Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
8 ^PÚJSÁG 1978. július 2, Csehszlovákia - Marokkó A 60-as évek kezdetétől — az 1961 májusában megkötött gazdasági együttműködési egyezmény alapján — a marokkói piac legjelentősebb gépipari szállítója Csehszlovákia. A marokkói import elsősorban építőipari és útépítő. gépeket, Diesel-motorokat, szivattyúkat, bányászati-, textil- és cipőipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, elektrotechnikai eszközöket (turbinákat), hengerműveket, textilárukat, gyógyszereket, szintetikus kaucsukot és műtrágyát ölel fel. A marokkói exportban az első helyen a foszfát áll, amelynek szállítása az 1960. évi 48 ezer tonnáról 1975- ben 330 ezer tonnára emelkedett. Csehszlovákia ezenkívül vas- és mangánércet, citromféléket és szardíniát importál Marokkóból. Izotópok az egészség szolgálatában A swierki (Lengyelország) fizikai intézetben a dolgozók kétharmada az egészségügyi célokra izotópokat állít elő. Az izotópokat mind a lengyel, mind a külföldi klinikákon felhasználják. így például a lengyel iridizotópot Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában, az NDK- ban és Svájcban, a kobalt— 60-at pedig Csehszlovákiában alkalmazzák. A KGST-n belül e tudományágra Lengyel- ország szakosodott. Korszerűbb, gyorsabb, gazdaságosabb Duna-tengeri árufuvarozás Megalakult négy szocialista ország közös vállalkozása, az Interiighter Nemzetközi Hajózási Vállalat jelenleg legkorszerűbbnek tartott vízi-, folyami-, tengeri szállítási rendszer dunai bevezetésére és alkalmazására vállalkozott négy szocialista ország, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió megalapította az Interiighter Nemzetközi Hajózási Vállalatot. Az erről szóló megállapodást kormánya nevében V. Canov bolgár, V. Blazsek csehszlovák, Pullai Árpád magyar közlekedési miniszter és T. Gu- zsenko szovjet tengerhajózási miniszter írta alá Budapesten. Az Interiighter a tengeri és a dunai fuvarozásban kialakult jó kapcsolatok eredményeként jött létre, újabb bizonyítékaként a KGST-tag- országok baráti együttműködésének, komplex gazdasági integrációjának. A nemzetközi vállalat a tagországok hasznát, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztését egyaránt szolgálhatja a Duna-medence országaiban és a tengeri kereskedelem szélesebb körében is. A Vállalkozás célja a Duna, valamint a Fekete- és a Földközi-tenger közötti forgalomban új típusú, úgynevezett bárkaszállító hajózási rendszer meghonosítása. Az új vállalat nem akar versenytársa lenni a tagok nemzeti hajózási vállalatainak. A folyami-tengeri szállítás korszerű szolgáltatásainak kínálatával inkább újabb árutömegeket szeretnének vízi útra terelni. A nemzetközi vállalat tagjai a megállapodást aláíró országoknak a Dunán működő hajózási vállalatai, nevezetesen a Bolgár Folyamhajózás, a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat, a Magyar Hajózási RT, a szovjet' Dunahajózási Vállalat. Az Interiighter székhelye Budapest, ennek megfelelően a megállapodás szerint Magyarországon jogi személynek számít, a Magyar Népköztársaság jogszabályai alapján működik; önálló külkereskedelmi jogot kapott szállítmányozásra, hajók vételére és eladására. A vállalkozás szervezeti-működési formája a szocialista gazdasági integrációban újszerű, az eddigieknél magasabb szintű mert az ágazati termelési koordináción, a társulásokon és az egyesüléseken túlhaladva önállóan gazdálkodó, ösz- szetett és konkrét külkereskedelmi tevékenységet folytató négyoldalú közös vállalati formában működő szervezet ; a részt vevő országok népgazdasági terveivel összehangolt éves, ötéves és hosz- szú lejáratú tervek alapján dolgozik; telejs jogú kombinált fuvarozó, gyakorlatilag korlátlan szállítmányozó. lsősorban az alapító országok egymás közötti, valamint harmadik országokba irányuló vízi árufuvarozásainak lebonyolitására hivatott az Interiighter, de kombinált szolgáltatásait más országoknak is felkínálja. Az együttműködésre nyitott szervezet; valamennyi tagország beleegyezésével ugyanis más országok kormányai is csatlakozhatnak a megállapodáshoz, amennyiben elfogadják céljait és alapelveit, vállalják az alapszabályból eredő kötelezettségeket. Más vállalatokkal szerződéses viszonyt alakíthat ki az Interiighter, amely a tevékenységét érintő kérdésekben nemzetközi szervezetekkel is létesíthet és tarthat fenn kapcsolatokat. A közös vállalatnak, igazgatóságának, 50 tagú apparátusának a MAHART budapesti székháza ad otthont. A vállalati tanács — amelynek tagja az alapító négy vállalat vezérigazgatója — a megállapodást követően megtartotta alakuló ülését és első munkaértekezletét, megválasztotta a tisztségviselőket. A vállalati tanács elnöke két évre Kovács István, a MAHART vezérigazgatója, elnökhelyettese Botev Ljuben, a bolgár folyamhajózás vezérigazgatója lett. Az apparátus operatív munkáját irányító igazgatóság élére vezér- igazgatóként Vlagyimir Pet- rovics Usakov került, a szovjet tengerhajózási minisztériumból. Az első tájékoztatás szerint az Interiighter az idén, várhatóan a IV. negyedévben megkezdi szállítmányozási tevékenységét, s a tervek szerint 1980 után évente mintegy másfél millió tonna áru Duna—tengeri fuvarozására lesz képes. Mi a bárkahajózás, az új folyam-tengeri szállítás lényege? ilágszerte is újszerű e rendszer, alig tíz éve, 1969-ben vezették be először az Egyesült Államokban, a Mexikói öbölből indulva az északeurópai folyamtorkolati kikötőkkel való forgalomban. Alkalmazása feleslegessé teszi a folyamon továbbított áru költséges és időrabló átrakását a tengeri kikötőben, csökkenti a nagymértékű tengeri hajók kikötői tartózkodását, s ily módon a kikötők zsúfoltságát, végső soron korszerűbbé, gyorsabbá, gazdaságosabbá teszi a kombinált folyam-tengeri árufuvarozást, módot nyújtva a háztól házig fuvarozásra is. Az áru folyami és rövidtávú, partmenti tengeri közlekedésre rendszeresített bárkákban — tulajdonképpen konténerekhez hasonlítható különleges uszályokban — érkezik a szállítmányt indító tengeri kikötőbe, ahol nem ürítik ki a bárkákat, hanem áruval együtt — saját rakodóberendezésekkel, emelhető- süllyeszthető fedélzetrésszel rendelkező — tengeri hajó veszi a fedélzetére, továbbítja a tengeren az egész „úszóképes” rakományt a folyamtorkolati kikötőbe, ahonnan szükség szerint ismét tovább mehetnek a bárkák a rendeltetési ország folyóján. A bárkákat a tengeri kikötőkben vontatóhajók, a belvizeket, a folyókon — így a Dunán is —, akár más típusú uszályokkal együtt, tolóhajók mozgatják, továbbítják. Az Interiighter alaptőkéjének többségét 200, egyenként 1100 tonna hordképességű bárka képezi; ezeket az alapító országok egyenlő arányban adták, illetve adják ösz- sze 1980-ig. magyar hajózás szovjet importból szerzi be a rá jutó 50 bárkát. A közös vállalkozás alapvető termelőeszköze még két, egyenként 36 000 tonnás, finn gyártmányú bárkaszállító hajó, amelyeket hosszú távú megállapodás alapján a szovjet hajózástól bérel a nemzetközi vállalat. A bárkák dunai továbbítását ugyancsak szolgáltatásként vásárolják meg. így a közös vállalkozásnak nincs közvetlen termelő, hajózó személyzete. A bárkaszállító tengeri hajó egyszerre 26 bárkát tud fedélzetén szállítani, 36 000 lóerős gépeivel óránként 37 kilométeres sebességgel közlekedik. A hajó farán levő 2500 tonna emelőképességű rakodóberendezés egyszerre két áruval teli bárka felvételére képes. Már ez is jól mutatja a korszerű technika nagy előnyét, hiszen hagyományos módon egy-egy ezer tonnán felüli uszály árujának behajózására egy teljes napra — két uszályénak természetesen a duplájára — volt szükség, most mindez 15 percet vesz igénybe. Ily módon a bárkaszállító alig több mint három óra alatt menetkész lehet. A bárkaszállító emelőberendezése egyébként rakodó rámpaként alkalmas gördülő szállítmányok, kamionok felvételére, s a hajó folyékony áruk szállítására is használható. A bárkaszállító rendszer nem olcsó — éppen ezért magas szintű szervezést igényel tökéletes működtetése, a rendszerhez tartozó eszközök minél jobb kihasználása — mégis megéri, mert a korábban szükséges rakodások, a tengeri hajók kikötői tartózkodásának ideje sokkal drágább volt. A víziközlekedés fejlesztését elősegítő KGST-célprog- ram közül az Interiighter létrehozása igen jelentős a magyar közlekedés számára. Hazánknak, mint a tengertől elzárt, illetve a tengerhez csak a Dunán keresztül kapcsolódó, de nemzeti jövedelmét nagyrészt külkereskedelemmel realizáló országnak, igen fontos érdeke fűződik a korszerű, gazdaságos szállítási rendszerhez, amelyhez hasonlót saját erejéből nem tudott volna létrehozni és üzemeltetni. óllehet a vízi közlekedés áruszállítási teljesítményei az utóbbi években gyors ütemnövekedtek, a folyami hajózás mindössze 5—6 százalékkal részesedik a külkereskedelem áruforgalmából; messze nem használják ki a vízi szállítás lehetőségeit. Ezt segítheti részvételünk a közös vállalkozásban, amely hozzájárulhat tengerentúli kereskedelmi forgalmunk biztonságosabb, gazdaságosabb lebonyolításához, devizamérlegünk javításához. J A kelet-nyugati kereskedelem alakulása 1977-ben A tőkés nyugat és a szocialista kelet gazdasági együttműködése a hatvanas évek második felétől 1975-ig rendkívül dinamikusan bővült. 10 év alatt a forgalom meghatszorozódott, s elérte a 36 milliárd dollárt. 1975-ben a kereskedelem korábbi dinamikus fejlődése megtört. Ez részben konjunkturális okokból, részben fizetési mérlegproblémák miatt következett be. A tőkés világgazdaság lanyha konjunkturális helyzete, a nyers- anyagárak robbanásszerű emelkedése miatt keletkezett külgazdasági egyensúlyhiány tovább élezte a versenyt a nyugati piacokon, s ezáltal a szocialista országok exportja különösen nehéz helyzetbe került. Ugyanakkor importjukat tőkés fizetésimérleg- problémák fékezték. Ily módon a KGST-országok az utóbbi időben igen jelentős passzívummal zárták tőkés relációjú kereskedelmüket. Ezért 1977-ben a szocialista országok törekvése kettős jellegű volt. Egyrészről a tőkés piac felé irányuló export ösztönzése, másrészt az onnan visszafelé irányuló import erőteljes visszafogása volt a cél. A visszafogottabb import- tevékenység következtében a kereskedelmi mérlegek összesített hiánya csaknem 2,5 milliárd dollárral volt alacsonyabb az 1976. évinél. Csak Magyarország és Románia nagyobb mérvű tőkés importja okozott — e két országnál — mérleghelyzet-romlást. Az export-import áruszerkezet-változások is a javuló mérleghelyzet irányába hatottak. Kiemelkedő ebből a szovjet és lengyel energiahordozó-szállítások bővülése, a lengyel, NDK gépexport és a román, bolgár, magyar iparcikkexport jelentős növekedése. Ezzel párhuzamosan a lengyel, bolgár, NDK gépimport jelentős csökkenése, és a szovjet gabonavásárlások nagy visszaesése figyelhető meg. A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM ALAKULASA 1977-BEN A KGST-ORSZÁGOK KÖZÖS PIACI IMPORTJÁNAK M ÁRUSZERKEZETE (%) KGST-ORSZÁGOK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK ÉRTÉKE AZ OECD- ORSZÁGOKKAL/(millio dollár);;:;:;; BULGÁRIA CSEHSZLOVÁKIA LENGYEL^ ' JÓ09Í:= = = 13570; „, ORSZÁG * KÍ686; 38,7 HJ809, = 773:1 g] Élelmiszerek, italok, dohányok fijjjiijlj Vegyipari cikkek I Energiahordozók {sg|f| Gépek, szállítási eszközök Alapanyagok Egyéb ipari cikkek 45S Export 773 Import Tüdő- és szívbeteg gyerekek gyógyulását szolgálja az NDK- ban az erfurti Központi Klinika, ahol az orvosok és az ápolák pszichológiai eszközökkel is segítik a kis betegek gyógyitását. Képűnkön: pszichológus foglalkozik a gyerekekkel, a „terápia” legfőbb eszköze: a játék. — TERRA — H BqhBmJtWW ° J jSWfflWPyroB o'» ^TOHtflfflWj|W
