Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

a Képújság 1978. július 1. Németkér: — község a paksi járásban, a ja­nuár elsejei adatok szerint 2242 lakossal, öt év­vel ezelőtt még 2400 volt a lakosok száma. Kér néven Árpád-kori település állt a jelen­legi helyén, amely azonban a törökdúlás során teljesen elpusztult. A jelenlegi községet 1785-ben alapították német telepesek. Neve 1810 óta Né­metkér. 1950-ben hozzácsatolták az addig Fejér megyéhez tartozó Hard pusztát. A lakosság fele­fele arányban magyar, illetve német. A lakosság fele az iparban, 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, a fennmaradó tíz szá­zalék értelmiségi és alkalmazott. Ma reggel százötvenkét németkéri előfizetőnk kezébe részi a Tolna megyei Népújságot, s kíváncsian fellapoz­za: mit írunk róluk? Az egész község tudta, dobszó útján is hirdették, hogy június 26-án a szerkesztőség „meg­szállja" a községet. Egy napig a község volt munkahelyünk, hajnaltól késő estig. Íme, a sok információból „csakT ennyi fér a Magazinba. Hiánycikk ? A határcsárda Csak a munkásruha A Kirschner-boltban (így nevezik a tanácsházzal szem­ben lévő vegyes iparcikk­üzletet, a boltvezető neve után) Kertész Ignác 67 éves állami gazdasági nyugdíjas volt az első nagy vevő hét­főn, nem sokkal a nyitás után. Már szombaton kinézte a kerékpárt, drágállta, aludt rá kettőt, aztán hétfőn sza­ladt megvenni. Az előző ke­rékpárját 1951 óta tiporta, annak már a váza is elvásott a kényesebb helyeken. Csepel volt és most is ilyen gépet választott. Tulajdonképpen ünneplő kerékpárnak szán­ná, de szőlőbe kell Járni, dű­lőié on. Sok a dolog, a cipe- kedni való, két tehenet tarta­nak. Egyiket ő feji, másikat a felesége vényvédő szertől a kardigá­nig, a pécsi porcelánig. Az üzlet elé reggel kiraktak egy szép bordót, egy horganyo­zott fürdőkádat, két tekercs kerítésdrótot, egy etetővályút meg az ajtóba egy nagy köteg rafiát. Az első öt vevő közül három permetező és porozó szereket vásárolt, és találkoz­tunk egy tejvivő asszonnyal, a csarnok közelében, aki már beszerezte a szőlőkötöző anyagot, hét óra előtt. Kürschner Ferenc május elsején aranygyűrűt kapott az ÁFÉSZ-tól, huszonhatodik éve dolgozik a szövetkezeti kereskedelemben. Feleségé­vel együtt árusítják a sok­féle portékát és együtt szer­zik be, legtöbbjét személyes 1954 előtt ennek a csárdának a közepén húzódott a Tolna megyéi Fejér megyétől elválasztó határ. Ettől északra a magyarlakta Hard, délre a németlakta Németkér terült el. Kiváló alkalom volt a találkozásra és az indulatok — nem mindig csöndes levezetésére Aratásig: két hét Egy nap a Haladásban A 280 dolgozó tsz-tagból hétfőn 250-en álltak munkába, a többiek betegek, szülési szabadságon vannak, vagy katona­idejüket töltik. • Megtartották a gépszemlét, amin részt vettek a járási hi­vatal és a tűzrendészet! hatóság illetékesei. Az aratás 2 hét múlva kezdődik, a hét E—512-es kombájnhoz csak néhány nagyon aprócska alkatrész hiányzik, addig még beszerzik. A javítás a 30 embernek nem volt nehéz: még a télen meghoz­ták a fontosabb alkatrészeket Délután kezdődött a borsócséplés Magyalos-pusztán. a 17- es tábláról hordják ide a learatott borsót. A cséplés éjjel­nappal. két műszakban megy, egy-egy 12 órás műszakban 22 ember dolgozik. A tehenészeti telepen 45-en vannak a 470 tehén mellett 180 üsző két csordában, Kígyóson és Látóhegyen legel. A sertéstelep 2300 hízót ad át évente, az állandó létszám 1800 körül mozog. Az anyakocák száma 200. A sertéstelepen 12 ember van az állatokkal. Két JuhnyáJ Kígyóson legel, a Juhászok keze alá 630 anya­juh és 1000 növendék tartozik. Az eső miatt elmaradt a szénabehordás, akik itt dolgoztak