Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
1978. július 12. ■Képújság 3 Negyvennégy nagy teljesítményű kombájn érkezett Kedden éjjel 22 vagonból álló szerelvényen 44 nagy teljesítményű CLAAS D—105 típusú kombájn érkezett a szekszárdi vasútállomásra, a KSZE növénytermesztési rendszer partner gazdaságai részére. Rendkívül jelentős, elsősorban a partner gazdaságok számára, hogy az időjárás szeszélye miatt megkésett és emiatt majd még rövidebb idő alatt végrehajtandó gabonabetakarításban már ezek a gépek is részt vesznek. Megközelítőén 7000 vagon betakarításával kisebb a gond, ennyivel gyorsabban végezhetnek a gazdaságok földjein. Szerdán már rendeltetési helyükön, a gazdaságoknál lesznek a gépek. Külön öröm, hogy az idén beérkezett 80 CLAAS-kombájnból a Tolna megyei partner gazdaságok igényeiknek megfelelően 37 gépet kaptak — mondta a kirakodás és gépkiadás parancsnoka, Füzesi Zoltán, Lakatos Csaba, a KSZE vezetője már kedden virradatkor megtekintette a szerelvényt és elismerően nyilatkozott a gépekről, a kiosztás munkájáról. Közben egymás után érkeztek meg a zöld-sárga, KSZE-jelvényes szervizkocsikkal az egyesülés dolgozói és megkezdték a gépek kirakását és szerelését. Július 7-én indították ezt az irányszerelvényt a CLAAS cég NSZK-beli, harsewinkeli gyárából — tájékoztat Füzesi Zoltán. Dicséretére a német, osztrák, és magyar vasutasoknak, három nap alatt ideért- a szerelvény. A KPM 11. szakosztálya a szerelvény gyors továbbítása érdekében még külön intézkedést is tett. A Volán szekszárdi kirendeltsége két darut és három teherkocsit adott soron kívül a vágóasztalok leemeléséhez és szállításához. A MÁV szekszárdi állomás vezetői és dolgozói mindent megtettek azért, hogy még kedden délután gyorsan és balesetmentesen kirakhassák a szállítmányt. Az AGROKER is felajánlotta iparvágányát — saját sürgős rakodási feladatainak ellenére is — annak érdekében, hogy két nap múlva arathassanak ezek a gépek. A színes, mozgalmas látványt nyújtó kirakodást, új kombájnok magyar földre való legördülését érdeklődve nézte az állomáson vonatjára váró utazóközönség. Szeretnénk megköszönni a különböző szervek segítőkész Szerelők a gépalkatrészek között együttműködését, nem kevésről, mindannyiunk kenyeréről van szó — mondta Szekeres Rudolf, a KSZE műszaki főosztályvezetője, a gépek átadásakor. Daruk rakják ki a vagonokat Aratnak Gyulaion A termelőszövetkezetben a legkorszerűbb technikával, szervezéssel aratnak. De itt áll ellenpéldaként egy idős ember, aki maga arat, kínlódik, köti még a múlt, s csak az emlékezés érdekes számunkra, hogyan arattak régen ... Tavaly, június 29-én a szövetkezetben már learatták az árpát; idén a 27-i próbavá- gáskor 24 százalék volt a víztartalom, s csak 30-án kezdhették az aratást. Az A—7-es táblán ifjabb Kocsis Sándor, 25 éves kombájnos állt először az árpatábla szélére a géppel. A kezdésnél ott volt Nagy Péter, a növénytermesztési ágazat vezetője, Molnár Ferenc brigádvezető és Cser István főmezőgazdász. A munkák zömét az öt E—512- es kombájn végzi, a hozzá beosztott három IFA-kocsival és a nyolctonnás pótkocsikkal. Ha szükséges, besegít a kijavított SZK—4-es is. Az árpa egyébként erősen megdőlt, mégis kedd estére a 126 hektárt learatták. A búza betakarítása az időjárástól függően hétfőn kezdődött, a területe 715 hektár, s ha befejezték, 28 hektár zabot kell levágni. A szövetkezetben 12 napra tervezték a búzaaratást. A tábla szélén műhelykocsi áll, tartalékalkatrészekkel, satupaddal felszerelve, s ha kell, a helyszínen kijavítja a hibát. A szállító- járművek a szárítóba viszik a terményt, ahol Füstös Károly és Kurdi István dolgozik. Az Űj Barázda szövetkezet húsz vagon árpát szerződött le, s vasárnap estig 10 és fél vagonnal már le is szállítottak. A szövetkezetben 34 vagon árpa és 25 vagon takarmánybúza marad, ezt a 300 tehén és a szaporulat eszi meg. A tervek szerint a tavalyi egy tehénre eső éves fejési átlagot 2701-ről 3100 literre emelik. MIKLÓS BÁCSI ÉS A SZELLŐ — Itt arat a kert végében a kombájn, hallgassa csak' Ugye, hogy szalad? Biztos nem keltek hajnalban háromkor, négykor. Azelőtt pedig ... Először az állatok kaptak, aztán meg gyerünk ki a határba: Rozika néni, én, meg a vő. Kizárólag családi alapon. Kötelet csavartunk, én arattam, az asszony markot szedett, a vő meg kepé- zett. Tizenhárom kéve volt egy kepében, a tetején papkéve — az vigyázott rájuk, nehogy elvigye az életet a forgószél. Este hatra, etetésre értünk haza, vacsoráztunk, azután feküdtünk. Egy magyar holdat le lehetett aratni egy nap. Idehaza a kertet felszántottuk, fogasoltuk, megtiprattuk keményre, mint a szobapadló. Nem tudott a szem tönkremenni. A masinát négy lóval hu- zattuk az udvarba, itt jött sorba a Rákóczi utcán. A szalma, a törek, a polyva, a szem itt maradt, nem kellett érte menni. Rozika néni tán három éve sincs, hogy utoljára kenyeret sütött a kemencében. Mert búzánk most is van, csakhogy a kombájn aratja. Annyi az egész, hogy bejelenti az ember az irodán, hogy megérett a szem. Ezer- hétszáz ölről 31 mázsát arattam tavaly. De azért, mert jó szovjet magom van, és kézzel vetek: minden lépésnél fél marokkal jobbra, fél marokkal balra. S ki dolgozik rajta? Vincze Miklós, meg a Szellő. Huszonhat éves a ló, 67 éves1 a gazdája. Jó kis ló, nyolc éve van a háznál, de beteg még nem volt. liiusaplitika _az ipari szövetkezetekben A z MSZMP Tolna megyei Bizottságának ifjúsági munkabizottsága leutóbbi ülésén megvitatta és értékelte — a KISZ elnökségének beszámolója alapján — megyénk ipari szövetkezeteiben folyó ifjúságpolitiai munkát, az ifjúsági törvény érvényesítését. Indokolta e téma napirendre tűzését az a tény is, hogy a 22 ipari szövetkezet dolgozóinak fele, mintegy 5 ezer, fiatal, a szakmunkások zömét ők alkotják. Munkájuk lehet meghatározó jelentőségű a szövetkezetek életében, fejlődésben. Az ipari szövetkezetekben dolgozó fiatalok megítélésének ma már az a mércéje — ahogy egyéb területeken és a felnőttek esetében is, hogyan végzik munkájukat, miként élnek és gondolkodnak. S, hogy ez pozitívan ítélhető meg, ebben nagy szerepe van — a párt-, gazdasági és társadalmi szervezetek tevékenységén túl — a fiatalok helytállásának fejlődő köz- életiségének és kezdeményező készségének. Bizonyság erre, hogy a közel 260 szocialista brigád tagjának többsége — 2200 fő — 30 éven aluli fiatal, s e mozgalom célkitűzésének megfelelően, mind magasabb követelményeket állítanak a közösséggel és önmagukkal szemben is. Kedveltek a fiatalok körében a sajátos ifjúsági versenyformák, mint a „Szakma ifjú mestere”, „Ki minek mestere” versenyek. Terjed az „Alkotó ifjúság” pályázat, az újítómozgalom, és a KISZ Radar-akció. Azzal együtt, hogy emelkedett az egyéni munkaversenyben részt vevő fiatalok száma, a tömegesítés továbbra is fontos feladat az egységes • munkaverseny-szabály- zot alapján. Jelentős a fiatalok részvétele a kommunista műszakokban, a különböző — a munka- és lakóhely fejlesztésére, bölcsődék, óvodák, iskolák bővítésére és karbantartására szervezett — társadalmi munkaakciókban. A fiatalok eredményes termelőmunkája is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk ipari szövetkezeteire a dinamikus fejlődés a jellemző. A szövetkezetek termelési eredményeinek növekedése, ezen belül a termelékenység emelkedése jó alapot, az ifjúsági törvény és annak végrehajtását szolgáló szövetkezeti intézkedési tervek kedvező feltételeket teremtettek a párt ifjúságpolitikai határozatának eredményes megvalósításához. A szövetkezeti vezetőségek — miként az elnökség is — évente értékelik intézkedési tervük végrehajtását és kétévenként ifjúsági parlamenteken adnak számot a tett intézkedésekről, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. A fiatalokról történő gondoskodást, a velük való foglalkozást mutatja, hogy a szakmunkások, a középvezetők legtöbbje a szövetkezetekben sajátította el a szakmát. Általános tapasztalat, hogy indokolatlan eltérések a fiatal és idősebb szakmunkások bérezésében ma már nincsenek. A fiatal szakemberek bére a munkába lépést követő 4— 5 év után megfelel az átlagos munkáskeresetnek. S a fiatal szakmunkások mindaddig, amíg kellő gyakorlatot nem szereznek — elsősorban a személyi szolgáltatásban — bérkiegészítésben részesülnek. Az anyagi elismerésen túl — a politikai, mozgalmi tevékenységet is figyelembe véve — gondot fordítanak az érkTHIMII I,li Hímjére is. Évente 20—30 fiatal rész5Söl..JJ)un- kahelyi és 4—5 miniszteri kitüntetésben. A fiatalok pályakezdésének és munkahelyi beilleszkedésének elősegítése — ezzel együtt munkássá válásuk, kötődések erősítése — érdekében több helyen hagyománnyá vált ünnepélyes fogadásuk, a szövetkezet munkájának, életének ismertetése. A munkahelyi vezetők öt évig megkülönböztetett figyelmet fordítanak a pályakezdőkre, s mind több szocialista brigád, KISZ-es fiatal, és tapasztalt szakmunkás vállalja patronálásukat. Az egyéni patronálási rendszer azonban még nem vált általános gyakorlattá. A pályakezdés és beilleszkedés segítése, a fiatalokkal való tudatosabb foglalkozás is eredményezte, hogy csökkent a fluktuáció, illetve a szakmunkásvizsgát követő 2Ö—25%-os munkahelyváltás egy része kedvező irányú mozgást (állami iparba) eredményez. A fiatalok megtartása mellett fokozottabb törekvés tapasztalható a pályairányítás és pályaválasztás befolyásolására, illetve a továbbtanulás elősegítésére. szorosabb a munkakapcsolat az iskolákkal; szakmaismertetést tartanak, üzemlátogatást, nyári foglalkoztatást biztosítanak. A 8 általános iskola, illetve továbbtanulás segítésére több helyen előkészítő tanfolyamokat szerveznek, s biztosítják a tanuláshoz szükséges feltételeket. Elutasítás elvétve és akkor fordult elő, amikor nem sikerült egyeztetni az egyéni igényeket a szövetkezeti érdekkel. Kedvező, hogy több helyen erőfeszítéseket tesznek a gyesen lévő kismamák szervezett képzésére is. Elismerésre méltó a szövetkezetek tevékenysége a közművelődési lehetőségek bővítésében, a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek javításában. Több szövetkezet együttműködési megállapodást kötött a művelődési otthonokkal, s jelentős összeggel támogatja az amatőr művészeti csoportokat, szakköröket és ifjúsági klubokat. Az anyagi, tárgyi feltételek általában biztosítottak, a gondot elsősorban a megfelelő felkészültségű fiatalok, szakemberek hiánya okozza. A tömegsportversenyeken a szövetkezeti dolgozóknak mintegy 40 százaléka vesz részt évente, s ezen belül a fiatalok aránya meghaladja a 80 százalékot, öt szövetkezeti sportkör működik 22 szakosztállyal, és 729 igazolt versenyzővel. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek kedvező változását is eredményezte a szövetkezeti munkahelyek korszerűsítése, az alapvető szociális létesítmények megteremtése. S azzal együtt, hogy 10 szövetkezetnél létesítettek lakásépítési alapot, és a kölcsönön, illetve visz- sza nem térítendő támogatáson túl több helyen ingyenes tervvel, fuvarral, kisgépekkel, műszaki ellenőrzéssel is segítik a fiatalokat, A legnagyobb gond továbbra is a lakáshoz jutás. Mindebben folyamatos és még fokozottabb erőfeszítésre van szükség. A párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása, az ifjúsági törvény érvényesülése kedvező hatással van S' fiatalok közéleti tevékenységére és aktivistáira is. Bizonyítja ezt, hogy mind tudatosabb és felelősségteljesebb a részvételük az ifjúsági parlamenten és a szövetkezeti demokrácia egyéb fórumain. A különböző választott szervekben 35 százalékos a fiatalok aránya, s általános tapasztalat, hogy feladatuknak többségében eleget tesznek, példamutatónk. Ugyanakkor helyenként előfordult a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság, lebecsülés, presztizsféltés is, amibe semmiképpen sem nyugodhatunk bele. A munkahelyi szervezeteken kívül a lakóhelyi társadalmi szervezetekben is jelentős számban dolgoznak fiatalok. A társadalmi közéleti tevékenységben a problémát elsősorban az jelenti, hogy a lányok, fiatalasszonyok nagy része férjhez menés, illetve szülés után megválik a mozgalmi munkától, s nem vállal társadalmi funkciót. Ennek tudatában mind erősebb a törekvés azoknak a módszereknek a keresésében, amelyekkel folyamatossá tehető és megkönnyíthető a fiatal- asszonyok, gyermekes anyák részvétele a szövetkezeti rendezvényeken, ezen belül a gyesen lévők kötődése a szövetkezetükhöz. A fiatalok közösségi, közéleti nevelésében meghatározó jelentősége van a KliSZ-szervezeteknek. Kedvező, hogy mindegyik szövetkezetben működik ifjúsági szervezet. A KISZ- és a gazdasági vezető együttműködésére kedvezően hatott a KISZÖV- elnökség, és a KISZ mb együttműködési megállapodása. Az érdekképviselet és érdekvédelem lehetőségei biztosítottak, a KISZ jogosítványai általában érvényesülnek, azonban ez mind tartalmát, mind formáját tekintve továbbfejlesztésre szorul. A KISZ-munka tartalmi színvonalának emelkedése mellett is fontos teendő a színesebb, gazdagabb programok alapján — a KISZ tömegbefolyásának és szervezettségének fokozása, a kommunista, politikai jelleg erősítése. munkabizottság az iparj szövetkezetben végzett ifjúság- politikai munkát összességében eredményesnek ítélte. Felhívta a figyelmet a pozitív tendenciák erősítésére, a jó módszerek bővítésére és terjesztésére, ezzel párhuzamosan a munka gyenge pontjának tudatosabb vizsgálatára és javítására. Alapvető feladat a párt ifjúság- politikai állásfoglalásának folyamatos, tervszerű végrehajtása a XI. kongresszus határozatainak szellemében: mindannyiunk, szocialista hazánk javára — jövőnk érdekében. DELI GYÖRGY, az ifjúsági munkabizottság titkára Mind Az ifjúság