Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
2 “Képújság 1978. július 9. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Mondale amerikai alelnök Izraelből jövet Alexandriában tárgyalt Szadat elnökkel. — A kínai kormány jegyzékben közölte, teljesen megszünteti a Vietnamnak nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. — Púja Frigyes hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. Kedd: Befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma, amely határozatot fogadott el a mező- gazdaság fejlesztéséről. — Ismét kirobbantak a harcok Bejrutban. — Pham Hein vietnami külügyminiszter-helyettes hivatalos látogatása Tokióban. Szerda: Közzétették az egyiptomi tervezetet a közel- keleti rendezésről. — Lemondott a ghanai államfő, utóda Fred Akuffo dandártábornok lett. Csütörtök: Gromiko felszólalt a Legfelsőbb Tanács ülésén. — Vietnami válaszjegyzék Kínának. — Pák Csöng Hi, eddigi diktátort „választották meg” ismét Dél-Korea elnökének egy választási komédiában. Péntek: Brémában véget ért a Közös Piac országai állam- és kormányfőinek értekezlete. — Szíria újabb katonai támogatást helyezett kilátásba Libanonnak, amelynek elnöke, Szárkisz, a lemondás gondolatával foglalkozik. Szombat: Szudán fővárosában összeültek az Afrikai Egységszervezet országainak külügyminiszterei. — Osztrák földön találkozott Szadat egyiptomi elnök az izraeli ellenzék vezérével, Peresszel. A hét 3 kérdése A héten összeült a szovjet parlament, a Legfelsőbb Tanács. Törvényhozói tevékenységének mostani egyik eredménye a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről szóló új törvény. A vitában felszólalt Andrej Gromiko, beszéde nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. Érdemes' elemezni: mit emeltek ki a kommentátorok a szovjet külügyminiszter megnyilatkozásából? A közel-keleti problémakör ismét a világ érdeklődésének homlokterébe került egyrészt az egyiptomi tervezet nyilvánosságra hozatala révén, másrészt a libanoni válság újabb fordulatai nyomán. Mik a közel-keleti pillanatnyi helyzet új vagy viszonylag új elemei? A nyugat-európai állam- és kormányfők az úgynevezett Európai Tanácsban — azaz a közös piaci országok vezetőinek értekezletén — találkoztak Brémában. Üj, közös pénzügyi politikát kívántak létrehozni. Sikerült-e igazi megegyezésre jutniok? 1. Mit emeltek ki a kommentátorok a szovjet külügyminiszter megnyilatkozásából? Akkor, amikor napirenden van egy új, minden eddiginél fontosabb szovjet—amerikai megállapodás megkötése a legpusztítóbb fegyverek korlátozásáról, különös jelentőségre tett szert a Legfelsőbb Tanács által meghozott új törvény, amely éppen a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjét szabályozza. Ezért is figyelt oda a világsajtó a szovjet külügyminiszternek a vitában elhangzott felszólalására. A törvényjavasA nyugatnémetországi Brémában csúcsértekezletet tartottak a kilenc közös piaci ország vezetői. Képünkön: Giulio Andreotti olasz miniszterelnök, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, Giscard d'Estaing francia elnök és Leo Tindemans belga kormányfő. (Képtávírónkon érkezett) latot előterjesztő külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy bár a „pacta sunt servanda”, „a szerződéseket meg kell tartani” jogi elv régtől fogva ismert, a történelemben számtalan példa van az ellenkezőjére. A Szovjetunió történelme viszont arra szolgáltat- példát, hogy a szovjet állam mindig teljesítette a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A SALT-tárgyalások közepette Washingtonban és a nyugati világ más fővárosaiban számos politikus és publicista úgy értékelte Gromiko kijelentését, mint Moszkvából jövő megnyugtatást. A szovjet külügyminiszternek azt a mondatát is számosán megjegyezték, hogy a Szovjetunió az enyhülési politikát megbízható nemzetközi jogi alapokra kívánja helyezni. A Szovjetunió által aláírt nemzetközi dokumentumok között megkülönböztetett helyet foglal el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya, s a szovjet politika arra irányul, hogy a helsinki dokumentumban foglaltakat mindenki tartsa tiszteletben, hiánytalanul hajtsa végre és senki se próbálja meghamisítani a záróokmány valódi tartalmát vagy csökkenteni annak tényleges súlyát. 2. Mik a közel-keleti pillanatnyi helyzet új vagy viszonylag új elemei? A tárgyalások rendezési kísérletek formája és tartalma egyaránt változni látszik: míg az utóbbi időkben — Szadat emlékezetes jeruzsálemi szereplését követően — közvetlen egyiptomi—izraeli alkudozások folytak, most ezek elakadtak, s legfeljebb hármas, amerikai—egyiptomi —izraeli tárgyalások következhetnek, de máris szóba jön a genfi közel-keleti békekonferencia felújítása! Carter elnök éppúgy említést Jett erről, mint Waldheim, az ENSZ főtitkára. Tudnivaló, hogy a genfi’konferencia csak a két társelnök: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttes kezdeményezése alapján ülhet össze ismét. A Genfbe való visszatérés azt jelentené, hogy a Szovjetunió újból közvetlenül hallathatja hangját a közel-keleti vitában... Az USA éppúgy, mint maga Szadat, éppen ezt akarta elkerülni. A washingtoni és a kairói számításokat az izraeli miniszterelnök, Begin hajthatatlansága húzta kereszA Külügyminisztériumban július 7-én kicserélték a magyar—amerikai kereskedelmi szerződés törvényerőre emelkedése alkalmából készült jegyzékeket, melyeket magyar részről Púja Frigyes külügyminiszter, amerikai részről Philip M. Kaiser rendkívüli és meghatalmazott nagykövet adott át. Az ünnepségen jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter (Képtávirónkon érkezett) tül: a Tel Aviv-i jobboldal hangadójaként elzárkózik minden lényeges engedmény megadása elől. Márpedig enélkül Szadat (és mögötte a washingtoni „arab lobby”) helyzete kockázatossá válik. Mi sem jellemzőbb, mint hogy a szu- dáni vezető. Nimeri tábornok is elmarasztalóan szólt a héten a szadati politikáról, s ő is a genfi békekonferencia felújításában látta a kivezető utat a válságból. A magyarázat: Nimeri most az Afrikai Egységszervezet soros elnöke, nem akar szembekerülni a szervezet többségével. Szadat a hét végén osztrák földön Peresszel, az ellenzékben levő Munkapárt vezetőjével tárgyalt, akitől több engedményt várhat abban az esetben, ha pártja újból többségbe kerül a knesszetben. A találkozót a Szocialista Internacionálé vezetői (a nyugatnémet Brandt és az osztrák Kreisky) ütötték nyélbe, hogy ezzel is segítsék izraeli elvbarátaik nemzetközi és hazai tekintélygyarapodását. Szadat hétfőn Mondale amerikai elnöknek részletes rendezési tervet nyújtott át, amelyben ötéves átmeneti időszakot jelölt meg az izraeli kivonulásra. Utána lehetne, kellene a palesztin kérdésre megoldást találni. Látható az idűhúzási szándék, ami tulajdonképp Izrael javára szo- gálna — Begin mégis elutasító álláspontra helyezkedett. Kérdés, hogy ez csak taktikai merevség-e, s a július 18-ra, Londonba tervezett amerikai—egyiptomi—izraeli külügyminiszteri találkozón nem mutat-e több rugalmasságot Dajan? A libanoni belső ellenségeskedések nyilvánvalóan összefüggnek a közel-keleti helyzettel: elterelhetnék a figyelmet a tárgyalásokról, fontossági elsőséget a libanoni helyzetnek teremthetnének... 3. Sikerült-e a közös piaci csúcstalálkozón megegyezni közös pénzügyi politikában? Az úgynevezett Európai Tanács (ez a neve a Közös Piac kilenc országa állam- és kormányfői értekezletének, amely évente két alkalommal ül össze, mindig másutt) most azért ülésezett Brémában, az NSZK egyik északi kikötővárosában, mert a soros elnök ebben a félévben Helmut Schmidt kancellár. Július 16-án aztán Bonnban az egész nyugati világ leggazdagabb országai vezetőinek csúcstalálkozójára kerül sor. Mielőtt Carter amerikai elnökkel leülnének a tárgyalóasztalhoz, a nyugat-európai országok állam- és kormányfői egymás közt akarták tisztázni a legfontosabb vitás kérdéseket: az infláció és a munkanélküliség elleni küzdelmük lehetőségeit, vagy közös pénzügyi, valutáris politikájuk alapelveit — szemben az ingadozó dollárral. A brémai csúcsról távozóban a résztvevők többsége derűlátó nyilatkozatot tett: legalább abban sikerült megegyezniük, hogy igenis megteremtik közös pénzügyi alapelvek alapján az új valutáris rendszerüket. Megbízást adott a kilenc állam- és kormányfő pénzügyminisztereinek, hogy a legközelebb decemberben esedékes újabb csúcsértekezletre terjesszék elő a végleges elgondolásokat. Magyarul: határoztak arról, hogy határozni fognak... A döntés elhúzódása nyilván összefügg azzal, hogy előbb Bonnban Carter elnök véleményét is meg akarják ismerni, s hacsak lehét, el akarják kerülni a dollárral, vagyis az amerikai nagytőkével való szembekerülést. pAlfy József A héten tartotta nyári ülésszakát Moszkvában a Legfelsőbb Tanács. A szovjet parlament kétnapos ülésén három új törvényt alkotott. Képünk: az ülésterem. (Képtávírónkon érkezett) Az NSZK parlamenti küldöttsége Veszprém A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének hazánkban tartózkodó küldöttsége — Kari Carlstens professzornak, a szövetségi parlament elnökének vezetésével — szombaton Veszprém megyébe látogatott el. A küldöttséget elkísérte Apró Antal, az országgyűlés elnöke és dr. Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttséget délelőtt Tihanyban Pap János, az megyében MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő és István János, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. A vendégek megtekintették a tihanyi apátsági templomot, a szomszédságában levő múzeumot és Veszprém idegen- forgalmi látványosságát, a vár műemlékegyüttesét. A küldöttség délután ellátogatott a Bakonyba, ahol megszemlélte a sportlovakat tenyésztő kerteskői méntelepet. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Ünnepélyes külsőségek között avattak fel 309 vasúti tisztet a 28. vasutasnap alkalmából szombaton, a Déli pályaudvar előtti dísztéren. A tisztavatón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Koszorús Ferenc, a vasutasszakszervezet főtitkára is. A tisztjelöltek hosszabb, rö- videbb szakmai gyakorlat után másfél év szorgos munkájával sajátították el szakágazatuk tudnivalóit a magyar vasutak csaknem 100 éves múltra visszatekintő tisztképző intézetében. MOSZKVA A Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomáshoz tart az űrkutatás történetének második teherűrhajója, a Prog- ressz—2, amelyet pénteken délután bocsátottak fel a bajkonuri űrrepülőtérről. A mintegy hét tonna súlyú teherűrhajót ugyanolyan rakétahordozó segítségével juttatják Föld körüli pályára, mint az űrhajósokat szállító Szojuz típusú űrhajókat. A Progressz—2 fedélzetén elődjéhez hasonlóan ismét 1 tonna üzemanyagot és további 1300 kilogramm súlyú hasznos terhet, tudományos berendezéseket, műszereket, élelmiszert és friss ivóvizet helyeztek el. A teherűrhajó vasárnap csatlakozik a Szaljut—5—Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A demokratikus erők sikere (Folytatás az 1. oldalról). zatok. Bettino Coraxi, a szocialista párt főtitkára a nemzeti egység győzelmét üdvözölte Pertini megválasztásában. La Maifa köztársasági pártvezér baráti szavakkal méltatta a szocialista politikus antifasiszta érdemeit és a köztársaságért végzett munkásságát. Enrico Berlinguer kijelentette: az Olasz Kommunista Párt a legnagyobb megelégedéssel fogadja Pertini elnökké választását. A főtitkár következetes antifasisztának, az ellenállás példás harcosának és vezetőjének nevezte. „Ifjú kora óta harcolt a dolgozott ügyéért és emancipációjáért” — mondta. Berlinguer hangsúlyozta, hogy Pertini személyében először lépi át a Quirinale palota küszöbét az olasz munkásmozgalomnak egy jeles szocialista egyénisége. Tisztelettel és mély szeretettel köszöntjük őt valamennyi kommunista nevében” — mondotta Berlinguer. ALESSANDRO PERTINI ÉLETRAJZA Olaszország hét évre megválasztott új köztársasági elnöke 1896. szeptember 25-én született az észak-olaszországi Stellában, Savona közelében. Doktorált jogból, valamint politikai és társadalomtudományokból. Újságíró. 1918 óta tagja az Olasz Szocialista Pártnak és főként szervezési feladatokat látott el. Kiemelkedő szerepet játszott az antifasiszta ellenállási mozgalomban. Tevékenysége miatt először 1925- ben tartóztatták le, majd egy Alessandro Pertini évre rá tíz hónapra ítélték el, mert Franciaországba szöktette Filippo Turatit, a szocialisták szellemi vezérét. Később ő maga is Franciaországba keresett munkát, de illegális antifasiszta munkásságáért ott is üldözték. 1927- ben visszatért Olaszországba, de lebukott és a fasiszta különleges törvényszék 11 évre ítélte el. Ebből hetet letöltött, további nyolc évre száműzték. Kiszabadulása után, 1943-tól Pietro Nennivel újjászervezte az OSZP-t és főtitkárhelyettesévé nevezték ki. Megszervezte az első szocialista katonai osztagokat és élükön részt vett a római Szent Pál kapunál véghezvitt náciellenes fegyveres harcban. Az SS elfogta, de megszökött a római Regina Coeli börtönből. Milánóban, majd Firenzében folytatja az ellenállási harcot. 1944-ben az angol parancsnokság segítségével újból északon szervezte az ellenállási mozgalmat. Olaszország felszabadítása után megválasztják az alkot- mányozó nemzetgyűlés képviselőjévé. A 40-es évek végén, az 50-es évek elején az Avanti, az OSZP központi orgánumának főszerkesztője, 1953-ban katonai érdemrenddel tüntetik ki az ellenállásban szerzett érdemeiért. 1963-ban megválasztják a képviselőház elnökévé, s a hadügyi bizottság tagjává. 1968-tól 1976-ig a képviselőház elnöke. 1976-ban hetedszer választották meg képviselővé. Köztársasági elnökké történt megválasztásáig az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó bizottság tagja volt. (MTI).
