Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

1978. július 12. ■Képújság 3 Negyvennégy nagy teljesítményű kombájn érkezett Kedden éjjel 22 vagonból álló szerelvényen 44 nagy teljesítményű CLAAS D—105 típusú kombájn érkezett a szekszárdi vasútállomásra, a KSZE növénytermesztési rendszer partner gazdaságai részére. Rendkívül jelentős, első­sorban a partner gazdaságok számára, hogy az időjárás szeszélye miatt megkésett és emiatt majd még rövidebb idő alatt végrehajtandó ga­bonabetakarításban már ezek a gépek is részt vesznek. Megközelítőén 7000 vagon be­takarításával kisebb a gond, ennyivel gyorsabban végez­hetnek a gazdaságok föld­jein. Szerdán már rendelte­tési helyükön, a gazdaságok­nál lesznek a gépek. Külön öröm, hogy az idén beérke­zett 80 CLAAS-kombájnból a Tolna megyei partner gazda­ságok igényeiknek megfele­lően 37 gépet kaptak — mondta a kirakodás és gép­kiadás parancsnoka, Füzesi Zoltán, Lakatos Csaba, a KSZE vezetője már kedden virradatkor megtekintette a szerelvényt és elismerően nyilatkozott a gépekről, a ki­osztás munkájáról. Közben egymás után érkeztek meg a zöld-sárga, KSZE-jelvényes szervizkocsikkal az egyesülés dolgozói és megkezdték a gé­pek kirakását és szerelését. Július 7-én indították ezt az irányszerelvényt a CLAAS cég NSZK-beli, harsewinkeli gyárából — tájékoztat Füzesi Zoltán. Dicséretére a német, osztrák, és magyar vasutasok­nak, három nap alatt ideért- a szerelvény. A KPM 11. szakosztálya a szerelvény gyors továbbítása érdekében még külön intézkedést is tett. A Volán szekszárdi kiren­deltsége két darut és három teherkocsit adott soron kívül a vágóasztalok leemeléséhez és szállításához. A MÁV szekszárdi állomás vezetői és dolgozói mindent megtettek azért, hogy még kedden dél­után gyorsan és balesetmen­tesen kirakhassák a szállít­mányt. Az AGROKER is fel­ajánlotta iparvágányát — sa­ját sürgős rakodási felada­tainak ellenére is — annak érdekében, hogy két nap múlva arathassanak ezek a gépek. A színes, mozgalmas lát­ványt nyújtó kirakodást, új kombájnok magyar földre va­ló legördülését érdeklődve nézte az állomáson vonatjára váró utazóközönség. Szeretnénk megköszönni a különböző szervek segítőkész Szerelők a gépalkatrészek között együttműködését, nem kevés­ről, mindannyiunk kenyeré­ről van szó — mondta Szeke­res Rudolf, a KSZE műszaki főosztályvezetője, a gépek átadásakor. Daruk rakják ki a vagonokat Aratnak Gyulaion A termelőszövetkezetben a legkorszerűbb technikával, szervezéssel aratnak. De itt áll ellenpéldaként egy idős em­ber, aki maga arat, kínlódik, köti még a múlt, s csak az em­lékezés érdekes számunkra, hogyan arattak régen ... Tavaly, június 29-én a szö­vetkezetben már learatták az árpát; idén a 27-i próbavá- gáskor 24 százalék volt a víz­tartalom, s csak 30-án kezd­hették az aratást. Az A—7-es táblán ifjabb Kocsis Sándor, 25 éves kombájnos állt elő­ször az árpatábla szélére a géppel. A kezdésnél ott volt Nagy Péter, a növénytermesz­tési ágazat vezetője, Molnár Ferenc brigádvezető és Cser István főmezőgazdász. A munkák zömét az öt E—512- es kombájn végzi, a hozzá beosztott három IFA-kocsival és a nyolctonnás pótkocsik­kal. Ha szükséges, besegít a kijavított SZK—4-es is. Az árpa egyébként erősen megdőlt, mégis kedd estére a 126 hektárt learatták. A bú­za betakarítása az időjárás­tól függően hétfőn kezdődött, a területe 715 hektár, s ha befejezték, 28 hektár zabot kell levágni. A szövetkezet­ben 12 napra tervezték a bú­zaaratást. A tábla szélén mű­helykocsi áll, tartalékalkat­részekkel, satupaddal felsze­relve, s ha kell, a helyszínen kijavítja a hibát. A szállító- járművek a szárítóba viszik a terményt, ahol Füstös Ká­roly és Kurdi István dolgo­zik. Az Űj Barázda szövet­kezet húsz vagon árpát szer­ződött le, s vasárnap estig 10 és fél vagonnal már le is szállítottak. A szövetkezetben 34 vagon árpa és 25 vagon takarmánybúza marad, ezt a 300 tehén és a szaporulat eszi meg. A tervek szerint a tavalyi egy tehénre eső éves fejési átlagot 2701-ről 3100 li­terre emelik. MIKLÓS BÁCSI ÉS A SZELLŐ — Itt arat a kert végében a kombájn, hallgassa csak' Ugye, hogy szalad? Biztos nem keltek hajnalban há­romkor, négykor. Azelőtt pe­dig ... Először az állatok kaptak, aztán meg gyerünk ki a határba: Rozika néni, én, meg a vő. Kizárólag családi alapon. Kötelet csavartunk, én arattam, az asszony mar­kot szedett, a vő meg kepé- zett. Tizenhárom kéve volt egy kepében, a tetején pap­kéve — az vigyázott rájuk, nehogy elvigye az életet a forgószél. Este hatra, etetés­re értünk haza, vacsoráztunk, azután feküdtünk. Egy ma­gyar holdat le lehetett aratni egy nap. Idehaza a kertet felszántottuk, fogasoltuk, megtiprattuk keményre, mint a szobapadló. Nem tudott a szem tönkremenni. A masinát négy lóval hu- zattuk az udvarba, itt jött sorba a Rákóczi utcán. A szalma, a törek, a polyva, a szem itt maradt, nem kellett érte menni. Rozika néni tán három éve sincs, hogy utoljá­ra kenyeret sütött a kemen­cében. Mert búzánk most is van, csakhogy a kombájn aratja. Annyi az egész, hogy bejelenti az ember az irodán, hogy megérett a szem. Ezer- hétszáz ölről 31 mázsát arat­tam tavaly. De azért, mert jó szovjet magom van, és kézzel vetek: minden lépés­nél fél marokkal jobbra, fél marokkal balra. S ki dolgozik rajta? Vincze Miklós, meg a Szellő. Huszon­hat éves a ló, 67 éves1 a gaz­dája. Jó kis ló, nyolc éve van a háznál, de beteg még nem volt. liiusaplitika _az ipari szövetkezetekben A z MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának ifjúsági munkabi­zottsága leutóbbi ülésén megvitatta és értékelte — a KISZ elnökségének beszá­molója alapján — megyénk ipari szövetkezeteiben folyó ifjúságpolitiai munkát, az ifjúsági törvény érvényesíté­sét. Indokolta e téma napi­rendre tűzését az a tény is, hogy a 22 ipari szövetkezet dolgozóinak fele, mintegy 5 ezer, fiatal, a szakmunkások zömét ők alkotják. Munká­juk lehet meghatározó jelen­tőségű a szövetkezetek életé­ben, fejlődésben. Az ipari szövetkezetekben dolgozó fiatalok megítélésé­nek ma már az a mércéje — ahogy egyéb területeken és a felnőttek esetében is, hogyan végzik munkájukat, miként élnek és gondolkodnak. S, hogy ez pozitívan ítélhető meg, ebben nagy szerepe van — a párt-, gazdasági és tár­sadalmi szervezetek tevé­kenységén túl — a fiatalok helytállásának fejlődő köz- életiségének és kezdeménye­ző készségének. Bizonyság erre, hogy a kö­zel 260 szocialista brigád tagjának többsége — 2200 fő — 30 éven aluli fiatal, s e mozgalom célkitűzésének megfelelően, mind magasabb követelményeket állítanak a közösséggel és önmagukkal szemben is. Kedveltek a fiatalok köré­ben a sajátos ifjúsági ver­senyformák, mint a „Szak­ma ifjú mestere”, „Ki minek mestere” versenyek. Terjed az „Alkotó ifjúság” pályázat, az újítómozgalom, és a KISZ Radar-akció. Azzal együtt, hogy emelke­dett az egyéni munkaver­senyben részt vevő fiatalok száma, a tömegesítés tovább­ra is fontos feladat az egy­séges • munkaverseny-szabály- zot alapján. Jelentős a fiatalok részvé­tele a kommunista műsza­kokban, a különböző — a munka- és lakóhely fejlesz­tésére, bölcsődék, óvodák, is­kolák bővítésére és karban­tartására szervezett — tár­sadalmi munkaakciókban. A fiatalok eredményes ter­melőmunkája is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk ipari szövetkezeteire a dinamikus fejlődés a jellemző. A szövetkezetek termelési eredményeinek növekedése, ezen belül a termelékenység emelkedése jó alapot, az if­júsági törvény és annak vég­rehajtását szolgáló szövetke­zeti intézkedési tervek ked­vező feltételeket teremtettek a párt ifjúságpolitikai hatá­rozatának eredményes meg­valósításához. A szövetkezeti vezetőségek — miként az elnökség is — évente értékelik intézkedési tervük végrehajtását és két­évenként ifjúsági parlamen­teken adnak számot a tett intézkedésekről, a fiatalok élet- és munkakörülményei­nek alakulásáról. A fiatalokról történő gon­doskodást, a velük való fog­lalkozást mutatja, hogy a szakmunkások, a középveze­tők legtöbbje a szövetkeze­tekben sajátította el a szak­mát. Általános tapasztalat, hogy indokolatlan eltérések a fiatal és idősebb szakmunká­sok bérezésében ma már nincsenek. A fiatal szakemberek bére a munkába lépést követő 4— 5 év után megfelel az átlagos munkáskeresetnek. S a fia­tal szakmunkások mindad­dig, amíg kellő gyakorlatot nem szereznek — elsősorban a személyi szolgáltatásban — bérkiegészítésben részesül­nek. Az anyagi elismerésen túl — a politikai, mozgalmi te­vékenységet is figyelembe véve — gondot fordítanak az érkTHIMII I,li Hímjére is. Éven­te 20—30 fiatal rész5Söl..JJ)un- kahelyi és 4—5 miniszteri ki­tüntetésben. A fiatalok pályakezdésé­nek és munkahelyi beillesz­kedésének elősegítése — ezzel együtt munkássá válá­suk, kötődések erősítése — érdekében több helyen ha­gyománnyá vált ünnepélyes fogadásuk, a szövetkezet munkájának, életének ismer­tetése. A munkahelyi vezetők öt évig megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a pálya­kezdőkre, s mind több szoci­alista brigád, KISZ-es fiatal, és tapasztalt szakmunkás vállalja patronálásukat. Az egyéni patronálási rendszer azonban még nem vált álta­lános gyakorlattá. A pályakezdés és beillesz­kedés segítése, a fiatalokkal való tudatosabb foglalkozás is eredményezte, hogy csök­kent a fluktuáció, illetve a szakmunkásvizsgát követő 2Ö—25%-os munkahelyváltás egy része kedvező irányú mozgást (állami iparba) ered­ményez. A fiatalok megtartása mel­lett fokozottabb törekvés ta­pasztalható a pályairányítás és pályaválasztás befolyáso­lására, illetve a továbbtanu­lás elősegítésére. szorosabb a munkakapcso­lat az iskolákkal; szakmaismertetést tartanak, üzemlátogatást, nyári foglal­koztatást biztosítanak. A 8 általános iskola, illetve to­vábbtanulás segítésére több helyen előkészítő tanfolya­mokat szerveznek, s bizto­sítják a tanuláshoz szüksé­ges feltételeket. Elutasítás elvétve és akkor fordult elő, amikor nem si­került egyeztetni az egyéni igényeket a szövetkezeti ér­dekkel. Kedvező, hogy több he­lyen erőfeszítéseket tesznek a gyesen lévő kismamák szervezett képzésére is. Elismerésre méltó a szö­vetkezetek tevékenysége a közművelődési lehetőségek bővítésében, a szabad idő hasznos eltöltéséhez szüksé­ges feltételek javításában. Több szövetkezet együtt­működési megállapodást kö­tött a művelődési otthonok­kal, s jelentős összeggel tá­mogatja az amatőr művésze­ti csoportokat, szakköröket és ifjúsági klubokat. Az anyagi, tárgyi feltéte­lek általában biztosítottak, a gondot elsősorban a megfe­lelő felkészültségű fiatalok, szakemberek hiánya okoz­za. A tömegsportversenyeken a szövetkezeti dolgozóknak mintegy 40 százaléka vesz részt évente, s ezen belül a fiatalok aránya meghaladja a 80 százalékot, öt szövet­kezeti sportkör működik 22 szakosztállyal, és 729 iga­zolt versenyzővel. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek kedvező változását is eredményezte a szövetkezeti munkahelyek korszerűsítése, az alapvető szociális létesítmények meg­teremtése. S azzal együtt, hogy 10 szövetkezetnél léte­sítettek lakásépítési alapot, és a kölcsönön, illetve visz- sza nem térítendő támoga­táson túl több helyen ingye­nes tervvel, fuvarral, kisgé­pekkel, műszaki ellenőrzés­sel is segítik a fiatalokat, A legnagyobb gond továbbra is a lakáshoz jutás. Mindebben folyamatos és még fokozottabb erőfeszítés­re van szükség. A párt ifjúságpolitikai ha­tározatának végrehajtása, az ifjúsági törvény érvényesü­lése kedvező hatással van S' fiatalok közéleti tevékenysé­gére és aktivistáira is. Bizonyítja ezt, hogy mind tudatosabb és felelősségtel­jesebb a részvételük az if­júsági parlamenten és a szö­vetkezeti demokrácia egyéb fórumain. A különböző vá­lasztott szervekben 35 száza­lékos a fiatalok aránya, s általános tapasztalat, hogy feladatuknak többségében eleget tesznek, példamutató­nk. Ugyanakkor helyenként előfordult a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság, le­becsülés, presztizsféltés is, amibe semmiképpen sem nyugodhatunk bele. A munkahelyi szerveze­teken kívül a lakóhelyi tár­sadalmi szervezetekben is jelentős számban dolgoznak fiatalok. A társadalmi köz­életi tevékenységben a prob­lémát elsősorban az jelenti, hogy a lányok, fiatalasszo­nyok nagy része férjhez me­nés, illetve szülés után megválik a mozgalmi mun­kától, s nem vállal társa­dalmi funkciót. Ennek tuda­tában mind erősebb a tö­rekvés azoknak a módsze­reknek a keresésében, ame­lyekkel folyamatossá tehető és megkönnyíthető a fiatal- asszonyok, gyermekes anyák részvétele a szövetkezeti rendezvényeken, ezen belül a gyesen lévők kötődése a szövetkezetükhöz. A fiatalok közösségi, köz­életi nevelésében meghatá­rozó jelentősége van a KliSZ-szervezeteknek. Ked­vező, hogy mindegyik szö­vetkezetben működik ifjúsá­gi szervezet. A KISZ- és a gazdasági vezető együttműködésére kedvezően hatott a KISZÖV- elnökség, és a KISZ mb együttműködési megállapo­dása. Az érdekképviselet és érdekvédelem lehetőségei biztosítottak, a KISZ jogosít­ványai általában érvénye­sülnek, azonban ez mind tartalmát, mind formáját tekintve továbbfejlesztésre szorul. A KISZ-munka tartalmi színvonalának emelkedése mellett is fontos teendő a színesebb, gazdagabb prog­ramok alapján — a KISZ tömegbefolyásának és szer­vezettségének fokozása, a kommunista, politikai jelleg erősítése. munkabi­zottság az iparj szö­vetkezetben végzett ifjúság- politikai munkát összességé­ben eredményesnek ítélte. Felhívta a figyelmet a pozi­tív tendenciák erősítésére, a jó módszerek bővítésére és terjesztésére, ezzel párhuza­mosan a munka gyenge pontjának tudatosabb vizs­gálatára és javítására. Alap­vető feladat a párt ifjúság- politikai állásfoglalásának folyamatos, tervszerű vég­rehajtása a XI. kongresszus határozatainak szellemében: mindannyiunk, szocialista hazánk javára — jövőnk ér­dekében. DELI GYÖRGY, az ifjúsági munkabizottság titkára Mind Az ifjúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom