Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
1978. július 8. ^PÚJSÁG 3 Húskombinát-építkezés Tiszta vizet a csatornákba Több szakmával A nagyberuházáshoz ma már természetesen hozzátartozik a szennyvíz és a környezetvédelem is. A Szekszárdi Húskombinát építkezésnél az üzemelés során rengeteg olyan szennyező anyag képződik, melyet nem lehet a csatornahálózatba vezetni. Gosdoskodni kell a tisztításról, a víz újrafelhasználásáról. Minárik Ferenc mélyépítésvezető gárdája készíti a központi szennyvízátemelő-berendezést. Megkezdték a 10 méter mély és 10 méter átmérőjű műtárgy földmunkáit, melyet szeptember 1-én szeretnének átadni a beruházóknak. Jelenleg a Siemens-ducoláS előkészítését végzi Szabó József brigádja, a zsaluzatot Sztankovics Sándor, a betonozást pedig Tátrai József brigádja készíti. Eldolgoznak 200 mázsa vasszerkezetet és 250 köbméter betont. Ebbe a berendezésbe futnak be majd a technológiai vezetékek csatornái és innen kerül át a szennyvíz a kezelőépületbe, ahol tisztítják és a városi vezetékbe mar csak enyhén szennyezett víz kerül, olyan, amely megfelel a követelményeknek. Ugyancsak elkezdték már az ezer köbméteres szennyvíz- tároló építését, jelenleg a földmunkáknál tartanak és október végére készülnek el vele. Az előbbi építmények tőszomszédságában már tartópilléreken áll a tető. Készül a húslisztüzem épülete, jelenleg a válaszfalak építésével foglalkoznak. Az üzem 18x60 méter alap- területű lesz. Forgalombiztonság a II-es Volán-nál Mezőpanel A mezőgazdaságban használatos vasbeton-elemek gyártását kezdte meg a közelmúltban a Tolna megyei Építőipari Vállalat máza- szászvárj betonüzeme. A gő- zöléses technológiával készülő épületelemeket a Nyéklád- házi Épületelemgyárral kooperálva állítják elő. Ezekből az elemekből elsősorban sertéstelepet, tehénistállókat, terménysilókat, s egyéb mezőgazdasági épületeiket lehet készíteni, de a vasbeton- elem-család tagjai felhasználhatók uszoda, ABC-áruház, vagy akár lakóház építésénél is. Az építőanyagipari vállalatnál úgy tervezik, hogy 1980 második félévétől a mostaninál nagyobb mennyiségben készítik majd a mezőpaneleket a Pakson épülő új üzemükben is. Javuló közlekedés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Mözs község lakóinak régen várt kívánsága teljesült. A közelmúltban befejeződött a tanács költségén, mintegy 700 ezer foriritos beruházással a Kossuth és Deák Ferenc utca portalanított útburkolatának korszerűsítése. Ezzel egyidőben a Szent István utcán, a faluvégen, elkészült az autóbusz-forduló. Az új menetrend életbelépésével régi vágya teljesül a lakosságnak, mert a buszok most a falu végéig közlekednek. Társadalmi munkával az érintett utcák lakói az _ár_ kolást és virágosítást végzik. Bazsó Lajos A Volán vállalatok gép- járművezetőivel szembeni egyik fontos társadalmi elvárás a példamutató közúti fegyelem. Az autóbusz-közlekedésben pedig a biztonság alapvető érdek. Mindez sokirányú tevékenységet igényel. Ennek szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei vállalatunknál kialakultak. A forgalombiztonságot közvetlenül szolgáló főbb tevékenység lényege a következő: — Alapfokú gépjárművezetői tanfolyamok vállalati szervezése során, még a hatósági pályaalkalmassági vizsgálatot megelőzően, a jelente kezettek munkalélektani vizsgálatát végezhetjük el a Volán Tröszt munkalélektani állomásán annak megállapítása végett, hogy a Volán vállalatok gépjárművezetőivel szemben támasztott igényeknek is megfelelnek-e. A vizsgálat eredményét a munkaviszony létesítése és a későbbi foglalkoztatás során felhasználjuk. Ugyanígy járunk el autóbusz-vezetői munkakörbe történő felvételeknél vagy átképzésnél is. — Meghatároztuk a forgalombiztonságot érintő gépjárművezetői képzés egyes kér. déseit és a foglalkoztatás feltételeit. A jogosítvánnyal már rendelkező kezdő gépkocsivezetők gyakorlati és elméleti oktatását szervezetten végezzük. 