Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

1978. június 4. "nÉPÚJSAG 3 Eredménnyel álltak helyt fiataljaink Megyei KlSZ-kiíldöttgyiiles Tegnap reggel kezdődött Szekszárdon, a megyei KISZ-küldöttgyűlés. A gyűlésen megjelentek a megye párt-, állami és társadalmi életének vezetői, élükön K. Papp Józseffel, a megyei pártbizottság első titkárával és Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökével. A KISZ Központi Bizottságát Pál László, az Egyesült Iz­zó KISZ-titkára, a KISZ KB Intéző Bizottságának tag­ja képviselte. A levezető elnök, Herczig Ferenc, a megyei KISZ- bizottság tagja bevezetőben a pedagógusokat köszön­tötte, és a pedagógus küldötteknek az úttörők virágot adtak át. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a munkabizottságok tagjait, majd Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött, ami egyben a munkaértekez­let vitaindítója is volt. A KISZ-bizottság beszámolója Az ifjúsági szövetség előtt álló célok, feladatok meg­valósítását segítette, hogy to­vább javultak a társadalmi feltételek. Megyénkben di­namikusan fejlődött a társa­dalmi, politikai, gazdasági élet, emelkedett az életszín­vonal, javult az egészségügyi és szociális ellátás, bővültek az oktatás, a művelődés, a sportolás lehetőségei. Megyénk KISZ-fiatalsága az elmúlt időszakban is ered­ményesen működött közre a társadalmi termelés haté­konyságának növelésében, a gazdasági feladatok tervezé­sében és végrehajtásában. A KISZ XI. kongresszusa, KISZ-építkezéssé nyilvání­totta a paksi atomerőmű be­ruházást, ebből adódóan a KISZ-szervezetek kiemelt fi­gyelmet fordítanak erre az építkezésre. Az atomerőmű­építkezésen KlSZ-megbízó- levéllel dolgoznak a fiatalok, A termelésben részes fia­talok aktívan segítették a pá­lyaválasztást előkészítő és se­gítő akciókat, védnökséget vállaltak a fásításban. A KISZ-szervezetek igyekeztek népszerűsíteni a KISZ Radar mozgalom munkaformáit — a kívánatosnál kisebb siker­rel. Népszerű volt azonban az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás, amely alkalmat adott a fiatalok szakismere­tének, alkotóképességének ki­bontakoztatására. Szükséges azonban az Alkotó ifjúság mozgalom megújítása is. Korszerű feladatokat ol­dottak meg a fiatal műszaki­ak és közgazdászok tanácsai, számítani lehetett a KISZ- fiatalokra a társadalmi mun­kaakciókban, a kommunista műszakokban: az elmúlt két esztendőben 35 600 fiatal 270 ezer társadalmi munkaórát teljesített. A KISZ IX. kongresszusa a tanulóifjúság elé azt a fel­adatot állította, hogy „tanul­janak legjobb képességeik szerint, szerezzenek korszerű általános műveltséget, szak- képzettséget.” Az oktatási in­tézmények KlSZ-szervezetei- ben a tanulmányi munka ke­rült az első helyre. Ennek keretében kerültek sorra a tanulmányi versenyek is, amelyek azonban nem tük­rözték a folyamatos tanul­mányi munkát, a tanulók előremenetelét, nem töltötték be irányító szerepüket a ta­nulásban. Fontos szerepe van a tudás gyarapításában az érdeklődé­si köröknek, szakköröknek, amelyeknek száma és nép­szerűsége növekszik. Ha­sonlóképpen hasznosak a KISZ tanulást, önképzést se­gítő akciói is. Hagyományos jelentőségűek a Forradalmi ifjúsági napok kulturális megmozdulásai. Megyénk KISZ-szervei eredményesen tevékenyked­nek a fiatalok honvédelmi nevelésében. Mozgalmi esz­közeikkel segítették az isme­retek bővítését. Az Ifjú Gár­da munkájában jelenleg 885 fiatal vesz részt, egyre tar­talmasabb programmal, tö­kéletesedő szervezeti felépí­tésben. Az ifjúsági szövetség fon­tos feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse a párt poli­tikáját, mozgósítson annak végrehajtására. A KISZ po­litikai képzésének szervezeti keretei megyénkben általá­nosan kialakultak, javultak a személyi tárgyi feltételek. A politikai vitakörök segí­tik a tömegpolitikai rendez­vények eszmei-politikai elő­készítését. A fiatalok szíve­Pétí Imre sen és aktívan vesznek részt a vitákban, felismerik és kri­tikusan látják a negatív je­lenségeket közvetlen és tá- gabb környezetükben, de ke­vésbé önkritikusak. Nem ál­talános a konkrét, helyi ten­nivalók meghatározása, a megoldás keresése. A tömeg­politikai rendezvények lehe­tőséget adnak annak bizonyí­tására, hogy fiataljaink he­lyesen értelmezik a forradal- miság, hazafiság, internacio­nalizmus elvét. Az új, válto­zatos — kisebb közösségeket is mozgósító — módszerek nagyobb hatásfokkal bizto­sítják a fiatalok értelmi és érzelmi kötődését a politikai tartalomhoz. A politikai nevelő munka fontos színhelye az ifjúsági klub, amelyeknek módszer­tani segítése, programjaik orientálása, a klubvezetők képzésének támogatása ép­pen ezért fontos feladat. A KISZ közművelődési te­vékenységének jelentős terü­lete a honismereti mozgalom. Kiállítással, ösztöndíjjal, pá­lyázatokkal az amatőr kép­zőművészeti mozgalom aktív támogatását végzi a KISZ megyei bizottsága, de a többi amatőr művészeti ág műve­lőinek is pártolja tevékeny­ségét. A szocialista demokrácia fejlődése, a párt ifjúságpoli­tikai határozata és az ifjúsá­gi törvény a fiatalok széles körének lehetőséget adott, hogy közvetlenül részt ve­gyen a különböző közössé­gek életében. A fiatalok kép­viselete az üzemi négyszö­gekben, nevelési értekezlete­ken, a tanácsok munkájában mindenütt biztosított. Fontos érdekképviseleti forma az if­júsági parlament. Gondot je­lent, hogy a parlamenti ál­lásfoglalások végrehajtásá­nak ellenőrzése nem folya­matos. A KISZ-tagok tervszerűen, tartalmasán működnek együtt az állami és társadal­mi szervekkel, aktív tanács­tagok, a szakszervezet bizal­mi hálózatának többsége fia­talokból áll. A falun élő fia­talok közéleti nevelésében élénken vesz részt a Hazafi­as Népfront, de szoros a kap­csolat a KISZ és az MHSZ, a munkásőrség, MÉSZÖV, KI- SZÖV, tsz-szövetség és a TIT között. A KISZ IX. kongresszusa óta az állami és társadalmi szervekkel közösen erőfeszí­téseket tett a mozgalom a test­nevelésre, az ifjúsági tömeg­sportra vonatkozó helyes tár­sadalmi szemlélet kialakítá­sára. Megyénk KlSZ-taglétszá- ma a beszámolási időszakban jelentősen nem növekedett. A KISZ-alapszervezetek je­lentős része tervszerűen vég­zi tagfelvételi munkáját. Ja­vult a fiatal értelmiségiek bevonása. Az alapszerveze­tek felelősségteljesen végez­ték a párttagajánlási tevé­kenységet. Tovább javult a KISZ kádermunkája, és a válaszott testületek tevé­kenysége rendszeresebbé, tervszerűbbé vált, munkáju­kat az éves akcióprogram­kiegészítés és ülésterv alap­ján végezték. Tovább fejlő­dött a KISZ pártirányitása, fokozódott a pártszervezetek irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége. Magasabb színvonalú lett az Úttörő- szövetség KISZ-irányítása is az elmúlt esztendőkben. A vitaindító Péti Imre többek között azokról a tapasztalatokról be­szélt, amelyek a megyei kül­döttgyűlést megelőző járási, városi, nagyközségi, üzemi és iskolai küldöttgyűlések nyo­mán összegezhetők. Sikerült előbbre lépni a tanulmányi versenyek helyi továbbfejlesztésében. A KISZ-fiatalok tömegesen vettek részt az Októberi For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére indított jubileumi munkaversenyben, évente több ezer diák dolgozott épí­tőtáborokban. Kialakultak a politikai képzés szervezeti keretei. A megyei szervek ifjúsági bi­zottságai segítik az állami if­júságpolitikai intézkedések végrehajtását, a KISZ érdek- védelmi szerepének megvaló­sítását. A tömegsportban részt vevők száma a beszá­molási időszakban kétszere­sére emelkedett. Kiemelt fel­adat a jövőben is a szakmun­kásképző intézetekben folyó KISZ-élet szervezettségének fokozása. A vitaindító után Tolna megye kisdobosainak és út­törőinek nevében három paj­tás köszöntötte a megyei kül­döttgyűlés résztvevőit. A felszólalások A szünet után Dombi Im­re, a 22-es számú ÁÉV kép­viseletében a paksi atomerő­mű-építkezésen dolgozó 82 fős KISZ-brigád életéről szólt. A PATEX tolnai gyá­rának szövőnője, Guld Zsu­zsa, felszólalásában a párt­taggá nevelés fontosságát, a felelősséget hangsúlyozta. Szabó Gyula, a palánki Csa­pó Dániel mezőgazdasági szakközépiskola KlSZ-titká- ra az iskola KlSZ-szerveze- teinek munkájáról beszélt. Frajda József, a bonyhádi zománcgyár KISZ-titkára többek között az ifjúsági brigádmozgalomról beszélt, Csáki Béla, a szekszárdi já­rási KISZ-bizottság titkára pedig a járás káderhelyze­téről és a fejlesztés terveiről szólt. Ábel Anikó, a Gőgös Ignác Gimnázium KISZ-bi- zottságának a titkára kifogá­solta, hogy a megyei bizott­ság munkatársai ritkán jut­nak ki iskolájukba és szerin­tük a pártösszekötő tanárok tájékoztatása sem megoldott. Szüle László, a pénzügyi el­lenőrző bizottság tagja ifjú­ságpolitikai alap felhasználó­sának tapasztalatairól szólt, javasolva, hogy a következő ifjúsági parlamenten a témát mindenüt tűzzék napirendre. Körösztös Katalin, a megyei textiltisztító vállalat ifjú­kommunistáinak küldötte­Herciig Ferenc köszönti a résztvevőket ként a nők helyzetéről be­szélt legtöbbet. Czukor László a szakcsi téesz gya­kornoka a falusi fiatalok problémáiról, és a honvédel­mi nevelésről, Bokor Éva, az iregszemcsei termelőszövet­kezet üzemgazdásza pedig a mezőgazdasági értelmiség feladatairól beszélt. Temesi Ágnes, a szekszárdi járás út­törőelnöke az úttörőszövetség és a KISZ kapcsolatait ele­mezte. Vizes József, a TÁÉV KISZ-bizottságának a titkára a nagyberuházásokon vég­zett munkáról szólt hangsú­lyozottan. Közben Csák Attila ismer­tette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. K. Papp József hozzászólása A megyei pártbizottság el­ső titkára felszólalása elején a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a küldötte­ket, rajtuk keresztül a KISZ tagságát és a megye fiatalja­it. Elmondta, hogy a megyei KISZ-bizottság beszámolójá­val egyetért, azért is, mert azok jól tükrözik azt a mun­kát is, amelyet a fiatalság végzett a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtá­sában. Az MSZMP Központi Bi­zottsága elvégezte a határo­zatok végrehajtásának fél­idős értékelését, ezt az érté­kelést ismertette a küldött- gyűléssel a megyei pártbi­zottság első titkára. Többek között elmondta, hogy az élet igazolta a döntéseket, az elő­re nem látott és a szubjektív nehézségek következtében helyenként ugyan egyenetlen a végrehajtás, de vagy meg­vannak, vagy megteremthe­tők annak feltételei, hogy a hátralévő időben maradékta­lanul végrehajtsuk a kong­resszus megszabta feladato­kat. A megyéről szólva el­mondta és példákkal illuszt­rálta azt a dinamikus fejlő­dést, amelynek során elér­tük, hogy az ipari termelés 'értéke meghaladja a mező- gazdaságét, azzal együtt, hogy az utóbbi is hatalma­sat lépett előre. A megye fejlesztése még két irányban történik, épül­nek nagyberuházásaink, be kell fejezni a dombóvári ipartelepítést, de már napi­renden van, ami fejlődés út­ja a jövőben lesz; korszerű­síteni a meglévő ipari bá­zist. A küldöttgyűlés résztvevői K. Papp József A mezőgazdaság céljai közt szerepel, hogy a húskombiná­tot sertéshússal ellássa, és mi­nél több vágómarhát legyen képes előállítani. A társadalmi szervek és a KISZ feladatáról szólva. K. Papp József végezetül hang­súlyozta, hogy a gazdasági feladatok végrehajtására szóló lelkesítés a legfonto­sabb feladat, olyan módon, hogy azok a mindennapi munka részeként tudatosod­janak mindenkiben. Faller Hilda, a bonyhádi szakmunkásképző KISZ- munkájáról, Gottlinger Zol­tán a Beruházási Vállalat fiataljainak küldötte pedig a fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsánk a fel­adatairól beszélt Sebők Sándor dízel-lakatos a dom­bóvári MÁV-csomópont KISZ-bizottságának és alap­szervezeteinek munkájáról szólt. Novák József, az 505- ös szakmunkásképző egyik alapszervezetének KISZ- titkára úgy fogalmazott, egyik szemünk sír, a má­sik meg nevet: célozva ez­zel arra, hogy ettől a moz­galmi évtől az iskolában KISZ-tagok a tanulók. A szünet után elsőként Pál László, a KISZ Közpon­ti Bizottsága intéző bizott­ságának tagja ismertette a Közponi Bizottság értékelé­sét a megye KlSZ-szerve- zeteinek tevékenységéről és annak fontosságát hangoz­tatta, hogy az állandóan vál­tozó társadalmi környezet­ben változatos módszerekkel kell megteremteni a legered­ményesebb ifjúsági munkát. Takács Ilona, a faddi köz­ségi KISZ-szervezet titkára a vitakörök szerepét hang­súlyozta. Az Ifjú Gárda me­gyei parancsnoka, Kriston István, javaslatokat tett az Ifjú Gárda tartalmi munká­jának továbbfejlesztésére. Kovács János, a lengyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet KlSZ-patro- náló tanára a többi között arról szólt, hogy a társadal­mi ösztöndíjakat is diffe­renciálni kellene a tanulmá­nyi eredmények figyelembe­vételével. Dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, a me­gyei ifjúsági bizottság el­nöke abból indult ki felszó­lalásában, amit a párt XI. kongresszusa így fogalma­zott meg: „Nem elég fel­építeni a szocializmus épü­letét, hanem azt be is kell rendezni... szocialista ember­hez méltóan.” Ebben a fia­talságnak, a jövő generá­ciójának döntő szerepe van. A párt ifjúságpolitikai hatá­rozata és az ifjúsági tör­vény társadalmunk számára kötelező érvényű. A taná­csok is mind magasabb színvonalon felelnek meg ebből fakadó kötelezettsé­geiknek. Nagy Valéria, a szekszár­di _Garay Gimnázium ta­nulója a tanulmányi verse­nyek szerepéről beszélt, sa­ját kezdeményezéseiket át­vételre ajánlotta. Polányi Máté, a paksi nagyközségi KISZ-bizottság titkára Paks várossá fejlesztésének kér­désével foglalkozott és ezen belül az ifjúsági szervezet szerepével. Minden felszólaló egyet­értett az írásos beszámoló­val és a szóbeli kiegészítés­sel. A küldöttgyűlés elfo­gadta a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését is. Zárszót Péti Imre, a me­gyei KISZ-bizottság első titkára mondott. A küldöt­tek titkos szavazással meg­választották a 15 tagú me­gyei bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az új megyei KISZ-bizottság első ülésén — tagjai sorából -— első titkárnak Péti Imrét, titkároknak Krizsán Istvánt és Kamarás Györgynét vá­lasztotta meg. A küldöttgyűlés a DIVSZ- induló hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom