipari szövet­kezetünk, ahol a termelési érték 86 százaléka szárma­zik nagyüzemnek szolgálta­tott kooperációból. Ha nem is ez a szám, de az átlag azt mutatja, hogy a megye vál­lalatai, szövetkezetei nagy­ságrendjüknek legjobban megfelelő szerkezetben bőví­tik termelésüket. EGYÄLTALÄN nem mindegy azonban, hogy ez a kooperáció összetételben te­kintve hogyan alakul. Két éve az összes igénybevett együttműködés háromnegye­dét tette ki a specializáció, kooperáció, ez 1978-ra vár­hatóan 50 százalékra csök­ken. Ezzel párhuzamosan az 1976. évi 13 százalékos rész­arányt képviselő kapacitás­kiegészítő kooperáció 1978-ra közel 50 százalékra nő. A kapacitáskiegészítő kooperá­ció részarányának rohamos növekedése azzal függ össze, hogy a vállalatok és szövet­kezetek évről évre növekvő termelési feladataikat gépi, de főleg munkaerőkapacitá­saik korlátozott volta miatt nem’ tudják belső erőből megoldani. Még az a ten­dencia is kiolvasható a szá­mokból — állapítja meg a megyei NEB a vizsgálat anyagában —, hogy a nö­vekvő megbízatásokat maguk a kooperációt szolgáltató vállalatok is újabb kapaci­táskiegészítő kooperációval teljesítik. Ugyanakkor a munkaszervezés, a termelé­kenység alakulása, a gazda­ságosság szempontjából a specializációs kooperáció nö­vekedése volna a kívánatos. A megyén belüli kooperá­cióra általában a tartós kap­csolatok jellemzőek, de elő­fordulnak esetj megbízatá­sok is. A szerződéses fegye­lem be nem tartása gyakorta okoz gondokat. Még az is előfordult, hogy a megbízó nem szállította az alkatrészt, és aztán ő követelt kötbért, a termék késedelmes gyártása miatt. Ez az eset már egy másik problémára is rávilá­gít, nevezetesen arra, hogy a vizsgált egységek egy része országos nagyvállalatokkal áll kapcsolatban, és eseten­ként emiatt nem érvényesül mindig az egyenlő partner elve. A megyei népi ellenőrzési bizottság többek között java­solja a vizsgált vállalatok­nak, hogy létesítsenek kap­csolatokat az Országos Piac­kutató Intézettel, miután a gazdálkodó egységek együtt­működései néni korlátozód­nak a megye területére. A piackutató intézet pedig már régebben kezdeményezte és kialakította az egész ország­ra szóló kooperációs adat- szolgáltató rendszert. CÉLSZERŰ lenne, ha ezt a megye vállalatai is igény­be vennék, hiszen a feltárat­lan tartalékokról jelenleg csak közvetett információik lehetnek. — Ihárosi — Még négyszázezer liter Kedvezményes olajakció Az ÁFOR kedvezményes tüzelőolaj-akcióját idén is nagy várakozás előzté meg, hiszen a vállalat a korábbi években sikeresen bonyolí­totta le ezt a nyári, szezon előtti „kiárusítást’’ — helyet adva az érkező olajszállítmá­nyoknak. A lakosságra Dizta a tüzelőolaj-vásárlást, ko­rábban bonyolítsák le, hogy a téli, nehezebb hónapokban — rossz utak, a nagy hideg miatt több fűtőolaj-igény — ne legyen fennakadás az el­látásban. Idén sok szóbeszéd előzte meg a fűtőolaj-akciót, végül minden híresztelés ellenére megkezdték, és heteken át hordták a hatvan fillérrel ol­csóbb olajat. Az ÁFOR és a Volán Tröszt megállapodása értelmében házhoz szállít­hatja a lakosság, sőt a magán­fuvarosok is végezhetik ezt a munkát. Nem csoda, ha a Volán irodákban, az akció megnyitásának napján tele füzetek voltak, előjegyzett olajigényekkel, és az első kedvezményezett napon megkezdték az olcsó olaj ki­szállítását. A szállítás egy ideig folyamatos volt, ám a mezőgazdasági munkák tor­lódása miatt a lakosság el­látásában fennakadások vol­tak. A szekszárdi volánosok hétfőig több mint 1,6 millió liter fűtőolajat szállítottak ki, a határidőig befizetett, megrendelt olajat azonban továbbra is kedvezményesen viszik ki. így hiába múlott el július 15. a korábban, a Volán iro­dában megrendelt és kifize­tett olajat még kedvezmé­nyesen szállítják, amint az ÁFOR-telepeken a mezőgaz­daság kiszolgálása ezt lehe­tővé teszi. Még négyszázezer liter kedvezményes olajat visznek az előzetes rendelők­nek, de a manapság felvett rendelést természetesen a „régi” áron számlázzák már a megrendelőknek, tehát nyugodtak lehetnek azok, akik a lejárati idő előtt rendeltek olajat, de még nem kapták meg, a közeli napokban ér­tesítik őket, mikor viszik a házhoz a téli fűtőanyagot. — Pí — Népdalkörök Baján Verőfényes napsütés kö­szöntötte kedden délelőtt a Bajára érkezett népdalkörök és hangszeres csoportok tag­jait. Tizenegy csoport érke­zett Bajára, hogy bemutassa szűkebb hazájának folklór­kincsét, népi dallamvilágát. A József Attila Művelődé­si Központban rendezett ta­lálkozón megyénket két együttes képviselte. Az őcsé- nyi népi együttes népdalcso­portja és az izményi székely népdalkor lépett színpadra a Tolna megyei színekben. Ha a nézők tapsával lehet­ne mérni egy-egy előadás ér­tékét, akkor mindkét csoport az elsők közé került volna. Persze a bajai találkozó be­mutató volt, így még a zsűri tagjai sem állapítottak meg sorrendet, csak értékelték, véleményezték a bemutatott műsorprogramokat. A tíz éve alakult, de most mégis fiatal tagokkal színpadra lépő őcsé- nyiek üde, szépen rendezett, látványos műsora szinte su­gárzott. A zsűri értékelésé­ben a legjobb négy kö­zött emelte ki az őcsé- nyi produkciót. Külön meg­emlékeztek az együttes vezetője, Bogár István áldo­zatos munkájáról, arról, hogy rövid idő alatt szakmailag kiemelkedő műsort tanított be az együttesnek. Az izményiekről is dicséret­tel szólt a zsűri. Külön ki­emelték az indító, szóló ének — Szánya Gabriella nyolca­dik osztályos énekes — szép dallamát, az előadó tiszta énekhangját. Az együttes di­cséretes munkát végez a bu- koviniai, andrásfalvi székely népdalok ápolásában, terjesz­tésében. A zsűri külön fel­kérte az együttest kísérő ze­nészek közül László Lászlót — Tolna megye Kiváló Nép­művészét —, hogy az esti gálaműsorban önálló hegedű­szólót adjon elő. A zsűri ér­tékelésében egyedül az éne­keseket kísérő zenekarból a basszus hangokat hiányolta. Az együttes vezetője Csiszár Ambrusné, válaszában el­mondta, hogy zenekaruk csonkán lépett színpadra, megbetegedett, aki pedig he­lyettesíthette volna, nem en­gedték el a munkahelyéről. A zsűri egyik tagja volt Szatmári Károly karnagy, a Kórusok Országos Tanácsa Paraszténekkari Bizottságá­nak titkára. — Milyen időszerű kérdé­sei vannak jelenleg a nép­zenei együttesek, népdalkörök tevékenységének, és ezen cso­portok között milyen helyet foglalnak el a Tolna megyei együttesek? — kérdeztük tő­le a bemutató után. — Az őcsényi és az izmé­nyi együttesről szólva csak a zsűri értékelésében is elhang­zott dicséretet tudnám ismé­telni — mondta. — Nagy sze­repet vállaltak ezek az együt­tesek a népi dallamkincs, a folklórhagyományok átmen­tésében. Ezen túl is jelentős' népművelő, közművelő mun­kát végez mindkét együttes azzal, hogy ezeket a műso­rokat rendszeresen bemutat­ják, megismertetik az embe­rekkel. Nem véletlen, hogy az elsők közé soroltuk az őcsé- nyieket, de Izmény is meg­állná a helyét akármilyen or­szágos szintű bemutatón. Dél­után két tanácskozást rende­zünk, ahol a népzenei moz­galom tömegmozgalom szer­vezeti és mozgalmi kérdéseit tárgyaljuk meg. Véleményem szerint napjainkban ez a leg­égetőbb kérdés. A népdal­körök, pávakörök, de a hang­szeres együttesek is megérde­melnék a nagyobb nyilvános­ságot és azt, hogy munkájuk nyomán még szélesebb tö­megmozgalom bontakozzon ki. Röviden erről szólok a délutáni előadásomban, ami­hez kapcsolódik majd dr. Kál­mán Kajon népzenekutató előadása, aki a tavalyi kecs­keméti népzenei találkozó ta­pasztalatairól beszél. Fonto­sak ezek a tapasztalatok a népzenei mozgalom szem­pontjából annak ellenére, hogy ott nagyrészt szólisták voltak. Mégis úgy gondoljuk, születtek ott tapasztalatok, amiket az együttesek is hasz­zők. így hiába keressük a kiállítottak között a kalocsai­ak jól ismert, agyondíszített mai viseletét is. Helyette a régebbi korok egyszerűbb, de méltóságában szebb öltözékeit láthatjuk. A „néprajzi divatbemuta­tón” felsorakozott harminc öl­tözék közül — mindegyike külön értékkel bír —, egy-egy mégis jobban magára hívja a figyelmet. így a szépen és gazdagon díszített sokac ruha, vagy a sióagárdi „bukros fő­kötő” és a „kenyett kötény”, vagy a nagyon szép bogyisz­lói kollekcióban a különle­gességszámba menő nyarga- lásos technikával hímzett férfimellény. A külső Sárközt képviselő ruhák mellett a tol­nait képviselő archaikusán szép alsónyéki ruhákon is sok szem megakadhat, mint aho­gyan a mohácsi katolikus vi­seletén is. A tudós érdeklődőnek és a látványt kedvelőnek egyaránt gazdag élményt adó kiállítás augusztus 6-ig tart nyitva. Cz. S. Kerámiák a Babitsban Dugár János fekete kerámiái Valószínűleg azért tekin­tünk fokozott érdeklődéssel minden, népművészetünkhöz kapcsolódó kiállítás elé, mert néhány éve az eredeti és a hagyományokat követő alko­tások örvendetes gazdagságát tapasztalhatjuk. Nos, a Szekszárdon július 21-től 31-ig látható kerámia­kiállítás nem felel meg a várakozásnak. A folklórfesz­tivál programfüzete azt ígér­te, hogy a Babits Mihály mű­velődési központban Bács- Kiskun és Tolna megye nép­művészet mesterei és népi iparművészei mutatkoznak be. Ezzel szemben mindössze egy kecskeméti, egy dombó­vári és öt szekszárdi kiállító munkáit találjuk. A sárközi hagyományok je­gyében mert a basszust játszó zenész nosíthatnak. Népviseleti kiállítás Szekszárdon Három megye: Tolna, Ba­ranya, Bács-Kiskun Duna mentén lakó népeinek jelleg­zetes viseletét, ruháit mutat­ja be az a kiállítás, amely a Duna menti folklórfesztivál részeként Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Megyei Művelő­dési Központban látható. A tizenhét helységből vá­logatott anyag a mélyebben érdeklődőknek jó lehetőséget ad részben a tájegységek öl­tözködési szokásainak össze­vetésére, részben a ma is köz­ismert viseletek és a már el­vétve használt régebbiek összehasonlítására. Ugyanis dr. Németh Pálné, a kiállítás rendezője arra törekedett, hogy lehetőleg a ma már ke­véssé ismerteket állítsák ki és a korábbi idők ruháival is megismerkedhessenek a né­Kevés ez az anyag ahhoz, hogy kiállítás lehessen, a nagyméretű márványterem­ben — a színház előcsarnoká­ban — szinte elveszik. Hasz­nos volna, ha a tárgyak mel­lett nemcsak a kiállító nevét és lakhelyét tüntetnék fel, de egy-két tájékoztató mondatot közölnének a kiállított dara­bokról is. A kis cédulák helyett akár egyetlen nagyobb táblán is informálhatták volna a láto­gatókat, például arról, hogy Bakóné Teszler Ella kerámiái a sárközi hagyományok je­gyében születtek, Dugár Já­nos Kecskemétről küldött fe­kete kerámiái az erdélyi nép­művészettel, a csíki falvak fazekasságával tartanak ro­konságot. Ugyancsak erdélyi ihletésűek a köröndi mintá­kat felhasználó kerámiák is. Persze, ezért a kevésbé si­került kiállításért elsősorban azok a népi iparművészek a felelősek, akiktől hiába kért anyagot a művelődési ház... A közönség tehát kénytelen beérni ennyivel, s azzal vi­gasztalódhat, hogy azért ezen a kiállításon is vannak emlé­kezetesen szép kerámiák. — km — A fesztivál mai programja Baján este fél kilenckor a vízi színpadon külföldi és hazai táncegyüttesek be­mutatóját rendezik meg. Kecskeméten este hétkor a megyei művelődési köz­pont színháztermében a népművészet mestereinek bemutatóját tartják énekes, táncos, rigmusmondó és hangszeres népművészek közreműködésével. Kalocsán délelőtt tíz óra­kor a művelődési központ kamaratermében rendezik a Bács-Kiskun megyei föld- rajzinév-gyűjtők találkozó­ját és tudományos konfe­renciáját. Este a szabadtéri színpadon táncegyüttesek tartanak bemutatót. Szekszárdon este nyolc­kor a régi megyeháza udva­rán népdalkörök bemutató­ját rendezik meg. Dunaföldváron húsz órá­tól mutatkoznak be a sza­badtéri színpadon a folklór­fesztiválra érkezett paraszt­kórusok. A Tolna megyei anyag a kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom