Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 160. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. július 9., vasárnap A demokratikus erők sikere Alessandro Pertinit választották az Olasz Köztársaság elnökévé Olaszország új köztársasá­gi elnöke Alessandro Perti­ni szocialista párti politikus. A 82 éves államférfit szom­bat délelőtt, az elnökválasz­tás 16. fordulójában válasz­tották meg széles nemzeti összefogással, a szocialisták, a kommunisták, a keresz­ténydemokraták, a szociálde­mokraták, a köztársaság pár­tiak, a független baloldaliak és a liberálisok támogatásá­val. Megválasztását az olasz demokratikus erők nagy si­kerének minősítik Rómában. Olaszország új köztársasá­gi elnöke a jelen lévő és sza­vazó 995 nagyválasztó közül 832-nek, azaz 83,6 százalé­kuknak a szavazatát kapta meg. Az Olasz Köztársaság történetében eddig nem akadt elnök,' akit ilyen nagy többséggel választottak vol­na meg. A szenátorok, a képviselők és a tartományi küldöttek a szavazatok összeszámlálása közben felpattantak helyük­ről és tapsolni kezdtek, ami­kor Pertini elérte a megvá­lasztáshoz szükséges 506 sza­vazatot. Csupán az újfasisz­ták nem csatlakoztak az ün­neplők seregéhez. Pietro Ingrao, a képviselő­ház kommunista elnöke, aki június 29-e óta irányította az elnökválasztást, a döntő sza­vazás után Pertinihez sietett és tájékoztatta a parlamenti döntésről. A két baloldali személyiség baráti öleléssel juttatta kifejezésre örömét az olasz és a külföldi tv-állo^ mások kamerái és a fotóri­porterek előtt. Olaszország megválasztott köztársasági elnöke vasárnap délelőtt 10.30 órakor teszi le az alkotmányos esküt a par­lament előtt. Alessandro Pertini megvá­lasztásával kapcsolatban el­hangzottak az első nyilatkor (Folytatás a 2. oldalon) KŐTELEZŐ A SZAKMAI GYAKORLAT? (7. old.) MAGYAR BAROMFIÜZEMEK A SZOVJETUNIÓBAN (8. old.) VASUTASOK ÜNNEPLŐBEN (3. old.) MEGMOZGATOTT MEDDŐ (9. old.) A FELVÁSÁRLÁS ALAKULÁSA (7. old.) BESZÉLGETÉS TARÓCZY BALÁZZSAL (13. old.) TURBINÁK AZ ATOMERŐMÜVEKHEZ (8. old.) A ZETOR 5748 (8. old.) GONDOSKODÁS A FIATAL HÁZASOKRÓL (8. old.) HŐGYÉSZ—ÚJ-DELHI (4. old.) VASÁRNAP KIRÁNDULUNK (4. old.) A KETTŐ HATÁRÁN (5. old.) A 27. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) KÉT ÚJ B ABITS-KI AD V ÄNY (10. old.) NÉPMŰVÉSZET (11. old.) A HÍRLAPÍRÓI KARZATRÓL (3. old.) A VEGYESVÁLLALAT (3. old.) EGYÜTT (5. old.) A VILÁG • LEGMAGASABB ALAGŰTJA (9.*old.) A KÖLTÉSZET KÖZÉRTHETŐSÉGE (10. old.) Következetesen A vezetői hármas követelményről már számta­lanszor esett szó — sokszor és sok helyütt. Esze­rint politikailag megbízhatónak, szakmailag felké­szültnek és a vezetésre alkalmasnak kell lenniük mindazoknak, akiket kineveznek egy-egy osztály, részleg vagy egység élére. E norma betartására majd mindenütt törekszenek is a kinevezéskor. A jelölt többnyire meg is felel az előírtaknak, s még­is nem ritkán, később kiderül: alkalmasság ide, al­kalmasság oda, nem mennek úgy a dolgok, aho­gyan kellene. Ilyenkor keresik a sikertelenség okát, megoldás­ként átszerveznek, intézkedéseket hoznak a fegye­lem megerősítéséért. Korántsem tamáskodni akarnánk, mégis meg kell állapítanunk: a vezetői hármas követelmény — noha elemei első látásra különböznek egymástól — elsősorban szakmai szempontoktól vezettetett. A felkészültség értelemszerűen ide sorolható, a politi­kai megbízhatóság pedig igencsak tág fogalom, ám a harmadik, a legfontosabb tényező sem arra vo­natkozik legtöbbször, amiről szól. Egy kinevezés­nél olyan embert, alkalmas személyt keresnek, aki az adott munkafolyamatok szempontjából alkalmas a vezetésre. A termelési cél tehát elhomályosítja a dolog lényegét. A legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló termelési folyamatokat — összefoghatja tehát végrehajtásu­kat. Ami ebből a nézőpontból hiányzik, az az em­ber. A munkavállaló, aki — az elnevezésből sem következhet más — elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül, vagy bosszan­kodik, s legtöbbször véleménye van a körülötte lé­vő világról. Korántsem holt tárgy tehát, gép, aki rutinos, begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből: aki a mestere a munka megszervezésének, az hasonlóan értője az embe­rekkel való bánásnak is. Mert hiába dolgozza ki valaki a létező legnagyszerűbb és legtöbb ered­ményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymásutániságát, semmire sem megy a végrehaj­tók nélkül. Szociológiai felmérések sora bizonyí­totta be az elmúlt esztendőkben* hogy az „egysze­rű” dolgozó igertcsak megnehezítheti a vezetői dön­tések végrehajtását, anélkül, hogy jogszabályba vagy a munkaszerződésbe ütközően cselekedne. Egyszerűen a hivataloskodva „hozzáállásnak” ne­vezett magatartásról van itt szó. A munkakedvről vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, arról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető je­lenségről, melynek lényege: az unottan végzett munka jóval kevesebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a vezető? — e kérdés aligha válaszolható meg egykönnyen, s minden esetre ál- talánosíthatóan, mégis — érzésünk szerint — van rá felelet. A vezetői magatartáson — kell-e hang­súlyoznunk? — nagyon is sok múlhat. A módsze­ren, ahogy közeledni, esetleg távolodni próbál a beosztottakhoz illetve a beosztottaktól, ahogy be­szél, intézkedik, magyarán: van súlya, hogyan viselkedik az irányítással megbízott személy. A vezetői alkalmasság egyfajta képesség az em­beri kapcsolatokra. Persze a megfogalmazás — képesség a viselkedésre — igencsak általános, s mint követelmény tarthatatlan. Kinevezéskor en­nél pontosabb, tárgyszerűbb, könnyebben értel­mezhető kategóriákban gondolkodnak az arra hi­vatottak. A vezetésre alkalmas személynek egyet­len tulajdonsága van. ami mérhető, s a múltjában is nyomon követhető. Ez pedig a következettesség, vagy esetleg annak hiánya. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jellemeznie kell a jó vezetőt — minden szinten, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót tenni egyszerre valamennyi beosztottnak. Ám ak­kor, ha a döntésre hivatott személy a hasonló ese­teket rendre ugyanúgy bírálja el, nem érheti szó a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői módszerről. MALONYA1 PÉTER Dombóváron a Pécsi Kesztyűgyár üzemében, a bedolgozókkal együtt, 450 ezer pár kesztyűt készí­tenek az idén. Az üzemben közel háromszázan dolgoznak. Munkájukba engednek bepillantást képe­ink az 5. oldalon. * 4L * »

Next

/
Oldalképek
Tartalom