Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
8 ‘wiÉPÜJSÁG 1978. június 25. Lengyel mezőgazdaság Elektronikus agrotechnika A mezőgazdasági haszon- növényeknek négyezernél több válfaja van. Melyiket válasszuk közülük? Ezt a dilemmát minden évben újra meg újra meg kell oldani számos egyéni gazdának. A korszerű mezőgazdaságban egyre általánosabb a válfajok gyakori váltogatásának tendenciája, ehhez azonban alapos tájékozottságra van szükség. A Poznan környéki Slupia Wielkában működő Haszon- növény Fajták Központi Kutatóintézetének szakemberei a pulawyi Növénytermesztési, Talajjavítási és Talajismereti Intézet, valamint a Burgonyatermesztési Intézet szakembereivel együtt megoldották a lengyel gazdák tájékoztatásának kérdését. Kidolgozták az elektronikus agrotechnikai tanácsadószolgálatot, lengyel rövidítéssel a EDOA-rendszert, amely szakszerű felvilágosítást nyújt a gabonafajták, a burgonya és kukorica termesztésével kapcsolatban. Az általánosan hozzáférhető informatikai rendszer kidolgozását Slupiában kezdték meg a hetvenes évek elején. Tegyük hozzá, hogy Lengyelországban ez az egyetlen, faluhelyen működő számítógépes szaktanácsadó-rendszer. Az EDOA- rendszert térítésmentesen igénybe veheti minden egyénileg gazdálkodó paraszt, aki a központnak megküldi a gazdaságát jellemző, helye-s sen kitöltött kérdőívet. , A kérdőíven feltüntetett adatok, így például a gazdaság nagysága, földrajzi fekvése, talajviszonyai stb. alapján a számítógép félóra leforgása alatt tanácso„t ad: meghatározza, milyen növényfajta a legajánlatosabb az adott gazdaságban, s tanácsot ad a termesztési móddal kapcsolatosan. A gazdának mindez mindössze 1,50 zlotyjába kerül, azaz a levélbélyeg árába. A Slupiában működő rendszer adatait a Lengyelországban működő több mint nyolcvan kísérleti állomás szolgáltatja. Az adatokat minden évben időszerűsítik. Az egyéni gazda érdeklődhet a legelőnyösebb növényfajkombinációk, vagy konkrét fajta iránt. A válasz egy héten belül megérkezik. A gyorsaság a postától függ, mert a számítógép egy óra leforgása alatt 1000 tanácsot képes adni. (PA INTERPRESS — KS) v. Egymillió látogató Évente egymillió turista keresi fel az „Alexandar Nevszki” székesegyházat Szófiában. A lenyűgöző szépségű templomot 1904—12 között építették I. S. Bogomolov és Alexander Pomercsev orosz építészek tervei alapján, a Bulgáriát az orosz— török háborúban felszabadító hősök tiszteletére (1877— 1878). A neobizánci stílusú székesegyház keresztformájú kupolával ékesített bazilikája 71 méter hosszú, 51 méter magas, 55 méter széles és 5000 ember befogadására alkalmas. A székesegyház altemplomában a középkori balkán ikonfestészet remekeit bemutató kiállítás van. , A székesegyház épülete Tározott vizek Ismert természeti jelenség, a víz körforgása: a légkörből a Földre jutó víz egy része a felszínen marad, egy része elpárolog, másik hányada lefolyik a tengerbe, a fennmaradó mennyiség pedig a talajba szivárog. Közben azonban az ember a víz egy részét saját céljaira felhasználja, s a víz minőségében figyelemre méltó változás következik be: szennyeződik. Érthető, hogy vízkincsünk mennyiségi korlátainak felmérése, valamint a vízigények növekedése folytán mindinkább előtérbe lép a vízkészletei való takarékos gazdálkodás szükségessége. Ha adott területen a vízigény nagyobb, mint a vízkészlet, a hiány pótlására tározót helyeznek üzembe. Ezek lehetővé teszik, hogy ár- és belvizek idején az érkező, illetve keletkező nagy vízmennyiségek egy részét visszatartsák, hogy vízszegény időszakban már kártétel nélkül, vagy egyenesen hasznosítás mellett legyenek levezethetők. A legrégibb tározót létrehozó völgyzárógátat a rómaiak építették Spanyolországban. A felszíni víztározók sík-, domb- és hegyvidékiek lehetnek. A síkvidékit töltés veszi körül, ennek a vízmélysége viszonylag nem nagy. A dombvidéki és hegyvidéki tározáshoz völgyzárógátat kell építeni, amely a folyó völgyét keresztben teljesen elrekeszti. A völgyzárógát mögött viszonylag nagy a víz mélysége, a felduzzasztott víz a völgy egész szélességét elönti. Többször előfordul, hogy ilyenkor falvakat kell eltelepíteni, és utána vízzel borítják el az egész települést. A tározó- medencét a völgyzárógót fölött lévő vízgyűjtő területéről származó vízzel töltik fel. A túldusszasztás elkerülésére megfelelő szabályozó szintet építenek be. A vizek tározása veszélyeket is rejt magában, mert a vízmozgás lassulása miatt a víz minősége esetleg romolhat. Ezért is szükséges a tározók vízgyűjtőjén a fokozott természetvédelem. A rendelkezésre álló vízkészletek korlátozottak, a védendő területek értéke egyre nő, ezért a tározók építésének igénye fokozódik. Szállítás a föld alatt sének lehetősége teremtette Az első modern olajszállító csővezetéket 1865-ben egy Sydsle nevezetű fiatal amerikai műszerész tervezte meg a pennsylvaniai Titusville és az ettől 100 kilométerre fekvő olajfinomító között. A XX. század utolsó harmadára a világ fejlett ipari körzeteiben a szénhidrogének (olaj és földgáz), továbbá a vegyipar) termékek egy részének fuvarozásában már mindenütt általánossá vált a csővezetékes szállítás. Sőt: az utóbbi évtizedben már gyorsuló ütemben folyik — Amerikában, Európában, Latin-Ameriká- ban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten — a nemzeti hálózatok összekapcsolása a transzkontinentális rendszerekké. Például a Nyugat-, Dél-, Észak- és Kelet-Európát egymással és Szibériával ösz- szekötő nagy teljesítményű földgáztávvezeték-rendszer első teljes körének kiépítése tervek szerint a 70-es évek végére befejeződik. Európában jelenleg a legnagyobb földgáztávvezeték- építés Orenburg és Ungvár között folyik. Ez a vezeték 2750 km hosszú, és évi 28 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz képes. Épül napjainkban egy nagy vezeték Észak-Afrika és Szicília közöt js, a „Transmediterrán” — 2500 km hosszban, évi 11,5 milliárd köbméter hordképes- séggel. S épül egy kisebb vezeték Trieszt és Karlsruhe között, a „Mokka”, 650 km- es hosszban, 6 milliárd köbméteres kapacitással. 2 MILLIÓ KILOMÉTER HOSSZÚ CSŐ A világban jelenleg működő nemzeti és nemzetközi szénhidrogén- illetve vegyipari termékvezetékek hossza már megközelíti a 2 millió kilométert. Az USA-ban például a 70-es évek közepén már 420 ezer km földgáz, 160 ezer km kőolaj és 110 ezer km termékvezeték létezett. A Szovjetunióban a földgáz-távvezetékek hossza meghaladta a 100 ezer km-t, az NDK-ban a 14 ezret, Csehszlovákiában a 8 ezret, Romániában a t ezret, Magyarországon a 6 ezret. A kőolajvezetékek hossza általában mindenütt a föld- gázvezetékek hosszának 30— 40 százalékát teszik ki. A világ csővezetékei évente átlagosan 40 ezer kilométerrel „nőnek”. Különösen felgyorsult a földgázvezeték építése. Ennek egyik oka az, hogy a földgázszállítás az egész világon új szakaszba lépett, mindenütt nőttek ugyanis a felhasználás és a kitermelés közötti távolságok, tehát több és hosszabb vezetékekre van szükség. A nagy távolságú szállításokat egyébként azzal lehet gazdaságossá tenni, ha növelik a vezetékek szállítóképességét: a kompresszorok teljesítményét, a csövek átmérőjét. NINCS FORGALMI DUGÓ A csővezetékes szállítás azonban a távolságok növekedése, az építési költségek emelkedése dacára is változatlanul tartja jelentős gazdaságossági előnyét a közúti és vasúti szállítással szemben. A csővezetékes kőolajszállítás a vasútinál legalább egy, a közúti szállításnál két nagyságrenddel gazdaságosabb. A földgáz vasúti vagy közúti szállításához pedig olyan speciális műszaki feltételek szükségesek, amelyek eleve háromszorta, négyszerte költségesebbé tennék a fuvarozást a vezetékes továbbítással szemben. Nem szólva arról, hogy a jelenleg szállított földgáz és kőolaj mennyiségét, a mai távolságokra, mással, mint zárt csővezetéki rendszerrel gyakorlatilag nem is lehet eljuttatni. Az utóbbi két évtizedben a földgázfelhasználás világméretekben jelentős növekedése a csővezetékes szállítás kifejlesztése nélkül be sem következhetett volna. A hagyományos szállítási módokhoz képest a csővezetékes szállítás üzembiztonsága óriási, amit az utóbbi években rohamosan kifejlesztett cső- szállítási automatika-rendsze- rek tovább növeltek. Nagy előny még, hogy az effajta szállítást nem befolyásolja az időjárás, nem gátolják a forgalmi dugók, s nem szennyezi a környezetet. EGY LAKOSRA 100 KILOGRAMM KŐOLAJ Az utóbbi két évtizedben a magyar népgazdaságnak kevés ágazatában sikerült úgy követni a nemzetközi fejlődési folyamatokat, mint éppen az energiaszerkezet átalakításában. A magyar népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítési terve, s ezen belül különösen a földgázprogram — másfél évtized eredményei tanúsítják — a legmegfelelőbb időpontban és a magyar gazdaság lehetőségeit tekintve a leggazdaságosabb fejlesztési irányokat jelölte meg. Ennek eredményeként a 70-es évek közepére már a hazai energiamérlegben is a szénhidrogének vették át a vezető szerepet. A kőolaj-felhasználás 10 év alatt hazánkban több mint a háromszorosára nőtt: az egy lakosra jutó kőolaj fogyasztás az 1965. évi 360 kg-ról 1000 kg fölé emelkedett. E növekedés alapját természetesen főleg a kőolajimport bővítémeg, hiszen a hazai termelés, a rendelkezésre álló készletek miatt, különösen nem bővíthető. Az importált olaj túlnyomó része a Szovjetunióból a Barátság vezetékrendszeren érkezik. Az 1962 szeptemberétől működő Barátság I. és az 1972-ben üzembe lépett Barátság II. vezetéken eddig, együttesen kb 60 millió tonna olaj érkezett hazánkba. A hazai kőolajipart kiszolgáló, kiépült rendszerbe kapcsolódik most majd be az új nagy teljesítményű, nemzetközi importvezeték az Adria, évi 10 millió tonnás kapacitással. (Ennek fele tranzit lesz Csehszlovákiának, Százhalombattán átn jugoszláviai Krk szigetéről, ahová a közel-keleti olaj majd befut.) KÉNYELMESEBB ÉLETVITEL A hazai földgázvezeték-hálózat (a felhasználói kör sokrétűségéből adódóan is) a gerincvezetékekkel, a leágazó- és elosztórendszerrel együtt ma már túllépte a 6 ezer kilométert. E hálózat kiépülése tette lehetővé, hogy ma már csaknem 200 település, ezen belül mintegy 50 nagyváros bekapcsolódhatott a vezetékes gázszolgáltatásba. A háztartások 70 százalékában, (a pb-gázzal együtt) már ott a gáz. Ennek hallatlan előnyeit a gazdaságos és kényelmes életvitel szempontjából aligha szükséges hangsúlyozni. A földgázfogyasztás Magyarországon ma már meghaladta az évi 6 milliárd köbmétert. 1980-ig a IV. ötéves tervhez képest, legalább 70 százalékkal több földgáz kerül majd a fogyasztókhoz. Ennek érdekében veszünk részt az orenburgi távvezeték építésében is. Rövidesen befejeződik a Testvériség harmadik szakaszának bővítése és az orenburgi rendszerrel való összekapcsolása; elkészül továbbá mintegy 1000 kilométernyi újabb elosztóvezeték. 1980-ra a magyar népgazdaság kőolaj-földgáz és ter- mékvezeték-hálózatának kiépítése, az első korszerű, átfogó vezetékrendszer létrehozása befejeződik. GERENCSÉR FERENC Környezetvédelmi együttműködés A KGST-tagországok és néhány fejlődő állam fontos együttműködési területe a környezetvédelem. A legfontosabb tudományos kutatások: nagy hatékonyságú gáz- és víztisztító berendezések, ellenőrző mérőműszerek kifejlesztése és alkalmazása; a környezet állapotának meghatározására szolgáló módszerek egységesítése. Példaként említhető India, Algéria, Törökország és Irán — a légtérnek és a víztárolóknak a vaskohászat káros melléktermékeivel szembeni megóvására irányuló közös kutatásai. Folyamatban vannak a kohászati üzemek vízfelhasználásának csökkentését célzó intézkedések is. „A film a szenvedélyem” Santiago Alvarez költő, újságíró, számos nemzetközi filmfesztivál díjnyertese, világhírnevet vívott ki dokumentumfilmjeivel. Mint egy interjúban leszögezte, a kubai filmgyártás az ország jelenkori történetében, forradalmi átalakulásában gyökerezik. Az, hogy a kubai filmek sokban hasonlítanak az olasz neorealista filmalkotásokhoz, a Nagy Októberről készült szovjet filmek egyikéhez másikához is, Alvarez szerint egészen logikus, öt Driga Vertov tanítványának tartják, pedig már több mint 300 híradót és több mint 20 dokumentumfilmet készített akkor, amikor Vertov munkásságával megismerkedett. Alvarez a filmírók és újságírók egyetemén előadó. Az a véleménye — és erre tanítja tanítványait is —, hogy csak jó újságíróból lehet jó dokumentumfilm-író és -rendező. Ez hivatás, méghozzá a legigazibbak közül való, igazi szenvedély egy újságíró számára. A dokumentumfilm készítéséhez igaz dokumentumok, történetek szükségesek. Századunk legjobb regénye — mondja Alvarez — maga a kubai forradalom. Én ennek köszönhetem legjobb filmjeimet. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) Uj, 30 hektáros víztározó