1979. március 1-ét követően vállalatunknál gépjárművet csak az vezethet, aki a típusra is érvényes, ún. házi vizsgával rendelkezik. Korlátoztuk — két. éves gyakorlati időhöz kötöttük — az ún. nagyteherbírású gépkocsik és gépjárműszerelvények vezetését. — A szakmai színvonal fejlesztését szolgálja a. korszerű, magas igényeket kielégítő oktatási szervezetünk. Gépjárművezetőink ún. iskolarendszerű oktatásban vesznek részt és évenként vizsgáznak. Az ismételten elégtelen pótvizsga után a dolgozót ideiglenes jelleggel más munkakörbe irányítjuk — A havi foglalkoztatási időt vállalatunknál általában 192 órában határoztuk meg. A nap; szolgálatban el. tölthető idő is szabályozott. Megköveteljük a két szolgálat közötti pihenőidő minden körülmények közötti, kivétel nélküli biztosítását és azt, hogy gépkocsivezetők a szolgálatot csak pihenten kezdhetik meg, — Megkezdtük és még ebben az évben minden gép- járművezetőre kiterjedően elvégeztetjük az ún. időjárási frontérzékenységet megállapító vizsgálatokat és kialakulóban van az ezzel kapcsolatos szervezeti és technikai feltétel biztosítása. — Különös jelentőséget tulajdonítunk a nevelőmunkának. Az üzemi demokrácia különböző formái és a brigádmozgalom ehhez kedvező keretet teremt. Széles körben — részben fényképes — propaganda tevékenységet végzünk. Rendszeresek a reggeli indítás előtti csoportos beszélgetések aktuális forgalombiztonsági kérdésekről. A közúti ellenőri. szervezetünk mellett rendszeresen részt vesznek vállalati vezetők közúti ellenőrzésben. — A közúti balesetek vizsgálatánál a közvetett okot is vizsgálják, ■ mulasztás megállapítása esetén pedig fegyelmi és kártérítési felelősségre vonásra kerül sor. — Évenként mintegy 40 000 ittasságvizsgálatot végzünk gépjárművezetőinknél, a vizsgálatok naponta, minden szolgálati helyen rendszeresek. Amennyiben a szervezetben alkoholt észlelünk, a fegyelmi büntetés általában elbocsátás. Vállalatunk nem létesít munkaviszonyt olyan gépjárművezetőkkel, akiket más munkáltató ittasság miatt felelősségre vont. Az eddig említettek és azon túlmenő forgalombiztonsági feladatok megvalósításának eredményeként 1977-ben a közúti balesetek száma és a forgalombiztonság' kedvezően alakult és 1978-ban — az eddigi adatok ismeretében — remény van arra, hogy a javulás folytatódik. BINCZKY ISTVÁN jogtanácsos Annak idején, amikor megjelent a munkások rendszeres továbbképzéséről szóló kormányhatározat, sokan nem értették, vajon miért kell az ilyen magától értetődő dologról — a folyamatos és gazdaságos termelőmunka nélkülözhetetlen feltételéről — a kormánynak külön határozatban intézkednie. Végtére is: a munkahelyek elemi érdeke lenne, hogy gondoskodjanak a munkásaik és az alkalmazottaik folyamatos továbbképzéséről. Sőt: az sem tűnik lehetetlennek, ha a munkahelyek jó előre — mielőtt még megvásárolnák a kiváló, modern, nagy termelékenységű gépeket és berendezéseket —, mondom jó- előre, már a technológiai korszerűsítés elhatározásának stádiumában hozzákezdenének a céltanfolyamok és egyéb továbbképzési formák megszervezéséhez. S nemcsak a tanfolyamok megszervezéséhez, hanem olyan oktatási rendszer kiépítéséhez, amelyben minden különösebb alku, s a sokat emlegetett önkéntesség nélkül, bizonyos munkakörökben kötelező lenne a rendszeres szakmai továbbképzés. önkéntesség és ösztönzés — ha úgy tetszik: rábeszélés — persze elképzelhető, sőt, szükséges dolog, ha például valaki. betanított, vagy segédmunkás létére szakmát akar tanulni, vagy ha a szakmunkás a második, vagy éppen a harmadik szakma elsajátítására adná a fejét. Valami azonba*h itt is hibád- zik. A minisztériumi iparban például egyszámjegyű statisztikai adatok jelzik a kétvagy többszakmás munkások százalékos arányát a létszámhoz viszonyítva; vagyis elenyészően kevés azok száma, akik több — szakmai képesítést kívánó — munkakörben is foglalkoztathatók. Gondoljuk csak meg: hányszor és hányszor fordul' elő. hogy valamilyen munkahelyen égető szükség lenne néhány forgácsoló, hegesztő, vagy akármilyen más szakmunkásra. S ha lennének mondjuk olyan présmunkások, vagy villanyszerelők, vagy mechanikai műszerészek, akik értenének a forgácsoláshoz, vagy hegesztése hez, akkor a célszerű — és többnyire csak