Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 169. szám ARA: 0,80 Ft 1978. július 20., csütörtök MIVEL TÖLTJÜK A MUNKAIDŐT? (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) SZ. DÓZSA— DUNAÜJ VÁROSI ÉPÍTŐK 1:0 (6. old.) MENJÜNK A VIT-UTCÁBA! (5. old.) Miért? Csak a kérdést tudom feltenni, a választ nem ta­lálom. Hogyan lehetséges, hogy 1978-ban találni Ma­gyarországon nyolcszáz olyan harminc év körüli nőt, akik közül több mint száz nem fejezte be az ál­talános iskolát? Pedig nem is keresték őket. A kiválasztás telje­sen véletlenszerű volt. A bonyhádi járás és a vá­ros kilenc munkahelyén nézte meg az SZMT nő­bizottsága, hogyan élnek a gyer^kgondozásin lévő kismamák? Ha jól emlék­szem, egy termelőszövet­kezet volt köztük, egy állami gazdaság, több megyei középüzem, az ok­tatási intézmények, a kór­ház és két ÁFÉSZ és a vendéglátó egységek mel­lett. Az országos statisztika szerint 14 éves korig a gyerekek 20 százaléka, 16 évig a tíz százaléka nem végzi el az általános is­kolát. Mikor a jelenségre kezdtek felfigyelni, az volt az iskola és a fel­ügyeleti szervek vélemé­nye, hogy a lumpen ele­mek és a cigányok gyere­keiről van szó. Ez persze lehetetlen. Az ország la­kosságának tíz százaléka nem lehet lumpen elem. Három sem, ha ezen kör­ben az átlag duplájának veszem a népszaporulatot. Ha mégis igaz, akkor az iskola semmit nem tud lefaragni az esetleges in­dulási hátrányból? Azt is mondják, hogy nő a csök­kent szellemi képességű, visszamaradott gyerekek száma. Ez utóbbi sajnos tény/ de nem magyarázza a dolgot, mert országosan csak egy-két százalék kö­zé tippelik az arányt. De ezeknek a gyerekek­nek a döntő többsége sem fogyatékos, „csak” érzel- mileg-lelkileg sérültek, ezért maradtak le a töb­bitől. Akkor mégis mi az oka, hogy harminc év alatt sem lett az általános is­kola általános? Újabban szigorúan el­lenőrzik a tankötelezett­ségi törvény vgérehajtá- sát. Ha adminisztrációs kényszer van, úgy az igaz­gatók nem adnak felmen-* tést, mégis alig javul a statisztika. Csak megszök­nek valahogy a gyerekek az iskolából! Van egy olyan gyanúm, hogy ja­vulás nincs is, csak egy kis bukás-kozmetika. A bizonyítvány mögött nincs tudás. Központilag többet ten­ni már lehetetlen. A mi­nisztérium, a megyei, a városi, a községi tanács többet már nem tehet. Az egyes pedagógus lekiisme- retén, a felnőttoktatáson, a társadalmi szerveken van a sor annak érdeké­ben, hogy — ideális csa- ládmodellel számolva — a kismamák tizenhárom százaléka ne háromszoroz­za meg azok számát, akik húsz év múlva nem vég­zik el az általános iskolát. IHÁROSI Az Ikarusban jártak az ausztrál képviselők A hazánkban tartózkodó au sztrál parlamenti küldött- « ség megtekintette az Ikarus Karosszéria és Jármű­gyárat. (Képtávírónkon érkezett.) Tanácskozik az Afrikai Egységszervezet Felszólalt Kurt Waldheim A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman liberá­lispárti képviselővel, országos fejlesztési miniszterrel — szerdán az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárba látoga­tott. A szenátus és a képvi­selőház tagjait Toldi József vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta őket a nagyvál­lalat munkájáról. Ezt köve­tően országgyűlésünk vendé­gei megtekintették a gyártó­sort és az autóbusz-bemuta­tót. Délben Hetényi István, az Országos Tervhivatal állam­titkára fogadta a Kevin New­man vezette küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Káz- mér Zsigmond, hazánk Can­berrái és James ' William Crawford Cumes, az Ausztrá­liai Államszövetség budapesti nagykövete. Hetényi István a magyar népgazdasági tervezés rend­szeréről, az Országos Tervhi­vatal feladatairól, munkájá­ról, valamint gazdaságpoliti­kánk fejlesztésének fő voná­sairól tájékoztatta az ausztrál szenátus és képviselőház tag­jait. Délután Martonvásárra, a Magyar Tudományos Aka­Prágából Budapestre he­lyezte át székhelyét a Köz­lekedés) és Szálítási Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetsége. Ebből az alka­démia mezőgazdasági kutató intézetébe látogatott a dele­gáció, amelyet útjára elkísért Péter János az országgyűlés alelnöke. Az intézetben vég­zett tudományos munkáról Rajki Sándor akadémikus, lomból Debkumar Ganguli, a szövetség elnöke, vala­mint a szervezet titkárai sajtótájékoztatót tartottak szerdán a SZOT székházá­igazgató és Biacsi Imre igaz­gatóhelyettes adott tájékozta­tót. Az ausztrál törvényhozás képviselői megtekintették a kutatóközpont fitotronját, a mesterséges növénynevelő­házat is. ban, ismertetve a szövetség előtt álló feladatokat. A szövetségnek jelenleg közel 18 millió tagja van, a világ 53 országának tagszer­vezetéből. Khartoum, Kurucz János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden este Khartoumban az Afrikai Egységszervezet 15. állam- és kormányfői köz­gyűlését a vendéglátó ország elnöke, Gaafar Nimeri nyitot­ta meg. Az ENSZ leendő so­ros elnöki minőségében Ni­meri egyfajta „semleges” ál­láspont kifejtésére törekedett a kontinens problémáinak át­tekintésekor. Beszédében felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, amelyet a külföldi hatalmak afrikai katonai jelenléte kép­visel. Nimeri nemcsak a konti­nens, hanem az egész világ legsúlyosabb problémájának nevezte a dél-afrikai fajüldö­ző rezsimet, amely — mint mondotta — állandó kihívás az emberiség ellen. Nimeri után a következő csúcsértekezlet házigazdája, Libéria elnöke: William Tol­bert szólalt fel. Kijelentette: Afrikának meg kell mutat­nia a világ előtt, hogy az af­rikai szolidaritás jegyében maga képes megoldani belső viszályait. Séyni Kountche,‘nigeri el­nök után a felszabadító moz­galmak nevében Robert Mu­gabe, a Zimbabwe Hazafias Front társelnöke mondott be­szédet. Felszólította a tagálla­mokat arra, hogy növeljék a felszabadító mozgalmak anyagi és különösen katonai támogatását. Mugabe után szólalt fel Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára. Megítélése szerint Namíbia kérdésében „döntő áttörés” következett be: sike­rült valamennyi érdekelt fe­let egyeszségre bírni, vagyis arra késztetni, hogy tárgya­lások útján rendezzék az or­szág helyzetét. Ezzel — jelen­tette ki Waldheim — a hosz- szú évek már hiábavalónak látszó erőfeszítései után az ENSZ-nek sikerült kimozdíta­nia a holtpontról a namíbiai rendezés ügyét. Waldheim méltatta azt a szerepet, amelyet az Afrikai Egységszervezet és különösen az öt frontállam játszott a hosszú és kemény tárgyalá­sok során. Szerdán folytatta munká­ját az Afrikai Egységszer­vezet 15. állam- és kor­mányfői közgyűlése. Dél­előtt Eteki Mboumoua, az AESZ főtitkára számolt be a szervezet munkájáról, őt követően Ahmed Sékou Touré guineai és Anvar Szá­dat egyiptomi elnök szólt az AESZ e legfelsőbb fóru­mán részt vevőkhöz. A dél­előtti tanácskozás zárt ajtók mögött, a nemzetközi sajtó kizárásával zajlott le. A Kék-Nílus partja köze­lében álló barátság palota — a csúcsértekezlet színhe­lye — folyosóin közben olyan híresztelések terjed­nek, hogy hamarosan meg­érkezik Khartoumba Kadhafi, Líbia államfője. Megfigyelők eddig az ő és Mengisztu, etiópiai államfő távollétét minősítették a legkomolyabbnak. Nimeri szudáni elnök a csúcsérte­kezletet megelőzően több nyilatkozatában utalt rá, hogy szívesen látná Men- gisztut a khartoumi csúcs- értekezleten. A közlekedési dolgozók nemzetközi szövetségének új székhelye Budapest Gyászünnepség a Vörös téren Végső búcsú Fjodor Kulakovtól A moszkvaiak tízezrei vettek végső búcsút szerdán a július 17-én, életének 61. évében, váratlanul elhunyt Fjodor Kulakovtól. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjától, a Központi Bizott­ság titkárától. A ravatalnál díszőrséget álltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a temetésre alakult kormány- bizottság tagjai. A Szovjetunióban akkre­ditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, közöt­tük dr. Szűrös Mátyás ma­gyar nagykövet ugyancsak kedden rótták le kegyeletü­ket és helyeztek el koszorút a ravatalnál. A katonai tiszteletadással rendezett gyászszertartás résztvevői a szovjet hadse­reg központi házától halad­tak hosszú sorokban a Vö­rös térre, a gyászünnepség helyszínére. A gyászmenet élén az elhunyt portréját vitték, s mögötte harckocsi vontatta ágyútalpon helyez­ték el azt az urnát, amely a vezető politikus hamvait tartalmazta. Pontosan 13 órakor foglal­ták el helyüket a Lenin- mauzóleum mellvédjén az SZKP és a szovjet állam vezetői. A gyászünnepséget Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, a gyászszertartásra alakult kormánybizottság elnöke nyitotta meg. — Pártunk, a szovjet nép mély megrendüléssel kíséri ma utolsó útjára Fjodor Kulakovot. Élete húszéves korától a mezőgazdasággal, a népgazdaság egyik legfon­tosabb ágával fonódott ösz- sze. Fjodor Kulakov mind­azokon a helyeken, ahová a párt állította, állhatato­san, nagy energiával, oda- adóan dolgozott. Kimagasló érdemeiért Fjodor Kulako­vot a szocialista munka hő­se kitüntető címmel, három alkalommal Lenin-díjjal, a Munka Vörös Zászló Érdem, renddel tüntették ki — mon­dotta Andrej Kirilenko. Zija Nirijev, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese, majd a szovjet főváros dolgozói ne­vében Valentyin Makejev, a moszkvai városi pártbizott­ság titkára, s végül Mihail Gorbacsov, az SZKP sztav- ropoli határterületi bizott­ságának első titkára búcsú­zott az elhunyttól. A gyászünnepséget köve­tően a Kreml vörös tégla­falánál Andrej Kirilenko, a munkásgyászinduló hangjai mellett örök nyugalomra helyezte az elhunyt ham­vait. A gyászszertartás a Szovjetunió állami himnu­szával, díszlövésekkel és a szovjet fegyveres erők ala­kulatainak díszmenetével ért véget. Paks Épül a munkásművelődési ház Jó ütemben halad Pakson az atomerőmű lakótelepén a munkásművelődési ház épí­tése. Az új kulturális létesítmény november 7-re készül el. Fotó: KOMÁROMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom