Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július 1. KÉPÚJSÁG 3 Bőr- és cipőipari kiállítás Pécsett Szép Tolna megyei sikerek Tegnap délelőtt Pécsett megnyílt a magyar bőr- és cipőipari kiállítás. Több mint harminchét hazai bőr­ipari vállalat vesz részt a kiállításon. Baranya az ország bőr­ipari központjának is ne­vezhető, hiszen sok jóhírű gyárának termékei a világ minden táján ismertek, jó­részt a kesztyűgyár révén. Az összes kiállított tárgy­nál tapasztalható, sokkal na­gyobb gondot fordítanak a minőségre a gyárak, mint a korábbi években. Ez azért is jelentős, mert a kiállítás utolsó napjaiban július ha­todikétól kilencedikéig az ipar és a kereskedelem ta­lálkozója lesz a vásár, ami­kor is az 1979-es első félévi rendelések szerződéseit alá­írjak. is — nagydíjat, arany, ezüst és bronz plaketteket nyert. Ezüst díjat kapott a Simon- tornyai Bőrgyár „Claudius” barkás anilines bőre, és „Cató T.” barkás anilines terméke, bronz díjra érde­mesítette - a zsűri a gyár „Dina” sportfelsőbőrét is. A kiállítás tegnap délelőtt Pécsett, a kiállítások helyén, a diákvárosban nyílt meg. Megközelíthető a vasútállo­másról, illetőleg a hatos út­ról. Naponta divatbemutató­kat tartanak. Fotó: Bakó Jenő A kiállítás ezer négyzet- méteres területén 1500 cipő- modellt, 150 féle bőrtípust, 300 táskamodellt, ezen kívül kesztyűket, bőrruházati cik­keket, bundákat és cipő­alkatrészeket állítanak ki. Mind olyan termék, amely az idén is megvásárolható, illetőleg a jövő évben kerül a boltokba. A Tolna megyei üzemek szép sikereket értek el. A rangos mezőnyben a Rákos- palotai Bőr- és Műanyag­feldolgozó Vállalat, —■ a szekszárdi üzem termékeivel A Minőségi Bőrdíszmű Szövetkezet szabadidő táskái A BONY Ktsz termékei Élelmiszeripari tudományos Laboratóriumi kísérletek­kel megoldották a szója fe­hérjetartalmának élelmi- szeripari felhasználását —, jelentették be pénteken a Magyar Tudományos Aka­démián megrendezett élel­miszeripari tudományos ta­nácskozáson. A Központi Élelmiszeripari Kutató In­tézet — az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság meg­bízásából — több éve fog­lalkozik, új, magas táp­anyagtartalmú és egyes dié­tákat is kielégítő élelmisze­rek előállításával. A közis­merten magas fehérjetartal­mú szóját az intézetben ki­dolgozott eljárással nagy nyomással, „kezelik” és így hozzájutnak azokhoz a fe­tanácskozás hérjékhez, amelyek az em­beri táplálkozásban például tésztafélék készítésénél jól felhasználhatók. Ily módon tojás felhasználása nélkül 20 százaléknyi fehérjét tartal­mazó tésztát süthetnek, en­nek hasznosanyag-tartalma lényegesen nagyobb, mint a csak búzalisztből sütött áru­énak. Félévi körkép Hat nagyberuházásról A Tiszai Hőerőműben már a harmadik, áramot termelő egységben kezdődtek meg az üzemi próbák, hasonlóképpen a Borsodi Vegyikombinát PVC III. gyárában és a Ti­szai Vegyikombinát új poli­propilén-üzemében. Felgyor­sult az építkezés a deáki bau­xitbányában és a napokban megkezdődött az Adria-kő- olajvezeték két szivattyúállo­másának építése is. Ugyan­akkor a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásában gon­dok vannak a részhatáridők teljesítésével. A népgazdasá­gi terv szerint ezen beruhá­zások több új termelőegysé­gét kell az év végéig átadni. Az MTI munkatársai féléves mérleget készítettek arról, hogy hol tartanak a hat be­ruházás kivitelezésében, a terv teljesítésében. A LENINVÁROSI TISZAI HŐERŐMŰBEN a napokban üzembe helyez­ték a harmadik, 215 mega­watt teljesítményű, áramot termelő egységet. Az üzemi próbák június elejétől foly­tak. így a több mint 7,5 mil­liárd forintos költséggel épülő új erőmű teljesítménye 650 megawattra növekszik. (Az első két blokkot már a múlt évben átadták.) A be­ruházás kivitelezésében részt vevő 30 vállalat szakemberei a negyedik, utolsó blokk előkészítő munkáit is meg­kezdték. A blokk 37 méter magas, óránként 670 tonna gőzt szolgáltató óriás kazán­jának 80 kilométer hosszú­ságú csővezeték-rendszerét tisztítják, savazzák. Július közepére az előkészítő mun­kákat befejezik, ekkor gáz- gal begyújtják a kazánt. Augusztusban a blokk tur­binájának, illetve generáto. rának próbaforgatására és párhuzamos kapcsolására is sor kerül. A BORSODI VEGYI KOMBINAT több mint 11 milliárd forin­tos költséggel épülő kazinc­barcikai PVC III. gyárában is folynak az üzemi próbák. Számítógépes folyamatve­zérlést alakítottak ki, a be­rendezések nagy részét olasz, angol és japán cégek szállí­tották. A beruházásban több mint 100 hazai és külföldi vállalat vett részt. A gyár nagyságára jellemző hogy ki­szolgálásához óránként 12 ezer köbméter vizet kell cir­kuláltatni, 130 köbméter ion­mentes vizet előállítani, vil­lamos energia felhasználása megközelíti a 100 mega­wattot, gőzenergiából órán­ként 100 tonnát igényel. A gyárban a termelőberendezé­seket fokozatosan állítják üzembe, a legtöbb gépsort a polimer üzemben adták át, ahol az év első felében már ötezer tonna kifogástalan minőségű PVC-port termel­tek. Az elmúlt hetekben megkezdődtek az üzemi pró­bák az elektrolízis-üzemben és megkezdték a monomer­üzem berendezéseinek pró­báit is. A TISZAI VEGYI KOMBINÁT 4,2 milliárd forintos beruhá­zással épülő polipropilén­gyárában beszerelték a ter­melőberendezéseket, és az el­ső félév utolsó napjaiban a kikészítő, valamint a poli­merüzemben megkezdték ki­próbálásukat. Az új mű­anyaggyár építésében 30 ha­zai vállalat vesz részt, egye­bek között ezer különféle gé­pet, készüléket, 900 tonna csővezetéket és 500 tonna összsúlyú villanymotort sze­reltek fel a gyártócsarnokok­ba. A technológiai folyama­tok irnyítását és ellenőrzését 2000 mérő, illetvet szabályo­zóegység biztosítja. A gyár építésének teljes befejezésé­ig további négy hónapra van szükség, főképp szakipari munkákat kell elvégezni. Ad­dig is a technológiai beren­dezések mellett már 300 szakember „járatja” a gépe­ket. A tervek szerint a nyár végén megkezdik a műanyag- gyártást. A BAKONYI BAUXITBÁNYA VÁLLALAT deáki bányájában felgyor­sult a beruházás kivitelezése. Ez annak köszönhető, hogy az építési munkák 1972-es kezdete óta, a műszaki fej­lesztés eredményeként, egy­szerűbb műszaki megoldá­sokra törekedtek. Ily módon a beruházási tervben már félévvel előbbre tartanak, ennek megfelelően az erede­ti befejezési határidőt is módosították 1980. december 31-ről 1980. július végére. A beruházás során összesen 19 úgynevezett bauxitlencsét tesznek alkalmassá bányá­szatra. A részleges termelés már öt évvel ezelőtt megkez­dődött. Az idén hat hónap alatt 270 ezer tonna bauxitot hoztak felszínre a deáki bá­nyából, a legkorszerűbb technológiákat alkalmazva. Újdonság a bányátjáró gép­kocsik alkalmazása. Ezek a dízeljárművek személyszállí­tásra és anyagszállításra egyaránt alkalmasak, a ha­gyományos mozdonyokkal szemben ezekkel a járművek­kel jobban megközelíthetik a munkahelyeket. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT 3,3 milliárd forint értékű be­ruházásánál gondok vannak az egyes részhatáridők telje, sítésével. Jelenleg a három technológiai üzem közül az elsőn, az úgynevezett benzin- izomerizáló kivitelezésén dolgoznak. Ennek az év vé­géig kell elkészülnie. Egyes szocialista importból szárma­zó gépek azonban késnek, ami nehezíti a munkákat. A vállalat vezetői a határidőket mégis teljesíthetőnek tartják, és nem számolnak a költség- előirányzat túllépésével sem. A másik két technológiai üzem előreláthatóan a jövő évben készül el, néhány hó­napos csúszással. AZ ADRIA-VEZETÉK két szivattyúállomásának építése Csurgón és Százha­lombattán ebben a hónapban kezdődött meg. Ugyanakkor a 85 kilométer hosszú hazai csővezetékszakasz elkészült. A beruházók és a kivitelezők szerint az év végére a veze­ték magyarországi szakasza készen áll majd az olaj szál­lítására. A teljes beruházás persze ezzel még nem feje­ződik be véglegesen, marad munka bőven a következő évekre is. Szérüskertben Messziről csengő, vidám hangok hívnak a tehénistálló mögötti szérűskertbe. Az esőzésektől, viharoktól szét­zilált, földhöz tapadt széna­boglyákat hangos gyerekse­reg teríti szét, rakja új boglyába. Némelyik gyerek olyan szakszerűen használja a vasvillát, olyan határozott, ügyes mozdulattal dolgozik, mintha ezt csinálná ősidők óta. A közelben kazlazó fel­nőttek mégis ugratják a ki­csiket. — Tudom én, hogyan kell rakni, parasztgyerek vagyok én is! — felesel a kis szőke, de azért igazít a boglyán. Vasvillával lehúzza az olda­lát, a lehullot szénát pedig nagy lendülettel dobja a te­tejére. A tizenkét gyerek seré­nyen dolgozik. A kisebbek a nagyokra sandítva, a na­gyok öntudatos buzgalommal. Egy részük teríti a lucerna­szénát, mások már az új boglyákat rakják. Aztán a brigádvezető — az egyetlen felnőtt közöttük —, Osztat in Sándorné, rövid pi­henőt enged. — Óránként jár az öt perc megállás, még a felnőtteknek is — mondja. — Persze, azért néha ki­húzzuk tíz percig — bizal­maskodik az egyik kislány. A gyerekeket könnyű szó­ra bírni. Egymás szavába vágva mesélik, hogy ki miért jön el nyáron dolgozni né­hány napra vagy hétre a tsz-be. * — Tavaly is abból vettünk új öltönyt nekem, amit ke­restem. Persze azért cukrász­dára is jutott belőle. — mondja Fejes Pali, aztán még hozzáteszi: — Ez már a he­tedik nyár, amikor dolgo­zom. — Hány éves vagy? — né­zek rá csodálkozva. — Tizennégy, de már hét éves koromban eljöttem a tsz-be nyáron. Először há­rom nyáron át a tehenek mellett voltam legeltetni, utána kétszer kapáltam. Az­óta, ami jön, azt végzem. — Mennyit kerestek ez­zel a munkával? — János bácsi, az elnök, megígérte, hogy megkapjuk a napi hatvan forintot — mondja az egyik kislány. — A Komlósi Jóska bácsi azt ígérte, ha elmegyünk a tanyára kapálni, a gazdaság földjein, ott a hetvenet is megkapjuk — kottyant közbe egy fiú. Munkaerő-csábítás már itt is? — És akkor miért nem oda mentek? — Jobb itt — vágja rá a Képíró testvérek egyike. — Tavaly is megígérték a gaz­daságban a hetvenet, aztán akik odamentek, még húsz forintot sem kerestek napon­ta. Meg itt jobb is. Közel a falu, és amit ígérnek, azt meg is kapjuk. A Képíró testvérek hárman dolgoznak ezen a nyáron. Éva tizennégy, Zsuzsa tizen­három, Jóska pedig tizenegy éves. — Most arra keresünk, hogy elmegyünk nyaralni az Alföldre. Kapunk új ruhát is, és a nyaralás alatt is lesz zsebpénzünk. — Száz forintot oda se adok a szüleimnek, azzal én gazdálkodók — toldja meg Jóska, aki először dolgozik ezen a nyáron. A Képíró gye­rekek tavaly is hárman vol­tak. Akkor három lány dol­gozott. A gyerekek kezében be­szélgetés közben is serényen jár a villa, szaporodnak a boglyák. Alattunk a faluban — Mucsiban — delet harangoz­nak. Mint iskolacsengő hang­jára, a harangszóra —, no meg a karórák mutatóinak állására — egyszerre abba­marad a munka. — Megyünk haza ebédelni — mondják. — Amikor itt dolgozunk a falu közelében, délben hazaugrunk. Ha nap­raforgót kapálunk, vagy krumplit töltögetünk, viszünk magunkkal hideget. Ma csak délig dolgozunk, mert holnap szabad szombat. — Aztán hétfőn is gyer­tek! — kiabálnak vissza, akik már az ebéd vonzáskö­rébe kerülve szaporázzák lépteiket a falu felé. * Mintha végszóra érkezne, határszemléje során a mucsi Egyetértés Termelőszövet­kezet fiatal elnöke, Berta Já­nos is benéz a szérűskertbe. Elégedett a gyerekek munká­jával. — Velük nincs problémám — mondja. — Sokszor tisz­tességesebben dolgoznak, mint némelyik felnőtt. Szük­ségünk is van a munkájukra. A sok eső úgyis késleltetett bennünket. Ha nem lenné­nek a gyerekek, kárba veszne az összes lucernaszéna. — Alkalmaz minden évben nyári munkára gyerekeket a tsz? — Igém A gyerekek nyár elején már jönnek. Nem kell toborozni. Nagyon helyesnek tartom, hogy a szülők is en­gedik, sőt, néhol küldik őket. Ezek a gyerekek később sem esnek kétségbe, ha egy órát végig kell dolgozniuk. Meg­tanulják, szinte játszva, hogy mi a munka. És talán a pénz értékéről is lesz fogalmuk, ha verejtékezve keresik meg. A véletlen úgy hozta, hogy hétfőn újra találkoztunk a gyerekekkel Csak hatan vol­tak! A három Képíró gyerek, Fejes Pali és Farkas Pisti, aki Lengyelbe készül mező- gazdasági gépszerelő tanuló­nak. Noteszomból olvasom a pénteken megismert neveket. Csupa olyat, akiről akkor közfelkiáltással megállapí­tották, hogy lusta. Három másik névnél pedig azt hal­lom, hogy elmentek tanyára kapálni. Úgy látszik, hatott a munkaerő-csábítás. De ez nem nagy baj. Tu­lajdonképpen mindegy, hogy hol, de nem mindegy, hogy mikor ismerkedik meg va­laki a munkával. És ha a beígért hetven forintból kuncogó húszas lesz, még az is csak múló tragédia. Vagy edzés az életre? TAMÁSI JÁNOS (Fotó: Czakó Sándor) Magas boglya, kis emberek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom