Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
S nÉPÚJSAG 1978. június 4. NEMZETISÉG AZ NDK-BAN Százezer szorb Tizenegy kétnyelvű járás van az NDK-ban, méghozzá Cottbus és Drezda megyékben, ahol mintegy százezer szorb él. Az NDK egyetlen nemzetisége most emlékezett meg jogai biztosításának harmincadik évfordulójáról : az akkori szász tartományi parlament 1948 tavaszán hozott törvényt a szorb lakosság jogainak garantálásáról. Ezzel új korszak kezdődött e nép történetében. Csaknem ezeréves elnyomatás után szabadon, sőt, az állam támogatását élvezve ápolhatja nyelvét, kultúráját, szokásait. A szorbok számára, akik két, nagyon hasonló, de mégsem azonos nyelvet, az alsó-lausitzit és a felső- lausitzit beszélik, hatalmas jelentősége van annak, hogy az iskolákban biztosított gyermekeik anyanyelvi oktatása Hat tízosztályos általános iskolában szorb nyelven oktatnak, 53-ban pedig tantárgy a szorb nyelv. Két 12 osztályos iskolában a diákok anyanyelvükön szerezhetik meg a felsőfokú továbbtanulást lehetővé tevő érettségit. Eddig mintegy 1500-an végezték el ezeket és tanultak tovább a legkülönbözőbb egyetemeken és és főiskolákon. Szorb tanítóképző biztosítja a tanítók és óvónők képzését, a szorb nyelvű iskolák tanárait pedig a lipcsei Marx Károly Egyetem szorb filológiai tanszékén képzik. Bautzenban kétnyelvű színház működik, s ugyanitt van a szorb néprajzi intézet és innen indult már sokfelé vendégszereplésre az állami szorb népi együttes is. Hatvannégyen tevékenykednek a szorb írók, képzőművészek, zene- és filmművészek munkaközösségében, amely az NDK művészeti szövetségeinek szorb tagjait tömöríti. A művészek számára, a nemzeti irodalom és kultúra ápolására a Domowina, a szobrok kulturális egyesülete irodalmi-művészeti folyóiratot ad ki. Az NDK egyetlen nemzetiségének önálló napilapja, két gyermekúj- ságja is van, s az ország rádiója hetente 300 műsorpercet sugároz szorb hallgatóinak. A Domowina 1912-ben alakult, 1933-ban azonban a hitleristák betiltották, vezetőit elűzték vagy letartóztatták, A tizenkét éves fasiszta uralom teljes megsemmisüléssel fenyegette ezt a népet. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy németek és szorbok most békében. barátságban, a teljes jogegyenlőség alapján élnek és dolgoznak egymással. A szorbok képviselőit természetesen megtalálhatjuk a legkülönbözőbb népképviseleti szervekben is. Az NDK népi kamarájának megalakulása óta tagja Kurt Krenz, az egykori kőbányai munkás, a Domowina elnöke Rajta kívül még négy szorb ül az ország legmagasabb törvényhozó szervének padsoraiban. Cottbus és Drezda megyék képviselőtestületeibe összesen 34, a tizenegy járás vezetésébe pedig 134 szorb képviselőt választottak be. Különösen magas a szorb községi és városi tanácstagok száma, kilencvenkét helységben a polgármestert is a szorbok közül választották meg. PINTÉR ISTVÁN „La Rámpa” Havanna 23, utcája, ahol sok-sok «•Herém, klub, mo7.i hívogatja a járókelőkéi. Több minisztérium is ebben az «»teában van. t\ képen: a Vara mozi és a kubai tlailio- és Tvintézet székháza. {MTI, KtiHÖWi Képszntgálat — KS> Szállítási újdonságok Konténerszállítás önrakodással A lodzi Kommunális Berendezések Gyárában elkészült egy olyan berendezés, amely lényegesen megköny- nyíti majd a konténerek teherautóval való szállítását. Megoldást találtak arra, hogy a gépkocsivezetők minden külső segítség nélkül, önállóan felrakodhassák autójukra a konténert, a járművön rögzítsék a rakományt, majd a rendeltetési helyen lerakodják a szállítmányt. Ezeknek a műveleteknek az elvégzésekor a gépkocsivezetőknek el sem kell hagyniuk a vezetőfülkét. Az SMW—28 típusú konténerszállító teherautó a lengyel Star 28 típusú autó alvázára épült. A beszerelt berendezés emelőkarból és hidraulikus mozgató rendszerből áll. A felrakodás a következőképp történik: a teherautó odafarol a konténerhez, miközben az emelőkar megdöntött helyzetbe kerül, az emelőkar kampója megragadja a 'konténer fogantyúit. A második fázisban a konténer egyik sarka a görgős padló fölé emelkedik és felcsúszk az autói lapjára. Rögzítőrendszer gondoskodik arról, hogy a konténer a szállítás alatt ne mozdulhasson ki helyéből. A végzett kísérletek bebizonyították, hogy a konstrukció rendkívül hasznos. Ez a megoldás műhelycsarnokokban és raktárakban is alkalmazható. SZÉNSZÁLLlTÓ INGAJÁRAT A Vasúti Műszaki Kutatási és Fejlesztési Központ lengyel szakemberei olyan négyezer tonnás vasúti szerelvény megépítésén dolgoznak, amely 1978—79 fordulóján kezdi meg ingajáratát Szilézia és az Alsó- Odera hőerőmű között. A vagonok összekapcsolásának kérdését elvileg már megoldották a szocialista országok vasúti együttműködési szervezete, az OSZZSD és a nemzetközi vasútegy- let — az UIC szakemberei. A hagyományos — csavarkapcsos — csatolási módszer nem felel meg a korszerű követelményeknek, mert határt szab a szerelvény terhelésének és veszélyes az alkalmazása, mivel gyakran mozgásban lévő vasúti kocsik között kell a kocsirendezőknek munkaműveletet végezniük. Az új önműködő ütköző-, és kapcsolókészülék bevezetése azonban rendkívül nehéz és költséges, ugyanis a kocsikapcsolási rendszer megváltoztatásával rövid időn beiül valamennyi európai vasúti kocsit át kellene szerelni. Ennek költsége több száz millió dollárral terhelné az európai országok költség- vetését, ezért az áttérést az ezredfordulóig elhalasztották Az egyes vasutak részleges megoldások alkalmazására kényszerülnek. A „Georgi Dimitrov” mezőgazdasági gépgyárban A Duna partján fekvő Ruszében van Bulgária egyik legrégibb gépgyára, a „Georgi Dimitrov”-ról elnevezett mezőgazdasági gépgyár. Termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. A gyár 1977-ben 30 000 KIR —1,5 és KIR—1,5 B típusú silókombájnt exportált a Szovjetunióba. A képen: szerelik a KSS—100 típusú silókombájnokat. (Fotó: BTA—MTI—KS) Június Sz T ermészetvédelmi világnap Ezüstfenyők az útkereszteződésben — Professzor elvtárs, jómagam a leningrádiak ezreihez hasonlóan nyáron ~fürdőm a Névában, amélynek gránitpartjain horgászok üldögélnek. Friss levegőt szívok, amelyet a Balti-tenger felől hoz a szél, és ezüstfenyőkben gyönyörködöm, amelyeknek, mint ahogy mondják, tisztább levegőre van szükségük, mint az embernek .... — S megpróbálta már fél órát kibírni meleg, fülledt, nyári napon valamelyik forgalmas útkereszteződésben vagy megfürödni a 600 le- ningrádi csatorna valamelyikében? Ezzel a dialógussal indult beszélgetésünk Alekszej Kip- rianovval, a tudományok doktorával, az Erdőtechnikai Akadémia rektorával. A professzor a leningrádi városi tanács tagja, és a tanács városrendezési és természet- védelmi állandó bizottságát vezeti. A helyi tanácsok hangolják össze és ellenőrzik a területükön lévő vállalatok, intézmények és szervezetek egész tevékenységét „a földhasználat, a természetvédelem, az építkezés területén” mint ahogy ezt a Szovjetunió alkotmánya megállapítja. A legutóbbi tíz esztendőben Leningrádban megkétszereződött az ipari termelés volumene, többszörösére bővült a személyautó-állomány, kiterebélyesedett a tömegközlekedés hálózata — mondja Kiprianov profesz- szor. Igaz, szigorú állami előírások szabják meg a környezetbe kerülő anyagok koncentrációjának megengedhető mértékét. Megtartásuk esetén az ember nincs kitéve a veszélyes anyagok sem közvetlen, sem közvetett hatásának. Ehhez azonban öszehangolt gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi tervekre van szükség. Ki foglalkozik ilyen tervekkel — A helyi tanácsok — köztük a leningrádi városi és megyei tanács — „hagyják jóvá a gazdasági és szociális fejlesztési terveket, valamint a helyi költségvetést” — idézem az ország alkotmányát. Ez megerősíti a kialakult gyakorlatot. Vegyük például a város 1976—1980 évekre szóló tervét, amellyel számolnak az ország általános ötéves tervében. A városi terv összeállításakor nagy fejezetet irányoztak elő a természetvédelemre és a természeti erőforrások ésszerű kihasználására. Ez a fejezet tovább bővült, miután albizottságunk tüzetesen megtárgyalta. Mindez nem ment anélkül, hogy ne került volna sor komoly összeütközésekre a minisztériumokkal és főhatóságokkal, amelyek egyebek közt a leningrádi légtér és vizek természetes tisztulására építettek. Mi kitartottunk a levegőnek és víznek a termelés során való megtisztítása mellett. Az eredmény: a légtér és a vizek védelmét szolgáló egész komplexum megvalósítására a mostani ötéves időszakban 1,9-szer annyi eszközt folyósítanak, mint az előző ötéves tervben. — Ahhoz azonban, hogy megvédjék a város érdekeit minisztériumokkal és főhatóságokkal szemben, amelyeknek ugyan saját terveikben szintén figyelembe kell venniük az ökológiai helyzetet, mindenképpen igen nagy jogi tekintélyre és pontos gazdasági kalkulációra van szükség. Hogyan indokolják meg a tanácstagok érveiket? — Nos, a városrendezési és környezetvédelmi albizottságnak 21 tagja van. Közülük nyolcán különböző környezeti tényezőkkel foglalkozó tekintélyes szakemberek, egyebek közt a közegészségügyi és a járvány- tani állomáson dolgozó orvos, meteorológus, hidroló- gus, erdész... A többiek munkások, akik közvetlenül az üzemekben tanulmányozzák és ismerik az ökológiai helyzetet. Ök — minden szovjet tanácstaghoz hasonlóan — bármilyen szakembert bevonhatnak a probléma vizsgálatába. Az albizottság javaslatára Leningrádban mintegy 30 egészségre ártalmas üzemet bezártak, s 743 por- és gázfelfogc berendezést helyeztek üzembe. A tanácstagok hadat üzentek a gázszűrőkkel fel nem szerelt kazánházaknak. Az 1971—1975 években 500 ilyen kazánházat megszüntettek, s további ezret 1980-ig zárnak be. — A légkör tisztább lesz. Leningrád azonban a „vízre épült”, márpedig a víz, főként a csatornák szintén egyre piszkosabbá válnak ... — A csatornák is, meg a város környékén nagy számban található patakok és tavak tiszták lesznek. A leningrádi tanács végrehajtó bizottsága tavaly javaslatunkra megtiltotta motorcsónakok használatát a Razliv tavon, s bevezették a horgászengedélyeket. Munkánk eredménye: a városban fogyasztott víz 40 százalékát az ipar ismételten felhasználja. A megtisztított víz mennyisége 1980-ra az 1975. évihez képest 3,6- szeresére emelkedik. — Professzor elvtárs, ön erdész- és tanácstagi munkájában bizonyára nem feledkezik meg az erdőről. Mi az erdő szerepe a városi környezet egészségesebbé tételében? — Leningrádban és elővárosaiban 24 ezer hektár zöldterület van. A legközelebbi években minden leningrádi lakosra 32 négyzetméter zöldterület jut. Célunk olyan erdőparköv létesítése, amely egybeolvad a városi lakónegyedek zöldterületeivel. Most tavasz van, s ön láthatja, hogyan létesítenek új parkokat, sétányokat. A forgalmas útkereszteződések mellett ezüstfenyőket is ültetnek, amelyeknek valóban tisztább levegőre van szükségük, mint az embernek. JVRIJ SNYITNY1KOV (APN — KS) Minden niimradi lakosra '■(titrier /idd .tut