volna, takarítják, fertőtlenítik a magtárat Az építőbrigád megkezdte a 600-as sertéstelep felújítását: félmillióba kerül és szeptemberre elkészül. Idén használják először a magyalosi gépműhelyt, az építők közül néhányan az utat készítik dunaújvárosi kohósalakból, és abból a „halál- kanyarból”, amit kitermelnek, a KPM* által megszüntetett útból. A szövetkezet elnöke reggel öt órakor kelt, körbejárta a határt. Szerencsére a szombati, vasárnapi vihar nem okozott nagy kárt, mindössze néhány helyen van kisebb vízösszefo­lyás. A Németkéri Magazint a gazdaságpolitikai rovat mun­katársai készítették. Hétfőn, július 3-án magazinügyben szerkesztőségünk tagjai Gyulaj községben tartózkodnak. Az űí kerékpárt megkímé­li a zsákos tologatástól, van ahhoz más alkalmatosság. Kirschneréknél minden van. a legszükségesebb nő­kiválasztás alapján. Nincs más hiánycikkük Kirschneréknefc, csak a mun­kásruha, a magyar női ke­rékpár és a sertésorrkapocs. ■<--■' t * H.;/ ~<-~; - "í* - | , ( ?.H%0i " Száraz a leüt A fűtőolajmizéria a köz­ségben is dűL A nyugdíjasok, az atomerőmű, az építőipari vállalat dolgozót hiába vi­szik az utalványt Rosen- bücher József üzemanyag- kezelőhöz. Mióta beindult az olcsó tüzelőolaj-akció, mind­össze egy „térüt” hoztak — 146 hektót —, ami alig több a semminél. Tavaly májusban nyitotta a Haladás szövetke­zet a 35 köbméteres kutat — még automata kútoszlopot is vásároltak 25 ezer forintért. A németkériek fel is szerel- keztek, hordókat, tartályokat vettek; cseppet sem szegyeü- nívalö. ha az ember „anya­gias”, s akkor vesz olajat, hmikor nem 2,14-ért, hanem 1,50-ért árulják literjét. Azaz hogy venne, mert 10 napja egy gramm olaj sincs a tartályban. Mit lehet itt tenni? Egyet biztos: a szövet­kezet elnökének a lehető leg­kevesebbet tartózkodni — az utcán. Nem küldtek targoncát A Paksi Konzervgyár németkéri előkészítő telepén ezen a napon kezdték a munkát, háromhetes szünet után. Illetve csak kezdték volna, de nem érkezett meg a cso­magolni roló. exportra szánt borsó. Telefonon sürgették a gyárat a tanácsházból. Tíz óra után befutott a többmá­zsás egységcsomagokkal megrakott teherkocsi. Targon- cni Bem küldtek a lerakáshoz. A asszonyok kénytelenek voltak dobozonként, kézről kézre adva az értékes export­cikket. lerakodni, aztán ládákban becipelni, ezzel telt az idejük. Nagyon szeretnek itt dolgozni, de a nehéz munka nem nekik való. A ládában való behordás ellen tiltakozz tak is. mert régebbi eseteknél sokuk megerőltette a kezét. Fekete János tanácselnök elmondta, szeretnének kiépí­teni S0 személynek alkalmas csomagolótelepet a gyár se­gítségével, olcsón megvehető nagy barakképület átalakí­tásával, téliesitésével. Most harmincon dolgoznak a gyár részére Németkéren és sokan szeretnének még. mert csak így. helyben maradva tudnak szezonmunkát vállalni. Röviden - erről-arról Az elmúlt öt év alatt 56 házat építettek a községben. Ezenfelül most 35 van épü­lőben. át Ottjártunkat megelőző na­pon, június 25-én volt Káló István tsz-tag, villanyszerelő és Tari Róza ÁFÉSZ-alkal- mazott István nevű kisfiá­nak névadó ünnepsége. át A község vezetői és tekin­télyes emberei szerint csön­des, békés hely Németkér. Pedig az 1780-as évek végén olyan panasz érkezett a me­gyei adminisztrátorhoz, hogy „Németkéren még úgy lődö- zik le a tyűkokat”. ♦ Aranydiplomás ifjúsági klub működik a községben, Johann Bäumler nevét viseli. A többi között a régi nemze­tiségi kultúra ápolását tekin­tik fő feladatuknak a fiata­lok. Feldolgozzák a német eredetű népi táncokat ♦ A község 1100 kereső lako­sa közül hatszázan eljárnak dolgozni a környékre: Paks­ra, Szekszárdra, de még Du­naújvárosba és Budapestre is. ♦ A 12 buszjárat naponta át­lagosan nyolcszáz utast szál­lít Németkérről Paks és Cece irányába. * Az általános Iskola 25 vég­zőse közül ketten nem tanul­nak tovább. Ketten gimná­ziumban, hatan szakközépis­kolában, tizenöten szakmun­kásképzőben folytatják ta­nulmányaikat. * Némely helybéliek, ha di­csekedni akarnak, arra hi­vatkoznak, hogy Németkéren két plébánia és plébános is van, Pakson pedig csak egy. A magyarázat: Hard — no­ha közigazgatásilag Német- kérhez csatolták —, egyházi- lag megmaradt a székesfe­hérvári egyházmegyében Né­metkér pédig a pécsi egyház­megyéhez tartozik. át Az iskolás gyerekek száma 240, a lányoké hússzal több, mint a fiúké. A község történelmére vo­natkozó adatokat id. Hanák Ottó tanár, a honismereti szakkör vezetője volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. • Balogh János (Széchenyi u. 190.) azt panaszolta, hogy június 5-én elküldte a TÁÉV-nek a táppénzes pa­pírját, s ottjártunkkor még nem kapta meg a részére já­ró összeget. • Orova Ignác azt szeretné, ha a községben volna öregek napközi otthona, ahol lehetne olvasgatni, televíziót nézni, s a világ sorát megbeszélni. . • Húsz idős embernek bizto­sít szociális étkeztetést a köz­ségi tanács a falu óvodájá­ban, bölcsődéjében, s iskolai napközi otthonában. át Huszonnégymillió forint. Ennyi a betétállománya községnek, ebből 13 millió van a takarékszövetkezetben. 11 millió a postán. Egy a 324 kazal Gyuricza István Békés me­gyéből a második világhábo­rú utáni időkben jött Né- metkérre, százharminc csa­láddal együtt. — Én a Hőtechnikától men­tem nyugdíjba — mondja Gyuricza István —, szépen hoz a postás pénzt, de jól jön mellé egy kis apró, így aztán a tanácshoz szegődtem, a községben ha valami tenni­való van, rám bízzák. Most éppen füvet kaszálok, de a halottasháznál is én vagyok a segítség... — A többiek? Kérem, ki ezzel, ki azzal foglalkozik. Pénzforgalom Posta: 165 ezer fo­rint. Takarékszövetkezet: Betét 15 500 (hárman), kivét 13 681 (öten). 39-es iparcikkbolt: 25 ezer forint. 40- es élelmiszerbolt: 26 ezer forint. Eladtak négy mázsa kenyeret. Nagyon fogy: a befőző- celofán és a cukor. 41- es élelmiszerbolt: 8 ezer forint a bevétel, 140 kilogramm kenyér fogyott el. Felvásárlás Kapás Zoltán, a felvásárló­telep vezetője, este fél hatkor a nap forgalmának ezzel a jegyzékével várt bennünket: Eladott: Hízótáp: 11OO kg. Kocatáp: 150 kg. Malactáp: 50 kg. Süldőtáp: 200 kg. Sertéskorpapótló: 280 kg Bíkali nyúltáp: 132 kg. Baromfi táp: 300 kg Vett: Tojás: 1600 db. Cseresznye: 275 kg I. osz­tályú, 18 kg DL osztályú. Meggy: 78 kg I. osztályú, 84 kg II. osztályú. Paprika: 12 kg I. osztályú, 3,5 kg II. osztályú. Paradicsom: 11,6 kg Uborka: 20 kg. Németkér, sőt a környék egyetlen kádármestere Tóth György. Jól cseng a neve a szakmában. — Nem tudom másként csinálni a szakmát, mint ahogy tanultam, Iványi Ár­pádtól Cecén. Jó mester volt. Elismert ember, értette a dol­gát. Nagydorogon található a legközelebbi kádármester. Onnan Németkérig és észak­ra legalább olyan távolságra Tóth György az egyetlen, aki gyártja és reparálja a hordó­kat. — Csak magánosoknak csi­nálok új hordót, közületnek legfeljebb javítok. Fiát szeretné megnyerni a kádárságnak, de neki nem nagyon fűlik hozzá a foga. — Pedig szép szakma ez. Én nagyon szeretem. Ha el­készülök egy új hordóval, az kész öröm. Kedvünkért abbahagyta más munkáját, s hozzálátott a félkész hordó befejezésé­hez. A megrendelő jól járt, hogy Németkérre látogattunk. Búcsúzóul egy szőlőprést mutat Tóth György. 1810-' ben készítette valamelyik elődje. Sokan nem is tudják, hogy a község azóta viseli a Németkér nevet. / A kádármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom