Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. július 8. Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka I; (Folytatás az 1. oldalról). pestének másfélszeresét je­lenti! Az ágazat a népgazda­ság fejlődésében is fontos szerepet játszik, hiszen éven­te a nemzeti jövedelem 11— 12 százalékát hozza létre, a tfeljes eszközállomány másfél, és a munkaerő 7,5 százalé­kának igénybevételével. Be­szédesek az ötödik ötéves terv eddigi eredményei is, hiszen az első két esztendő mérlegében 260 milliárd fo­rintnyi építési, szerelési munka és 20 befejezett nagy- beruházás szerepel. Az idei feladatok is számottevőek, hiszen 41 negyberuázásáson dolgoznak az építők, és 150 milliárd forintnyi munkával számolnak 1978 végéig. — Néhány témában szeret­ném érzékeltetni, hogy mi­lyen intézkedésekre gondo­lunk, kérve az országgyűlés, és az országgyűlésen keresz­tül a társadalom támogatá­sát. Az első: a gondolkodás- módbeli változás, a túlzot­tan beruházásközpontú szem­lélet visszaszorítása. Ezt úgy is mondhatnám, hogy a beruházási igények megfo­galmazásában szinte profesz- szorok vagyunk. Ez érvényes ránk is, építőkre, de ez nem is olyan nagy baj. Ám az kel­lene, hogy ugyanilyen ener­giával dolgozzunk a beruhá­zások feltételeinek megte­remtésén, a hatékony meg­valósításon, s hasonlóképpen felelősséggel gondoskodjunk az üzembe vételről is. Második témakörként az építésügy függőségi rendsze­réről beszélt Ábrahám Kál­mán, szorgalmazva a techni­kai korszerűsítést. Harmadik témakörként az ágazati irányítás színvonalá­nak emelései szorgalmazta a miniszter, kiemelve, hogy ez ma az egyik legidőszerűbb feladat. Elmondotta: az utóbbi időben nagyon sok építőipari egység jött létre, ami nagyrészt indokolható is. Gyakran a megrendelők hiába keresik a nagyvállala­tokat, azok nem vállalják el a kért munkát, s más út nem lévén, a beruházók életre hív­nak egy építési szervezetet. — Ügy vélem, tudomásul kell vennünk: az irányítási munkában koncentrálni kell erőinket. Nem szervezeti ala­pon, hiszen nem a forma a lényeges. Sok szervezet fog a jövőben is részt venni egy- egy munkában. A testre sza­bott feladatok maradnak, a résztvevőknek csupán együttműködésük színvonalát kell emelniük, társulásokat kezdeményezniük, megterem­teni a közös gépparkot és a szakembercserét az egymás segítését, vagyis egv termé­A Parlamentben folytatta m unkáját az országgyűlés nyá ri ülésszaka (Képtávírónkon érkezett.) szetessebb együttműködési folyamatot. — Alapvetően fontos, hogy a korábbinál nagyobb mér­tékben kamatoztassuk mun­kánkban a tervezők mintegy harmincezer fős gárdájának tudását, hozzáértését. Az ágazat legfőbb kérdé­seinek számba vétele után az építőmunkásokról szólt Áb­rahám Kálmán. Horváth Lajos Baranya megyei képviselő után Mar­janak József Fejér megyei képviselő szólalt fel, majd Orlovácz György kapott szót. Orlovácz György, Tolna megyei képviselő, a nagydo­rogi általános iskola tanára, a településfejlesztés egyes túlzott aránytalanságainak megszüntetését sürgette fel­szólalásában. Rámutatott, hogy a városiasodási folya­mat ellenére hazánkban még mindig több mint ötmillió ember él falun, s közülük 1 millió 700 ezer olyan közsé­gekben, amelyeknek a hosz- szú távú településfejlesztési tervek nem szánnak semmi­lyen megkülönböztetett sze­repkört. Ezzel kapcsolatban vetette fel, hogy változtatni kellene a településfejlesztési ráfordí­tások arányain a nagyobb vonzáskörzettel rendelkező községek, kiemelt szerepkör­rel felruházott nagyobb fal­vak javára. Ez összhangban állna életszínvonal-politi­kánkkal is, hiszen céljaink között szerepel a falusi és a városi életmód közötti kü­lönbségek csökkentése. Lázár György válasza A beszámolóhoz több hoz­zászóló nem jelentkezett. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke a kormány nevé­ben köszönetét mondott a Sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért. A hozzászólások jól érzékeltet­ték, hogy a törvényhozó tes­tület tagjai értik és tudják: fejlődésünk jelenlegi szaka­szában nehéz feladatokat kell megoldani, s hogy cél­jaink elréséhez elengedhetet­len a következetesebb, tuda­tosabb, szervezettebb mun­ka. Az országgyűlés a Minisz­tertanács elnökének a kor­mány munkájáról tartott be­számolóját, az abban ismer­tetett további kormányíel- adatokat, valamint a felszó­lalásokra adott válaszát jó­váhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot vitatta meg, ame­lyet Faluvági Lajos pénzügy- miniszter terjesztett elő. A pénzügyminiszter expozéja Az államháztartás 1977- es esztendejéről szólva Falu­végi Lajos elmondta, hogy a népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem tavaly a termelés és a forgalom fel­gyorsult növekedésével össz­hangban több mint 9 száza­lékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számukra ked­vezőtlenek voltak. Ezzel lé­nyegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából szárma­zó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal ki­egészülő — nomináljövedel- me. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd foriat. A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben meg­mutatkozik gazdaságunk di­namikus fejlődése, erőfeszíté­seink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzde­lemben, de gazdaságpoliti­kánk egyik fő gondja is, az hogy nem valósult meg a költségvetés egyensúlyának javítására irányuló elhatáro­zásunk. Gazdaságunk úgy fej­lődött, hogy külső erőforrá­sokat vontunk be, hiteleket vettünk fel, ami megfelel ötödik ötéves tervünknek, hi­szen korántsem az a szándék fogalmazódott meg, hogy az egyensúlyi folyamatok kibon­takozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az exportképesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük — s ma is így gondoljuk —, hogy az exportképes kapaci­tások bővítése részben a kül­földi hitelfelvételekre alapoz­ható. A vállalatok és szövetkeze­tek — ideértve a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket is — nyereségük 49 százalékát fizették be a’ költségvetésbe, részesedési alapjuk 9 száza­lékkal, fejlesztési alapjuk a nyereségből 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A vállalatok pénzügyi helyzetét tehát általában nem zavarták meg a népgazdasági egyensúlyhiányból fakadó gondok. A beruházásokra a terve­zettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fej­lesztési elképzeléseit, felfi­gyeltünk arra, hogy általá­ban több beruházást tervez­nek, mint amennyi a népgaz­daság lehetőségeiből kiindul­va indokolt lenne. A vállala­tok nagyobb része — ha le­hetne — még többet is szí­vesen elköltene beruházások­ra. A pénzügyminiszter em­lékeztetett a csütörtöki vitá­ban is elhangzott komoly fi­gyelmeztetésre, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk javí­tására. Ez abból ered, hogy még mindig nagyobb lehető­séget adunk a mennyiségi fejlődésnek, és nem fordítunk elég gondot a minőségi vál­tozásokra. A pénzügyminiszter expo­zéjában hangsúlyozta: a ne­hézségek ellenére — amelyek között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számí­tunk, hogy ésszerű és taka­rékos gazdálkodással a tár­sadalmi ellátás minden fon­tos területén megvalósulnak az ötödik ötéves tervben el­határozott célok. Ezt a biza­kodásunkat az eddigi szép eredményeken kívül az a szándékunk is erősíti, hogy az átmeneti pénzügyi gon­dokkal küzdő tanácsok költ­ségvetésük teljesítéséhez mél­tányos biztosítékot és támo­gatást kapnak úgy, ahogy ezt a központi költségvetésből 1977-ben is megadtuk. Pethő Ferenc a törvényja­vaslat bizottsági előadója az országgyűlési bizottságok ülé­sein elhangzott indítványo­kat, javaslatokat összegezte. Az országgyűlés a költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután az interpellációk következtek. Interpellációk Födi Lászlóné (Csongrád m.) a Szegedi Konzervgyár csoportvezetője a közlekedés- és postaügyi minisztertől azt kérdezte, hogy a miniszté­rium a jövőben a vasúti me­netrendek összeállításánál tö­rekszik-e arra, hogy a reggeli expresszvonatok — így pél­dául a Szeged—budapesti expressz — még a különböző értekezletek megkezdése előtt érkezzenek Budapestre? Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vála­szában elmondta, hogy a me­netrendek összeállításánál számos fontos szempontot vesznek figyelembe. Ilyenek természetesen a takarékossá­gi intézkedések is, ezek azon­ban akkor érvényesülnek iga­zán, ha az értekezletek szer­vezői is alkalmazkodnak hoz­zájuk, és nem a vasút menet­rendje igazodik az értekezle­tekhez. Ami a szeged—buda­pesti expresszi illeti — bár menetrendjét éppen a lakos­ság kérésére változtatták meg — a miniszter arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy egyelőre ne zárják le a témát. ígéretet tett arra, hogy ősszel — a kö­vetkező menetrendi értekez­leten — még körültekintőb­ben megvitatják a problémát. A képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Karkus Sándor (Komárom m.)- a nyugdíjasok utazási kedvezményének módosítá­sa tárgyában interpellált a közlekedés, és postaügyi mi­niszterhez. Azt javasolta, hogy a négy, féláru utazásra jogosító szelvényből kettői maga a nyugdíjas, kettőt pe­dig — amennyiben azt igény­li — a házastársa vehetne igénybe. Pullai Árpád miniszter vá­laszában elmondta: ezt a kérdést az illetékesekkel már megvitatták és úgy határoz­tak, hogy javasolják a kor­mánynak: 1979. január 1-vel a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársai, illet­ve élettársai is használhas. sák a kedvezményes vasúti jegyeket. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Gulyás Emilné dr., a HNF Szabolcs-Sziatmár megyei bizottságának titkára Nagy­hódos, Kishódos és Garbolc lakóinak képviseletében in­terpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint az OVH elnökéhez, hogy kezdeményezzék a Mi­nisztertanácsnál a kormány 1973-as határozatának felül, vizsgálatát, amely az árvíz­sújtotta községekben építési tilalmat rendelt el. Ábrahám Kálmán minisz­ter — az OVH elnökének nevében is — válaszában el­mondta, hogy a Szamos men­tén a védőgátrendszer meg­építésével az árvízveszély ugyan csökkent, de nem szűnt meg. Emiatt az építési tilalmat fenn kell tartani. Javasolják viszont a kor­mánynak: tegye lehetővé a más községekbe költözők át- településéhez nyújtható ked­vezmények meghosszabbítá­sát további négy évvel. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. Független állam lett a Salamon-szigetek Július 7-én. 85 évi gyar­mati uralom után, függet­lenné vált a mintegy kétszáz­ezer lakost számláló, több mint 900 szigetből álló, csen­des-óceáni brit protektorátus, a Salamon-szigetek. A körülbelül 30 ezer négy­zetkilométer nagyságú szi­getcsoportot Mandana spa­nyol hajós fedezte fel 1568- ban, és mivel aranyat sejtett rajta, Salamonról, a mesés gazdagságú bibliai királyról nevezte el. A valóság nem igazolta a sejtést. A Salamon-szigetek 1976- ban önkormányzatot kapott. Fővárosában, Honiarában 38 tagú parlament ülésezik. Az új állam a függetlenség el­nyerése után is tagja marad a brit nemzetközösségnek, államfője II. Erzsébet, Peter Kenilorea főminiszter ezen­kívül elsősorban Ausztráliá-i val és Uj-Zélanddal keres kapcsolatokat. A szigetállam új vezetésének súlyos társa­dalmi és gazdasági problé­mákkal kell szembenéznie. A Salamon-szigetek természeti kincseit majdnem száz évig kihasználó brit gyarmatosí­tók nem fordították figyel­met az ország gazdasági éle­tének fejlesztésére. Gazdasá­gi élete döntően a kopra- és faexportra épül, s így nagy mértékben függ az árak vi­lágpiaci ingadozásától. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára táviratban üdvözöl­te a Salamon-szigetek új kor­mányát az ország független­ségének elnyerése alkalmá­ból. A Szovjetunió kormánya már elismerte az új államot, s kifejezte készségét a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telére a Salamon-szigetek- kel. Khartoum--------------------L A frikai külügyminiszteri értekezlet Pénteken a szudáni Khar- toumban — az Afrikai Egy­ségszervezet 49 tagállamának részvételével — megkezdő­dött a külügyminiszterek konferenciája, amelynek cél­ja az ugyanott július 18. és 21-e között megtartandó AESZ-csúcsértekezlet előké­szítése. A külföldi hatalmak afri­kai szerepének, aZ úgyneve­zett „Afrika-közi haderőnek” a Shabában, Csádban, Nyu- gat-Szaharában és az Afrika szarván lezajlott összeütkö­zéseknek a kérdése előrelát­hatólag sok vitára ad majd alkalmat. Messzemenő egy­ség várható viszont azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol Afrikának még a hagyo­mányos gyarmatosítás utolsó erődjeivel kell megküzdenie. Ezek: Rhodesia, Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság Khartoumi diplomáciai kö­rökben biztosra veszik, hogy heves bírálat éri majd a nyugati országokat, amelyek kapcsolatokat tartanak fenn Dél-Afrikával. A miniszteri tanácskozást, amely a 30. az Afrikai Egy­ségszervezet történetében, Gaafar Nimeri szudáni elnök nyitotta meg. Waldheim az ENSZ leszerelési ülésszakáról Megelégedéssel nyilatko­zott az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakáról Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára Bernben tartott sajtóértekez­letén. Waldheim a kormány meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik Svájc­ban. Mint mondotta, megítélése szerint a tanácskozás ered­ményesen zárult. A Szovjet­unió által előterjesztett ok­mány, továbbá több más or­szág konkrét javaslata fontos hozzájárulás a leszereléshez. Waldheim hangot adott meg­győződésének : az ülésszak eredményei elősegítik a fo­lyamatban lévő kétoldalú és sokoldalú fegyverzetkorláto­zási és leszerelési tárgyalások sikerét. (MTI). LAPZÁRTA MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere pénteken fogadta dr. Szűrös Mátyást, a Ma­gyar Népköztársaság újon­nan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetét. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen Andrej Gro­miko nagy sikereket kívánt a magyar nagykövetnek moszkvai tevékenységében. BUDAPEST Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására pénteken hazánkba érkezett Richard Fletcher, Jamaica államminisztere, pénzügyi és tervezési miniszter. Itt-tar- tózkodása során megismerke­dik tervezési rendszerünkkel és módszereinkkel, beszélge­téseket folytat a két ország gazdasági együttműködésé­nek lehetőségeiről. 'A Feri­hegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Benjamin Clare, Jamaica nagykövete is. TEL AVIV Izrael csapaterősítéseket irányított a Golan-fennsíkra és a libanoni határra — je­lentette péntek reggeli adá­sában a Tel Aviv-i rádió. Az izraeli lépés Szíriának szóló újabb komoly figyelmeztetés a Tel Avivval szövetséges jobboldali milíciák védel­mében. • BECS Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár meghí­vására pénteken délután hét­napos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Anvar Szá­dat egyiptomi köztársasági elnök. Tervek szerint az egyiptomi államfő vasárna­pig Bécsben marad — ha a tárgyalások elhúzódnak, eset­leg hétfőig is —, majd né­hány napot pihenéssel tölt Salzburgban. A kilencven főnyi kíséret­tel érkezett Szadat elnök hat hónap leforgása alatt immá­ron másodízben jár Ausztria földjén. Sor kerül majd — tervek szerint vasárnap — Brandt és Szadat, illetve Pe- resz hármas megbeszélésére is. Peresz péntek óta ugyan­csak az osztrák fővárosban tartózkodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom