Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
~rd ol 'i iJY XXVIII. évfolyam, 159. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. július 8., szombat Mai számunkból FORGALOMBIZTONSÁG A 11-ES VOLÁNNAL (3. old.) A MEZŐGÉP FELKÉSZÜLT AZ ARATÁSRA (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HÚSKOMBINÁTÉPÍTKEZÉS (3. old.) Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadta a kormány munkájáról és a költségvetésről szóló beszámolót Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés Romány Pál bevezetőben az agrárviszonyok alakulásával foglalkozott. Mint mondotta, beszédes számok jelzik: meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer. — Nagyüzemeink rendszeresen bővítik termelésüket, javul gazdálkodásuk. Idei — eddig mért — vágóállat- és állati termék eladásuk 11 százalékkal haladta meg a múlt évi azonos időszak eredményét, amely hasonló fejlődést tükrözött az 1976. évihez képest. Ez persze akkor jelentene igazán nagy előnyt, ha a növekedést változatlan mennyiségű és értékű takarmányfelhasználás mellett értük volna el. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatáról beszélt ezután, majd kiemelte: Termelési rendszer szocialista mezőgazdaságunk legjelentősebb együttműködési formájává vált, amit az új követelményekhez igazítva tovább kell erősíteni és óvni, hitelét megőrizni. A továbbiakban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólt, majd arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. Azoknál a termékeknél, amelyeknél már jelenleg is nagy — 50—60 százalékos — az exportarány, különösen fontos a gazdaságosság, a minőség, a tervszerű, szerződésekkel megalapozott, a kölcsönös érdekekkel egybeeső fejlesztés, a versenyképesség növelése. A kertészeti ágazatokban, a tartósító iparban több ilyen termék van, de ide sorolható a baromfiipar is, amelynek termékeiből 60 százalék kerül külföldre, vagy például a dobozolt sonka, amelynek 80 százalékát exportáljuk. A nemzetközi agrárpiac mozgását, hullámzását, taktikáját, erővonalainak alakulását jól kell ismernünk, állandóan javuló minőséget, pontos szállítást kell garantálnunk, mert aki ezt nem tartja, kiszorul a piacról, vagy árveszteséggel értékesít. — Élelmiszerexportunk jövője érdekében meg kell szilárdítanunk üzemeinkben a technológiai fegyelmet, a minőségellenőrzést, az áruelőkészítést és csomagolást, lényegesen javítani kell az áruelőkészítési és csomagolási munkát. A gazdálkodási egységek szervezettségét, informáltságát, érdekeltségét és technikai felszereltségét ennek megfelelően kell változtatnunk. Ez utóbbit, benne iparunk szerepét különösen hangsúlyozni kell, hiszen jórészt ettől függ a hazai fogyasztók véleményének alakulása, elismerése is. A hazai ellátás, a belföldi kereslet kielégítése ugyanis' hasonló igényeket támaszt. — Mind a hazai, mind a külkereskedelmi igények további kielégítéséhez, és az ipar mezőgazdasági nyersanyag-ellátásának növeléséhez, terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés, és feltételeinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése, a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása, a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelése. — E célokat és feladatokat a Központi Bizottság márciusi határozata tartalmazza. A miniszter ezután az időszerű mezőgazdasági munkákról beszélt, majd hangsúlyozta: — A kormány megtárgyalta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely a mező- gazdaság és élelmiszeripar mostani fejlesztését és a következő tennivalók előkészítését összegezi. A különböző tárcákkal közösen kialakított munkaprogram természetesen kitér mind az ipari tényezőkre, mind a kereskedelmi, szállítási feladatokra. Ezt követően Nagy Miklós, Pest megyei képviselő, a külügyi bizottság titkára felszólalásában kiemelte kapcsolataink bővülését a fejlődő országokkal, majd a belgrádi tanácskozásról megállapította, ha néhány ország konstruktívabb magatartást tanúsít, a siker nagyobb lehetett volna. Ezután aláhúzta: az enyhülési folyamatok erősítését akadályozza, hogy az Egyesült Államok vezetői a világ egyes térségeiben kialakult konfliktusok saját érdekeinek megfelelő megoldásától akarja függővé tenni az enyhülés folytatását, a fegyverkezési verseny csökkentését, illetve megszüntetését. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke hangsúlyozta: a budapesti tapasztalatok is igazolják, hogy a kormány, figyelmét mindenkor a legfontosabb kérdésekre irányítva, rugalmas tevékenységével és határozataival hatékonyan szolgálta társadalmi, gazdasági céljainkat, a XI. kongresszus határozatainak és az ötéves tervben foglaltaknak a megvalósítását. A fővárosnak az ország életében betöltött szerepét szem előtt tartva a kormány és szervei rendszeresen, segítőkészen foglalkoztak olyan kérdésekkel is, amelyek közvetlenül csak a fővárost érintették. Az elmúlt években a budapesti ipar termelése évenként átlagosan 3 százalékkal nőtt, miközben az iparban foglalkoztatottak száma 3—4 százalékkal csökkent. A termelékenység növekedése tehát a népgazdasági átlagot meghaladva, évente 6—7 százalék volt. A budapesti üzemek nagy része az elmúlt 10—15 esztendőben fejlesztési eszközeinek döntő többségét vidéki telephelyek létesítésére és fejlesztésére fordította. Ezért a szükségesnél kevesebb jutott a budapesti üzemek korszerűsítésére, am; viszonylagos technikai elmaradottságra vezetett. Ez önmagában is kellően indokolja a fővárosi ipar rekonstrukciójának sürgősségét. A budapesti ipar tevékenysége alapvetően eredményes, de jelentősek a megoldásra váró feladatok is, mondotta, majd arról beszélt, hogy ebben az ötéves tervidőszakban — jelentős nehézségekkel ugyan —, de várhatóan több mint 90 000 Bevezetőben szólt arról, hogy a miniszterelnöki beszámoló, s majd a hozzászólások is gyakran érintették a tárcához tartozók munkáját. Az érdeklődés középpontjában álló tárca minisztere a jelenről szólva mondotta: rendkívüli építési korszakban élünk! A megállapítást adatokkal támasztottta alá. Idézte a 15 éves lakásépítési új otthon épülhet Budapesten, hogy egyszerre három, a város élete szempontjából jelentős, kiemelt egyedi nagyberuházáson: a metró észak—déli vonalának, a szemétégetőműnek, valamint a budapesti nagy sport- csarnoknak a megvalósításán már dolgoznak az építők, és az előkészítés szakaszában van az Árpád-híd korszerűsítése is. • Ezt követően Szépvölgyi Zoltán a fővárosi munkaerő- helyzetet és a beruházások helyzetét értékelte. — Megelégedéssel hallottam, hogy a kormány szükségesnek tartja és tervezi olyan intézkedések megtételét, amelyek az erők jobb koncentrálására és a gyorsabb kivitelezésre ösztönöznek — mondotta Szépvölgyi Zoltán, végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország előtt álló nagy feladatok megoldása mindenekelőtt a végrehajtókon múlik. Bognár Ferenc Borsod megyei képviselő, a megye; pártbizottság titkára, Szabó Imre, Heves megyei képviselő, a detki Magyar—bolgár Barátság Tsz elnöke kapott szót, bajd Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. terv végrehajtásának eredményét: több mint egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket teremtve a beköltözőknek. Arra, hogy mekkora feladatot teljesítettek az alapozók, ácsok, panelkészítők, szerelők — jellemző: az egymillió otthon Pécs jelenlegi lakásállományának hússzorosát, Buda(Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli építési korszakban élünk Életbe lépett a magyar-amerikai kereskedelmi A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Budapesten 1978. március 17-én aláírt, a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok egyezmény közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás életbe léptetésére vonatkozóan 1978. július 7-én Budapesten jegyzékváltásra került sor. Ezzel a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény életbe lépett. Teherűrhajó a világűrben Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az Interkozmosz-program keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet— lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon. pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Progressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. Mint emlékezetes, a Progressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. Mintegy másfél tonna hasznos terhet és 1000 kilogramm súlyú üzemanyagot juttatott el a Szaljut—6 űrállomásra, amellyel február 22-én kapcsolódott össze. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót, amelybe az űrállomás személyzete, a világűrtartózkodás rekordját tartó Jurij Romenyenko és Georgij Grecskó, elhelyezte feleslegessé vált tárgyait, a feladatukat betöltött berendezéseket és műszereket, leválasztották a Szaljutról. A Progressz—2 teherűrhajót hasonló céllal küldték Föld körüli pályára pénteken. Feszültség Libanonban GYULAJI MAGAZIN A libanoni jobboldal milíciái és az arab békefenntartó erők között; egyhetes súlyos harcok után Bejrút péntekre virradóra az első nyugodt éjszakáját töltötte. Szünetelt az ágyúzás, a rakétatűz. A helyi rádióadók szerint csupán a mesterlövészek törték meg a csütörtök délután három óta tartó tűzszünetet. A feszültség azonban változatlan. Fennáll a lehetősége annak, hogy a jeruzsále- mi vezetés támadásra szánja el magát. Komoly nyugtalanságot keltett Szárkisz elnök lemondási szándékának a híre is. Az elnök helyzete kétségtelenül nehéz. A jobboldal két főereje, a falangista párt és a Chamoun vezette liberális párt fegyveres milíciáik révén megakadályozta azt, hogy a központi szervek működhessenek az általuk ellenőrzött országrészben. Izrael továbbra is katonai erő bevetésével fenyegetőzik. A támadás célpontjai az arab békefenntartó erők Bejrútban állomásozó egységei lennének. Összeállításunk a 4. oldalon.
