Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
A ^PÚJSÁG 1978. július 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyes Csanádi Gyulánétól, Felsőnyékről az alábbi levelet kaptuk: „ ... 1977. május 5. óta dolgozom 5 órás munkaidőben a (elsőnyéki postahivatalnál, beosztásom postai kézbesítő. Most terhes lettem és az iránt szeretnék érdeklődni, hogy jár-e részemre a hároméves gyermekgondozási segély?” Olvasónk levelére a következőket válaszoljuk: A több vonatkozásban módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet a következőket írja elő: „A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha: a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munka- viszonyban állt és b) legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A fentiekből kitűnően — amint arról lapunkban már tájékoztatást adtunk — a kormányrendelet a jogosultsághoz három feltétel fennállását írja elő. Az egyik feltétel az, hogy a nő a szülés napjától visszafelé számított másfél éven (548 napon) belül legalább 12 hónapon (365 napon) át munkaviszonyban álljon. A másik feltétel, hogy legalább napi 6 órai munkaidővel legyen foglalkoztatva ez idő alatt. A harmadik feltétel, hogy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon legyen. Vannak olyan munkaterületek, ahol a munkaidő a feladatok ellátásához igazodik, vagy a munkaidőt a munkateljesítmény fejezi ki. Ezekre a munkaterületekre vonatkozóan a jogszabály meghatározza, hogy a napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatottság mikor állapítható meg. (A tiszta jutalékos bérezés esetében pl. akkor, ha a jutalékos munkabére az adott vagy hasonló munkakörre megállapított bértétel alsó határának háromnegyedét elérte, vagy pedagógusoknál pl. a heti kötelező óraszámból kell kiindulni, stb.) Tanácskérő levele szerint ön napi nem 6, hanem csupán 5 órai munkaidővel dolgozott, a fentebb említett három feltétel közül tehát a második nem áll fenn, így — sajnálattal — azt kell közölnünk, hogy gyermekgondozási segélyre nem igényjogosult. Műszakpótlék Kaposvárról Szőke Lajos és Kiss Zoltán a következőket írta szerkesztőségünknek: „Hónapok óta húzódó kérdésre szeretnénk választ kapni. 1977. augusztus 15. óta dolgozunk a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, mint húsipari szakoktatók. Szeptember 5-től váltott műszakban vagyunk. Délutános héten (13—22 óráig) a Kaposvári Húskombinátnál a tanulók gyakorlati oktatását vezetjük. Délelőttös héten (6—14 óráig) a munkásszálláson, nevelési feladatot látunk el. Tudomásunk szerint a fizikai állományban levő, váltott műszakban dolgozóknak a délutános hétre műszakpótlék jár, a kereset 20 százaléka. Mi eddig még műszak- pótlékot nem kaptunk. Vállalatunkhoz több esetben fordultunk ebben az ügyben. Válaszuk az volt, hogy a pótlék jár, várjunk türelmesen míg kifizetik. Idáig türelmesek voltunk, most pedig közölték velünk, lehet, hogy a pótlék nem is jár. Kérdésünk tehát, hogy megillet-e minket a műszakpótlék, vagy sem?” Olvasóink levelét továbbítottuk a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz, ahonnét Kiss Sándor igazgató, a következő választ adta: „ ... Értesítem, hogy kölcsönös megegyezésünk alapján a vállalat és ön között 1977. augusztus 15-én létrejött munkaszerződést az alábbiakban módosítom, 1977. szeptember 15-től: A vállalat alkalmazza önt szakmunkástanuló-oktató munkakörben, mely tevékenységet váltott műszakban az alábbi munkaidőbeosztásban köteles ellátni: Egyik héten délelőtt 6—14 óráig, kollégiumi felügyelet, másik héten délután 14-től 22 óráig, gyakorlati oktatás. A váltott műszakban történő munkavégzésnek megfelelően 1977. szeptember 15-étől az ön részére — délutáni műszakra eső törzsbére alapján számított — 20 százalék műszakpótlékot állapítok meg. Egyebekben az 1977. augusztus 15-én megkötött munkaszerződés érvényben marad.” Megszűnt a szeméttelep Szekszárdon, az északi- kertvárosi lakótelepen felgyülemlett a szemét. Az északikertvárosi lakótelep lakói szerkesztőségünkhöz intézett levelükben azt kérték a városi tanács vezetőitől: szüntessék meg a Pollack Mihály és a Nyár utca végén lévő szeméttelepet. A levelet továbbítottuk dr. Nedók Pálnak, a szekszárdi Városi Tanács elnökének, aki a következő választ adta: — A városi tanács vb. műszaki osztálya azonnali hatállyal megrendelte a költség- vetési üzemnél a szemét elterítését és földréteggel való letakarását, valamint a szemét lerakását tiltó táblák elhelyezését. — Köztisztasági ellenőreink fokozottan figyelik ezentúl a szemetelőket és megteszik az intézkedést, a szabálysértési feljelentést a szemetelők ellen. T elefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról szól az egészségügyi miniszter 4/1978. (VI. 25.) Eü. M. számú rendelete, amely szerint a nyers élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, illetőleg élelmiszer-készítmények nem tartalmazhatnak egészségre ártalmas meny- nyiségben vegyi anyagoktól eredő maradékot, illetőleg szennyeződést. Az élelmiszerekben természetes tartalomként előforduló ártalmas vegyi anyagok határértékeit a rendelet melléklete határozza meg. Az ezt a határértéket meghaladó mennyiségű szennyeződést tartalmazó élelmiszert forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani nem szabad, azt elkülönítve kell tárolni és haladéktalanul be kell jelenteni az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek. (Magyar Közlöny 1978. évi 39. száma.) A szennyvízbírságolás továbbfejlesztéséről szól az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 2/1978. (V. 26.) OVH számú rendelkezése, amely szerint a helyszíni ellenőrzés során meg kell állapítani — többek között — minden kibocsátó helyen a szennyvíz napi átlagos mennyiségét, a befogadót és annak sajátos viszonyait, az üzem szennyvíztisztító berendezéseinek alkalmasságát és üzemeltetési körülményeit, stb. A szennyvíz- bírságot egy évre, az ellenőrző vizsgálatot követő évben, idényüzemnél az idény, rendkívüli vízszennyezés esetén pedig a szennyezés időtartamára kell kiszabni, a bírságot kiszabó határozatot április 30. napjáig, idényüzemnél az idény befejezését, rendkívüli víz- szennyezés esetén pedig a szennyezés megszűntét követő három hónap alatt ki kell adni. (Megjelent a SZÖ- VOSZ Tájékoztató idei 25. számában.) ,.Balesetek megelőzése a nyári mezőgazdasági munkák során” címmel jelent meg a Mezőgazdasági és és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 14. számában a MÉM— MEDQSZ—TÖT vezetőinek együttes felhívása, amely utal arra, hogy az elmúlt évek baleseti és biztonsági szemlék jegyzőkönyvei, nek elemzése útján lehet meghatározni a szükséges intézkedéseket, s hogy elsősorban műszaki és szervezési intézkedésekkel kell megszüntetni a leggyakoribb baleseti veszélyforrásokat és munkaártalmakat. A szabadban dolgozókat feltétlenül oktatni kell a vihar esetén tanúsítandó magatartás, ra és menedékként biztosítani kell a megfelelő szociális létesítményeket, fiatalkorúak foglalkoztatása esetén pedig erre különös gondot kell fordítani. Iskolás korú gyermekek csoportos foglalkoztatása esetén az állandó felügyeletet is biztosítani kell. A vállalatra kiszabott kötbér, bírság, kártérítés esetén alkalmazandó felelősségre vonás tárgyában jelent meg közlemény a Munkaügyi Közlöny idei, 7. számában. „Az ellenőrzések megállapításai szerint a munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági vezetők a szankcionális vállalati terhek — így pl. a gazdálkodó szervet terhelő bírság, kötbér, kártérítés, stb. — felmerülése esetén annak körülményeit általában nem vizsgálják. Ennek következtében a személyes felelősségre vonás is gyakran elmarad.” — mondja a közlemény, majd utal arra, miszerint feltétlenül szükséges és indokolt, ha a munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági vezetők a vétkes dolgozókat felelősségre vonják, és nem mellőzik a kártérítés kiszabását. DR. DEÁK KONRÁD Jegyzetlapok az NDK-ból (2.) Eldugott műemlékek Azt majd az utókor eldönti, hogy a szekszárdi Ge- menc-szállót, a dombóvári áruházat \vagy a megyei művelődési központot műemlékei közé sorolja-e. Ha nem éppen ezek, de van mai korunknak is nem egy olyan épülete, melyeknek maradandó művészeti értékét nepn lehet vitatni. Az idegenből érkező akarva akaratlan felfigyel ilyenekre éppúgy, mint azokra, melyeket elmúlt századok hagytak ránk. Egy rövid nyaralás során nem érezzük feltétlenül fontosnak, hogy a távoli országokba utazó csak műemlékeket keressen fel, hacsak nem képzőművészeti szakember az illető. A túl sokat markolásnak ebben az esetben is megvan az a veszélye, hogy az élményekből, emlékekből kevés marad meg, hiszen az ember felfogó- és befogadó- képessége véges. A nyaralás aktív pihenéséhez azonban az ilyenek közötti válogatás ishozzá tartozik, amire az NDK-ban különösen fel kell készülni. A „kínálat” ugyanis rendkívül gazdag, egyáltalán nemcsak az útikalauzokból jól ismert helyeken. Mittweida jellegzetes szász kisváros Karl-Marx-Stadt megye heinicheni járásában. Az utcák a századokkal ezelőtti építők akaratát követve kanyarognak ma is és a jellegzetes háztetők fölött ott magaslik az 500 éves templom óriási tömege. A ritka kéthajós templomok egyik legszebb példánya, melynek egy része a nagy hírű Arnold von Westfalen mester keze nyomát viseli magán. Valamilyen csoda folytán a második világháború bombázásai is megkímélték (ellentétben a semmivel sem kevésbé szép plaueni Szt. János templommal), üvegablakaihoz és faragott barokk szárnyas oltárához elkészültük óta nem nyúlt restaurátor keze. Kriébsten vára — melynek lábánál ugyancsak völgyzáró gát rekeszti el a Zschopau vizét — az egész NDK legépebben megmaradt középkori vára. Urainak szerencséjük volt. Erre nem járt se török, se tatár, sőt amerikai bombázók sem. A vár ma múzeum: — a magyar látogató nem csekély meglepetésére, teremőr nélkül. A kapuban megérdeklődik, hogy milyen nációhoz tartozik az idegen, és ha magyar, lengyel vagy csehszlovák, akkor gépírásos útmutató dosz- sziét nyomnak a kezébe, tájékozódjon kedve szerint. A negyvenméteres lakótorony legalsó szintjén a sokszoros mészréteg alól pompás színekben tobzódó középkori freskókat hozott elő a véletlen. A XV. század első felének ismeretlen mestere vérbő humorral öltöztette vallásos köntösbe kora mindennapjainak életét. Különös gonddal örökítette meg a bűnösök bűnhődését. A vi- gyorgó ördögök által láncon pokolba hurcoltak mindegyikének arca egyéni, sejthető- leg ismerősök, ispánok és kellemetlen földesurak vonásait örökíti az utókorra. Ennél kisebb, de egyáltalán nem jelentéktelen műemlékekre szinte minden faluba bukkanni. Ami nem csekély vigasz annak, aki nem szentelheti kéthetes tartózkodásának minden napját családostól a drezdai képtáraknak, és a freibergi dómot is csak állványerdőbe borítva láthatja, mert éppen restaurálják. Egy majdnem négyórás hajóút során Kő- nigstein hatalmas várának csak a fényképezés és a pihentető rápillantás jut, amíg a folyó kanyarulata ezt megengedi. Itthon joggal vagyunk büszkék a hazai műemlék- védelem szép teljesítményeire, de a magyar szakemberek NDK-beli kollégáinak sincs miért szégyenkezniük. „Előnyük” csupán annyi, hogy míg nálunk többnyire a föld színe alól kell előkaparni azt, amit pusztításókban oly gazdag tizenegy évszázados történelmünk megkímélt, náluk az „igazi” rombolás sokkal frissebb keletű. Ma már csak zömmel fényképek és a valóság összehasonlítása árán lehet érzékelni az angolszáz bombatámadások hatását. Minden képzeletet felülmúló volt, de az alig több, mint három évtizede romba- dőlt műemlékeknek legalább a dokumentációja nem hiányzott. Hasonló munkára csak Lengyelországban láttunk példát (a Szovjetunióban még nem jártunk). De itt mintha kevésbé lehetne érezni az újjáépítés „új” jellegét, a régi házak az eredetivel egyenértékű hatást keltenek. Ha történetesen ma vetődne a freibergi utcákra, Kauffungeni Kunz lovagnak nem kellene sokáig keresnie a helyét, ahol 1455 július 14- én a szász választófejedelemmel való békétlenkedései okából lenyakazták. A nálunk megszokott „Műemlék”, vagy „Műemlék jellegű épület” felírású táblák hiányoznak. Mindenki tudja, hogy mit kell megóvnia és óvja is. A brosúrák, leporellók, magyarázó füzetek, nagyon jó és magvas, szakszerű leírások választéka azonban nagy, úgyszintén a részletszépségeket bemutató képes levelezőlapoké is. Képeslapot nemcsak rokonoknak, ismerősöknek érdemes küldeni, hanem hazahozni is, a szerzett élmények, emlékek felelevenítésére. (Folytatjuk.) ORDAS IVÁN Kriebsten lovagvára. Építését 1382-ben kezdték. Mittweida, egy jellegzetes német kisváros