Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

1978. június 9. Képújság 3 Kádár János beszéde a debreceni aktívaiilésen (Folytatás a 2. oldalról). gal. De hogy ez mikor, ho­gyan következik be, nem raj­tunk, hanem rajtuk múlik. Alapvető külpolitikai cé­lunk egy új világháború ki­robbantásának megakadályo­zása. A nemzetközi feltételek biztosítása népünk szocialista építő munkájához. Békére tö­rekszünk, ez politikánk sar­kalatos kérdése, s természe­tes, hogy őrizzük, védjük, képviseljük a magyar nép jo­gait, függetlenségét, azt az elhatározását, hogy szocialis­ta társadalmat épít. Ennek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny korlá­tozásáért, azért, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között létrejöjjön a stra­tégiai fegyverekre vonatkozó megállapodás. Harcolunk az atomfegyverek további elter­jesztése, a neutronbomba rendszeresítése ellen, küz­dünk a Helsinkiben elfogadott elvek érvényesítéséért, azért, hogy a belgrádi találkozó né­hány év múlva Madridban építő jelleggel folytatódjék. A haladás erői gyarapod­nak. Mély meggyőződésünk, hogy a világimperializmus soha többé nem tudja letérí­teni útjukról a szocialista or­szágok népeit. S nem fognak már visszafordulni az úton a gyarmati rendszer ellen fel­kelt népek sem. Szabadsá­gukért, szuverenitásukért küzdenek, s mi szolidárisak vagyunk harcukkal. És ezek a népek — amikor végre az önrendelkezési jog birtokába jutnak — rendre kijelentik, hogy szocialista társadalmat akarnak építeni. Mert ők is ismerik a kapitalizmust, gyarmati igában ismerték meg. Nemrég jártak hazánkban mozambiki elvtársaink, akik tíz esztendeig harcoltak a sok száz éves portugál gyar­mati iga lerázásáért, s haza­fias frontjuk első kongresszu­sán kimondták: marxista—le­ninista párttá alakulnak át és szocializmust akarnak épí­teni. Gondjaik persze — mint nekünk is — bőven vannak. De bizakodnak, mert az ő meggyőződésük szerint sincs más útja a nép fölemelkedé­sének, a nemzet virágzásá­nak, mint a szocialista társa­dalmi rendszer. De hallani kellett volna őket, amikor hazánkban szerzett tapaszta­lataikról beszéltek: hej, ha ők már itt tartanának! Gondol­junk hát elvtársak ezekre a népekre, ha saját gondjaink terhe nyom bennünket. A szocializmus ma már vi­lágrendszer, három világrész­re terjed ki. Fő ereje, a Szov­jetunió nemcsak kiheverte a II. világháború súlyos veszte­ségeit, hanem olyan hatalmas tényezővé növekedett, amely- lyel az imperialisták is kény­telenek számolni. Döntően a Szovjetunió és a szocialista országok ereje miatt van reá­lis lehetősége egy új világhá­ború megakadályozásának. Ez új körülmény az emberiség sorsában. Erőnket érezve, bi­zakodva tekinthetünk tehát a jövőbe. De tovább kell dol­goznunk, harcolnunk. Még’gyermekkoromban egy öreg falusi bácsi — egyszer azt mondta: fiam, tanuld meg, a szegény ember gyere­kének mindig dolgozni kell. így lett ő az én első marxista tanítóm. Régen történt, a tár­sadalmi rendszer azóta meg­változott, s még mindig dol­gozunk, s hadd fűzzek ehhez még egy személyes emléket. Amikor megismerkedtem a gyönyörű forradalmi dalunk­kal, az Internacionáléval, s eljutottam ahhoz a szakasz­hoz, hogy „ez a harc lesz a végső” azt mondtam magam­ban, de jó lesz. Ezt azóta már sokszor énekeltem, énekeltük, de úgy tűnik, egynéhány csata még hátra van. De mióta ez a dal felcsendült, a világ meg­változott, s változik továbbra is úgy, ahogyan az utóbbi hatvan esztendőben, s hogy az emberiségnek nem az ön- gyilkosság perspektívájával kell szembe néznie, azt ennek a hatvan éve volt októberi forradalomnak a szocialista világrendszer létének köszön­heti. S annak, hogy egyetér­tésben, összefogva harcolnak a békéért, a szocializmus, a társadalmi haladás erői. A Magyar Népköztársaság önmagában nem meghatáro­zója a nemzetközi helyzet alakulásának. Mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rend­szerét illetően a nemzetek él­vonalában halad. Külpoliti­kai törekvéseink is a szocia­lizmus és a béke következe­tes harcosainak élcsapatába sorolnak bennünket. A szo­cialista országok, s a nemzeti függetlenségért, a békéért harcolók közé, együtt a világ kommunista- és munkáspárt­jaival. így, ezért van súlya, tekintélye a magyar külpoli­tikának. S szavunk hitelét azok a sikerek adják, ame­lyeket a hazai építő munká­ban elértünk. Akinek ered­ményei vannak, annak a sza­vára odafigyelnek. Aki te­hát azt szeretné, hogy béké­ben éljen, az becsületesen vé­gezze el munkáját. Aki maga és gyermekei jobb sorsát sze­retné, annak számára a kö­telezettség : a szocializmus eredményes építése, egész né­pünk javára! Azért kérünk összefogást, támogatást, megértést és se­gítséget a nép széles tömegei­től, mert mély meggyőződé­sünk: a párt azért dolgozik, hogy a munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, az egész nem­zetnek szebb és jobb jövője legyen. így, tiszta lelkiisme­rettel és becsületesen akarunk párton kívüli szövetségese­inkkel is tárgyalni és szót ér­teni. Lényegében a jövőben is ugyanazt kérjük tőlük, amit saját magunktól köve­telünk: a felismert, helyes úton haladjunk tovább, az eddigi — s ha lehet, még jobb egyetértésben. Akkor még jobb eredményeket fogunk elérni — zárta beszédét Ká­dár János. A Kádár János szavait fo­gadó hosszan tartó, ütemes tapsot követően Postás Sán­dor zárszavával ért véget a megyei aktívaülés. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára — kétnapos Hajdú-Bihar megyei látogatá­sát befejezve — az esti órák­ban visszaérkezett Budapest­re. (MTI) Búzabemutató A jó búzafajta önmagában mitsem ér, ha nem kapja meg — termelés közben ■— mindazt, amire szüksége van. Legjobb tulajdonságai csak akkor érvényesülnek, ha a gazdaságok a technológiai ajánlásokat elfogadják, az előírásokat betartják. Ezt hangoztatták a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató In­tézet nemesítői a csütörtökön véget ért háromnapos orszá­gos búzabemutatón. Részletesen szóltak a kuta­tók a növényvédő és gyom­irtó szerek használatáról. A szegedi intézet kapcsolatban áll a kémiai hatóanyagokat előállító hazai gyárakkal, külföldi cégekkel, s foglalko­zik a legújabb növényvédő szerek kipróbálásával is. Az új kemikáliák hatásáról szer­zett tapasztalatokat megkül­dik a gyártó vállalatoknak. Közgazdász­vándorgyűlés Gazdálkodásunk minden te­rületén gyors fordulatot kell elérnünk az anyagi és a szel­lemi erőforrások gazdaságo­sabb hasznosításában, meg kell szüntetnünk a kevésbé hatékony termelést —, han­goztatta a csütörtökön Győ­rött megkezdődött XVII. köz­gazdász-vándorgyűlés meg­nyitóján mondott beszédében Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. A párt, mint ezzel összefüg­gésben a továbbiakban el­mondta, nagy bizalommal van a közgazdászok, a gazda­sági élet kulcspontjain dolgo­zó vezetők iránt. Tények bi­zonyítják ugyanis, hogy egyre inkább növekszik a felelős­ségérzetük: véleményeik, ta­pasztalataik a kormányzati munkában és ia vállalatok kö­rében egyránt elősegítik a megfelelő gazdasági döntése­ket, meggyorsítják történelmi jelentőségű céljaink megvaló­sítását. A teveliek jómódúak. Dol­gos, takarékos emberek. Er­ről könnyen meggyőződhet az arra járó, ha végigsétál a falu utcáin. Modern családi házakat, gondozott kerteket, a ház előtt gépkocsikat láthat. Takarékosságukról Steiner József, a teveli takarékszövet­kezet elnöke is beszámolt. A község betétállománya 16 millió forint. Azt könnyen kiszámolhatjuk, mekkora összeg jut egy lakosra, ha tudjuk, hogy Tevel lakóinak száma 1919. A gépkocsi­nyeremény-betétkönyvek majd egymillió forintot tesz­nek ki. A lakók nem kíván­koznak el a faluból, ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt évben a szövetkezet 5 millió 208 ezer forint kölcsönt adott építkezésre, a lakások kor­szerűsítésére, felújítására, 620 000 forint kölcsönt adtak a háztáji gazdaságok fellendí­tésére. A méhészet és a ser­téstenyésztés terén országos viszonylatban is fejlett ez a járás és a község. A családi háztartások jól felszereltek, modernek. A ta­karékszövetkezet tavaly tar­tós fogyasztási cikkek vásár­lására 4 millió 400 ezer fo­rinttal segítette ki a lakossá­got. A teveli kisiparosoknak 73 ezer forint kölcsönt folyó­sított a gépek, szerszámok felújítására. Eddig csak kölcsönökről írtunk, de érdemes megemlí­teni, hogy a takarékszövetke­zet feladataihoz ma már uta­zások szervezése is tartozik, öt évvel ezelőtt szerződést kötöttek a COOPTURIST uta­zási irodával és az együtt­működés eredményeként tár­sasutazásokat szerveznek a község lakóinak, bel- és kül­földre egyaránt. Nemcsak a takarékbetétkönyv állomá­nyát igyekeznek bővíteni, hanem az emberek látókörét is. Az utóbbi években kb. 3 ezren vettek részt a szövet­kezet által szervezett társas- utakon, kirándulásokon. Cementeszsákok Major uram megcsinálja régi mérnöke, készítene-e erős láncot a markolóhoz. Karvastagságú láncról volt szó, Major György vasfor­máló tehetsége megbirkózott a rendeléssel, fia segítségé­vel. A mérnök kifejezte el­ismerését, mondván, hallot­tuk Major uram hírét, ezért jöttünk ide, a kis műhelybe. Tizenöt év óta dolgozik a paksi AFÉSZ-nek, - talán nincs olyan üzletajtó, ame­lyiken ne igazított volna már valamit. Nemrég az áruházból rohantak hozzá este: nem tudják bezárni, se­gítsen. A kishegyi új áruház forgalomterelő berendezését is ővele hozatták rendbe, módosítani kellett, hogy megfelelően működjön. A legkisebb munkát is becsüli. Töpreng a megoldáson, szép is legyen amit csinál, meg erős is. Egy kismama gye­rekkocsijának kereke éppen ott esett szét az Árok utcai saroknál, kétségbesetten kért segítséget Gyuri bácsitól, és 6 néhány perc alatt üzemké­pes állapotba hozta a kocsit. Egy óvodát és egy bölcsődét patronál, ingyen javít min­dent, mintha nagypapa len­ne ott is. Sokat szaladgál kismotor­jával, dolgozik kora reggel­től estig. A ruhája inkább szürke, mint kék, sok vas­por és olaj rakódik rá. Ha valaki nem ismerné, azt hi- hetné, szürke, egyszerű mun­kásember. Szorgalmát és modorát illetően az is, de a keze alól mindig fényesen kerül ki a vas. Nem csillog, hanem tökéletesen engedel­meskedve. „Erre most menetet vágunk” pusztán, az uradalomban. Később eljutott Bonyhádra, kitanulta a rúgókovács szak­mát is. Évtizedek óta Pak­son él, az Árok utca elején, tevékenységében benne rej­lik a kovács és a lakatos szakma minden munkája, fortélya, maga készített gé­peket a műhely felszerelésé­hez. Nem jött zavarba, ami­kor a Dunakömlődi Halász- csárdának szellőzőberende­zést rendeltek nála, vagy amikor megállt egy drága gépkocsi a műhely közelé­ben, vajon meg tudná-e ide­iglenesen hegeszteni a törött rúgót, Major úr. Major úr úgy hegesztette meg, hogy az illető két év múlva gratulált neki: még mindig bírja a „féder”. Volt persze ennél sokkal keményebb munkája is nemegyszer. Fölkereste például a vízitársulat egyik Az ezermester szó nem il­lik Major György paksi va­sas kisiparosra, mert ezernél több, amire képes. Sok hely­beli ember, vállalat, intéz­mény és néhány átutazó a megmondhatója, hogy min­den szóba jöhető eszközt megjavít vagy elkészít az idős mester. Kovács az eredeti szakmá­ja és még ma is hajlandó lovakat patkolni, bár ezzel csak kellemetlensége van legtöbbször. Jó néhány fu­varos nem tarja be a meg­állapodást, késve érkezik a szépen felújított, öreg mű­helyház elé, márpedig a mesternek minden perce ki­számított. Ráadásul sántára hajtott lovakat is szeretné­nek vele patkoltatni. A Sárközből származik, tizenhárom éves korában kezdte a munkát Nyéki­Megkezdődöttt a próbaüzem a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában, az új nagy teljesítményű cementeszsákgyártó gépsoron. A 260 millió forintos beruházás nagyban csökkenti majd a cementzsákok importját. A GARTEMANN—HOLLMANN gépsoron évente 50—60 millió cementes zsákot állítanak elő. (MTI fotó — Paál László felvétele — KS) (gemenci) Az Ifjúság utca új lakóházai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom