Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 160. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. július 9., vasárnap A demokratikus erők sikere Alessandro Pertinit választották az Olasz Köztársaság elnökévé Olaszország új köztársasági elnöke Alessandro Pertini szocialista párti politikus. A 82 éves államférfit szombat délelőtt, az elnökválasztás 16. fordulójában választották meg széles nemzeti összefogással, a szocialisták, a kommunisták, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a köztársaság pártiak, a független baloldaliak és a liberálisok támogatásával. Megválasztását az olasz demokratikus erők nagy sikerének minősítik Rómában. Olaszország új köztársasági elnöke a jelen lévő és szavazó 995 nagyválasztó közül 832-nek, azaz 83,6 százalékuknak a szavazatát kapta meg. Az Olasz Köztársaság történetében eddig nem akadt elnök,' akit ilyen nagy többséggel választottak volna meg. A szenátorok, a képviselők és a tartományi küldöttek a szavazatok összeszámlálása közben felpattantak helyükről és tapsolni kezdtek, amikor Pertini elérte a megválasztáshoz szükséges 506 szavazatot. Csupán az újfasiszták nem csatlakoztak az ünneplők seregéhez. Pietro Ingrao, a képviselőház kommunista elnöke, aki június 29-e óta irányította az elnökválasztást, a döntő szavazás után Pertinihez sietett és tájékoztatta a parlamenti döntésről. A két baloldali személyiség baráti öleléssel juttatta kifejezésre örömét az olasz és a külföldi tv-állo^ mások kamerái és a fotóriporterek előtt. Olaszország megválasztott köztársasági elnöke vasárnap délelőtt 10.30 órakor teszi le az alkotmányos esküt a parlament előtt. Alessandro Pertini megválasztásával kapcsolatban elhangzottak az első nyilatkor (Folytatás a 2. oldalon) KŐTELEZŐ A SZAKMAI GYAKORLAT? (7. old.) MAGYAR BAROMFIÜZEMEK A SZOVJETUNIÓBAN (8. old.) VASUTASOK ÜNNEPLŐBEN (3. old.) MEGMOZGATOTT MEDDŐ (9. old.) A FELVÁSÁRLÁS ALAKULÁSA (7. old.) BESZÉLGETÉS TARÓCZY BALÁZZSAL (13. old.) TURBINÁK AZ ATOMERŐMÜVEKHEZ (8. old.) A ZETOR 5748 (8. old.) GONDOSKODÁS A FIATAL HÁZASOKRÓL (8. old.) HŐGYÉSZ—ÚJ-DELHI (4. old.) VASÁRNAP KIRÁNDULUNK (4. old.) A KETTŐ HATÁRÁN (5. old.) A 27. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) KÉT ÚJ B ABITS-KI AD V ÄNY (10. old.) NÉPMŰVÉSZET (11. old.) A HÍRLAPÍRÓI KARZATRÓL (3. old.) A VEGYESVÁLLALAT (3. old.) EGYÜTT (5. old.) A VILÁG • LEGMAGASABB ALAGŰTJA (9.*old.) A KÖLTÉSZET KÖZÉRTHETŐSÉGE (10. old.) Következetesen A vezetői hármas követelményről már számtalanszor esett szó — sokszor és sok helyütt. Eszerint politikailag megbízhatónak, szakmailag felkészültnek és a vezetésre alkalmasnak kell lenniük mindazoknak, akiket kineveznek egy-egy osztály, részleg vagy egység élére. E norma betartására majd mindenütt törekszenek is a kinevezéskor. A jelölt többnyire meg is felel az előírtaknak, s mégis nem ritkán, később kiderül: alkalmasság ide, alkalmasság oda, nem mennek úgy a dolgok, ahogyan kellene. Ilyenkor keresik a sikertelenség okát, megoldásként átszerveznek, intézkedéseket hoznak a fegyelem megerősítéséért. Korántsem tamáskodni akarnánk, mégis meg kell állapítanunk: a vezetői hármas követelmény — noha elemei első látásra különböznek egymástól — elsősorban szakmai szempontoktól vezettetett. A felkészültség értelemszerűen ide sorolható, a politikai megbízhatóság pedig igencsak tág fogalom, ám a harmadik, a legfontosabb tényező sem arra vonatkozik legtöbbször, amiről szól. Egy kinevezésnél olyan embert, alkalmas személyt keresnek, aki az adott munkafolyamatok szempontjából alkalmas a vezetésre. A termelési cél tehát elhomályosítja a dolog lényegét. A legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló termelési folyamatokat — összefoghatja tehát végrehajtásukat. Ami ebből a nézőpontból hiányzik, az az ember. A munkavállaló, aki — az elnevezésből sem következhet más — elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül, vagy bosszankodik, s legtöbbször véleménye van a körülötte lévő világról. Korántsem holt tárgy tehát, gép, aki rutinos, begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből: aki a mestere a munka megszervezésének, az hasonlóan értője az emberekkel való bánásnak is. Mert hiába dolgozza ki valaki a létező legnagyszerűbb és legtöbb eredményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymásutániságát, semmire sem megy a végrehajtók nélkül. Szociológiai felmérések sora bizonyította be az elmúlt esztendőkben* hogy az „egyszerű” dolgozó igertcsak megnehezítheti a vezetői döntések végrehajtását, anélkül, hogy jogszabályba vagy a munkaszerződésbe ütközően cselekedne. Egyszerűen a hivataloskodva „hozzáállásnak” nevezett magatartásról van itt szó. A munkakedvről vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, arról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető jelenségről, melynek lényege: az unottan végzett munka jóval kevesebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a vezető? — e kérdés aligha válaszolható meg egykönnyen, s minden esetre ál- talánosíthatóan, mégis — érzésünk szerint — van rá felelet. A vezetői magatartáson — kell-e hangsúlyoznunk? — nagyon is sok múlhat. A módszeren, ahogy közeledni, esetleg távolodni próbál a beosztottakhoz illetve a beosztottaktól, ahogy beszél, intézkedik, magyarán: van súlya, hogyan viselkedik az irányítással megbízott személy. A vezetői alkalmasság egyfajta képesség az emberi kapcsolatokra. Persze a megfogalmazás — képesség a viselkedésre — igencsak általános, s mint követelmény tarthatatlan. Kinevezéskor ennél pontosabb, tárgyszerűbb, könnyebben értelmezhető kategóriákban gondolkodnak az arra hivatottak. A vezetésre alkalmas személynek egyetlen tulajdonsága van. ami mérhető, s a múltjában is nyomon követhető. Ez pedig a következettesség, vagy esetleg annak hiánya. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jellemeznie kell a jó vezetőt — minden szinten, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót tenni egyszerre valamennyi beosztottnak. Ám akkor, ha a döntésre hivatott személy a hasonló eseteket rendre ugyanúgy bírálja el, nem érheti szó a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői módszerről. MALONYA1 PÉTER Dombóváron a Pécsi Kesztyűgyár üzemében, a bedolgozókkal együtt, 450 ezer pár kesztyűt készítenek az idén. Az üzemben közel háromszázan dolgoznak. Munkájukba engednek bepillantást képeink az 5. oldalon. * 4L * »