Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

S nÉPÚJSAG 1978. június 4. NEMZETISÉG AZ NDK-BAN Százezer szorb Tizenegy kétnyelvű járás van az NDK-ban, méghozzá Cottbus és Drezda megyék­ben, ahol mintegy százezer szorb él. Az NDK egyetlen nemzetisége most emlékezett meg jogai biztosításának harmincadik évfordulójá­ról : az akkori szász tartomá­nyi parlament 1948 tavaszán hozott törvényt a szorb la­kosság jogainak garantálá­sáról. Ezzel új korszak kez­dődött e nép történetében. Csaknem ezeréves elnyoma­tás után szabadon, sőt, az állam támogatását élvezve ápolhatja nyelvét, kultúrá­ját, szokásait. A szorbok számára, akik két, nagyon hasonló, de mégsem azonos nyelvet, az alsó-lausitzit és a felső- lausitzit beszélik, hatalmas jelentősége van annak, hogy az iskolákban biztosított gyermekeik anyanyelvi okta­tása Hat tízosztályos álta­lános iskolában szorb nyel­ven oktatnak, 53-ban pedig tantárgy a szorb nyelv. Két 12 osztályos iskolában a diákok anyanyelvükön sze­rezhetik meg a felsőfokú to­vábbtanulást lehetővé tevő érettségit. Eddig mintegy 1500-an végezték el ezeket és tanultak tovább a legkü­lönbözőbb egyetemeken és és főiskolákon. Szorb taní­tóképző biztosítja a tanítók és óvónők képzését, a szorb nyelvű iskolák tanárait pe­dig a lipcsei Marx Károly Egyetem szorb filológiai tan­székén képzik. Bautzenban kétnyelvű színház működik, s ugyanitt van a szorb nép­rajzi intézet és innen indult már sokfelé vendégszerep­lésre az állami szorb népi együttes is. Hatvannégyen tevékenykednek a szorb írók, képzőművészek, zene- és filmművészek munkakö­zösségében, amely az NDK művészeti szövetségeinek szorb tagjait tömöríti. A művészek számára, a nem­zeti irodalom és kultúra ápolására a Domowina, a szobrok kulturális egyesüle­te irodalmi-művészeti folyó­iratot ad ki. Az NDK egyet­len nemzetiségének önálló napilapja, két gyermekúj- ságja is van, s az ország rá­diója hetente 300 műsorper­cet sugároz szorb hallgatói­nak. A Domowina 1912-ben alakult, 1933-ban azonban a hitleristák betiltották, ve­zetőit elűzték vagy letartóz­tatták, A tizenkét éves fa­siszta uralom teljes meg­semmisüléssel fenyegette ezt a népet. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy né­metek és szorbok most bé­kében. barátságban, a tel­jes jogegyenlőség alapján élnek és dolgoznak egymás­sal. A szorbok képviselőit ter­mészetesen megtalálhatjuk a legkülönbözőbb népkép­viseleti szervekben is. Az NDK népi kamarájának megalakulása óta tagja Kurt Krenz, az egykori kőbányai munkás, a Domowina elnö­ke Rajta kívül még négy szorb ül az ország legmaga­sabb törvényhozó szervének padsoraiban. Cottbus és Drezda megyék képviselő­testületeibe összesen 34, a tizenegy járás vezetésébe pedig 134 szorb képviselőt választottak be. Különösen magas a szorb községi és városi tanácstagok száma, kilencvenkét helységben a polgármestert is a szorbok közül választották meg. PINTÉR ISTVÁN „La Rámpa” Havanna 23, utcája, ahol sok-sok «•Herém, klub, mo7.i hívogatja a járókelőkéi. Több mi­nisztérium is ebben az «»teában van. t\ képen: a Vara mozi és a kubai tlailio- és Tv­intézet székháza. {MTI, KtiHÖWi Képszntgálat — KS> Szállítási újdonságok Konténerszállítás önrakodással A lodzi Kommunális Be­rendezések Gyárában elké­szült egy olyan berendezés, amely lényegesen megköny- nyíti majd a konténerek te­herautóval való szállítását. Megoldást találtak arra, hogy a gépkocsivezetők minden külső segítség nél­kül, önállóan felrakodhas­sák autójukra a konténert, a járművön rögzítsék a ra­kományt, majd a rendelte­tési helyen lerakodják a szállítmányt. Ezeknek a műveleteknek az elvégzése­kor a gépkocsivezetőknek el sem kell hagyniuk a vezető­fülkét. Az SMW—28 típusú kon­ténerszállító teherautó a lengyel Star 28 típusú autó alvázára épült. A beszerelt berendezés emelőkarból és hidraulikus mozgató rend­szerből áll. A felrakodás a következőképp történik: a teherautó odafarol a konté­nerhez, miközben az emelő­kar megdöntött helyzetbe kerül, az emelőkar kampója megragadja a 'konténer fo­gantyúit. A második fázis­ban a konténer egyik sar­ka a görgős padló fölé emel­kedik és felcsúszk az autói lapjára. Rögzítőrendszer gondoskodik arról, hogy a konténer a szállítás alatt ne mozdulhasson ki helyéből. A végzett kísérletek bebi­zonyították, hogy a konst­rukció rendkívül hasznos. Ez a megoldás műhelycsar­nokokban és raktárakban is alkalmazható. SZÉNSZÁLLlTÓ INGAJÁRAT A Vasúti Műszaki Kuta­tási és Fejlesztési Központ lengyel szakemberei olyan négyezer tonnás vasúti sze­relvény megépítésén dol­goznak, amely 1978—79 for­dulóján kezdi meg ingajá­ratát Szilézia és az Alsó- Odera hőerőmű között. A vagonok összekapcsolá­sának kérdését elvileg már megoldották a szocialista or­szágok vasúti együttműkö­dési szervezete, az OSZZSD és a nemzetközi vasútegy- let — az UIC szakemberei. A hagyományos — csavar­kapcsos — csatolási módszer nem felel meg a korszerű követelményeknek, mert határt szab a szerelvény ter­helésének és veszélyes az alkalmazása, mivel gyakran mozgásban lévő vasúti ko­csik között kell a kocsiren­dezőknek munkaműveletet végezniük. Az új önműködő ütköző-, és kapcsolókészülék bevezetése azonban rendkí­vül nehéz és költséges, ugyanis a kocsikapcsolási rendszer megváltoztatásá­val rövid időn beiül vala­mennyi európai vasúti ko­csit át kellene szerelni. En­nek költsége több száz mil­lió dollárral terhelné az európai országok költség- vetését, ezért az áttérést az ezredfordulóig elhalasztot­ták Az egyes vasutak rész­leges megoldások alkalma­zására kényszerülnek. A „Georgi Dimitrov” mezőgazdasági gépgyárban A Duna partján fekvő Ru­szében van Bulgária egyik legrégibb gépgyára, a „Georgi Dimitrov”-ról elnevezett me­zőgazdasági gépgyár. Terme­lésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. A gyár 1977-ben 30 000 KIR —1,5 és KIR—1,5 B típusú silókombájnt exportált a Szovjetunióba. A képen: sze­relik a KSS—100 típusú siló­kombájnokat. (Fotó: BTA—MTI—KS) Június Sz T ermészetvédelmi világnap Ezüstfenyők az útkereszteződésben — Professzor elvtárs, jó­magam a leningrádiak ezrei­hez hasonlóan nyáron ~für­dőm a Névában, amélynek gránitpartjain horgászok ül­dögélnek. Friss levegőt szí­vok, amelyet a Balti-tenger felől hoz a szél, és ezüstfe­nyőkben gyönyörködöm, amelyeknek, mint ahogy mondják, tisztább levegőre van szükségük, mint az em­bernek .... — S megpróbálta már fél órát kibírni meleg, fülledt, nyári napon valamelyik for­galmas útkereszteződésben vagy megfürödni a 600 le- ningrádi csatorna valame­lyikében? Ezzel a dialógussal indult beszélgetésünk Alekszej Kip- rianovval, a tudományok doktorával, az Erdőtechnikai Akadémia rektorával. A professzor a leningrádi váro­si tanács tagja, és a tanács városrendezési és természet- védelmi állandó bizottsá­gát vezeti. A helyi tanácsok hangolják össze és ellenőrzik a területükön lévő vállala­tok, intézmények és szerve­zetek egész tevékenységét „a földhasználat, a természetvé­delem, az építkezés terüle­tén” mint ahogy ezt a Szov­jetunió alkotmánya megál­lapítja. A legutóbbi tíz esztendő­ben Leningrádban megkét­szereződött az ipari terme­lés volumene, többszörösére bővült a személyautó-állo­mány, kiterebélyesedett a tömegközlekedés hálózata — mondja Kiprianov profesz- szor. Igaz, szigorú állami elő­írások szabják meg a kör­nyezetbe kerülő anyagok koncentrációjának megen­gedhető mértékét. Megtartá­suk esetén az ember nincs kitéve a veszélyes anyagok sem közvetlen, sem közvetett hatásának. Ehhez azonban öszehangolt gazdaságfej­lesztési és környezetvédelmi tervekre van szükség. Ki foglalkozik ilyen tervekkel — A helyi tanácsok — köztük a leningrádi városi és megyei tanács — „hagyják jóvá a gazdasági és szociális fejlesztési terveket, valamint a helyi költségvetést” — idé­zem az ország alkotmányát. Ez megerősíti a kialakult gyakorlatot. Vegyük példá­ul a város 1976—1980 évek­re szóló tervét, amellyel szá­molnak az ország általános ötéves tervében. A városi terv összeállításakor nagy fejezetet irányoztak elő a ter­mészetvédelemre és a termé­szeti erőforrások ésszerű ki­használására. Ez a fejezet to­vább bővült, miután albi­zottságunk tüzetesen meg­tárgyalta. Mindez nem ment anélkül, hogy ne került vol­na sor komoly összeütközé­sekre a minisztériumokkal és főhatóságokkal, amelyek egyebek közt a leningrádi légtér és vizek természetes tisztulására építettek. Mi ki­tartottunk a levegőnek és víznek a termelés során való megtisztítása mellett. Az eredmény: a légtér és a vi­zek védelmét szolgáló egész komplexum megvalósításá­ra a mostani ötéves időszak­ban 1,9-szer annyi eszközt folyósítanak, mint az előző ötéves tervben. — Ahhoz azonban, hogy megvédjék a város érdekeit minisztériumokkal és főha­tóságokkal szemben, ame­lyeknek ugyan saját terveik­ben szintén figyelembe kell venniük az ökológiai helyze­tet, mindenképpen igen nagy jogi tekintélyre és pontos gazdasági kalkulációra van szükség. Hogyan indokolják meg a tanácstagok érveiket? — Nos, a városrendezési és környezetvédelmi albi­zottságnak 21 tagja van. Kö­zülük nyolcán különböző környezeti tényezőkkel fog­lalkozó tekintélyes szakem­berek, egyebek közt a köz­egészségügyi és a járvány- tani állomáson dolgozó or­vos, meteorológus, hidroló- gus, erdész... A többiek munkások, akik közvetlenül az üzemekben tanulmányoz­zák és ismerik az ökológiai helyzetet. Ök — minden szovjet tanácstaghoz hason­lóan — bármilyen szakem­bert bevonhatnak a problé­ma vizsgálatába. Az albizott­ság javaslatára Leningrád­ban mintegy 30 egészségre ártalmas üzemet bezártak, s 743 por- és gázfelfogc berendezést helyeztek üzem­be. A tanácstagok hadat üzen­tek a gázszűrőkkel fel nem szerelt kazánházaknak. Az 1971—1975 években 500 ilyen kazánházat megszüntettek, s további ezret 1980-ig zárnak be. — A légkör tisztább lesz. Leningrád azonban a „víz­re épült”, márpedig a víz, főként a csatornák szintén egyre piszkosabbá válnak ... — A csatornák is, meg a város környékén nagy szám­ban található patakok és ta­vak tiszták lesznek. A le­ningrádi tanács végrehajtó bizottsága tavaly javasla­tunkra megtiltotta motorcsó­nakok használatát a Razliv tavon, s bevezették a hor­gászengedélyeket. Munkánk eredménye: a városban fogyasztott víz 40 százalékát az ipar ismétel­ten felhasználja. A megtisz­tított víz mennyisége 1980-ra az 1975. évihez képest 3,6- szeresére emelkedik. — Professzor elvtárs, ön erdész- és tanácstagi mun­kájában bizonyára nem fe­ledkezik meg az erdőről. Mi az erdő szerepe a városi környezet egészségesebbé té­telében? — Leningrádban és elővá­rosaiban 24 ezer hektár zöld­terület van. A legközelebbi években minden leningrádi lakosra 32 négyzetméter zöldterület jut. Célunk olyan erdőparköv létesítése, amely egybeolvad a városi lakóne­gyedek zöldterületeivel. Most tavasz van, s ön láthatja, ho­gyan létesítenek új parko­kat, sétányokat. A forgal­mas útkereszteződések mel­lett ezüstfenyőket is ültet­nek, amelyeknek valóban tisztább levegőre van szük­ségük, mint az embernek. JVRIJ SNYITNY1KOV (APN — KS) Minden niimradi lakosra '■(titrier /idd .tut

Next

/
Oldalképek
Tartalom