Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

2 Képújság 1978, június 4. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Békekonferencia New Yorkban, a rendkívüli leszerelési ülésszak alkalmából. — Peking folytatja Viet- nam-ellenes kampányát. Kedd: Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába. — Washing­tonban összeül a NATO tanácsa, a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével. Szerda: Szovjet javaslat a fegyverkezési verseny meg­fékezésére. — Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyű- lés ülésén. — Ötórás Gromiko—Vance találkozó. — A li­banoni elnök Szíriában. Csütörtök: Samora Machel vezette delegáció hazánk­ban. — Budapesten megkezdődtek a magyar—mozambiki tárgyalások. — Felkelők akciói Észak-Zairéban. — SALT megbeszélés Genfben, haderőcsökkentési ülés Bécsben. Péntek: Edward Gierek Belgrádban. — Peruban fel­oszlatják az agrárszövetséget. — A finn kommunisták kongresszusa. Szombat: Belpolitikai nyugtalanság Kolumbiában, a vasárnapi elnökválasztás előtt. — A kínai külügyminisz­ter zairei látogatása. — Ellentmondó amerikai nyilatkoza­tok SALT-ügyben. Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Üj kifejezéssel, új formulázással találkozhatott a hé­ten az újságolvasó. Amikor a párt- és kormányküldöttség élén Csehszlovákiában tartózkodó Leonyid Brezsnyev, a prágai vár spanyol termében tartott ünnepi gyűlésen érté­kelte a nemzetközi helyzetet, első ízben szólt a „langyos háborúra” irányuló nyugati törekvésekről. Miután vissza­tekintett a három évvel ezelőtti helsinki csúcsra, hangsú­lyozta, kontinensünkön szilárd politikai alap teremtődött az enyhüléshez. Ugyanakkor megélénkült azoknak a kö­röknek tevékenysége is, amelyek nyíltan arra töreked­nek, hogy Európában, sőt más földrészeken is visszatérje­nek ha nem is a „hideg”, de legalábbis a „langyos” hábo­rúhoz. Elegendő volt az elmúlt napokban kézbe venni Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó szinte ömlesztve érkezett nyilatkozatait, az ellentmondó híreket az ameri­kai SALT-szándékokról, valamint a washingtoni NATO- tanács határozatait, hogy ennek jeleit a világpolitika gya­korlatában is felfedezhessük. 1. Milyen jelentőséggel bír a Brezsnycv-vezette szovjet küldöttség csehszlovákiai látogatása? A szocialista közösség mindennapjainak szerves része a rendszeres kapcsolattartás, tapasztalatcsere, egyeztetés, A második hetét is túllépte már az ENSZ rendkívüli, le­szerelési közgyűlése. Az általános vitában szerdán este Púja Frigyes külügyminiszter ismertette hazánk állás­pontját a világpolitika jelenleg legégetőbb kérdéséről. beleeértve a legmagasabb szintet. A szovjet—csehszlovák csúcstalálkozó is azt a célt szolgálta, hogy még jobban ki­teljesedjen és még gazdagabb formákat öltsön a két szom­szédos ország sokoldalú együttműködése. A prágai nyilat­kozatok egyúttal lehetőséget nyújtottak arra, hogy a két szocialista ország vezetői — mint már a bevezetőben em­lítettük — kifejtsék véleményüket napjaink meglehetősen bonyolult s nem egyszer ellentmondásos fejlődési folya­mataival kapcsolatosan. Érthető, ha az SZKP főtitkárának, a szovjet államfő­nek megállapításait világszerte nagy érdeklődéssel fogad­ták és kommentálták, hiszen d nemzetközi színtérnek arra a három frontjára hívta fel a figyelmet, amely jelenleg a viták és konfliktusok középpontjában áll. Európát olyan házhoz hasonlította, ahol a lakók már nemcsak egyszerű­en köszönnek egymásnak, hanem békésen elbeszélgetnek — példaként éppen a nemrég tett NSZK-beli látogatást említette, de vannak olyan befolyásos körök, akiknek ez nem tetszik. A hasonlatnál maradva: a békés beszélgeté­sek helyett megelégednének újra a régi, hűvös fejbiccen­tésekkel, vagy a köszönések teljes elmaradásával. Az euró­pai helyzet szándékos élezése összefügg egy tervezett af­rikai NATO-beavatkozás előkészületeivel is, ami Zaire- ban máris megnyilvánult. Brezsnyev erre vonatkozó meg­jegyzéseivel a leghivatalosabb visszautasítást kapta az a hazug kampány, amely a zairei zendülés mögött .szovjet és kubai «„irányításról” beszélt. (A felkelés jellegére vet fényt, hogy a Mobutu-rezsimmel egyre elégedetlenebb tö­megek a héten az ország északi részén, tehát az angolai vagy zambiai határtól ezer kilométerekkel távolabb kezd­tek újabb harcba.) Végül, de nem utolsósorban Brezsnyev újra szólt a fegyverkezési hajsza megállításának múlhatat­lan szükségességéről, s hozzáfűzte: nincs a fegyvereknek olyan fajtája, amelyek eltiltására és korlátozására a Szov­jetunió ne lenne kész a kölcsönös megállapodások, az egyenlő biztonság alapján. 2. Hogyan került szóba a leszerelés ügye New York-ban és Washingtonban? A prágai beszédhez, a leszerelést sürgető szavakhoz elválaszthatatlanul kapcsolódtak a tettek, a konkrét csele­kedetek előmozdítására irányuló kezdeményezés. Az ENSZ leszerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli közgyűlési ülésszakán előterjesztették azt a szovjet indítványt, amely komplex intézkedéseket sürget a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Felveti a SALT-megegyezés mielőbbi tető alá hozását, de ezzel egyidőben valamennyi tömegpusztító Csehszlovákiába látogatott a héten a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A képen a szovjet vezető és a vendéglátó, Gustáv Husák aláírják Prágában a közös nyilatkozatot. (Képtávírónkon érkezett.) fegyver eltiltását kívánja. Nehogy az egyik ajtó bezárul- távál mások nyíljanak meg nem kívánt irányban. A nuk­leáris fegyverzet kiiktatásával együtt gondoskodnának a hagyományos harci eszközök csökkentéséről is, s mindez Oly módon történne, hogy a jelentős részszerződések az ál­talános és teljes leszerelés felé vezetnének. A szovjet ja­vaslat egy olyan világ reményt keltő vízióját rajzolja fel, ahol uralkodóvá lehet tenni a tartós békés egymás mel­lett élést és enyhülést. E terveket máris sokan támogat­ták New York-ban. Ezt tette hazánk békepolitikájának je­gyében az ülésszakon felszólaló Púja Frigyes külügymi­niszter is. A New Yorktól* valóban nem nagy távolságra lévő amerikai fővárosban azonban pontosan az ellenkező lég­kör jellemezte a NATO kétnapos tanácsülését, amely ez­úttal csúcsszinten folytatott megbeszéléseket. A 26 pontos záróközlemény az atlanti tömb fokozott harciasságának szükségességét hangsúlyozza, s a következő másfél évtized­re 80 milliárd dolláros pótlólagos fegyverkezési költséget irányzott elő az amúgy is csillagászati magasságú „szoká­sokhoz” képest. Igaz, a kisebb NATO-hatalmak kevéssé lelkesednek a növekvő terhekért, a délkeleti szárny ellen­téteit pedig külön is megmutatta a közlemény kétórás ké­sése a török huzakodás miatt. Dehát a tapasztalatok sze­rint nem ők, hanem az atlanti „nagyok”, s elsősorban az Egyesült Államok diktálják az iramot. A NATO-tanácskozás joggal kapott rossz jegyet a bé­keszerető közvélemény szemében (egyedül a kínai sajtó írt róla felsőfokban), s jogos kételyt támaszthatott egyes nyugati vezetőknek az ENSZ-ben hangoztatott úgymond leszerelési szándékai iránt. Az egyik amerikai lap Ana- tole France regényalakját idézte, aki miután becsapta em­bertársait — ájtatosan gyertyát gyújt a templomban. Alig­ha véletlenül jutott ez a cikkíró eszébe, amikor Washing­tonba menet és onnan jövet a nyugati vezetők sorra meg­álltak egy New York-i beszédre... 3. Mi a célja a NATO „tűzoltóbrigád”-nak? Az előre tervezett és váratlanul összehívott NATO- tanácskozások egész során tárgyalnak mostanság — Afri­káról. Arról a földrészről, amely semmiképpen sem tar­tozhat az atlanti blokk „illetékessége” alá, csakhogy ezt nem hajlandók tudomásul venni. A francia elnöknek egy „afrikaközi biztonsági erőre” tett előterjesztése után újab­ban valamifajta expedíciós gyors hadtestről esik szó — NATO-zsargonban: „tűzoltóbrigádról”. Ez aztán sietve be­avatkozna tűz és válság esetén. Érthető, ha a NATO vezetőinek nem tetszik a mai Afrika-térkép. Egy olyan kontinens, ahol leomlóban van­nak a gyarmatosítás és fajüldözés utolsó bástyái, s a szo­cialista irányzatot követő országok száma eléri már a tí­zet, a kontinens területének 30, népességének 25 százalé­kával. Nehezen barátkoznak meg azzal az új tényezővel, hogy a szocialista országok, s főként Kuba a törvényes kormányok felkérésére Angolában és Etiópiában segített elhárítani az agressziós veszélyt. Pedig ezek realitások, akár az a tény, hogy afrikai ál­lamok egész sorában — belső összetevők és okok követ­keztében — jelentős változások történtek. A NATO beavatkozási próbálkozásai szeretnék vissza­forgatni az idő kerekét, de azt nem tudják megtenni. Vál­ságszító politikájukkal azonban átmeneti zavarokat és új konfliktusokat okozhatnak, amelyek bonyodalmait nem szabad lebecsülni. Ezért olyan visszatetsző az a tűzoltó­brigád, amely maga kezdené a tűzrendészeti szabályok megszegését és fáklyát lóbálna a gyúlékony anyagok kö­zött... A NATO tanácsülésén feltűnést keltett a török kormány­fő állásfoglalása, aki tagadta a „szovjet veszély” létezését. Carter amerikai elnök — képünkön — ezt követően a sze­nátus tagjaival arról tárgyalt, hogy szüntessék meg a tö­rök fegyverszállításra korábban elrendelt amerikai tilal­mat. (Képtávírónkon érkezett.) A magyar békemozgalom küldötte az ENSZ ülésszakáé A Béke-világtanács kül­döttsége is részt vesz — Romesh Chandra elnök ve­zetésével — az ENSZ rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak munkájában. A kül­döttség tagja Réczei László, az Országos Béketanács al- elnöke is, aki szombaton csatlakozott a delegációhoz. A magyar békemozgalom küldötte magával vitte az Országos Béketanács elnök­ségének az ENSZ leszerelési világértekezletével kapcso­latos állásfoglalását. A magyar békemozgalom megalakulásától kezdve síkraszállt a leszerelés meg­valósításáért, részt vett va­lamennyi leszerelésért folyó akcióban, kifejezésre juttat­ta a magyar nép elkötele­zettségét a béke megőrzése, a világháború megakadályo­zása mellett. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a Béke-világ­tanács első és második stockholmi felhívása, majd a neutronbomba elleni, még jelenleg is tartó, tömegmé­retű tiltakozó mozgalom, amely a magyar társadalom minden rétegét érintette és aktív cselekvésre ösztönöz­te. A magyar békemozgalom síkraszáll a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyí­tése és intézményesítése, a vitás nemzetközi problémák békés, tárgyalásos rendezé­se, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, hatékony nemzetközi leszerelési meg­állapodások kidolgozása, el­fogadása és végrehajtása mellett. Elengedhetetlennek tartja az enyhülés; folya­mat visszafordíthatatlanná tételét, reális, anyagi tarta­lommal való megtöltését, a politikai enyhülés kiegészí­tését katonai enyhüléssel. Szükségesnek tartja a nukleáris fegyverkezési haj­sza korlátozására született számos két- és több oldalú megállapodás további bőví­tését. Helyesli és üdvözli azokat a szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek négy különböző fórumon a tö­megpusztító fegyverek kor­látozásáról folynak. Állást foglal amellett, hogy Bécs­ben minél előbb történjék előrelépés a közép-európai haderők és fegyverzet csök­kentése irányában. Az Országos Béketanács meggyőződéssel vallja, hogy a leszerelés, a katonai költ­ségvetések csökkentése ré­vén felszabaduló anyagi esz­közöket az emberiség gaz­dasági és szociális fejlődé­sének szolgálatába lehet ál­lítani. A magyar békemoz­galom valamennyi résztve­vője, minden magyar ál­lampolgár, az egész emberi­ség érdeke, hogy a legked­vezőbb nemzetközi feltéte­lek között élhessen, dolgoz­hasson. Az ENSZ jelenlegi, lesze­reléssel foglalkozó üléssza­kát nagy figyeleméi kísér­jük. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió küldöttsége által előterjesz­tett javaslattal és támogat­juk a megvalósítására tett erőfeszítéseket. A magyar nép, a magyar békemozga­lom teljes egészében támo­gatja Púja Frigyes külügy­miniszternek a kormány ne­vében az ülésen elhangzott felszólalását, és azt várja az ülésszaktól, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításával legye lehetővé a részt vevő országok küldöttei számára a leszerelés terén eddig el­ért eredmények tárgyilagos összegezését, a leszerelési tárgyalások során követen­dő alapelvek körültekintő meghatározását, a sürgető és megoldásra leginkább érett feladatok kijelölését, hogy a világ békeszerető erőinek újabb biztatást nyújtva elő­segítse az enyhülést, elő­mozdítsa a leszerelés napi­renden lévő problémáinak megoldását. Tehát — hozza­nak döntést a leszerelési vi­lágkonferencia mielőbbi összehívására. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetében május 30—június 3 között nemzetközi kerékasztal-ta­nácskozást tartottak a szo­cialista országok testvérpárt­jainak ideológiai együttmű­ködése keretében, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek témakörében az állam- polgári jogok kérdéseiről, a szocializmusban és a kapita­lizmusban. A tanácskozást La­kos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének igazgatója vezette, részt vettek a Bolgár Kom­munista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kom­munista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja pártin­tézményeinek vezető munka­társai. A résztvevők szomba­ton elutaztak hazánkból. PRÁGA A Rudé Právo, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának lapja szombati számában közölte azt a levelet, amelyet a Cseh­szlovákiában hivatalos bará­ti látogatást tett Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség juttatott el a lap szerkesztő­ségéhez. Mint a levél közli, százá­val érkeztek levelek és táv­iratok a szovjet küldöttség­hez és személyesen Brezs­nyev elvtárshoz, csehszlovák ipari vállalatok, mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, tanintézetek kollektíváitól és egyes állampolgároktól — kommunistáktól és pártonkí- vüliektől. A levelek írói mél­tatják a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikáját és a csehszlovák—szovjet barát­ság iránti odaadásuk de­monstrálásaként újabb mun­kafelajánlásokat tesznek. A szovjet küldöttség — rá­mutatva —, hogy nincsen le­hetősége külön-külön vála­szolni minden egyes levélre — arra kéri a Rudé Právo szerkesztőségét, hogy közölje levelét, amelyben őszinte kö­szönetét mond mindazoknak, akik kifejezésre juttatták barátságukat és szolidaritá­sukat a szovjet néppel, a kül­döttséggel. HANOI A bangkoki rádió beszá­molt arról, hogy Kriangszak Csamanand thaiföldi minisz­terelnök megbeszélést folyta­tott Vietnam nagykövetével. A találkozó során a két or­szág gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatainak kérdésén túl megvitattak más problémákat, így a vietnami —kambodzsai konfliktust is. Ugyancsak a bangkoki rá­dió adta hírül, hogy Uppadit Pancsarijangkhun thaiföldi külügyminiszter most véget ért laoszi látogatása során ta­lálkozott Kambodzsa vientia- nei nagykövetével. A bang­koki rádió szerint Uppadit felkérte a kambodzsai nagy­követet, hogy hívja fel kor­mánya figyelmét a thaiföldi —kambodzsai határon törté­nő eseményekre. A külügy­miniszter hangoztatta, hoev Kambodzsának véget kell vetnie a thaiföldi határon ki­robbantott súlyos fegyveres cselekményeinek. Válaszában a kambodzsai nagykövet azt juttatta kife­jezésre, hogy kormánya jó kapcsolatokra törekszik Thaifölddel és a határellen­téteket tárgyalások útján kí­vánja rendezni. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége július 5-re, Moszkvába összehívta a Legfelsőbb Tanács IX. ülés­szakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom