Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
1978. július 2.-NÉPÚJSÁG 9 A „40 éves Türkmén SZSZ K” kolhoz polietilén melegh ázai A Szovjetunióban a sivatagok és félsivatagok 300 millió hektárnyi területet foglal, nak el, ami az ország területének 14 százaléka. A sivatagok 94 százaléka három közép-ázsiai köztársaságban, Kazahsztánban, Türkméniá- ban és Üzbegisztánban terül el. A sivatagok meghódításával a Szovjetunióban nemcsak Közép-Ázsia és Kazahsztán, hanem Moszkva, Leningrad, a Baltikum, a Kaukázuson túli terület tu. dósai és szakemberei is foglalkoznak. A birtokbavétel komplex módon történik, az öntözőrendszerek építésével egyidejűleg folyik a hatalmas földrajzi területek gazdasági birtokbavétele iá. A száraz övezetek tanulmányozása és teljes művelés alá vonása céljából 1962-ben Ashabádban létrehozták a Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiájának Sivatagi Intézetét. Ez az ország egyetlen ilyen jellegű intézete, rajta kívül a világon mindössze öt hasonló intézet található. — Fő feladatunk — mondja Abdurahman Ovezlijev, az intézet igazgatója —, hogy tudományos prognózisokat készítsünk a száraz övezetekben a természeti egyensúly megbomlásának káros következményeiről, és ugyanakkor hatékony eszközöket dolgozzunk ki a sivatagok elleni küzdelemben, ügy tervezzük, hogy a jövőben évenként 20—30 ezer hektár sivatagi földet hódítunk meg a mezőgazdasági termelés számára. A Szovjetunió sivatagos területei ma földgázt és kőolajat, gyapotot és karaküljuhot adnak az országnak. A száraz övezetek jelentős részét legeltető állattenyésztés és földművelés céljaira használják fel, a földek öntözésével. A nyersanyag-kiter- melő ipar a sivatagban, a feldolgozóipar az oázisokban működik. Az egykori karavánutak helyén sok ezer kilométer hosszúságú gáz- és kőolaj- vezetékeket, csatornákat, valamint vízi erőműveket és villamos távvezetéket építettek. A Szovjetunió sivatagi területeinek legnagyobb fo- lyói, a Szir-Darja, és az Amu-Darja nem tudták a földeket bőségesen öntözni. Az ember; kézzel alkotott vízi utak, a Karakum-csator. na (a világ legnagyobb mesterséges folyója) az Amu- Buharai, a Nagy Északi- és a Dél Ferganai-csatorna, az Éhség sztyeppéi, a Karsi- és más csatornák, valamint a számtalan víztároló az utóbbi húsz évben 1 millió hektár sivatagi föld öntözését tette lehetővé. A sivatagok olyan földekké és ültetvényekké alakulnak át, ahol gyapotot, gyümölcsöt, szőlőt, citromot, rizst termesztenek. A Szovjetunió a világ egyik legnagyobb gyapotter. mesztő országa és egyike annak a kevés számú országnak, ahol finom rostú gyapotcserjét nevelnek. A gyapotot, amely Türkméniában évi 1 millió tonna terméshozamot ad, az egykori homoksivatagok helyén takarítják be. A sivatagi legelők adják a ka- rakülprém 100 százalékát (ez a világ asztrahánprém-előállításának 55 százalékát jelenti). A karaküljuh tenyész. tésével párhuzamosan intenzíven fejlődik a tevetenyésztés is. Az intézet kidolgozta az egykori „silány” földek helyén telepített bekerített legelők technológiáját. A sivatagot szakaszonként felszántják, fekete sócserjével, seprűfűvel és gumós perjével vetik be. Amikor a vetések felserdülnek, a legeleőszaka- szokra 200—300 juhot engednek be, ahol 15—20 napig legelnek, majd egy másik legelőparcellára mennek át, az előző szakaszon pedig helyreállítják a fűállományt az újabb juhnyáj fogadására. Ez a technológia 1980-ig, tizedik ötéves tervidőszak végéig Üzbegisztánban és Türkméniában mintegy 3 millió hektár sivatagi legelő felújítását teszi lehetővé. A sivatagok őslakój nem ismerték a hal ízét. Ma a víztárolókban és a mesterséges folyókban pontyot, har. csát tenyésztenek. Jól hozzászokott az új környezethez a fehér amur is. Irina Mgerjan APN—KS Az Éhség-sztyeppe földjei bőségesen megfizetik az ember munkáját [ Az Éhség-sztyeppe öntözése nemcsak gyapotot és gyümölcsöt jelent, hanem megszámlálhatatlan juhnyájat, tejgazdaságokat és méntelepeket is Egymillió új munkahely Egymillió vietnami lakos jutott munkahelyhez 1977- ben. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban 12,4 millióra, az iparban és az építőiparban 3,5 millióra nőtt. 1975-ben, a háború befejezése után körülbelül ötmillió munkanélküli volt az országban. A helyzetet súlyosbítja a nagy népszaporulat, amely eléri az évi 3 százalékot. A társadalmi-politikai intézkedések eredményeképpen az átlagéletkor növekszik, és csökken a gyermekhalandóság. Az országban évente mir/egy 850 000 fiatal keres munkát. A Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusa hosszú távú tervet dolgozott ki a munkanélküliség leküzdésére. A terv a munkaerő átirányításán és új gazdasági központokba való áttelepítésén alapul. Kétezerig az ország 75 millió lakosa közül az új területeken legalább 10 millió ember talál majd új otthonra és biztos megélhetésre. Az ilyen politika lehetővé teszi az ország természetes adottságainak jobb kihasználását. Pillanatnyilag Vietnam 13 millió hektár megművelhető területből mindössze 5,5 millió hektárt művelnek. A lengyel hajóipar A nyugati sajtó egyre gyakrabban ad hírt a világ hajógyárainak válságáról. A norvég és a finn hajóipar lényegesen, a 15 legnagyobb japán hajógyár pedig csaknem a felére csökkentette a termelést. Ugyanakkor a lengyel hajógyárakban egyre nő a megrendelések száma. A lengyel hajógyártás közismert. Még a jelentős hajóiparral rendelkező országok — a Szovjetunió, Norvégia és Svédország — is vásárolják a lengyel hajókat. A hajóexportban különösen az utóbbi két év volt rendkívül sikeres. Csupán 1977-ben a tőkés export értéke 37 százalékkal növekedett 1976-hoz viszonyítva. Tavaly a lengyel hajóipar 80 egységet adott át a megrendelőknek, 800 000 tonna össz-teherbírással. Ebben az évben 82 hajót építenek a külföld részére. Erdővédelem Nagyszabású erdő- és mezővédelmi munkálatok kezdődtek Mongóliában. Első lépésként állami faiskolákat létesítettek a keleti, a góbi- altáji, az uburhangáji és a szelengi ajmakban. Az egyenként 20 hektáros gazdaságokban gyorsan növő nyárfát, kis levelű szilfát, akácfát, homoktövist és sok más fa- és bokorfajtát nevelnek. A faiskolákban hozzák létre az ország telepítési anyagát, és segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek mezővédő, eróziógátló erdősávok telepítésében. Idén az erdősávok hossza eléri a 100 kilométert. A Leninről elnevezett Karakum-csatorna