ideiglenes jellegű — átcsoportosítással könnyűszerrel megoldható lenne a pillanatnyi létszám- hiány. Egyszerű és olcsó dolog lenne most ismét a sokat ostorozott vállalati gondolkodásmódot, avagy azt a bizonyos szemléletet kárhoztatni, mondván: vegyék már végre tudomásul a vállalatoknál, hogy a munkaerő- hiány olyképpen is enyhíthető, ha emelik a foglalkoztatottak szakmai nívóját; ha a létszám mennyiségi növelése helyett, a minőség javítására törekednek. Az a gyanúm, hogy erre az alapigazságra már régen rájöttek a vállalatok, s ha csak az elhatározáson múlna, akkor ma már lényegesen nagyobb lenne a többszakmás munkások aránya. A dolognak azonban van egy roppant egyszerű, mégis nehezen megteremthető feltétele, nevezetesen: a több szakmát tudó munkások kellő anyagi elismerése. Magyarul: a vállalatok, a bérszabályozás mai rendjében aligha fizethetik meg az átlagosnál több, színvonalasabb tudást és munkát. Egy-két forinttal több órabérért nem sokan vállalkoznak arra, hogy univerzális szakmunkássá képezzék át magukat. Szép szóval való agitócióval, a munkásöntudatra való hivatkozással, fájdalom, ezt a problémát nem lehet megoldani. Nem azt mondom, hogy a szakmai kvalifikáció emelése, az alapszakmájuknál lényegesen sokoldalúbban foglalkoztatható munkások kitaníttatása, „felnevelése” kizárólag az arányosan magasabb bérek kifizetésének lehetőségétől függ. De hogy ez nem lényegtelen szempont, az aligha vitatható. Vagyis: megint csak oda kell kilyukadni — mint annyi más esetben is —, hogy a vállalatvezetés gondjait csak a gazdálkodás általános környezetével összefüggésben lehet megítélni és megoldani. VÉRTES CSABA A MEZŐGÉP felkészült az aratásra A korábbi évekhez hasonlóan az aratási munkák elősegítésével kapcsolatos felkészülést már az idény előtt több hónappal megkezdték. A MEZŐGÉP hálózat szerviz és garancia csoportvezetőinek április 19—21-i országos értekezletén ismertették a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat és meghallgatták a résztvevő vezetők tájékoztatóját a megelőző időszakban végzett tevékenységükről. A kiadott feladatok végrehajtását azóta is megkülönböztetett figyelemmel vállalatonként ellenőrizték. A tapasztalatok szerint a munka tervszerűen _ folyik. Ebben az évben a MEZŐGÉP hálózat területére 916 új. gabonakombájn érkezett. Ezek összeszerelését és üzembe helyezését az országos hálózat június 29-ig maradéktalanul végrehajtotta. A kombájnok javításához szükséges felújított fődarabokat és részegységeket a felhasználók részére biztosítani tudták. A felújított motorok is rendelkezésre álltak. Ellátási nehézség elsősorban az NDK importból érkező szállítójármű-motorok felújításánál jelentkezett, a már hosszabb ideje közismert alkatrészhiány miatt. Az üzemeltető gazdaságokkal és a megyei AGROKER vállalatokkal a MEZŐGÉP- hálózat illetékes vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak és a tőlük szerzett információk szerint az aratás gépei a szükséges időpontban megfelelő üzemkész állapotban lesznek. Az aratás időszakában különösen fontos a gépek üzemképes állapotban tartása. A felmerülő műszaki meghibásodások gyors kijavítása érdekében ebben az esztendőben is segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. Gurbán György, a MEZŐGÉPTRÖSZT vezérigazgatója utasításban rendelte el a nyári műszaki ügyeleti szolgálat országos megszervezését és működését. Az utasítás alapján a MEZŐGÉP vállalatok munkanapokon és munkaszüneti napokon is ügyeleti szolgálatot tartanak. A felmerülő sürgős javítási igények kielégítésére mintegy 400—450, speciálisan képzett, sokoldalú szakmai ismerettel rendelkező szak-* ember áll rendelkezésre. A helyszíni kiszálláshoz a MBs. ZŐGÉP vállalatok 160 szer^ vizgépkocsit tudnak biztos» tani. v. A MEZŐGÉP vállalatok ki» jelölt ügyeleti felelősei rends szeres kapcsolatot tartanak az AGROKER vállalatok ügyeletével, a termelőszövetí kezetek területi szövetségeivel és részt vesznek a megyei operatív bizottságok munkájában. Épül a húslisztüzem Fotó: Bakó Jenő A szennyvízátemelő Siemens ducolását készítik elő
